Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-17 / 246. szám

Kedd, 1961. október 17.

3

SOMOGYI NÉPLAP

OBagTb 86W8P»» OKTOHTai I

;#»?; ?$* tmm tfftm t-uwm- s* » II»«»«wx- ® afcf**f |*fr8?ti®u <»>im <»> t0, -pér. I

l&e. *«sí»S iA&im

$ 0. inam* 8 * mm3-’i**, 8P8«B ítfsgtwvtnmv XMtUr,»

)&é-J*fíS* f|» tm*k

mm ** #*«**• Imí> ^

?S*Sit **««»&** l«1!* **?"*'’ r»SK<SÍ««WSV **srfc :,s,i

mémp* * »-f ***** *1 *

^ ? «ípv<. fívVálaszol az illetékes

Új járatot kap Balatonkiliti

/ÓZ fizetett a maglucerna Kapolyon

A kapolvi Űj Élet Termelőszövetkezetben a múlt héten csépelték el a negyven hold lucernát. 55 kiló magot terveztek holdanként, de egymázsás átlagnál is több várható. Volt nyolc hold kapás lucernájuk is, ez a terület két mázsánál is több termést adott holdanként.

A leszerződött 40 mázsa lucernamagnál jóval több termett tehát az idén az Űj Élet Tsz-ben. Mi lesz a sorsa annak a magmennyiségnek, amit nem kötöttek le értékesítésre? Nem adják el, hanem visszatartják maguknak. Jövőre megkétszerezhetik a magfogásra szánt pillangósok vetésterületét,

ösztönzi őket, hogy a múlt évben sem csalódtak a pillangósok maghozamában, jól fizetett nemcsak a lucerna, hanem a baltacím és a vöröshere is.

A kapolyiak maguk végezték a vegyszerezést, idejében kapott tarlóporozást és bimbóporozást az egész lucernaterület. És segítségül hívták — a méheket! A termelőszövetkezet és a méhészek megállanodtak, és a szövetkezet baltacím- és lucernatáblái mellé több család méhet teleoítettek a be porzás elősegítése végeit Mint a számokból kitűnik az eredmény nem maradt el.

Autóbuszt Kintinek címmel cikk j ellent meg lapunk szeptember 17-i számában. Ebben egy levélírónk panasza alapján szóvá tettük, hogy a balatonkilitiek számára nem kedvező a Siófokra, illetve cnnan Bala- tonkilitibe való utazás. Késmárki József, a 13. sz. AKÖV forgalmi szakosztályának vezetője válaszolt írásunkra:

Levelében közölte, hogy alapos vizsgálatot folytattak, s megállapították, hogy levélírónknak nem mindenben van igaza. »A hat óráig Siófokra közlekedő három járaton legalább negyven férőhely nem volt kihasználva. Hat és nyolc óra között Siófokra érkezett autóbuszok közül kettőn valóban már Kürtiben sem volt hely. Ám a másik négy közül egyik sem volt tele, legalább nyolcvan hely volt kihasználatlanul. A vizsgálat napján, szeptember 21-én a Kilitiből induló nyolcvanszemélyes kocsin csak húsz utas volt. I Igaz, a fölmérést nem a I 'egnagyobb balatoni csúcsidőben végeztük. Lehet viszont, hogy a panaszos a I szezonra gondolt. Előfordul- 1 h&tetit hogy a Balatonra

igyekvők nem érhettek be nyolc óra előtt Ám azok, akik dolgozni jártak, megítélésünk szerint idejében el tudták érni a járási székhelyet.«

A szakosztályvezető ezután arról ír, hogy terveik között szerepel egy olyan járat, amely 6 óra előtt haladna keresztül a községen. Ezen negyven utassal fér el több, mint a jelenlegi autóbuszon. Aztán pedig egy 80 személyes autóbuszt fogunk beállítani még az ősszel. Ez 6 óra 20 perckor indulna közvetlenül Kilitiből. Azt a panaszt, amely szerint a Budapestről 15 óra 01 perckor érkező gyorsvonathoz nincs autóbuszcsatlakozás, máris orvosolták. Október

2-a óta az autóbusz megvárja az említett gyorsvonatot

» Természetesen — írja Késmárki József —, a gyorsot csak abban az esetben várja meg a járat, ha nem késik sokat. Ugyanis ez a járat Ságvár irányában a 14 órakor befejeződő műszakról viszi haza a dolgozókat és az iskolásokat. A vonatról átszálló néhán-' utas miatt ők nem várhat nak túl sokat

Kilenc hónap alatt teljesítették as évi tervet

(Tudósítónktól.)

Szeptember elejére teljesítette egész évi felvásárlási tervét a Csurgói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A tervezett 197 vagon áru helyett 226 vagon zöldséget, burgonyát és gyümölcsöt vásároltak fel. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok ezért az árutömegért 12 millió forintéi kaptak. Tavaly egész évben 173 vagon terményt vettek át a szövetkezet felvásárlói.

Különösen a gyümölcstermelésben és -értékesítésben jeleskedett az idén a csurgói járás. Szeptember végéig 155 vagon almát 26 vagon körtét értékesítettek. A felvásárolt áru zömét a járás lakosságának ellátására adták, de szállítottak belőle a konzervgyárnak és a

MÉK-nek is. A szép hozamban része van annak, hogy a termelőszövetkezeti és a háztáji gyümölcsösök sokat fiatalodtak, az új telepítések már termést adnak, másrészt az idén nagy gondot forítottak a gyümölcsfák permetezésére, ápolására. A járás téli ellátására a szövetkezet 20 vagon zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát tároL

A legtöbb járásban megtartották a párt- és szak- szervezetek, a KISZ propagandistáinak tanácskozásait, és a napokban kerül sor az első foglalkozásokra.

A különféle tanfolyamokon mintegy 40—45 000 somogyi ember tanul majd, hogy alaposan megismerkedjen a. IX. pártkongresszus határozataival, a fontosabb nemzetközi kérdésekkel.

A felkészülés az idei pártoktatásra minden előző évinél alaposabb volt. Igen nagy gonddal válogatták ki a propagandistákat; egyhetes tanfolyamon vettek részt, ahol elméleti és gyakorlati segítséget kaptak.

A járási előkészítőkön is hasznos útravalót, segítséget kaptak propagandistáink. Csurgón például Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára a járás fejlődéséről, gondjairól tájékoztatta a propagandistákat, elmondta azt is, hogy mihez kérik a segítségüket.

A propagandisták az előkészítőn a tanfolyamok anyagán kívül még egy

igen hasznos, a munkájukat megkönnyítő »segítőtársat« is kaptak. A megyei párt- bizottság propaganda- és művelődési osztálya a megyei könyvtár munkatársainak közreműködésével elkészített egy olyan irodalom- jegyzéket, amely tanfolyamonként gyűjti csokorba a tematikában szereplő anyagok megértését elősegítő elméleti és gyakorlati írások címét. Olyan műveket jelöltek meg ebben, amelyek a legtöbb községi, járási könyvtárban is megtalálhatók.

Most tehát a propagandistákon és a hallgatókon a sor. A pártbizottságok vezetői, amikor a propagandisták előkészítő tanácskozásain ismertették a járás helyzetét, azt kérték tőlük: értessék

meg a hallgatókkal alaposan pártunk politikáját, hogy azt a gyakorlatban jól tudják alkalmazni.

Ehhez kívánunk a propagandistáknak eredményes munkát, a hallgatóknak pedig jó tanulást.

Kevés a cipész és a televíziószerelő

Javult a kaposvári járás szolgáltatóipari ellátottsága

A tsz-ek segédüzemeit a közgazdasági tényezők, a lehetőségek és az igények figyelembevételével kell fejleszteni. El kell érni, hogy a tsz-éoítőbrigádok a jogszabályok keretei között végezzék tevékenységüket — szabta meg feladatul a járási tanács.

A kisiparosok nagy többsége tisztességes munkával szerzi meg jövedelmét, akadnak azonban olyanok is, akik bejelentetlen alkalmazottakkal, nyugdíjasok foglalkoztatásával próbálnak meg nem engedett jövedelemhez jutni.

Egy év alatt 30 százalékkal emelkedett a szolgáltatóiparban dolgozók száma — állapította meg legutóbbi ülésén a Kaposvári Járási Tanács. A lakosság ipari ellátásában jelentős szerepük van a tsz-eknek. Csaknem valamennyi tsz-nek van kovács-, bognár- stb. műhelye, segédüzeme.

180 kovács-, bognár-,

szíjgyártó-, gépjavító, illetve lakatosműhelyt és több mint száz egyéb ipari segédüzemet tartanak fenn a termelőszövetkezetek,

ötvenhat daráló, huszonkét fűrész-, nyolc tűzifa-fűré- szelő, egy szappanfőző, öt faárukészítő üzem működik a járás tsz-eiben. Fuvaroznak is a közös gazdaságok. Gondot fordítanak az ipar- fejlesztésre az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is: huszonhét kisegítő ipari üzem működik a kezelésükben.

Jelenleg 574 kisiparos dolgozik a járásban. Az utóbbi egy év alatt 61 kisiparos szüntette be tevékenységét, de 122 új ipar jogosítványt adtak ki. Hiány van még cipész, fodrász, vízvezetékszerelő, rádió-, televíziószerelő, építőipari javító és személyi szolgáltatást végző kisiparosokban. Jelentősen emelkedett a ktsz-ekhez és a mezőgazdasági tsz-ekhez szerződött ipari tanulók száma.

Fontos feladat a kontárok

tevékenységének visszaszorítása. Több mint száz személy ellen folytattak le szabálysértési eljárást

A jogosulatlan iparűzök

között ktsz-dolgozók is voltak.

Több kisiparost pedig azért kellett figyelmeztetni, illetve följelenteni, mert az árszabályokat nem tartotta meg.

A járás lakossága a Kaposvári Fodrász—Fényképész Ktsz-től azt várja, hogy tegye korszerűbbé működő részlegeit, s újakat is hozzon létre.

Készül a lecsó a Nagyatádi Konzervgyárban. A gyár terve 180 vagon lecsó volt, de ezt negyven vagonnal túlteljesítik. 140 vagonnal a Szovjetunióba exportálnak, a többit belföldön értékesítik.

Áz ilyeneket felelősségre kell vonni, s arra is szükség van, hogy a községi tanácsok jobban segítsék a kontártevékenység felszámolását.

FÉRFISZÍVVEL

fi ««<*! 8ssá j s f * 4'

«fa*«aff *»*»*8 S

1944

géről

»*mi*&* **• aj, &•(»« **x «#*«*■» <■»*-. ««?*»>*

Imrtfyi b %M**f »>##

,, lit mmm-m t! * »:

»«»hu* 8« »ktmm *»m.

5=*”* " £>'=;: Ír::“ V1“'mi um ej««* *■!!*»;«*<* .*

***** ‘ *’ * .

SSEÜní

Sjjh,**. nro r<* | _ „ ‘ ****«».

_____________- «I ---- í. ....

a

ugusztusában jelent meg a Gvargyejec című hadi újságban Korityin hösiessé- a cikk. Férfiszív a cí me a riportnak.

úm »tfurrw.

17 éves volt, amikor kitört a háború. Csak any- nyit tudott róla, amennyit a könyvekben olvasott, filmeken látott. Öt is, akárcsak a többi szovjet fiatalt a béke és a barátság jegyében nevelték. Amikor összes szörnyűségével emberközelbe került a vérontás, naponta hallotta a híreket, s kezdték a felnőtteket az ő hozzátartozói közül is behívni, rádöbbent, hogy ami most történik, az nem kalandos romantika. Amikor a front Brjavszk felé közeledett, a tizenhét J§ éves Iván Tyimofejevics ft; Korityin azon gondolkodott, mit tegyen.

— A frontra abban az időben tizenhét éveseket «* nem vittek, még két évvel idősebbeket sem — emlékezik vissza. — Akkor főként lövészárkokat és tankcsapdákat kellett ásni. A közelben partizáncsapatot szerveztek. Menjek én is partizánnak? Nem tudtam dönteni. A hadsereg vonzott inkább. Közben a család elhatározta, hogy elutazik Szibériába. Én maradni akartam.

A hadsereg parancsnoksága abba az iskolába költözött, ahová Iván is járt. Gyakran eljárt oda, vágyakozva figyelte a ki-be járó katonákat. Két hasonló korú fiatal dolgozott a parancsnokságon: Szergej Ve- gyenszkij és Gálja Kajlova. Gálja gépíró volt. összebarátkozott velük, aztán egy nap kibökte:

— Szeretnék én is vöröskatona lenni...

Kérte őket, legyenek segítségére.

Eljutott a mindenáron harcolni kívánó fiú híre a komisszárig. Az behívta magához Szergejt és Gálját, hogy mondják el, mit tudnak a fiúról. Iván addig kint várt az udvaron. Amikor meglátta Szergej örömtől ragyogó arcát, megdobbant a szíve.

— Azt hiszem, bevesznek ... — súgta Szergej.

Aztán kijött a komisszár is.

— Rendben van, fiú — mondta —, küldönc és ösz- szekötő leszel. Viszed a Titkos postát, s a címzetten kívül senkinek nem adod oda.

Iván estére kelve vöröskatona lett. Fölszerelést,

fegyvert kapott. Aligha akadt büszkébb fiatalember nála a környéken.

Hozta, vitte a híreket gépkocsival, lóháton vagy gyalog. Mikor hogyan hozta a helyzet. Egyszer a németek bombázták, máskor diverziós csapatok próbálták elfogni. De Iván megőrizte lélekjelenlétét. Be akarta bizonyítani, hogy tizenhét évesen férfiszív dobog a mellében.

Otthon nem tudtak róla semmit. Két bátyja és az édesapja katona volt a fronton. Iván minden bátorsága ellenére bizony tartott az anyai pofonoktól, ha kiderül, hogy nem megy Szibériába az édesanyjával, mert katona lett. Amikor a parancsnokság készült elhagyni a területet, hazaindult elbúcsúzni. A parancsnok odaadta neki a lovát.

— Beértem a faluba, katonaruhában, lovon, senki sem ismert meg. Marija néni kint állt a kapuban, s igen elcsodálkozott. — Te vagy az? Partizán lettél vagy katona? Ez igen... Otthon anyám egy kicsit sírdogált, én voltam a legkisebb, szeretett volna maga mellett tudni. De a lelke mélyén biztosan helyeselte, amit tettem. Ezt mondta, amikor elbúcsúztunk: Menj, fiam, és harcolj a győzelemig.

Iván Tyimofejevics Korityin megfogadta anyja szavait. A fronton megsebesült ugyan, de a gyógykezelés után ismét visszament. Végigharcolta a világháborút, kitüntetéseket szerzett, eljutott Berlinig. Ott súlyosan megsérült. Napokig feküdt a holtak között, amíg rátaláltak.

Most alezredes, sok fiatal katona nevelését, irányítását bízták rá. Nagy részük alig idősebb, mint ő volt, amikor harcolni ment. Szereti a katonáit, hisz bennük is megtalálja azt, amit a fiatalokban nagy erénynek tart: bennük

is »muzsesztvennoe szerd- ce«, férfiszív dobog ...

Strubl Márta