Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-29 / 283. szám

Szerda, 1967. november 29. 3 SOMOGTI NÉPLAP A termelés és a fogyasztás Újfajta kapcsolat a tejipar és a tsz-ek között — Amikor az érdekek találkoznak — A tejfogyasztás növeléséért A megye agrárpolitikai célkitűzéseiben ran­gos helyen áll a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése. Adottságaink lehető­vé, a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése pe­dig szükségessé teszi ezt. A célkitűzések szellemében me- gveszerte serény munka fo­lyik, s a tejtermelés fokoza­tosan emelkedik. Bár a ten­nivalók sorát több összefüg­gésben lehetne elemezni, ez­úttal mi a tej oldaláról vizs­gáltuk a termelés, az értéke­sítés és a fogyasztás kapcso­latát A termelőszövetkezetek ön­álló vállalatszerű gazdálkodá­sa, a gazdaságirányítás új rendszere szükségszerűen megkívánja a tejipar és a termelőüzemek kapcsolatának ésszerűbb továbbfejlesztését. Egyformán érdeke ez a nagy­üzemeknek és a vállalatnak. A kiindulási alap az, hogy a tejtermelés fokozatosan emelkedik megyénkben, s az idén a termelőszövetkezetek harminc százalékkal több te­jet adtak a vállalatnak, mint egy évvel korábban; az egy tehénre jutó hozam a tava­lyihoz viszonyítva várhatóan 150—170 literrel emelkedik, A mezőgazdasági üzemeknek érdekük, hogy a növekvő mennyiségű tejet jól értéke­sítsék, a vállalatnak pedig alapvető feladata, hogy pia­cot biztosítson termékeinek. Ez a kettős, de lényegében szorosan egymáshoz kapcsoló­dó cél kifejezésre jut a mos­tani szerződésekben. S hogy a termelőüzemek egyetértés­sel fogadják, arra bizonyság, hogy a környező megyék közül Somogy jár az élen a szerződéskötésben; eddig a vállalathoz tartozó gazdasá­gok csaknem felével, 91 tsz­szel kötöttek megállapodást. A megállapodás szerint 66 helyen a termelőszövetkezet vállalta a tej begyűjtését. Űj módszer ez, és érde­mes megjegyezni, hogy min­den vonatkozásában előnyös. Jól jár a szövetkezet, mert a háztájiból összegyűjtött te­jért is megkapja a nagyüze­mi felárat, és hasznos ez a vállalatnak is. Másrészt utó­lagos vitáknak veszd elejét az, hogy a korábbiaktól elté­rően nem az üzemben, hanem kinn a begyűjtőnél veszi át a tejet a vállalat. Üj vonás, s a higiénikusabb tejkezelés­re, a minősér javítására ösz­tönöz, hogy átvételkor tisz­taság szerint osztályozzák a tejet, és az árat is így álla­pítják meg. Ez a lépés kiin­dulási alapja annak a törek­vésnek, amit 1970-re kíván megvalósítani a vállalat: az átvételt bakteorológiai vizsgá­lattal kapcsolják össze. S ha már a szövetkeze­tek végzik el a tej begyűjtését, az ész­szerűség és az okszerűség azt kívánja, hogy a falusi la­kosság tejjel való ellátásá­ról is ők gondoskodjanak. A vállalat ez ügyben már tár­gyalásokat folytatott a terü­leti szövetségek vezetőivel, termelőszövetkezetekkel, álla­mi gazdaságokkal. A mező- gazdasági üzemeknek érde­mes fontolóra venni ezt az ajánlatot, hiszen ha ők bo­nyolítják le a lakosság tej- ellátását, akkor megkapják ugyanazt az állami dotációt, mint amit eddig a vállalat kapott meg. A tárgyalások eredményeként máris meg­állapodtak a Lábodi Állami Gazdasággal. A kiemelkedő termelési eredményeket elért nagybaráti üzemegységben kívánnak létrehozni egy tej­üzemet, s innen látják el jö­vőre Nagyatádot tejjel, tej­föllel, túróval, tejszínnel és kakaóval. Nem csupán a me­zőgazdasági üzemek és a Tejipari Vállalat szempontjá­ból előnyös és hasznos ez a megoldás, hanem a fo­gyasztás szempontjából is. Felmérések tanúsítják, hogy a megyében vannak olyan községek, ahol a tejfogyasz­tás néhány év óta körűibe lül a felére csökkent. Ha a gazdaság értékesíti a tejet, anyagilag is érdekelt abban, hogy növekedjen ennek a közegészségügyi szempontból fontos élelmiszernek a fo­gyasztása. A vállalat már az idén hasznos kezdeményezé­seket tett Április elseje óta a saját készítésű tejtermé­kek forgalmazása után fél százalék, más vállalat tejter­mékei után 0,3 százalék ju­talékot fizet mind az élelmi­szer-kiskereskedelem, mind a szövetkezeti boltok dolgo­zóinak. A második negyed­évben tízezer, a harmadik negyedévben tizenkétezer fo­rintot osztottak így szét. Ugyancsak a fogyasztás nö­vekedését kívánták elősegíte­ni azzal, hogy az idén tizen­egy új tejterméket hoztak forgalomba. A z elmondottakból ki­tűnik, az alapvető cél az, hogy a nö­vekvő tejtermeléssel egyide­jűleg javuljon az ellátás úgy, hogy ehhez anyagi érdeke fűződjön a termelő- és a feldolgozó üzemnek egyaránt. A szövetkezetek vállalatsze­rű gazdálkodása, a gazda­ságirányítás új rendszere megannyi új lehetőséget te­remt Az elgondolások egy része már a megvalósulás útján halad, más részük még kezdeményezés, vitatéma. Fontos feladat, hogy ez a most kibontakozóban levő újfajta kapcsolat valóban gyümölcsöző legyen, megfe­leljen társadalmi érdekeink­nek. Vörös Márta Az ALLAMI GAZDASAGOK ÉS A MECHANIZMUS Megyénk mezőgazdasági árutermelésében jelentős sze­repük van az állami gazdasá­goknak. A somogyi állami gaz­daságok közül nem egy hívta már fel magára edc&g is az ország és a külföld figyelmét. Hogyan hat további fejlődé­sükre a gazdasági mechaniz­mus reformja, milyen változá­sok történtek vagy történnek az irányításban, a gazdálkodás­ban: erről kaptunk tájékozta tást Szabados Dezsőtől, az Ál­lami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei fő­osztályának vezetőjétől és Kirkovics István osztályveze­Kuwaittól Ausztráliáig HÉT NYELVEN „BESZÉLNEK“, HATEZER FÉLE RUHÁT ÖLTENEK A DOBOZOK —■ 1 1 1. ' ■ / 1 H * í ■ eV.'.-; -- 'x: e: lp Ilii >§ ág* m&w&i > ■=■ % £ X f » s ■ íii.iíf:«: ■ Készül a nyomda specialitása, a mintadoboz. Az imént még üres papír­halmaz tornyosult a gép mel­lett, most már válogatják, kö- tegekbe csomózzák a színes, ragyogóan nyomtatott doboz­nak valót Arab, angol, francia, latin, spanyol, német és ter­mészetesen magyar nyelven adják tudomásul a feliratok, hogy a dobozba az újpesti és a nagyatádi cémagyár termékeit csomagolják. A Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat nagyatádi üze­me január óta minden hónap­bem félmilliós tételeket szál­lít. Munkájuk zömét — hozzá­vetőlegesen hatvan százalékát — az Újpesti Cérnagyár nagy­atádi telepének megrendelései adják. A világ minden tájára eljutnak ezek a dobozok. Ku­waittól, Szudántól Chicágóig vagy Ausztráliáig. — Tudja-e, milyen messze kerül ez a sok papír? — kér­dezem az egyik berakónőt, Druzsin Katalint. — Hogyne tudnám, igyek­szem is jól végezni a rámbí- zottakat, a gyakorlatom már megvan, öt éve dolgozom a nyomdában. — Egész nap állni kell, meg figyelni a gépre, a keze sem áll meg. Nem fárad el? — Ugyan! Megszoktam már. meg aztán szeretem is csinál­ni. így egykettőre vége a nap­nak. Az előkészítő műhelyt Kítsz Béla mutatja be. Itt szabják ki, sarkolják, méretezik a do­bozokat. A papírt a beretvaéles kések alá rakják, azok véaigszánta- nak rajta, pillanatok alatt, megvannak ezzel a munkafo­lyamattal. Itt láttuk a nyomda speciali­tását is, a nagyméretű minto- rV.bozt. Gondosan kimunkál' tetszetős termék. Az egyik sarokban színeké' kevernek, valószínűtlenül so­kat Ahogy megtudtuk, öt-hat­ezer féle színnel dolgoznak! — Hogyan lehetséges ez a »szín tobzódás- ? — Tizenkét alapszínből ke verjük ki, s hogy ilyen jól si­kerülnek, ebben nagy szerepe van nyomdászaink gyakorla­tának, ízlésének is. Végül a jövőre fordítjuk a szót: — Géphiánnyal küzdünk, berendezéseink nagy része el­avult de ha tartani tudjuk a mostani színvonalat, nincs miért félnünk a január utáni változásoktól. Pintér Dezső tő-helyettestől, a közgazdaság csoport vezetőjétől. Kialakultak az üzemek Az elmúlt években bebizo­nyították megyénk állami gaz daságai, hogy felnőttek a rá juk váró feladatokhoz. Kiala kult az üzemekben a megfele­lő termelési szerkezet, meg te remtették a gazdaságos ter­meléshez szükséges föltétele­ket. Ezzel együtt önállóbbak lettek, folyamatosan csökken­tek a központilag előírt köte­lező tervmutatók: az idén már csak két meghatározott terme­lési tervszámot kaptak a fő­hatóságtól, a kenyérgabonáét és a húsféleségekét Jövőre ebből mindössze egy marad meg, a kenyérgabonáé. So­mogynak mind a tizenhárom állami gazdasága megtalálta profilját, kialakította termelé­si irányvonalát az adottságok­nak megfelelően, s ettől a jö­vőben sem térnek el. Arra tö­rekszenek, hogy a hagyomá­nyos áruikból minél többet ér­tékesíthessenek, ugyanis az árutermelés fokozása nagy­mértékben befolyásolja majd a gazdálkodás eredményessé­gét. Az átlagosnál rosszabb adottságú gazdaság például nem általában, hanem az áru- kibocsátástól függően kap veszteségtérítést. Az idei vár­ható eredményeket illetően egyébként megnyugtató a kép: emelkedett a termelési érték, átlagosan 7—8 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, de né­hány gazdaságban a 20—2'> százalékot is eléri az emelke­dés. A tizenhárom gazdaság közül tíz várhatóan túlteljesít' a tervét Önállóság és segítés Megszűnt az állami gazdasá gok felügyeleti rendszerének korábbi fölépítése, a főosztály létrejöttével a feladatok is megváltoztak. A főosztály fel­ügyelete alá-tartozik az Alsó- és a Felső-Somogy megyei Halgazdaság meg a Balatoni Halászati Vállalat is. A tulaj­donosi és munkáltatói jogkör gyakorlása, a felügyeleti el­lenőrzés, az információk adása 3 minden más, a vezérigazga­tótól származó utasítás végre­hajtása a főosztály dolga. Az a folyamatos önállósodás, amely már tavaly megkezdő­dött a gazdaságokban — ma­guk döntöttek például gépi be­ruházások ügyében —, lehető­vé tette a zökkenőmentes át­állást A központi beruházáso­kon — kívül — ilyen az útépí­tés, a villamosítás stb. — min­den egyéb beruházásról maguk a gazdaságok határoznak. Jö­vőre például, ha valamelyik gazdaság tehénistállót akar építeni, a költségek 70 száza­lékát az állam megtéríti, a 30 százalékot az üzemnek kell fe­deznie. Az általános elvek sze­rint történik a jövőben a nye­reségadózás a vállalati érde­keltségi rendszer keretében, s ezek az elvek érvényesülnek majd a bérezés, a beruházá­sok, a beszerzés és az értéke­sítés terén. Információ A megnövekedett — és nö­vekedő — önállóság egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdasá­gok fokozott segítséget, infor­mációkat igényelnek a fel­ügyeleti szervektől. Ez a segí­tés közgazdasági elemző mun­ka, tanácsadás formájában nyilvánul meg, s így a gazda­sági mechanizmus reformja meghozhatja a várt eredményt a megye állami gazdaságaiban. Heraesz Ferene Egyesüli a ffíadi, a kisbárapáti és a bonuyai tsz (Tudósítónktól.) Mindössze egy hónapja ad­ták át rendeltetésének az új, korszerű bekötő utat, s az most már közelebb hozza egymás­hoz a három falu: Fiad, Kis­bárapáti és Bonnya lakossá­gát Ez is közrejátszott abban, hogy az utóbbi időben egyre többen csatlakoztak ahhoz a gondolathoz, egyesüljön a há­rom község termelőszövetkeze­te, dolgozzanak, gazdálkodja­nak közösen, egyesült erővel. A múlt héten a három szö­vetkezet tagsága a külön-kü­lön megtartott közgyűlésen megszavazta az egyesülést. Megválasztották a küldötteket is, akik rövidesen megválaszt­ják az egyesült termelőszövet­kezet vezetőit és tisztségvise­lőit A jövő évi pénzügyi és ter­melési tervet már ennek meg­felelően az összevont gazda­ságra vonatkozóan készítik el, és január 1-től egyesült erő­vel ,kezd a közös feladatok megoldásához a három falu termelőszövetkezeti parasztsá­ga. A TETTRE KÉSZ BRIQÁD A NAGYATÁDI ESZPRESZ­SZÓBAN — akár egy nagy család — beszélgetett, iszogatott a minap egy nyolc-tíz tagú csoport. A fonalgyár egyik brigádja — jegyezte meg valaki. Valamit ünnepelhetnek. De mit? Gre­gor Istvántól, a gyár művezetőjétől, a társaság egyetlen férfitagjától tudakol­tam meg, milyen alkalomból ültek fe­hér asztalhoz. — A brigád jutalmat kapott a' jó munkájáért, összeültünk hát egy ünne­pélyes brigádértekezletre. A Március 15. brigád tagjaival szívesen beszélge­tek. Három kollektívám közül ez a leg­szorgalmasabb. Nem tudok tőlük olyat kérni, amit meg ne tennének. Nagyon szeretik, becsülik, segítik egymást. Szombaton volt Horváth Marikának az esküvője, ott volt a brigád is. Taranyban megtaláltam Marikát, azaz Sági Rvdolfnét. — Kedves volt tőlük, hogy eljöttek — mondta. — Ügy láttam, jól érzik magu­kat, és ennek nagyon örültem,: De nem­csak itt, hanem az üzemben is mindig szívesen voltam együtt velük, össze­szoktunk. Talán ennek is köszönhető, hogy elsők lettünk az első félévben. A ió munkáért kapott pénzből körülbelül 150 forintot költöttünk el. Mindenki, sajnos, nem tudott ott lenni a cukrász­dában. Hiányzott a brigádvezető, Dezső Jánosné. Szülőotthonban van. Az esz­presszóból mentünk el hozzá ... A SZÜLŐOTTHONBAN a fo­lyosón találkoztam Dezső Jánosáéval. — Jólesett a gyerekek látogatása. Sü­teményt és sört hoztak — mondta a fiatalasszony. — Persze nem volt ám ez a kis közösség mindig ilyen össze­tartó. Amikor átvettem az irányítását, fel akart bomlani. Gregor elvtárs, a mű­vezető biztatott, próbáljuk meg össze­fogni a társaságot. Sikerült. Azóta, négy­szer nyertük el a szocialista brigád cí­met. Az idén április 4-én vándorzászlót és bronzplakettet kaptunk. Négy kiváló dolgozó van a tíztagú brigádban. Hogy miért tudtunk megállni a lábunkon? Véleményem szerint ebben nagy része van annak, hogy a minden hónapban megtartott brigád&rtekezletre mindig meghívtuk a művezetőt, a segédmüve­zetőt. Itt értékeltük minden brigádtag munkáját. Őszintén elmondtuk a hibá­kat is. Szóvá tettük a műszaki hiányos­ságokat, a munka rossz szervezéséből fakadó problémákat. Gyakran vitatkoz­tunk. Ennek az lett az eredménye, hogy az üzem vezetői segítettek megoldani a nehézségeket. A gyengébben teljesítő brigádtagokat a jobban dolgozók segí­tették. Én most nem dolgozom a gyár­ban. A vezetést átadtam Király Margi’ nak. Meggyőződésem, hogy össze tudja tartani a kis közösséget. A MEZŐ UTCA EGYIK KIS HAZÁBAN találkoztam Király Mar­gittal. , — Én nem akartam átvenni a brigád vezetését. Azt mondták ugyanis, hogy nem vagyok elég erélyes. Az egyik kis­lány azonban így kiáltott föl a gyűlésen: Nagyon is erélyes vagy te, Margit, légy a vezetőnk. Elfogadtam a megbízatást. Remélem, meg lesznek velem elégedve. Elődöm, Dezső Jánosné nyomdokain sze­retnék haladni. A jövőben is rendszere­sen értékeljük majd. a munkát. Megke­ressük a gyengébb teljesítmény okát. Fel akarom hívni társaim figyelmét ar­ra, hogy csak úgy érhet el jó eredményt valaki, ha a nyolc órát jól kihasználja. Aki négy órán át hajt, utána meg el­cselleng, az nem várhat jót... Ezutá- is sort kerítünk közös rendezvényekre. A minap meghívott új lakásába Kovács Józsefné segédművezető. Nagyon jól éreztük nála magunkat. AZ ÚJ TÁRSASHÁZAK egyi­kének emeletén laknak Kovács Józse­fek. Az asszony szeretettel beszélt a kö- zriss 'g tagjairól. Alátámasztotta azt, amit a művezető mondott. — Bármit kérünk tőlük, megteszik. Igaz, hogy mi is teljesítjük az ö kéré­süket. Ez a kölcsönös segítség a brigád- munka alapja. Reméljük, hegy az új ' -i-ér'slkc­é- el üzenni - ' bri­gádjával. Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents