Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-15 / 245. szám

Vasárnap, 1961. október 15. 3 SOMOGYI NÉPLAf A MEGYEI PÁRT-VB NAPIRENDJÉN SZEREPELT Pártmunka és ga&dasági élet a barcsi járás tss-eihen A megyei pánt-végrehajtó­----------------------> Nyilt levél Gáncsoskodás helyett megértést! örömmel fogadjuk mindazoknak a kaposváriaknak vagy másutt lakóknak a bejelentéseit, javaslatait, akik észrevételeikkel városunk fejlődését kívánják elősegíteni. Együttérzünk azokkal, akik felháborodnak a virágot letépő, a szemétgyűjtő edényeket felborogató garázdákon vagy annak láttán, hogy felnőttek és gyerekek nemtörő­döm módon taposnak utat a sok tízezer forintba kerülő, a tereket s az utcák szegélyét díszítő pázsiton. Akik szóvá teszik az ilyen és ehhez hasonló esete­ket, féltik, szeretik városunkat, azt szeretnék, hogy min­denki, aki itt él, magáénak érezze városát. Nem hiszem hogy akadna akár csak egy is váro­sunk lakói közül, aki nem örülne annak a nagy fejlő­désnek, amely megváltoztatja, átformálja Kaposvár ké­pét. Am a fejlődés — az új házak, városrészek építése, a gáz bevezetése, a csatornázás stb. — elkerülhetetlenül olyan gondokkal jár,, amelynek elviseléséhez türelemre és megértésre van szükség. Sokáig bosszankodtunk, amikor a városközpontban homok- és sárhegyen keresztül tudtunk csak közlekedni, de most már örülünk a szépen kialakított Kossuth tér láttán. Hasonló volt a helyzet, amikor egy-egy utcában járdát építettek, vagy éppen korszerűsítették a csatorna­hálózatot. Olyan munkák ezek, amelyeket másként nem lehet elvégezni. Az északnyugati városrészből a múlt télen küldött­ség járt szerkesztőségünkben és még több helyen, s el­panaszolták, hogy nem kielégítő a fűtés, a hideg laká­sokban megfáznak a gyerekek. Valóban gond volt ta­valy a tüzelőellátással, rendszertelen volt a fűtés, s ez méltán váltotta ki a lakók elégedetlenségét. Az IKV vezetői, hogy a tavalyi bajok ne ismétlődjenek meg, kel­lő időbén biztosították a fűtéshez szükséges csaknem 200 vagonnyi szenet. De hol tárolják, ahol biztonságban is lesz, s a szállítás sem okoz újabb gondot? A városi ta­náccsal történt megállapodás alapján az új házak kö­zötti szabad területet jelölték ki erre a célra. A vál­lalat és a tanács vezetői jól tudják, hogy ez nem a leg­jobb megoldás, rontja az északnyugati városrész képét, de a szükség ebben az esetben is törvényt bont. Éppen ezért megértéssel kellene fogadni az itt lakóknak ezt az intézkedést, hiszen csak a téli hónapokról és átmeneti időről van szó. De vajon megértik-e? Egy Arany utcai lakónak az IKV igazgatójához írt levelét olvasva azt kell mondani, hogy nem mindenki. Felháborodásában olyan kifejezésekre ragadtatta magát, amelyekkel nemcsak értetlenségét jelzi, de személyében is megsért egy vezetőt. Abban bizonyára igaza van, hogy a fűtők tavaly nem eléggé körültekintően dolgoztak, s hajnali 4 órakor fölverték legszebb álmukból a lakókat, amikor földhöz ütögették a salakos kocsikat. Ezen lehet és kell is vál­toztatni. Levelét azonban ilyen sértő kifejezésekkel tarkítja: »Az ön vezetése alatt álló vállalat ezt a városrészt nem kíméli, sőt bocsánat a kifejezésért, leprateleppé teszi. Egész környezetünk inkább hasonlít a rossz emlékű Cseri telepre (egy tüzelő-telepre!!!), mint egy város­részre:« Szerinte azzal, hogy a szenet itt tárolják, a tüdő­bajt terjesztik, s azt állítja, hogy mindenki rajtuk derül, hogy ilyen lakótelepen élnek, és ezért még fizetnek is! Nem kívánunk kérdést intézni városunk lakosságá­hoz, hogy hányán vállalnák szívesen ezt az »áldozatot«, és fogadnák el szívesen az itteni állami vagy szövet­kezeti lakásokat. Csupán azt kérjük a levél írójától és mindazoktól, akik a városrészben élnek: segítsék javas­lataikkal városunk fejlődését, tegyék szóvá a hibákat, de fogadják megértéssel és türelemmel azokat az át­meneti intézkedéseket is, amelyek — mi tagadás — ké­nyelmetlenséget is okoznak. Azok nevében, akik még ilyen körülmények között is szívesen élnének ebben az új városrészben, tanácsolja: S zalai László V ______________________J E lsőként végzett a vetéssel a fonyódi Magyar Tenger Tsz bizottság legutóbbi ülésének napirendjére tűzte a barcsi járás huszonhárom termelőszö­vetkezetének helyzetét, a já­rási párt-vb jelentése alapján. Elismerésre méltó eredmények A barcsi járás termelőszövet­kezeteinek többsége 1959 ta­vaszán alakult, s még abban az évben elkezdte a közös gaz­dálkodást. S ahogy követték egymást a zárszámadások, úgy hallattak miagukról egyre töb­bet szép eredményeikkel a já­rás szövetkezetei. Megtalálták a helyes utat, kialakították a számukra legkedvezőbb terme­lési profilt. Évről évre gyara­podott a közös vagyon, s ma­gasabb részesedést kaptak a tagok, mérleghiányos tsz csak elvétve akadt A járási párt-végrehajtóbi­zottság mostani jelentése is számokkal szemlélteti azt az utat, amelyet a tsz-ek 1961- től a múlt év végéiig megtet­tek A megye lakossága tud ezekről az adatokról, hallott, olvasott róla, hogy a barcsi járás több termelési mutató­ja éveken át felülmúlta a többi járásét, kiemelkedett a megyei átlagból. Kenyérgabo­nából például az 1961. évi 569 vagonnal szemben tavaly 900 vagonnyit értékesítettek a ter­melőszövetkezetek. Az eladott hízó sertések száma ez alatt az idő alatt 11 000-ről 17 000-re emelkedett. 1961-ben 868, ta­valy 1138 mázsa baromfit vá­sároltak fel. Ugyanígy emelke­dett a tojás- és tejtermelés is. Tavaly 51,20 forintot ért a munkaegység a járás átlagá­ban, ezenkívül évről évre te­kintélyes összegű készpénzt tartalékolhattak Mégis, ha szemügyre vesz- szük az 1961. és az 1966. évi mutatókat, azt látjuk, hogy a számottevő eredmények sem lehetnek megnyugtatók Feljönnek a versenytársak A jelentés így szól erről na­gyon önkritikusan: “A járás növénytermesztési és állatte­nyésztési adottságai nem let­tek kellően kihasználva, s néhány zavaró jelenség ta­pasztalható pártszervezeteink munkájában is ... A növény­termesztésben elsőként említ­jük a kenyérgabona termesz­tése körüli gondokat.« Objek­tív és szubjektív okokról van itt szó. Tény, hogy a járás megrekedt az eredményeinél, s egyre inkább feljönnek a versenytársak. Több eredmé­nyességi mutatójuk még most is a megyei átlag fölé emelke­dik — például itt a legmaga­sabbak a készpénztartalékok s ebben a járásban a legna­gyobb a saját erőből beruhá­zott vagyon —, a siófoki járás egy-két mutatója azonban már jobb a barcsi járásénál. A bú­za termésátlaga a barcsi já­rásban az elmúlt öt év átla­gában 11 mázsa körül volt. Igaz ugyan, hogy a barcsi Vö­rös Csillag Tsz-ban 17 mázsa körüli az átlaghozam, több tsz-ben azonban csak 8—9 mázsa. Nagyok az egy-egy gazdaságon belüli eltérések is, Váltakozva találni 4—20 má­zsát adó táblákat. A kukorica­termesztésben csak most ju­tottak el odáig, hogy járási szinten a 18 mázsás átlag tar­tósnak látszik, s egyre több azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek 20—22 mázsás átlag­termést érnek el. A rétek és legelők 65 százalékán végez­tek javítási munkákat, az utóbbi négy évben az ered­mény azonban nem kielégítő. Csökkent a burgonyatermő te­rület és a hozam. A burgo­nyabogár elleni védekezés ma­gas költségét és a még így is előforduló tetemes kárt emlí­tik a csökkenés magyarázata­ként. A növénytermesztésnek ezek az adatai rányomják bé­lyegüket az állattenyésztésre. A tavalyihoz képest csökkent a háztáji szarvasmarha-állo­mány, s főként a tehenek száma. A közösben némi nö­vekedés tapasztalható ugyan, de ez nem ellensúlyozza a ház­táji csökkenését. A járás ser­tésállománya növekedett, a tsz-ek közös állománya azon­ban csökkent A jelentés készítői ezért ál­lapíthatták meg, hogy a ter­melőszövetkezetek nem hasz­nálták ki kellően a növényter­mesztés és az állattenyésztés lehetőségeit. Azt is helyesen látják, hogy a gazdaságirányí­tás új rendszerében a tsz-ek gazdasági és szervezeti. önálló­ságának növekedésével bővül a vezetők jogköre, de ez foko­zott felelősséget is ró rájuk. A termelés és a gazdálkodás jó megszervezésére fordított erőfeszítés csak úgy vezet eredményre, ha a vezetés gaz­dasági és politikai szerepének együttes érvényesítésére tö­rekszik. A politikai nevelés és segítségnyújtás; a szakember- képzés és foglalkoztatás elő­mozdítása; a párt agrárpoliti­kájának rendszeres ismerteté­se — mindez több más elkép­zeléssel együtt szerepel a já­rási párt-vb által megjelölt feladatok között. A Kaposvári Állami Gaz­daság vetési munkálatairóí kértünk tegnap tájékoztatást Szabó Gyula főagronómus- tól. Megtudtuk, hogy jól ha­lad a munka a gazdaság­ban. összes őszi vetési elő­irányzatuk 3757 hold, ennek csaknem az egyharmadánál tartottak pénteken. Búzát csaknem 1000 holdon vetet­tek eddig. Vezet a böszénfai kerü­let, ahol 323 holdon ke­rült földbe a kenyérgabo­na magja, s itt a jövő hét közepén befejezik a vetést. Utána a kaposvári kerületbe mennek át segíteni a gépek, ahol majdnem 1000 hold a vetnivaló. Ügy számolnak, hogy ezzel az őszi munkával október végére végeznek, ezért a munkaszüneti napo­kon — például ma — is dol­goznak a gépek. A vetésben kilenc gép vesz részt, s ta­laj -előkészítésben pedig mint­Kiaknázni a lehetőségeket A megyei párt-végrehajtó­bizottság több javaslatot tett a munka elősegítésére. Nagyon fontos, hogy a barcsi járás termelőszövetkezeted ne re­kedjenek meg a hagyományos eljárásoknál, hanem keressék az újat, a korszerűt. Nem az alapokkal van baj, azokat ide­jében megteremtették, hanem a továbbjutás lehetőségét kell megtalálni — hangzott el a vitában. A járásban nemcsak a burgonyatermesztéshez van­nak meg a jó adottságok. A Dráva és a Rinya lehetővé te­szi az öntözéses gazdálkodást, s a két közeli konzervgyár — a nagyatádi és a szigetvári várja az innen származó nyersanyagot. Ez is olyan jö­vedelemforrás, amit eddig nem használtak ki. Ehhez persze nélkülözhetetlen a kertészetek korszerűsítése, mint ahogyan a gyepterületek termésfokozá­sa sem képzelhető el korszerű kezelés nélkül. Növelni kell az állatférőhelyeket. Évek óta visszatérő probléma a járás­ban a tejtermelés elégtelensé­ge. A szaporulati mutatók szinte minden állatfajnál a megyed átlag alatt vannak. A növénytermesztés és az állat­egy negyven, s eddig csak­nem 2900 holdon készítet­tek megfelelő magágyat az ősziek alá. A gumikerekű gépek nyújtott műszakban, a tizenegy lánctalpas pedig két műszakban dolgozik a gaz­daság minden kerületében. A kerületek maguk határoz­zák meg célfeladataikat, s ezek gyors és jó elvégzését célprémiummal is elősegítik. A vetés ütemét gyorsíthat­ja a talaj-előkészítés, a be­takarítás. A gazdaságban a búza egy része a cukorrépa helyére kerül, ezért igyekez­tek a betakarítással: a 300 holdból 236 holdat kiszedtek, csaknem 48 200 mázsát adtak át a cukorgyárnak. A kuko­rica betakarítása is jó ütem­ben halad, s ez a nagyarányú gépesítésnek köszönhető. A 3026 hold összes kukoricából 1368 holdat szedtek le és hordtak be. Ebből csaknem 1200 hold a gépi szedés. Tizennégy kombájn és három csőtörő dolgozik a tenyésztés hozamaira egyaránt kedvezőtlenül hat a gyenge talajerő. Tavaly például jóval kisebb területre juttattak szer­ves trágyát a járás tsz-ei, mint 1963-ban. Ugyancsak fon­tos a gépek jobb kihasználása Németh Ferenc elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára vita­záró beszédében egyebek mel- tett arra hívta föl a figyelmet, hogy a jövőben több szövetke­zet igényelje a tudományos intézetek segítségét, mert ez­zel a lehetőséggel alig egy­két tsz élt eddig a barcsi já­rásban. A gazdálkodás ered­ményed a járásban általában jobbak a megyei átlagnál, de ez nem jelenti azt, hogy min­den szövetkezet egyformán jó eredményeket ért el. Külö­nösen a kenyérgabona ter­mesztésére kell nagyobb gon­dot fordítaniuk, s ügyelni kell az áruérfékeisítési torvek tel­jesítésére Egy középtávú terv magába foglalhatná mindazo­kat a ’ehetőségeket, amelyek­kel megjavíthatnánk a járás tsz-eiben a politikai és gaz­dasági munkát. Így fejlődhet­ne erőteljesebben az a járás, amely a megyében elsőként emelkedett ki a többi közül a termelőszövetkezetek eredmé­nyes gazdálkodása révén. gazdaságban. A kombáj­nok átlagos napi teljesít­ménye 25 vagon szemes kukorica. Pénteken például Zimány ha­tárában 100 hold kukoricát takarítottak be a kombájnok, összesen 28 vagon szemet hordtak le a vontatók a föl­dekről. A szemes kukoricát a gazdaság sántosi hizlaldájába szállítják, a csőtörők által be­takarított kukorica pedig a górékba kerül. Tegnap kaptunk először hírt az őszi vetés befejezésé­ről. A fonyódi Magyar Tan­ger Termelőszövetkezet jelez­te, hogy túljutott ezen a nagy őszi munkán, jó minő­ségben és gondosan elvetette az őszi takarmány- és ke­nyérgabonát. A kis területű gazdaságok sorába tartozik ez a szövetke­zet, de már évek óta példa­mutatóan élen jár az időszerű munkák végzésében. Tempó­san, céltudatosan, kapkodás nélkül végzik mindennapi fel­adatukat Bár még csak októ­ber közepe van, már nem sok tennivaló van vissza a gazda­ságban. A burgonya, a cukor­répa szedésével, a silózással végeztek. A száznegyven hold kukoricából nyolcvan holdon letörték a termést. Most, a ve­tés befejezésével mély szán­tásra összpontosítják gépi ere­jüket. A mintegy háromszáz holdból hatvanon végeztek el eddig a mélyszántást Hirdetmény! F. év október 17-én 10 órától 16 óráig a 7. sz. út 172 618 szelvényében Bálát onkeresztúr községnél vasúti «íncsere miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz. A munkálatok tartama alatt az átmenő közúti forga­lom Balatonboglár—Öreglak —Marcali—Balatonkeresztúr terelő úton történik. MÁV Pályafenntartási Főnökség, Kaposvár. (117938) H. F. BURGONYAVÁLOGATÁS GÉPPEL A kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezetben új válogatógépet helyeztek üzembe, mely ötféle nagyságban osztályozza a burgonyát. A gépi válogatással sok munkaerő szabadul fel. A gép naponta két vagon burgonyát tud szétválogatni. Majdnem 1000 hold kenyérgabonát Tetettek el a Kaposvári Állami Gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents