Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-06 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Hétfő, 1967. november 6. Or. Horgos Gyula ünnepi beszéde \ Tisztelt ünneplő közönség! Tisztelt elvtársak! Ezekben a napokban a nagy szovjet nép, a testvéri szocialista országok népei, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az egész haladó emberiség ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Nem mindenki emlékezik egyformán erre a nagy nap­ra: a barátok emelkedett ünnepi hangulatban, az ügyünkhöz tartozás büszke­ségével, az ellenség pedig félévszázados vereségeinek tudatában indulatos bosszú­vágytól telítve, ötven eszten­dő az évezredek sorában sok­szor följegyzésre sem érde­mes időszak. Az 1917 óta el­telt öt évtized alatt azon­ban megváltozott a világ. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyi­tott meg az emberiség törté­netében, a világ egyetemes forradalmi megújhodásának korszakát Az Októberi Forradalom — a történelemben először — megdöntötte Oroszországban a kapitalizmust, megteremtet­te a proletariátus hatalmát és létrehozta a szocialista szov­jet államot »A kommuniz­mus kísértet®«, mely bejárta Európát, és amelyről oly lel­kesen írt Marx és Engels, a földkerekség egyhatodán kéz­zelfogható valósággá vált A forradalom ellenségei a sikerek láttán azt igyekeztek elhitetni a világgal, hogy ami Oroszországban történik, más­hol nem fordulhat elő,' mert »►orosz specialitás-«. Ha valóban az oroszok bel­ső ügyéről lett volna szó, ak­kor miért indított az ifjú szocialista állam ellen tizen­négy kapitalista ország in­tervenciós háborút? Miért fogtak össze a volt ellensé­gek — például a poroszok és angolszászok — a szovjet ál­lam ellen? A nemzetközi reakció na­gyon is jól tudta, hogy mit jelent a világon az első szo­cialista állam létrejötte. Szá- -wnukra egy olyan ellenség -ráütötte fel fejét a hatalmas Oroszországban, amely elsza­kította a kapitalizmusnak a világra nehezedő láncát. A tőkés államok tűzzel és vas­sal, könyörtelenül ismét ösz- sze akarták azt kovácsolni. Egyben példát is akartak szolgáltatni a világ munkásai számára. Az intervenciósok úgy szá­mítottak, hogy az orosz for­radalmat néhány hónap alatt leverhetik. Az amerikai sajtó a szovjet hatalom fennállásá­nak első évében 91 alkalom­mal jósolta meg a szovjet ál­lam összeomlását. Azzal számoltak, hogy Oroszország fejletlen iparral és elmaradott mezőgazdaság­gal rendelkező ország. Gazda­sági életét szétzilálta a csak­nem négyéves háború, ami­nek következtében tartalékai is teljesen kimerültek. A bol­sevikok csak nemrég kerül­tek hatalomra, tehát nem is lehet jól fölszerelt hadsere­gük. Bíztak abban, hogy tan­kokkal, repülőgépekkel, első­rendű tüzérséggel ellátott hadseregük megdönti a népi kormány hatalmát és elűzi a kapitalista világ feje fölül a proletárforradalom szellemét. Ez a szándék azonban a visszájára fordult. Szovjet- Oroszország munkásai és sze­gényparasztjai vérben, szen­vedésben állták a harcot az ellenforradalmi túlerővel szemben. Az eszmék teremtő 1- ndületté izmosodtak,' olyan erővé, amely a népet igazsá­gos háborújában legyőzhetet- lenné tette. Oroszország né­pe már nem akart régi mó­don, elnyomottam kizsákmá­nyol tan éliji. Az ellenség nem számolt azzal, hogy egy harci tapasz­talatokban gazdag munkás- osztállyal áll szemben, amely­nek magas fokon szervezett élcsapata van: a kommunis­ták, bolsevikok pártja. Nem s'ámolt azzal, hogy ezt a pártot a huszadik század nagy egyénisége, Lenin vezeti. Le­nin személyében egyesült» a zsenialitás és a természetes egyszerűség. Tudományos mélységű elemzése az impe­rializmusról vezérfonal volt a forradalmi cselekvésben. Az »orosz specialitásnak« minősített forradalomról ki­derült, hogy nem az. A forra­dalom és a haladás ügyét az egész világ sok milliós töme­geinek nemzetközi együttérzé­se támogatta. Elhangzott a jel­szó: »El a kezekkel Szovjet- Oroszországtól!