Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-02 / 260. szám

Rakéta, am ly nem a tud many. hanem a béke ügyét szolgálja. Ez a hatalmas ballisztikus rakéta a m szkvai helyőrség hagyomány.!s május elsejei díszszemlédén vonult fel. Ellenrakéta vagyis az esetleges' ellenséges támadásban részt vevő rakéták megsemmisítésére szolgál. A szov- jet rakétacs ^atok kopcsek bánr ilyen c?r bármilyen távolságból megsemmisíteni. Ezek a ra- kéták — s a szovjet had-'r-g rendkívül korszerű egyéb fegyverei — lefogták ai újabb hátw- rura spekul lo imperialisták kezét. Az űr- és a rakéta’-.tatásban elért eredmények jól mutat­ják, milyen messzire jutott az egykori elmaradott cári Oroszország helyén épült Szovjetunió. AZ AURÓRÁTÓL A CSILLAGOKIG Nem ritka vendégek a szovjet párt- és állami vezetők hazánkban. Leonyid Brezsnyev és Kádár János elvtársak kézfogása a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kon- - resszusám ismét megpecsételte azt a gyümölcsöző és ba­ráti együttműködést, amely a két párt között a kommu­nizmus, a szocializmus fölépítésének, a béke védelméért vívott harcban kialakult. Nemrég örök barátsági és köl­csönös segítségnyúitási szerződést írtak alá a két ország között. Ez a szerződés a béke ügyét szolgálja. Épül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának új pa­lotája Moszkvában, a Kalinyin sugárúton. Ha elkészül, nyitott könyvre hasonlít majd. Építésében részt vesznek a KGST összes tagországának szakemberei, köztük ha­zánk képviselői is. Az új típusú kapcsolatokra a Szov­jetunió adott példát, amikor már a második világhábo­rú után, akkori nehéz helyzetünkben nyersanyagszállítás- sal sietett segítségünkre. A Szovjetuniótól kaptuk az el­ső nyersanyagokat és szállíteszközüket az ipari terme­lés megkezdéséhez. Az első szovjet—magyar gazdasági egyezményt még 1945-ben, nem egészen fél évvel ha­zánk felszabadulása után kötöttük. Gazdasági kapcsola­taink keretében évente több mint egymílliárd kilowatt­óra villamos energ-'át kapunk a Szovjetunióból a két ország között fölépített távvezetéken. A legutóbbi húsz év alatt a magyar—szovjet arucserc-for-’-iom több mint ötvenszeresére növekedett, s ma már eléri az évi "év­milliárd rubelt. Növekvő nyersanyag-behozatalunk több mint 50 százaiba a SzoT’.e4,'iií-i’é1 származik, a.melv eirvben »«v»j~"k késztermékeinek is legnagyobb külföldi felvevő piaca. A Lenin atom- jégtörő hajó (az alsó képen) amely 1939-ben kezdte meg mű­ködését — volt az első hajó a világon, amelyet atomenergia haj­tott. A 134 mé­ter hosszú, több több mint 37 mé­ter széles és lt ooo tonnás atomhajóba há­rom reaktort építettek be. Ezek közöl ket­tő működik ál­landóan, a har­madik tartalék. A 44 000 lóerős teljesítmény a hagyományos nagy jégtörőké­nek többszöröse. Működésének el­ső öt évében kö­rülbelül 130 ooo kilométernyi utat tett meg Moszkva, Vörös tér, 1961. április 15. Jurij Gagarlnt ünnepük a moszkvaiak. Ez a mindig mosolygó szovjet repülőtiszt kivívta az egész v ilág csodálatát, ő volt az első ember, aki elhagyta az öreg Földet, s eljutott a világűrbe. A bátor űrrepülő teljesítményét a szovjet tu­domány, ipar és technika magas foka tette lehetővé. Az első űrhajó óta számos, ember vezérelte szovjet űr­hajó száguldott már a Föld körül, s szovjet űrállomás ért először a Holdra és a Venusra is. A moszkvai Kalinyin sugárút. Épülnek a toronyházak, amelyekben a moszkvaiak tízezrei kapnak új lakást. A szovjet fővárosban naponta 350 lakást adnak át, s a városi szovjet adatai szerint ugyanennyi az új házas­ságkötés is. S nemcsak a fővárosban, hanem szerte az országban gomba módra nőnek ki a földből az új, mo­dern lakótelepek. Az utolsó tíz esztnedőben (1956—1965 között) több mint 108 millió szovjet polgár, vagyis csak­nem a lakosság fele kapott új lakást, vagy került jobb lakásviszonyok közé. A Szovjetunió fővárosát. .4 s a köztársaságok nagyvárosaiban a legutóbbi esztendőkben sorra épültek a több pályás autóutak, s gyalogos alul­járók. Moszkván kívül számos más szovjet nagyváros is igényt tarthat a világváros névre.

Next

/
Thumbnails
Contents