Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-24 / 279. szám
Péntek, 1967. november 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Újabb feladatainkra készülve P ártunk IX. komgresz- szusa meghirdette a szocializmus teljes fölépítésének nagy nemzeti programját Készülünk a gazdasági reform bevezetésére. Mindennek gazdasági, társadalmi, politikai föltételeit céltudatos, előrelátó, tervszerű és szervezett munkával teremtjük meg városon és falun egyaránt Megyénk sajátosságaiból adódóan a mezőgazdaság, a falu helyzetének alakítása a figyelem középpontjában álL Nem túloz az indokolt és találó kifejezés és megállapítás: arccal a mezőgazdaság felé fordultunk. A mezőgazdaság, a falu, a parasztság sorsával mindennapos aprómunka révén törődni, a jövő érdekét szolgálni, e feladatok megoldását megszervezni, a politikai, gazdasági és társadalmi élet vezetőjeként a haladás útját mutatni is, egyengetni is: falusi pártszervezeteink megtisztelő és közvetlen kötelessége. Megyei pártbizottságunk a járási bizottságokkal együtt igen nagy gondot fordít arra, hogy Őket feladataikra folyamatosan felkészítse. Állandóan segíti őket abban, hogy helyt tudjanak állni, hogy képese:« legyenek nehéz munkájuk sikeres elvégzésére. A segítésnek bevált forma ja és hatékony módszere a gyakori találkozás és közvetlen eszmecsere, mint amilyen legutóbb a falusi párttitkárok egy népes csoportjának göilei ankétja volt A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának rendezésében lebonyolított munkaértekezlet vezérgondolatát így fogalmazhatjuk meg: növekvő feladatainkhoz merítsünk jobban erőforrásainkból, és fokozzuk erőfeszítéseinket. Mi ad módot ennek elhatározására? Mindaz, amit eredményként magunk mögött tudhatunk. Van mérce, amivel a megtett utat lemét-' hetjük, és van további cél, amihez a jövőben igazodhatunk. Évekkel ezelőtt határozatban adott programot a megyei pártbizottság a falusi pártszervezetek erősítése hosszan tartó, nagy munkájának. A pártdokumentum abból indul ki, hogy nálunk a megye jellegénél fogva a falusi alapszervezetek vannak többségben. Erejük növeléséhez két évvel ezelőtt a pártépítés falusi lehetőségeit konkrétan összegező és feltáró megyei elvi-gyakorlati útmutatással kaptak hatékony segítséget. Az ennek nyomán született eredmények számba vétele bizonyság is, további útmutatás is egyszerre. G öllében például 22 tagú alapszervezet működött a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában, ma 75 párttag dolgozik a faluban. Köztük van 17 egykori középparaszt is. Falvaink döntő többségében szintén tapasztalható, hogy parasztemberek a korábbinál lényegesen többen kérték felvételüket a pártba. Belépésükkel, mindennapom munkájukkal ők is hozzásegítették alapszervezetüket ahhoz, hogy élénkítsék a falu politikai életét, jobban érvényesítsék a párt vezető szerepét, és tovább erősítsék á párt tömegkapcsolatait. Mindezek eredményeként elmondhatjuk. hogy a megye legtöbb községébeh fokozódott a szövetkezeti parasztságnak á párt iránti bizalma, nőtt a pártszervezet tekintélye, s de- rekas munkájukkal, példás magánéletükkel közösségüknek is, önmaguknak is tekintélyt vívtak ki falusi kommunistáink. Közvetlen része sei tehát annak a munkának, amelynek nagy szerepe var abban, hogy a falun szélesebb tömegekhez jut el a pár* szava, iobban ismerik a párt politikáját és méltón becsülik, elismerik a párt tevékenységét — fejtette ki elemzésében Klenovics Imre elvtárs. a megvet pártbizottság osztályvezetője. Ez a növekvő szervezett erő nagy dől sokat produkál. A megerősödött alapszervezetek I lényegesen nagyobb önállósággal dolgoznak, s megszerezték azt a képességet, hogy munkájuk homlokterébe a szövetkezet gazdálkodásának, a falu életének legfőbb kérdéseit állítsák. Szervezeti életük, tehát tevékenységük folyamatos, a helyi körülményekhez igazodva kialakították immár célravezetőnek bizonyuló munkamódszereiket. Ezek a legtöbb helyen megteremtett, rendezett állapotot megnövelték a helyi pártmunka hatékonyságát. Kávádon például — amint Árvái József elvtárs, a párttitkár elmondta — a kommunisták élenjárnak a termelési feladatok megoldásában. Nemcsak a fórumokon hallatják hangjukat, hanem a tettek mezején is ők az elsők. Legfrissebb példa: a kommunista traktorosok úgy dolgoznak, hogy taggyűlési vállalásuknak megfelelően — párton kívüli társaikat is mozgósítva — elkészüljenek az idén az őszi mélyszántással. Szavak és tettek egysége, szép, konkrét példaadás ez. gy mondta Vincze Imre elvtárs, a balaton- szabadi pártszervezet titkára: — Arra törekszünk, hogy eszmét adjunk az egész falunak. — A gazdasági élet ütőerén rajta tartják a kezüket. A termelés pártellenőrzésében már rég túljutottak az elnök és a föagronómus egyszerű beszámoltatásán. Tartalmasabb, érdemibb munkát végeznek ezen a téren. Mit, hogyan és mennyiért — ez a közgazdasági szemlélet hatja át a tevékenységüket a tervkészítéstől a zárszámadási mérleg összeállításáig. Nem elvont képletekben gondolkodnak, hanem a valóság talaján állva vesznek számba termelési, gazdálkodási eredményeket S mindezt úgy teszik, hogy bennük az emberi tevékenység vetületét veszik szemügyre. Értnek alapján értékelnek és így nevelnek vezetőt és egyszerű dolgozót egyaránt S mivel az ember élete nemcsak a munkából, a termelésből áll, ezért a párt- szervezet valóban kiterjeszti érdeklődő figyelmét és eligazító tevékenységét más területekre is. Az úttörők avatására készülnek? Ott van a rendezvény sikeres lebonyolításának előkészítésében a pártszervezet is. Társadalmi esküvők kerülnek sorra? A tanácsháza helyett a párt székházát is átengedik erre a célra. Pártoktatás, az agitáció szervezése vagy a tv-film vitája egyaránt téma és munka az alapszervezetben; mindenről van véleményük a község kommunistáinak, mindenben, igyekeznek helyesen állást foglalni, mert arra törekszenek, hogy eszmét, útmutatást adhassanak az egész falunak. Utat mutatni a jövő irányában. Van rá erejük. Hetvennégyen alkotják az alapszervezetet Állandóan növelik ezt a nagy erőt. Folyamatosan fölveszik mindazokat, akik eljutottak odáig, hogy a kommunisták soraiba léphetnek, így tesznek nagyon sok más községben is. Kéthelyen például számottevőbb az erősödés azóta, hogy a termelő szövetkezet álapszervezete önállósult. Varga Sándor elvtárs, a tsz fiatal párttitkára dicséretes tevékenységiül tájékoztatta az ankéten részt vevő társait. Nagyon helyesen mutatott rá az új tagok képzésének fontosságára. Mint mondotta, bevonták mindnyájukat a pártoktatásba. Erről másutt sem terelődhet el a figyelem. Az új tagok nevelése, politikai ismereteinek, elméleti tudásának, felkészültségük növelésének szervezeti biztosítása: szerves része a pártépítésnek. Deák Lajo: elvtárs, a göilei párttitkár ebből a szempontból olyan gyakorlatról adhatott számot hogy tanfolyamaikat illetően a gazdaságpolitika, a szocializmus építése kérdéseine' meg az alőadásos propaganda általános tematikájának ösz- szeállításában a részvevők ér deklődési köréhez, kívánságaihoz igazodva jártak el. Megszervezni gondosan megszervezték az oktatást, mert jól tudják, hogy a gazdasági reform, a szövetkezet vállalat- szerű gazdálkodása, az új tsz-törvény meg a földjogi törvény megannyi szabálya igen nagy érdeklődésre tárt- számot. A falu a párttagságtól vár eligazítást, s eligazítani csak az képes, aki jómaga tisztában van ezekkel a nagy horderejű témákkal. N agy horderejű témák, a IX. kongresszus fontos agrárpolitikai határozatai — s megvalósításukért az alapszervezetek küzdenek az első vonalban. Okvetlenül fontos erre őket alaposan fölkészitani. Ennek része a számszerű erősítés is ~ úgy, ahogy ezt pártszervezési elveink meghatározzák, ahogy ez már több évi gyakorlatú. Vegyük figyelembe, amit erről a tavaly ősszel megtartott megyei pártértekezlet így állapított meg: »Világos előttünk, hogy a párt ereje nem a tagok szamától, hanem elsősorban politikánk hatékonyságától, a párt eszmei, ideológiai és cselekvési egységétől függ. A következő években sem kívánjuk a párt létszámának nagymérvű növelését, de szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben megkülönböztetett gonddal foglal- kozzanak termelőszövetkezeti párt-alapszervezeteink a pártépítéssel. Nem szabad felhígítani a párt sorait, de köztünk a helyük azoknak a közösség érdekeiért dolgozni tudó és akaró tsz-parasztoknak, -asz- szonyoknak, fiataloknak, akik egyetértenek pártunk politikájával, céljainkkal, s ezt a politikát még hatékonyabban akarják szolgálni, jó kommunistává akarnak válni. Ezért segíteni kell a legjobbakat, hogy eljussanak és belépjenek a pártba.« V an eredmény ezen a téren, de még nem mi ndenütt érvénye- sülnek kellően ezek a pártépítési elvek. Hogy az ankét megállapításainál maradjunk: céltudatosan dolgoznak a párt erősítésén Göllében, Kéthelyen; a pártegység szilárdításával hozzák összefüggésbe ezt a munkát Kaposfüre- den; a siófoki járásban veszik föl viszonylag a legtöbb parasztembert a pártba immár évek óta. Éppen Gölle meg a siófoki járás a példa a maga nemében. Itt sem spontán folyamattal van dolgunk, hanem meggyőzéssel, évekig tartó, türelmes, szívós neveléssel. Ami a siófoki járást illeti: a pártépítést nemcsak égjük vagy másik alapszervezet dolgának tekintik, hanem általános pártkötelezettségnek tartják. Tudatosan vallják: hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindenképpen mindenütt van lehetőség' a párt építésére. Savas eszmei harcban kovácsolódott ki ez a helyes nézet és a reá épülő példás gyakorlat. Akadtak a politikai fejlődésben valahol messze megrekedt titkárok is, akik az »elegen vagyunk, ahányan vagyunk« hibás formulát próbálták védelmezni eltorlaszolva ezzel a szektás magatartással a haladó erőknek, a friss erőknek a párthoz vezető útját. Jobbról meg azok nehezítették az egészséges fejlődést, akik szinte minden jelentkező előtt, a megfelelő mérce alkalmazása nélkül szélesre igyekeztek tárni a párt kapuját. így fordulhatott elő, hogy korábban például Ságváron öt tagjelölt közül hárman nem feleltek meg a párttagsággal járó követelményeknek, Itt most a tagje- löltségi rendszer megszűntével járási aktivista közvetlenül segíti a pártéphő munkát. Másutt, a javíthatatlanul elzárkózó alapszervezeti tisztségviselők helyére új. többnyire fiatal vezetőket állított a párttagság. Azt mutatja mindez, hogy a sorok rende zése, az eszmei tisztázás, a' elemi rend, a cselekvési ésv ség megteremtése: a párt épi tésének alapvető feltétele. A IX. kongresszus határozatai alapján megszületett a tsz-parasz- tok új nyugdíjrendszere. Az országgyűlés megalkotott két, korszakos jelentőségű jogasza- bályt: a termelőszövetkezeti törvényt és a föld jogi törvényt. Készülünk a gazdaság- irányítás megreformálására- Ezek az új intézkedések a falu életének fejlődését hosszú távon meghatározzák. Nem mindegy, hogy hogyan. Fontos, okvetlenül szükséges, hogy helyes irányba fejlődjenek a dolgok, mert minden új agrárpolitikai intézkedés csal: így éri el a célját. A végrehajtás a falusi alapszervezetek dolga, a sikert a falusi kommunisták kovácsolhatják ki a járási bizottságok közvetlen segítségével. Vissza áramlás az új nyugdíjrendszer hatására? Munkaalkalmat mindenkinek,, hogy szerezhessen nyugdíjévét? »A tevékenységi kör bővítése, kiegészítő és segéciiizenvágak létesítése? Háztáji földet a munka arányában nem a családnak, hanem a dolgozó tagnak? Hagyományos módon termelgetni, vagy számottevően növelni a hozamokat a technika alkalmazásával? A falu mai, holnapi és holnapután! életének fontos, meghatározó kérdései ezek, választ vár rájuk a szövetkezeti parasztság a kommunistáktól — magyarázta a göilei ankéton széles összefüggések elemzése alapján Illés Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Űjabb feladatainkra készülve jó látnunk, hogy milyen széles út áll előttünk. De vegyük észre az akadályokat, a tokkenőket, figyeljünk az esetleges buktatókra is, hogy gyorsabb ütemben előbbre juthassunk. Csakis a paraszti jellegükben erősödő falusi alapszervezetek vezetésével juthatunk előre megyénk valamennyi községében, a szövetkezeti parasztsággal együtt oldhatjuk meg sorra-rendre mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk IX. kongresszusa a falu felemelésében, az ország építésében elén’ tűzött. E munka folytatásához a göilei ankét, a megyei pártbizottság falusi pártépítési határozata, a megyei pártértekezlet állásfoglalása alapján megyére szóló ösztönzést és útmutatást adott Kutas József A kiskereskedelem és a veitóéilátőpr helyzetéiül tárgyalt a megyei tanács Tegnapi ülésén Somogy kereskedelmének és vendéglátóiparának helyzetéről, fejlesztésének feladatairól tárgyalt a megyei tanács. Megszabta az egész megyéit átfogó, az új kereskedelmi politikát szabályozó elveket. Erre eddig az állami és szövetkezeti kereskedelem közötti merev területi elhatárolás miatt nem volt mód. A területi elhatárolás most megszűnt, s ez módot teremt a még nagyobb ütemű, a megye lakosságának ellátását tovább javító fejlődésre. — Az állami és szövetkezeti szervek — különösen . az utóbbi időben — nagy erőfeszítéseket tettek az ellátás javítására, s a közöttük kibontakozott egészséges kereskedelmi verseny hatására gyorsabb ütemű fejlődést tapasztalni — állapította meg a tanácsülés. A múlt esztendőben megyénk kereskedelme 306!) millió forintos forgalmat ért el, s ez 46,5 százalékkal volt magasabb az 1961. évinél, de az országos fejlődésnél is nagyobb 9 százalékkal. Legnagyobb emelkedés — 64,5 százalék — a vendéglátóiparban tapasztalható, a vegyesiparcikkek forgalma 56.9, az élelmiszereké pedig 51,6 százalékkal emelkedett. A lakosság számának, jövedelmének növekedését figyelembe véve 1970-ben a tervezett kiskereskedelmi forgalom 3970 millió, 1957-ben pedig már 5100 millió forint lesz. A kereskedelmi és a vendéglátó-hálózat fejlesztésével kapcsolatban olyan határozat született, hogy elsősorban Kaposvár ilyen jellegű gondjait kell megoldani, de kiemelten kell foglalkozni az iparilag fontos járási székhelyek — Nagyatád, Marcali, Barcs — és néhány centrumközség fejlesztésével is. Kaposváron 4000 négyzet- méter alapterületű iparcikkáruház mellette ABC áruház, a peremterületeken 5 kis ABC áruház épül; új vendéglő nyílik a Cseri és a Szabadság parkban, többet pedig korszerűsítenek. Kiemelten foglalkozott a tanácsülés Fonyód és az attól nyugatra levő Balato,n-part fejlesztésével. Elhatározták, hogy Fonyódon egy nagyobb üdülőközpontot alakítanak ki. Üj ABC áruházak, szállodák, élelmiszerüzletek és vendéglátó helyek is épülnek a Balaton menti községekben. Mivel egyre növekszik az idegenforgalma, szállodát és korszerű kisvendéglőt kap Barcs és Gyékényes. Nagybajomban iparcikk-, Karódon ruházati, Kadarkúton élelmiszer- és iparcikküzletet, illetve áruházat, Böhönyén, Igáiban és Göllén pedig kisvendéglőt építenek. Megyénk kiskereskedelmi és vendégiá- tó-hálózatának fejlesztésére 1970-ig 22z millió forintot költenek. (A további fejlesztési terveket a jövő évben dolgozzák ki.) A Népi Ellenőrző Bizottság jelentése alapján tárgyalt a megyei tanácsülés a peremterületeken, illetve a külterületeken élő csaknem 50 000 ember ellátásából is, megállapit- va> hogy az nem kielégítő, ezért többet kell törődni az itt levő üzletek fejlesztésével. Át kell dolgozni a korábban készített településfejlesztési tervet is, mert annak néhány pontja azóta időszerűtlenné vált. A vitában felszólalók értékes javaslatokkal, tanácsokkal egészítették ki az előterjesztést, és valamennyien hangoztatták: megyénk kereskedelmének, vendéglátóiparának fejlesztése nagyon fontos politikai feladat, ezért tanácsainknak és megyénk egész lakosságának sokkal jobban kell segíteni az állami vállalatokat és a szövetkezeteket. Televíziók kiállítása ÚJDONSÁG TIZENNYOLC ötletes kiállításon mutatja be televíziókészülékeit a Kaposvári Ruhagyár nagytermeÉPÜL AZ ÚJ „KERTVÁROS“ Ebben az évben bét egyemeletes, négy négylakásos épületet hoz tető alá Csurgón a * an ács építöhrigádja. Jövőre még négy ugyanilyen épületet fognak emelni. AZ ORETTA KÉP A FALON ben az ORION Rádió és VH- lamossági Vállalat. A Somogy —Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal közösen rendezett árubemutatón a forgalomban levő készülékeken kívül bemutatják az ORETTA típusú, résziben tranzisztorizált készüléket is. Ennek az AT—759 változatát robbanásbiztos képcsővel látták el, és jövőre kerül a boltokba. A nagy múltú gyár második nagy kiállítása az idén a kaposvári. Tímár Pál, a műszaki információs osztály vezetője a megnyitó után elmondta: a vállalat arra törekszik, hogy új típusokkal lepje meg a kereskedelmet. Azt is elmondta, hogy a gyárban elkészült az AT—1651 típusú készülék. Ez a kelet-európai adókon kívül fogja a nyugateurópai adók műsorát is. Ezekbe a készülékekbe már beépítették a második program vételére alkalmas berendezéseket is. Ezeket a televíziókat elsősorban Somogy déli és Zala délnyugati részén tudják előnyösen használni a televíziótulajdonosok. A nagykereskedelmi vállalat még a bemutató ideje alatt megrendeli ezeket. A november 27-ig nyitva tartó kiállítás sok meglepetéssel szolgál a látogatóknak. Többek között beépítettek a kiállítási terembe egy tizennyolc készülékből álló képcsőfalat. Ezzel egy időben három négyféle műsort fognak.