« A társadalmi fejlődés szük­ségszerűen hozta létre a forra­dalmat Oroszországban. Utá­na más európai országokban, közöttük elsőként a mi ha­zánkban is létrejött a szocia­lista forradalom. Büszkén és hálával gondo­lunk arra a százezer magyar­ra, akik részesei voltak az első szocialista állam önvédelmi háborújának. Népünk törté­nelmének legdicsőbb korsza­kaként tartjuk számon a Ma­gyar Tanácsköztársaság 133 napját. Népünk, elsősorban munkásosztályunk és szegény­parasztságunk hősiesen vállal­ta magára a szooialista forra­dalom akkori gigászi kocká­zatát. Százezres imperialista haderőket kötött le a forra­dalmi háborúban, mégpedig olyan ellenforradalmi hadse­regeket, amelyek egyébként Szovjet-Oroszországra támad­tak volna. Ez a mi történelmi hagyo­mányunk adott hitet az em­bereknek a fasiszta elnyomás éveiben. Ezen a hagyományon nemzedékek nevelődnek a fel- szabadulás óta a szocializmust építő Magyarországban. Tisztelt ünneplő közönség! Tisztelt elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a ha­talom a munkásosztály kezé­be került. A hatalom meg­szerzése azonban még nem je­lentette a forradalom befeje­zését, hanem csupán a kezde­tét A szovjet állam fennállásá­nak első óráiban megjelent a békéről és a földről szóló dek­rétum. Abban az időben tíz- és százmilliók leghőbb vágya volt a béke, amit csak a munkások hatalma kiálthatott világgá. Az ifjú szovjet államnak az intervenciósok kiűzése után' rendkívül nehéz feladatokat kellett megoldania. Egy hosz- szú háborútól tönkrement or­szág várt felemelésre. Ehhez meg kellett szilárdítani a szovjet hatalmat, és ki kellett építeni a megfelelő állami apparátust. Kulcsfeladat volt a szocia­lista iparosítás, a mezőgazda­ság szocialista alapokra való helyezése, a kulturális forra­dalom megvalósítása és a nem­zetiségi kérdésre vonatkozó lenini program végrehajtása. A fiatal szovjet rendszer a világpolitikában azt a célt tűzte maga elé, hogy biztosít­sa a szocialista építés lehető legkedvezőbb nemzetközi fel­tételeit és a világ forradalmi folyamatának erősödését. Bé- keszerető külpolitikája mind erősebb visszhangot keltett a nemzetközi közvéleményben. Erőteljesen harcolt a nemzet­közi elszigetelésére irányuló imperialista kísérletek ellen. A harmincas években a szov­jet külpolitika legfőbb felada­ta a fasizmus fokozódó agresz- sziója és a második világhá­ború előkészítése elleni küz­delem volt. A dolgozó nép szorgos keze nyomán az élet kezdett egyre jobbá válni. A szocialista nép­gazdaság eredményei mindin­kább hozzájárultak a nép élet- színvonalának emeléséhez. És amikor a nép már kezdte vol­na élvezni munkájának gyü­mölcsét, a nemzetközi impe­rializmus álnok aknamunkája a Szovjetunióra zúdította a német fasizmus mindenre el­szánt hordáit. A világtörténelem során még sohasem fenyegette ak­kora veszély civilizációnkat mint a német fasizmus ide­jén. Ismeretes, hogy a nád «ideológia« a világ mind.' íépét egy kegyetlen rablóban la aklába kívánta beterelni. A Szovjetunió népeinek r mét vizsgázniuk kellett for:’ dalmi elszántságból és szoci lista hazafiságból. A hitleri' támadók elleni önvédelmi h ború a szovjet államot meg' a legsúlyosabb próbatétel t állította. A második világi ború ugyanis a szocializm' legnagyobb háborús összeütkö zése volt az imperializmu erőivel. Ez a háború a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja lett. A szovjet nép fényes hőstet­teket vitt véghez a háború fo­lyamán és mérhetetlen áldo­zatokat hozott. A második vi­lágháború fő terheit a Szovjet­unió viselte és döntő szerepe volt a győzelemben. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme kedvező feltétele­ket teremtett ahhoz, hogy egész sor európai és ázsiai országban kibontakozhassék a szocialista forradalom, és hatalmas lendületet vehessen a nemzeti felszabadító moz­galom is. Tizennégy ország teljesen szakított a kapita­lizmussal és a szocializmus építésének útjára lépett. Kö­zéjük tartozik hazánk is. Létrejött tehát az önálló szo­cialista világgazdasági rend­szer saját fejlődési törvény- szerűségeivel. A szovjet népet nagy gon­dok elé állították a második világháború szörnyű pusztí­tásai. Megint elölről kellett mindent kezdeni, mert a hazánknál majd százszor nagyobb területen kő kövön alig maradt A német fa­siszták leromboltak 1710 vá­rost, 70 ezer falut és 32 ezer üzemet. A háború so­rán több mint 20 millió szovjet ember pusztult el. A sok lerombolt gyár, falu és város önmagától azonban nem épült fel. Ismét csak szükség volt a szovjet nép önfeláldozó, kitartó munká­jára, fegyelmezettségére és céltudatosságára, hogy nép­gazdaságát erről a rettene­tes mélypontról fölemelje. Kereken tíz év telt el az ötven évből pusztító hábo­rúban és további tíz év az újjáépítésben. A második világháború után az impe­rialista nagyhatalmak, az Egyesült Államok és csat­lósai hatalmas méretű fegy­verkezést erőszakoltak a szovjet népre. Ez további nagy terhet jelentett a szov­jet népgazdaságnak. Tisztelt elvtársak! A szocialista rendszer ere­jét igazolja az a tény, hogy a Szovjetunió a második vi­lágháború által szétzilált gazdasági életét viszonylag rövid idő alatt helyreállítot­ta, és újabb sikereket ért el a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődésében. Az elmúlt ötven év alatt bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió a világ leggyor­sabban fejlődő országa Ezt bizonyítja, hogy ipari ter­melése 1966-ban 1913-hoz viszonyítva hatvanhétszeresé­re növekedett. Az ipari termelés növeke­désének üteme 1945 és 1965 között a Szovjetunióban éves átlagban 11,4 százalék­kal, az Amerikai Egyesült Államokban pedig csak 3<6 százalékkal emelkedett. 1966- ban a Szovjetunió 545 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát termelt, vagyis 109- szer annyit, mint 1928-ban. A gyors fejlődés következ­tében a második világhábo­rúban aratott győzelem hu­szadik évfordulóján ötször annyi acélt és hengerelt árut, nyolcszor annyi kőola­jat, tizenkétszer annyi ce­mentet termeltek, mint 1940- ben. Leninnek és harcostársai­nak nagy érdeme, hogy a gyakorlatban bizonyították be: a szocializmus életképe­sebb, mint a kapitalizmus. Csak a szocializmus tehette lehetővé ennek az elmaradt országnak, hogv szinte egy ugrással a legfejlettebb mo­dem államok közé kerüljön, élcsapata legyen az emberi­ség haladásának, és szörnyű elmaradottságából fél évszá­zad alatt a kozmikus ma­gasságokba emelkedhessék. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom átalakító tevékenységének legfőbb eredményeként a szocializ­mus teljes és végleges győ­zelmet aratott a Szovjet­unióban. Ezt a győzelmet a szovjet nép konpmunista - ártíának vezetésével érte -1. Ehhez a nép hatalmas ~'kotó ereie és pártiába ve­tett hite kellett. Szükség volt a szovjet népek naey csa­ládjának eltökéltségére, amely nem engedte meg. hogy bármi vagy bárki *s eszélyeztesse a szovjet tár­adalom szocialista vívmá- vait A szocializmus győzelme n«gjerem tette a gazdasági, Ünnepségek Leningrádban Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és Nyikolaj Podgornij Leningrádba érke­zett, hogy részt vegyenek az Októberi Forradalom 50. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken. Délelőtt vörös rózsákból álló koszo­rút helyeztek ed a forrada­lomban elesett hősök Mars­mezőn levő emlékművére. Leningrád lakosai és a városban tartózkodó vendé- ek szintén koszorúkat he­lyeztek el. Az ünnepség so­rán, amelyen több mint tíz­ezer leningrádi lakos és vendég vett részt, tüzérségi díszsortűz dördült el. Körülbelül egy óra hosz- szat tartott a zarándokút az emlékműhöz. A francia, spanyol, marokkói, mexikói kommunista párt küldöttsé­gei, a DNFF képviselői egy­más után rótták le kegyele­tüket a hősök iránt, akik a világ proletariátusának ügyé­ért áldozták életüket. Len­gyel és német nyelvű fel­irattal ellátott koszorúkat helyeztek el Gdansk és Drezda városának küldöttsé­gei. Az emlékmű előtt gárda­zászlóaljak vonultak el dísz­menetben. Látogatás a Szmolnijban Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és Nyikolaj Podgornij hétfőn látogatást tett a Szmolnijban, ahol 1917-ben az Októberi Forra­dalom főhadiszállása volt A szovjet vezetők rövid időre megálltak Lenin szob­ránál, amely a Szmolnij fő­bejárata előtt emelkedik, majd az épületben megte­kintették az oszlopcsarnokot. A szovjetek országos kong­resszusa itt kiáltotta ki a szovjethatalmat, itt fogadta el a szovjet hatalom első dekrétumait: a békéről és a föluről szóló dekrétumot. A szovjet párt- és állami vezetők ezután fölkeresték Lenin egykori szobáját, ahol a , forradalom vezére 1917 novemberétől 1918. március 10-ig lakott. Hanglemezfelvé­telről meghallgatták Lenin Mi a szovjet hatalom? című beszédét Ünnepi ülés az „Október“ teremben Leningrád legnagyobb ter­mében, a 4000 főt befogadó »Október« teremben, amelyet az ifjúság a jubileum alkal­mából épített, vasárnap ünne­pi ülést tartottak az Októbe­ri Forradalom 50. ‘évforduló­jának tiszteletére. Az ünnepi üléáfen részt vet­tek: Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszi gin. Nyikolaj Pod­gornij, valamint a forradalmi mozgalom veteránjai, a Téli Palota ostromának részvevői, munkások, a tudomány és a kultúra művelői, a második világháború hősei. Jelen vol­tak a francia, a spanyol, a mexikói, a marokkói. kom­munista párt küldöttségei,, a DNFF képviselői, Gdansk, Drezda és Turku - városának küldöttei. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára az ülésen beszédet mondott. Utána felolvasta az üdvözle­tét, amelyet az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a miniszterta­nács intézett Lenin városának dolgozóihoz. Nyikolaj Podgornij ismer­tette a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tör­vényerejű rendeletét, amely­nek értelmében Leningrádot kitüntették az október 31-én létesített Októberi Forrada­lom Érdemrenddel. A megje­lentek viharos tapsától- kísér­ve Podgornij ráerősítette a rendjelet a város zászlajára. Ez Leningrád ötödik kitünte­tése. Ezután a megjelent külföl­di küldöttségek vezetői szólal­tak fel. Végezetül az ülés részvevői üdvözlő levelet intéztek az SZKP Központi Bizottságá­hoz, a Legfelsőbb Tanács El­nökségéhez és a szovjet kor­mányhoz. (MTI) magyar küldöttség látogatása a Vörös Proletár gyárban A delegáció tagjai nagygyűlésen találkoztak a gyár dolgozóival Vasárnap délelőtt a Kádár János vezette- magyar párt­ós kormányküldöttség látoga­tást tett a moszkvai Vörös Proletár Szerszámgépgyárban. A delegációt a gyárlátoga­tásra elkísérte Andrej Pav- lovics Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja. Mielőtt beléptek volna a gyárkapun, a küldöttség tag­jai megtekintették a gyár előtt álló, a gyár hősi ha­lottainak emlékét őrző már­vány obeliszket, s kegyelet­tel adóztak a Vörös Proletár elesett munkásainak, akik életüket áldozták a forrada­lomért, az intervenciós ban­dák kiűzéséért és azért, hogy a szovjet földet és Európát felszabadítsák a náci meg­szállók igája alól. A delegáció ezután a gyár igazgatói irodájába ment, ahol Georgij Alekszandr Szurbu- csov, a Lenin-renddel kihin­tett gyár igazgatója ismertet­te a vendégekkel a vállalat harcos múltját, termelési eredményeit és a munkáskol­lektíva életét A gyárigazgató ismertető­jéért Kádár János, az MSZMP KB első titkára, párt- és kormányküldöttsé­günk vezetője mondott rö­vid köszönetét. Hangsúlyozta, hogy a Vörös Proletár gyárat Magyarországon is ismerik, a gyárnak nagyon jó híre van. Dolgozói megállták helyüket a forradalomban, a Szovjet­unió védelmének- frontján csakúgy, mint - ma a munka frontján. Megköszönte azt a segítséget, amelyet a gyár kollektívája nyújtott hazánk­nak a szocializmus építésé­ben. A gyárral, amely kivá­ló gépeket szállított Magyar- országra, társadalmi, mozgal­mi kapcsolataink is vannak — jegyezte meg Kádár János. A szovjet emberek, ahogyan megszoktuk tőlük, szívesen átadták és átadják termelési tapasztalataikat. Kádár János ezután arról beszélt, hogy miután Fock Jenő is és ő maga is vas­munkásként dolgoztak életük jelentős részében, ezért kü­lönösen otthonosan érzik ma­gukat a Vörös Proletár gyár vasas környezetében. Kádár János sok sikert kívánt a gyár kollektívájá­nak. A kötetlen beszélgetés után a gyár vezetősége aján­dékot nyújtott át a delegá­ció tagjainak. Az emléktár­gyon a fél évszázados év­fordulót jelző 50-es szám és a Szovjetunió nevének rövi­dítése látható. A magyar párt- és kor­mányküldöttség'”' ezütáh a gyár 3. számú >. mechanikai üzemébe indult, ahol barát­sági nagygyűlésre került sor. Az 50. évfordulót éltető és a gyár termelési eredmé­nyeit hirdető transzparensek­kel díszített 3. számú me­chanikai üzemben fergeteges taps köszöntötte a magyar delegációt. A nagygyűlést Igor Leckij, a gyár párttit­kára nyitotta meg, majd Viktor Jermilov lakatos, a Szocialista Munka Hőse kö­szöntötte a vendégeket. Ezután Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, a párt­ós kormányküldöttség tagja mondotta el beszédét. A fél­évszázados évforduló alkal­mából küldöttségünk nevé­ben baráti szeretettel kö­szöntötte a gyár valamennyi dolgozóját. Áladta a magvar nép forró testvéri, elvtársi üdvözletét és jókívánságait. A Vörös Proletár gyári nagy «-'ülésén Fock Jenő után felszólaltak a gyárban a ma­gyar küldöttséggel egyidejű­leg látogatást tevő belga és dominikai kommunista párt­küldöttség vezetői is. Az ünnepség az Interna- cionálé eléneklésével zárult Találkozó a magyar nagykövetségen Vasárnap este a Kádár Já­nos vezette párt- és kormány- küldöttség a magyar nagykö­vetségen találkozott a moszk­vai magyar kolónia képvise­lőivel, a jubileumi ünnepsé­gekre a szovjet fővárosba ér­kezet* társadalmi, tömegszer vezeti delegációk tagjaival valamint a Lenin-renddel ; napokban kitüntetett veterá nokkal, a polgárháború ma gyár harcosaival, és szívéivé beszélgetést folytatott velük társadalmi és szellemi fel­tételeket a kommunista tár­sadalom építéséhez. A szov­jet társadalom ezek alapján fő gazdasági feladatául tűz­hette ki a kommunizmus anyagi—technikai bázisának megteremtését a tudomány és a technika fejlesztését, a gépesítés és az automatizá­lás, a munka termelékeny­ségének szakadatlan növelése alapján. A kommunista építés idő­szakában tovább fejlődik és tökéletesedik a szocialista ál­lamiság és demokrácia. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje, sikereinek legfőbb szervezője a Szovjet­unió Kommunista Pártja. A szovjet nép jelen sikerei­hez és jövője még szebb táv­latainak kibontakoztatásához szükség van a népek közötti békés egymás mellett élésre. Szükség van a békére. A Szovjetunió ötvenéves törté­nete fényesen példázza a szo­cialista társadalom békés ter­mészetét. Fennállása óta egye‘tlenegyszer sem kezde­ményezett háborút szomszé­dai ellen. Tiszteletben tartja a nagy és kis népek szuvere­nitását. Benne támaszára lel minden szabadságáért küzdő nép. A második világháború óta a nemzetközi erőviszonyok és a világpolitika nagy változá­sokon mentek át. A világ térképe jelentősen megválto­zott. Megalakult és erőtelje­sen fejlődik a szocialista vi­lágrendszer. Gyökeres változások men­tek végbe a kommunista vi­lágmozgalomban is. Számos új marxista-leninista párt alakult. Ezek a pártok a sao- cializmus útjára lépett or­szágokban az egész társadal­mi élet vezető és irány ító erejét alkotják. Számos tőkés országban e pártok tömeg­pártokká váltak. Más orszá­gokban egyre nagyobb szere­pet játszanak a politikai élet­ben. Ahol még illegalitás­ban vannak, ott is tevéke­nyen befolyásolják az osz­tályharcot. A földgömb vörös foltja (Folytatás a 3. oldalon}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents