Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-10 / 240. szám

Kedd, 1967. október 10. 3 SOMOGYI NÉPÉAP Vasút helyett teherautón Gyorsabban ér a fogyasztókhoz a cukor, a cement, a műtrágya (Fővárosi tudósítónktól.) A vasúti kocsik hiánya miatt a MÁV tárgyalásokat folytatott az Autóközlekedési Vezérigazgatósággal, s ennek eredményeként egyes élelmi­szer- és vegyiárukat teherfu­varozással szállítanak. Októ­ber 9-ón 0 órától megszűnt a cukor, a cement, a műtrá­gya, a dohány, és egyes ma­lomáruk vasúti szállítása. Mindezeket az Autó-vezér- igazglatóság vállalatai végzik nagy teljesítményű pótkocsis teherautóikkal. A megállapodás alapján ér­tesítették az ország összes cukor-, dohány1-, vegyi- es cementgyárait, továbbá a malmokat, hogy a vasúti fel­adásokat szüntessék be. A megyei közúti fuvarozó válla­latok megtették az intézkedé­seket, hogy a hatalmas tneny- nyiségű áruszállítást zökke­nőmentesen elvégezzék. A termelővállalatoknak gondos­kodniuk kell arról is, hogy üzemszünet után is rendelke­zésre álljanak a rakodó rész­legek, hogy az árut éjjel- napipal, sőt ünnepnap is fo­lyamatosan szállíthassák. A fuvarozó vállalatok Is felké­szültek a rakodások gyors le­bonyolítására. A közúti szállító vállalatok megszervezik öt-, héttonnás és pótkocsis, valamint nagy teljesítményű tíztonnás ko­csijaikkal a hosszú és rövid távú közúti fuvarozást az elő­re meghatározott díjszabás szerint Az érdekelt termelő- vállalatokon kívül a megyei FŰSZERT, AGROKER és malomipari Vállalatok is be­kapcsolódnak a folyamatos közúti szállításba, mindez te­hermentesíti a MÁV-ot, s így a vasút nemcsak a csúcs- forgalomban. hanem a rendes szállítási időben is mentesül azoktól a nehézségektől, ame­lyek következtében igen sok ömlesztett és darabáru csak késve került az elosztó válla­latokhoz. Úttörők seregszemléje Tabon (Tudósítónktól.) A járási KISZ-bizottság és úttörőelnökség a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tisz­teletére Tabon 17 úttörőcsa­pat részvételével nagyszabá­sú seregszemlét rendezett. A pajtások színpompás me­netben vonultak a járási mű­velődési ház elé, ahol nagy­gyűlést rendeztek. Az ünnepélyes zászlófelvo­nás és a jelentések után Tóth Károly, járási úttörő­titkár mondott ünnepi beszé­det, melynek gerince a kö­zelgő nagy évforduló törté­nelmi jelentőségének mélta­tása volt. Ezután a tabi pajtások hon­védelmi, a modellezők raké­ta- és repülőmodellező be­mutatóval szórakoztatták vi­déki vendégeiket. Délután a zsúfolásig meg­telt Zichy Mihály Művelődé­si Házban Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel szel­lemi vetélkedőt tartottak. Az első díjat — egy Szo- kol zsebrádiót — a török- lcoppányi általános iskola VI. osztályos tanulója, Szakály Sándor kapta. A második Toriéi Dénes bábonymegyeri, harmadik Tóth József lullai pajtás lett. A találkozó befejezéseként a Hős vagy áruló című szov­jet filmet tekintették meg az Úttörők. Ismét föllendül a baromfitenyésztés Egy előremutató tapasztalatcseréről Az új üzem. Ismeretes, hogy a Somogy megyei Textilipari Vállalat­nak Marcaliban van férfi- és női konfekciót gyártó rész­lege. Annak idején azért lé­tesítették ezt, hogy enyhítse­nek a járási székhely mun­kaerő-foglalkoztatási gondján. A hetven embernek ke­nyeret adó üzem bővítése idő­szerűvé vált Egyrészt ki­alakult egy olyan törzsgár­da, amelyre a nagyobb üzem munkáját lehet építeni, más­részt a vállalat a fejlesztés következtében több termék­nek tud piacot biztosítani. A marcali részleg fejlesz­tését az első terv szerint a jelenlegi üzem bővítésével biztosították volna. Voltak azonban, akik azt mondták, célszerűbb lenne az általá­nos iskola egyik új, a köz­ponti épülettől távolabb eső pavilonját textilüzemmé át­alakítani, mivel az iskolának úgysem megfelelő. Jobb lesz tehát az üzem bővítésére szánt összegből és a község pénzéből új iskolát létesíteni, az emí tt épületet pedig át­adni a Textilipari Vállalat­nak. Ez, az elsőnél jobb el­képzelés vált valóra. Az iskola üzemmé alakí­tása lehetővé tette azt is, hogy a fehérnemű ktsz üzemépületének elkészülte előtt létesítsen Marcaliban részleget, ugyanis a Textil­ipari Vállalat régi épületébe költözhet. Az iskola átalakítását be­fejezték. Már átszállították a gépeket, a berendezéseket. Tegnap meg is kezdték a ter­melést. — Az, hogy aránylag rövid idő alatt lehetővé vált az üzem beindítása, nagy mér­tékben köszönhető Illés Dezső elvtársnak, a marcali járás országgyűlési képviselőjének. Az ő segítségével sikerült ugyanis megszerezni a szük­séges harminc varrógépet A munkásnők az eddiginél jóval korszerűbb munkahelyen dolgozhatnak. A termek vi­lágosabbak, levegősebbek a korábbiaknál Ügy alakították ki őket, hogy a folyamatos termelést biztosítani tudják bennük. A szociális helyisé­gek is jobban megfelelne«: a követelményeknek. Jól föl­szerelt, tágas öltözők, . zu­hanyzók állnak a' dolgozók rendelkezésére. Marcali új üzeme az év végéig mintegy további har­minc dolgozónak ad munka- lehetőséget. Jövőre hat/an— nyolcvan főt vesznek föl. Az üzem létszáma tehát rövid idő alatt több mint kétsze­resére növekszik. A múlt hét péntekén a me-1 gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya barom- fitenyósztési bemutatót és ta­pasztalatcserét rendezett a kálmánosai termelőszövetke­zetben azoknak a közös gaz­daságoknak, ahol már jelen­tős tenyésztői munka folyik, illetve, ahol a jövőben kíván­nak foglalkozni baromfival. Ott voltak a szövetkezeti szakvezetőkön kívül a me­gyei szerződtető, árutermel­tető és átvevő szervek, válla­latok képviselői és több járás és község állatorvosa is. A vendégek megtekintették a kálmáncsaiak baromfitele­pét. Rózsa István, a tsz elnö­ke ismertette a gazdaság helyzetét Ezután Partos Nán­dor megyei állattenyésztési szakfelügyelő tájékoztatta a részvevőket a tenyósz- és vá­góbaromfi felvásárlás és a to­jástermelés országos arányai­ról, a megyei tapasztalatok­ról. A somogyi tsz-ek egyre szívesebben foglalkoznak ba­romfitenyésztéssel. 1960-ban még mindössze háromva- gcxnnyi baromfihúst értékesí­tettek a tsz-ek, 1965-ben pe­dig már 120 vagonnal. Volt időszak, amikor külön-* böző okok miatt több he­lyütt megszüntették a barom­fitenyésztést vagy számotte­vően csökkentették az állo­mányt Ez a megtorpanás azonban nem tartott sokáig. Ami a háztájit illeti: itt van jelenleg a baromfiállomány­nak mintegy 90 százaléka. Ezek jelentősen segítik a köz­ellátásit, tojástermelésúk há­romszorosára nőtt a korábbi évekhez képest. Ez főként az állománycserének köszönhető. A jövőben a termelőszö­vetkezetekben és a háztáji­ban egyaránt fejleszteni kell a baromfitenyésztést, hiszen a feldogozó vállalat kapaci­tása növekszik. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy je­lenleg még kevés a korszerű baromfiférőhely a közös gaz­daságokban. Ez a magyará­zata annak, hogy az utóbbi években csökkent a vágóba­romfi és a tojáshozam. Törzs­állományra, korszerű épüle­tekre, a tenyésztési elvek megtartására, jó fajtamegvá­lasztásra van szükség, ahhoz, hogy a növekvő igényeket kielégíthessék. A kálmáncsaiaknak ez idő szerint 5200 törzsbaromfijuk, tenyészjércéjük van. Itt is felvetődött az az igény, hogy a termeltetők segítsék anyagi eszközökkel a szükséges beru­házások megvalósítását a tsz-ekben. Ha korszerű esz­közök állnának rendelkezés­re, a jelenleg felhasznált ta­karmányból 20—25 százalék­kal több húst nyerhetnének, mint amennyit eddig, előállí­tottak. Ha gazdaságosan etetnének, a jelenleginél egy­másfél millió forinttal több bevételhez juthatnának a gazdaságok. Véleményt mondtak a szö­vetkezeti szakemberek, állat­orvosok, s az érdeklődés biz­tató előjelnek tekinthető: Ígé­ret hangzott el arra, hogy a megyében levő jelenlegi egy és háromnegyed milliós tyúk­állományt 1970-re 1 903 000 darabra növelik, s ebből 120 000 fölött lesz a szövetke­zeti állomány. Több szövetke­zetben 5000-ről 10 000 fölé emelkedik a baromfiak szá­ma, s ezeknek megfelelő fé­rőhelyeket is létesítenek. H. F, KEZDŐDIK A KI SZ-OKTATÁS BODROG, 1967 Három kilométerre Az MSZMP IX. toongresz- szusának .határozata megái la­píja: Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. Ezt erősíti meg a Politikai Bizottság ez év április 6-i határozata is, amely többek közt kimondja: a tömegszerevezetek vállalja­nak nagyobb részt a párton kívüli tömegek politikai ok­tatásában. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség ennek szelle­mében jelölte ki a KISZ-ok- tatás idei feladatait. Erről.be­szélgettünk Varga Terézzel, a- KISZ megyed bizottságának titkárával. Elképzeléseikről a következőket mondotta: — Négy fokozat lesz: alap­fokú vitakör, világgazdasági és agrárpolitikai kör, marxista vitakör és Fórum kör. Az alapfokú köröket főleg azoknak a húsz éven aluli fia­taloknak szervezzük, akik most ismerkednek a politikai kérdésekkel, most kapcsolód­ták be a KISZ-oktatásba. A részvevők foglalkoznak a kü­lönböző országok ifjúságának életével, szociális és kulturá­lis problémáival, a békés egy­más mellett élés kérdésével, a VIT-ek történetével és a Kom- szomollal. Az első kategóriába tartozik a Fáklyavivők köre is. Rész­vevői megismerkednek az if­júkommunista mozgalom hő­seivel, az osztályelnyomás és a fasizmus elleni harccal, a magyar kommunista mozga­lom dicső fejezetével. A fog­lalkozásokat gyakorlati felada­tokkal élénkítik: kiránduláso­kat szerveznek a hősi harcok színhelyére, sírokat, emlékmű­veket gondoznak. A második fokozat azoknak a 14—18 éves fiataloknak nyújt isme­retet, akik már foglalkoztak politikai és világnézet kérdé­sekkel. Ebben az oktatási for­mában világgazdasági és ag­rárpolitikai köröket hoznak létre. A világgazdasági köröket elsősorban az iparban és a kereskedelemiben dolgozó fia­taloknak szervezik. Megismer­kednek majd az itt tanulók a világ gazdaságában végbe­menő változásokkal, hazánk gazdasági és ipari fejlődésé­vel, az új gazdaságirányítási rendszer főbb kérdéseivel. Az agrárpolitikai kör a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­loknak lesz különösen hasz­nos. A mezőgazdasági terme­lés fejlődésével kapcsolatos kérdéseken kihűl megvitatják azokat a társadalmi, világné­zeti és erkölcsi kérdéseket is, amelyek a falusi fiatalok éle­tével kapcsolatosak. — Tovább emelkednek a harmadik fokozat, a marxista vitakör követelmé­nyei. A részvevők itt a tör­ténelmi materializmus alap­vető tanításait dolgozzák fel, s ennek kapcsán megvitatják korunk legfontosabb társadal­mi, politikai és etikai kérdé­seit. A hallgatók munkáját szemel vény-gyűj töményből álló tananyaggal segítjük. A Fórum kör a KlSZ-okta- tás legmagasabb szintű okta­tási formája. Itt a témákat teljesen önállóan dolgozzák fel az adott tudományág, il­letve a gyakorlat legfrissebb tapasztalatai alapján. Ezeket a köröket érettségizett, illetve főiskolát és egyetemet végzett propagandistáknak szervezik. A KISZ minden lehetőséget biztosít a politikai oktatás­hoz, eredményessége nem utolsósorban a fiataloktól függ — mondotta befejezésül a KISZ megyei bizottságának Szakadó eső­ben érünk a falu határáig tartó kövesút végéhez. Sze­rencsére az ezután következő mintegy három kilométeres szakasz nagy része homokos, és a föld mohón issza be a régen várt csapadékot De né­hány helyen már most is jó­kora kátyúk gyűjtik össze a vizet, s nagyon meggondolja a gépkocsivezető, .hogy meg- kísérelje-e az áthaladást. Ha néhány napig egyfolytában esik, bizony ide csak gyalog vagy szekérrel lehet majd bejutni. Elhanyagolt park közepén, a régi kastély épületében ta­lálni a tanácsházát, a tsz irodáját és a postát Még itt él az egykori tulajdonos is. Az épülettel viszont senki sem törődik. Állítólag mű­emlék volt valamikor, de az­tán megszűnt ez a »cím-«, és azóta se a tanács, se a tsz, se a posta nem költ egyetlen fillért sem az épület meg­mentésére. Beázik a tető, az irodák falai nedvesek, pené­szesek. A kép, ami a látoga­tót fogadja, bizony csöppet sem kedvező. Ide, ebbe a kis, alig több mint 700 lakosú faluba ke­rült a választás után tanács- titkárnak Fekete Magdolna Hetesről jár át mindennap. Neki is, mint a falu többi lakosának, ha az autóbuszt a tanácstól el akarja érni, gya­log kell megtenni a három kilométeres utat Ennek el­lenére hamar feltalálta ma­gát. Az elnök, Zsinkó Imre szerint ez azért sikerült, mert a falu szeretettel fogadta az idegenből érkezett fiatal ta­nácsvezetőt, látva, hogy érti és .szereti a munkáját Erről tanúskodnak a szépen rend­be tett nyilvántartások, a tanácsülések és más értekez­letek gépelt jegyzőkönyvei, vagyis mindazok a munkák, amelyek a titkár feladatkö­rébe tartoznak. — EJ vagyunk zárva a vi­lágtól. Hiába van Kaposvár alig húsz ki­lométerre tőlünk, a bekötő út hiánya megnehezíti az emberek' életét, s arra ser­kentik őket, hogy elvándo­roljanak innen — panaszkod­nak a tanács vezetői. Adato­kat sorolnak: 1960-ban 86, azóta pedig újabb száz em­ber költözött el a faluból. S az a baj, hogy elsősorban a fiatalok távozlak Kaposvár­ra, a Balaton-partra vagy Budapestre a jobb megélhe­tés reményében. Persze sokan jöttek be a közeli pusztákról Bodrogra. Otthagyták Magasdot, Hideg­ért, Cserimajort és a faluban építettek új házat. Hogy jó néhány család biztosítva lát­ja itt a jövőjét, azt jelzi, hogy a felszabadulás óta 84 új házat építettek. Meg az­tán mind jobban dolgozik az Aranykalász Tsz is — tavaly 42 forintot fizetett —, s en­nek híre egyre több embert csal vissza a faluba. Két év alatt mintegy 30 ember jött vissza a termelőszövetkezet- kezetbe. A közegészségügy helyzeté­ről tárgyalt a közelmúltban a tanácsülés dr. Lévai Pál kör­orvos jelentése alapján. Na­gyon kellene egy bölcsőde — állapították meg a tanácsta­gok —, meg arra is szükség volna, hogy a tsz és a fo­gyasztási szövetkezet megálla­podjon: kinek a kötelessége gondoskodni a kenyérszállí­tás higiéniájáról. Ugyanis a kenyeret takaratlanul viszik a kövesútról a tsz kocsiján az élelmiszerüzletbe. Egy ponyva megoldaná a kér­dést, de csak vitatkoznak, hogy ki vegye meg. 1959-ben ka­pott Bodrog új iskolát, hatvanket­tőben villa­mosították a falut, az idén községfejlesztési alapból egészségházat építettek, jövő­re pedig megkezdik a műve­lődési ház építését. Nincs iga­zuk tehát az elégedetlenke­dőknek, akik azt állítják, hogy falujuk nem sokat kapott az elmúlt években. Azt is meg kell mondani azonban, hogy a bodrogiak nem nagyon sokat tettek fa­lujuk fejlődéséért. Kivétel ez az év: az egészségház építé­sénél elsősorban a fiata’ok, de a termelőszövetkezet idő­sebbjei, a tanácstagok és párttagok is jelentős értékű társadalmi munkát végeztek A bekötő utat 1970-re ígé­rik. Bodrog lakói azt mond­ták, a falu apraja-nagyja részt vesz a társadalmi mun­kában, hogy az út mielőbb elkészülhessen. A termelő- szövetkezet például vállalta,, hogy az összes követ társa­dalmi munkában elszállítja a vasútállomásról. A tanács vezetői már most elkezdték a társadalmi munka szervezé­sét, hogy mire az építést megkezdik, minden ember tudja majd a feladatát Szalai László leázik a „műemlék4* Akik mennek s okik jönnek A falunak is tennie keli

Next

/
Thumbnails
Contents