Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-26 / 281. szám
Vasárnap, 1967. november 26. 5 SOMOGYI NÉPLAP A SAJÁTUNK _ BECSÜLJÜK MEG! Nagyon vártuk, hogy elkészüljön, s amióta felavatták, minden kaposvári és somogyi jogos büszkeséggel tó- kinti sajátjának ezt a korszerű, városunk képét is emelő épületei. .. Sajnos az utazóközönség nem óvja féltő gonddal ezt a létesítményt. Noha naponta többször is takarítanak, az esti órákban elszomorító látványt nyújt az autóbuszpályaudvar váróterme. Szétdobált cigarettavégek, papír- és ételmaradék mindenütt. Mintha talponálló, részeg vendégekkel zsúfolt kocsma volna. A jó érzésű utas önkéntelenül arra gondol: vajon ezek az emberek otthon is ilyen körülmények között élnek, csak ennyire becsülik saját lakásukat, vagy csupán itt mutatkozik meg szemetelő hajlamuk? Van elég hulladékgyűjtő, a csikkeket, a pa- i pír- és más hulladékokat mégis a földre szórják, vagy belenyomják a zöld növények földjébe. Kevés az ülőhely, nagyon sokan a fűtőtesteken, mások a csomagtartókon foglalnak helyet. Ezen az AKÖV vezetőinek kellene változtatniuk. Az utazóknak pedig m magatartásukon. Gondoljanak arra: ha egy-egy járat útnak indul, mindig érkeznek utasok, akik rendes körülmények között szeretnének várakozni, s nem érzik jól magukat a szeméttel elcsúfított helyiségben! Mai szemmel a házasságról (V.) ÁTMENET...? Elég közkeletű vélemény, Hogy a házasság — és ezze. i zgszorosfebfa ősszel aggesbei. — a család széthuilóban van. hogy' elavult, idejétmúlt forma. . A házasság, a család mái nem az a szorosan összetartó erő, ami volt. A családtagok jóval önállóbbak, mint azelőtt, a távolabbi rokonság, vérségi kapcsolatok vesztettek fontosságukból, szerepüket a munkahelyi, szakmai barátság vette át. Azelőtt elsősoruam á házastársak, a család feladatú volt a gyermeknevelés. Ma már igen korán különböző intézetek, intézmények segítik a család funcióját. Ha azt kérdezzük: széthuilóban van-e a házasság, föl kell tennünk a másik kérdési is: mihez képest van széthuilóban? Vajon nem csupán a házasságnak, a családnak polgári, sőt nálunk, Magyarországon a volt feudalkapitails ta formájához képest? A régi modell: a férj a kenyérkereső, az asszony a háztartás, a kis közösség lelke — szinte a szemünk előtt enyészett el. A széthullás valami új tartalomnak, újfajta kötésnek és összetartozás formálódásának a jelzése. Eddig is azzal az új helyzettel, azokkal az új problémákkal, új feszültségekkel foglalkoztunk, amelyek a nők naunkábaállása nyomán következtek be. Vajon a fentebb- vázolt jelenségek is nem csupán áttételes konzekven- ciák-e? Egy felszólalásból, amely a Társadalmi Szemle majd négy esztendővel ezelőtt, a család' mai helyzetéről tartott ankétjén hangzott el, így szólt: ...a szocializmus milyen társadalompolitikát követ a család vonatkozásában? Az álláspon: alapos elemzése még hiányzik Ez a hiány még sok területen érződik: egyebek között a bírói gyakorlat bizonytalansága ban. A bírákkal való beszélgetésből gyakran kitűnik, hogy abban az alapvető kérdésben bizonytalanságban vannak — védeni akarja-e a törvény a családot vagy sem, illetőleg mit véd és mit nem. A néhány évvel ezelőttinél már valamivel világosabban és erőteljesebben rajzolódik ni a helyzet. A nagy családok anyagi támogatása, az öthónapos fizetett szülési szabadság, legújabban az a határozat, hogy a dolgozó anya még ké; esztendeig otthon maradhat gyermeke mellett s havi 60c forint juttatást kap erre az időre — mind azt bizonyítja, hogy a rendszer védi, támogatja a házasságot, a családot. Ezek a könnyítések, juttatások már eleve megkönnyítik a családalapítást is. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a házas ság megszabaduljon az anyag szempontok terhétől. Az érdekházasság fogaim. különben is már régen eihal- jányodott. A társadalmi különbségek felszámo.ása, az, hogy a házasság megszűnt a nő, legalábbis a tiatal női számára egyedüli foglalkozásnak, állásnak, sőt egyáltalá ban foglalkozásnak és állásnál, lenni, jelentős mértékűén járult hozzá a »parti-« fogalmának háttérbe szorulásához. Persze a lakás, a kocsi, e jó anyagi helyzet, bizonyos, közismerten magas jövedelmei jalentő foglalkozási ágak ma is vonzóan hatnak és befolyásolhatják a párválasztást. A közgazdasági egyeteme r felmérést végeztek fiúk és lányok között. A vizsgálat az: kívánta földeríteni, milyen tu Újdonságokat várnak a fiata lók jövendő élettársuktól? A feltüntetett tulajdonságokat 1 tői 5-ig kellett osztályozni. A fiúkhoz többek között a következő kérdéseket intézték: — Jól főzzön? — Megfelelő szerelmi partner legyen? — Legyen jól ápolt, gondozott? — Okos legyen és művelt? — Jól keressen? — Legyen csinos? — A feleség dolgozzon? — Problémáit meg tudja beszélni vele? — Férjnek és feleségnek le gyen azonos életkora? — A férj legyen okosabb műveltebb feleségénél? — A férjnek legyen-e több fizetése a feleségénél? A fiúk a legalacsonyabb pontszámmal a főzést értékelték, bár hozzátették: jó, ha árt hozzá a feleség. Azt sem várják el, hogy szép, kifejezetten csinos legyen, elegendőnek tartják, ha ápolt és gon- cicuzott. Viszont valamennyien fontosnak tartják, hogy az asszony dolgozzék, és hogy mindent meg tudjanak egymással beszélni. A fiúk ideálja tehát az értelmes, művelt, magára adó dolgozó nő és nem a hangsúlyozottan nőies »csinibaba«. A felmérés során kiderült, a lányok azt tartják legfontosabbnak, hogy jövendő élettársuk megfelelő szerelmi partner legyen. A lányok elvárják jövendő férjüktől a jólápolt- ságot és gondozottságot is. Nem kívánják viszont, hogy ílettársuk többet keressen, mint ők. Azt ellenben nyomatékosan igénylik, hogy megbeszélhessék vele gondjaikat, megoszthassák vele problémáikat. S végül: mind a lányok, mind a fiúk többsége azt vallotta, hogy az emberi élet, az emberi boldogság teljességéhez hozzátartozik a család, j gyermekáldás is. Végső soron talán ügy fogalma avatnánk inog, hogy nem válságban, hanem átalakulóban i an a házasság. Humánusabb tartalommal telítődik, jobban tiszteletben tartja a partnerek egyéniségét, mint a régi házasságban. Persze ezek r ’■ a tő Irányvonalak. Nem láthatjuk előre a fejlődést. Az átalakulásnak nemcsak szemlélői, de gyakran szenvedő tanúi és részvevői is vagyunk. Hisz minden átalakulás konfliktusok között megy végbe. (VEGE) Kertész Magda A szentgáloskéri tsz eladásra kínál 2 db 3 ÉVES HER ÉLT, BEKOCS1ZOTÍ FUTÓLOVAT Érdeklődni a tsz központjában. (149 021) TO R NYO l< A rejiéfy Minden délután, pontosan negyed négykor megállt a postahivatal kisabiaka előti és kedvesen behajolt: — Kérek öt darab hatvan- filléres bélyeget a legújabb sorozatból. Másnap kétforintosokai kért a legújabbak közül, máskor meg csak hűszfillé-. rés címletekben. A postls- nő nemrégiben került a faluba. Talán gyűjti a szép bélyegeket, de akkor miért nem kér egész sorozatot mindegyikből? — gondolta. Egyszer meg is kérdezte: — Ha kívánja, szívesen megszerzem magának a teljes sorokat is a legújabb bélyegekből. A férfi elmosolyodott és tiltakozott. — Nem, nem, nem. Nekem pontosan így és ezek a bélyegek kellenek csak. Hát így is jó — gondolta a fiatal és csinos postamester. Azután már rendszeresen várta a fiatalembert. A gyakori látogatás közben összeismerkedtek. A törzsvendég közvetlenségével Kántor József mindent elmondott magáról. Egyszer aztán bővebben kifejtette a véleményét a házasságról és a postamesternőről. Még virágot is hozott, és engedélyt kért, hogy a lakásán fölkereshesse. , A beszélgetésből leánykérés és végül házasság lett. A fiatalasszony alig várta az első alkalmat, hogy a férje bélyeggyűjteménye felől érdeklődhessen. A férj eleinte kitért a válasz elől, azután bevallotta: — A bélyegek bizony mind megvannak, de csak arra kellettek, hogy mindennap bejárhassak a postára és lathassalak. Minden spórolt forintomat bélyegre költöttem. Tessék, itt van- nak — és egy nagy zacskóban átnyújtotta a nászajándékot az ifjú feleségnek. Nyolcezer forint ára bélyeget vásárolt össze ... G. B.- ________' A z ország egyik legrégibb tornya vabmibor a nagyváz,so nyl Kintzsl-vár toronyőreinek szilgáiati helye volt. Most ideg ént Tgalmi 1 ily sság — azokkal a »harcosokkal« egy ütt, akik innen indulnak el a nagy vá: sonyi lovasjátékokra. (MTI — fotók) Erre a »toronyra« vls'ont ez a szó illik: cslnl. S hogy nem tart évekig? A tükörben igen, de a Dunában nem nézheti magát. A födi ászk ól tömény csak egyetlen alkalomra készül. Ez Is torony. A Dunai Kőo’ajmező üzemének lomyából a ma energiája indul el, hogy vonatokat röpítsen s biztosítsa m élet ritmusát. Nemcsak a fővárosnak, az egész országnak büszkesége a nemrá- restaurált Má'yás templom égnek meredő tornya. Tiszta időben a H ilászbástya fölé emelkedve a Dunában nézi magát. Évszázados örömök és gondok néma tanúja •a a kecses torony.
