Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-08 / 239. szám
Vasárnap, 1961. október 8. 3 SOMOGY!NfiPfiAP Létszámban nőtt, szervezettségben erősödött a munkásosztály Somogybán A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága pénteki ülésén megtárgyalta a Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményeiről, szociális és kulturális helyzetéről készített jelentést. A jelentés anyagát és a vitát az alábbiakban ismertetjük. Nincsenek jelentős hagyományai Somogybán az iparnak. A felszabadulás előtt mindössze 2654 munkást foglalkoztatott a megye kilenc gyára és néhány kisebb telepe. A múlt esztendőben a megye 159 gyárában és telephelyén 18 562 munkás dolgozott. Ez a szembetűnő fejlődés viszonylag szerény nép- gazdasági eszközök igénybevételével — néhány kivételtől eltekintve — nagyobb beruházások nélkül valósult meg. A viszonyíts gyors ütemű fejlődés a mezőgazdasági és nem ipari tömegek városba való áramlását vonta maga után. Ezek a dolgozók magukkal hozták az életkörülményeikből eredő szokásaikat, gondolkodásmódjukat. Az üzemi élet keretei között — a politikai, gazA jelentés készítői ezerkétszáz munkás, gazdasági, párt- és tömegszervezeti ve ,ető véleményét és a kibocsátott négyszáz kérdőív válaszait használták fel. Mindebből kitűnik, hogy a munkásosztály a párt politikájának végrehajtásában aktívan akar részt venni, hiszen ettől élet- és munkakörülményeinek javulását várja. Az elmúlt hat évben az ipari munkások átlagbére 14,2, az építőipari munkásoké pedig 19,3 százalékkal nőtt. A reálbérek növekedése mintegy 8—9 százalékos. Ennek ellenére a megye iparában dolgozók bére 15 százalékkal alatta maradt az országos átlagnak. A viszonylag alacsony bérek miatt elég nagy a munkaerő-vándorlás. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára szinte állandó munkaerő- hiánnyal küzd. Ez nem jelenti azt, hogy nincs a megyében munkaerő-fölösleg. A »unkaalkalomra várók többsége azonban szakképzetlen és nem családfenntartó. A mezőgazdaságból felszabaduló emberekkel, illetve az általános iskolát elvégző fiatalokkal együtt várhatóan 35—40 000 embernek kell munkát biztosítani. A bérkülönbség a megye és az ország iparában meglevő szerkezeti különbségek mellett abból adódik, hogy egyik-másik üzemben előfordul még indokolatlan bérmegtakarítás. A Tanácsi Textilipari Vállalatnál például helytelenítik a munkások a csoportbérezés bevezetését, mert ennek nincsenek meg még a műszaki föltételei. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában igazságtalannak tartják, hogy a budapesti gyárakban 100, vidéken 70 forintot fizetnek havonta műszak- pótlékként Ennek ellenére az elmúlt hat évben kedvezően alakult a foglalkoztatottság. A minisztériumi és tanácsi iparban 5690-nel nőtt a munkások száma. 8600 munkás azonban még mindig eljár a megyéből. Más megyéből pedig 2800 ember jár dolgozni Somogyba. A harmadik ötéves terv iparfejlesztése mintegy 3—4000 fő foglalkoztatását írja elő. Az idén valamivel több mint ezerrel nő az iparban foglalkoztatottak száma. A lehetőség megvan a létszámnövelésre. A megye ipari üzemeiben viszonylag magas a nők száma. Többségük becsülettel végzi munkáját, de helyzetüket kedvezőtlenül befolyásolja a két és három A munkásokat élénken foglalkoztatja a lakáskérdés megoldása, hiszen ők áldoznak rá legtöbbet. Az OTP-kislakások 48—50 százalékát ők építik. Az állami lakások elosztásában ennél sokkal kisebb a részarányuk. Sokan szóvá tették, hogy az üzemek a kapott lakások nagy részét a műszakiaknak adják. Ez bizonyos fokig az ipar fejlődéséből következik. Sok műszakit kell letelepíteni a megyében. Az iparfejlesztés miatt erről nem mondhatunk le, de emellett szorgalmazni kell a munkások lakásgondjainak megoldását is. Javíthatna a pillanatnyi gondokon, ha megfelelő számú garzonlakást építenének. Ezeket fiatal házaspároknak, gyerekes anyáknak és egyedülállóknak adhatnák. A lakásépítés ütemét az anyagi lehetőségek korlátozzák. Együttesen azonban lehet segíteni ezen a gondon is. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat például egy tizennyolc lakásból álló társasház építését kezdte meg dolgozói részére. A Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat 76 lakást épített már munkásainak. A járási székhelyeken is jobban lehetne segíteni a lakásépítést, ha közművesített telkeket bocsátanának az építkezni akaró munkások rendelkezésére. A lakáshelyzet ily módon való megoldása segítené az üzemeket a törzsgárda létszámának növelésében. A megyében jelenleg nyolc-kilencezerre tehető azoknak a munkásoknak a száma, akik, a törzsgárdát alkotják. Ezek az emberek szeretik üzemüket, kiveszik részükiet a dasági és társadalmi szervek nevelőhatása következtében — alakultak ki bennük a munkásosztályra jellemző vonások. A nevelő munka eredményét bizonyítja, hogy a legutóbbi két pártértekezlet között ezerrel nőtt a megyében a munkáspárttagok száma. Nőtt a szervezettség is: 1962-ben a munkások 86, a múlt évben pedig 94 százaléka volt szakszervezeti tag. Aktivitásukat bizonyítja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny. Ebben 989 brigád 9975 tagja vesz részt, a Tegyünk többet So- mogyértl-mozgalomban 250 000 órai társadalmi munkát vállaltak a kaposváriak. műszak. Általában idegenkednek ettől a munkabeosztástól. Sokan elmondták, hogy a vállalati és otthoni munka után örülnek, ha pihenni tudnak, főként csak vasárnap van egy kis idejük a szórakozásra, a kikapcsolódásra. A dolgozó anyák örülnek azoknak az intézkedéseknek, melyeket a kormány a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatban hozott, jónak tartják ezt, és élnek is vele. A munkások kifogásolják a túlórák magas számát. Az építőiparban például 1960- ban 56 túlóra jutott egy munkásra, a múlt évben pedig már 81. Helytelenítik ezt a munkások a Kaposvári Villamossági Gyárban és más vállalatoknál is. A túlóra-rendelkezések kijátszása ellen elsősorban a helyi párt- és szakszervezeti szerveknek kell az eddiginél sokkal következetesebben föllépni. Az ipart most az is jellemzi, hogy bizonyos szerkezeti változások mennek végbe benne. A nehézipar aránya nő az élelmiszeriparral szemben. Nemcsak Kaposvár ipara fejlődik, fejlődnek a járási székhelyek is. Ennek politikai hatása van, hiszen a közigazgatás mellett gazdasági és politikai centrummá is válnak. Az elmúlt évek gazdasági törekvéseinek hatására nőtt a munkásosztály életszínvonala. Legjobban azokban a családokban érződik ez, ahol több kereső van, vagy faluról jöttek, és ottani hozzátartozóik segítik őket. Kevésbé érzik az életszínvonal emelkedését a sokgyerekes családok, az egyedülálló gyermekes anyák, ök veszik észre leginkább a piaci ellátás elégtelenségét is. Szinte valamennyi üzemben az a munkások véleménye, hogy a kaposvári piacot leggyakrabban nem a szocialista kereskedelem uralja. Emiatt elég drága az áru. Ezen sürgősen változtatni kell az illetékeseknek. Az életszínvonalnak fontos tényezője a kereskedelmi áruellátás. örvendetes, hogy az áruforgalom évről évre nő. A múlt évben például tíz százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül emelkedett a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek forgalma is. Vidéken és a peremkerületekben azonban sok kívánnivalót hagy még maga után bolthálózatunk. feladatokból, s példaképül állíthatják őket a fiatalok elé. A viszonylag gyors ütemű fejlődés következtében megfiatalodott a megyében a munkásosztály. A harminc éven aluli munkások száma 10—12 000-re tehető. Többségük szereti szakmáját, tanul, képezi magát. Amíg 1960-ban 86 mérnök és 365 technikus dolgozott a megyében, a múlt évben már százhetven mérnök és hatszázhet- vennyolc technikus vett részt a termelésben. A fiatal munkások politikai és ideológiai nevelésére azért is kell nagy gondot fordítani, mert velük kell megoldani a megye szocialista iparának fejlesztését. Sokéves probléma a műszaki fejlesztés. Ezen a területen sokkal nagyobbak a lehetőségek, mint amit eddig kiaknáztak. Erre jó alkalmat teremt a gazdaságirányítási rendszer reformja. Arra kell törekedni, hogy az azonos jellegű iparágakban az átlagos bérszínvonal 1970-re elérje vagy megközelítse az országos átlagot. De lehetőséget kell találni arra is, hogy csökkenjen a megyéből való elvándorlás, az ésszerű átcsoportosítással pedig csökkenjen a munkaerő-fölösleg, illetve a munkaerőhiány. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatása régi gond Somogybán. Munkába állításuk az ipari üzemekben nincs megoldva. Szükség lenne egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató üzem létrehozására. A tárgyi föltételek adottak ehhez, de az illetékes tanácsi szervek vezetői eddig még nem tettek megfelelő intézkedéseket. Ennek a problémának megnyugtató rendezéséhez az kell, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács illetékes osztályai Az eltelt időszakban sokat javult a munkások és a vezetők kapcsolata. A gazdasági vezetők egyre inkább politikai vezetőkké is válnak. Néhány kirívó eset azonban még mindig előfordul. A középvezetők és a munkások kapcsolatának javulásában nincs olyan nagy fejlődés. A művezetők többsége csak a termeléssel törődik, nem foglalkozik a munkások problémájával, politikai nevelésével. Gyakran megengedhetetlen hangnemet is használnak. Segíthet ezen a helyzeten, ha a gazdasági vezetők rendszeresen részt vesznek a pártnapokon, nyilvános munkás gyűléseken; tájékoztatják a dolgozókat az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, meghallgatják a párttagok és pártonkívüliek véleményét; a fegyelmi követelményeket megtartva emberséges módon bánnak a munkásokkal. A párt- és a mozgalmi vezetők ismerik a munkások gondjait. A kölcsönös bizalom teremtett olyan légkört, hogy bátran elmondják előttük véleményüket, gyakran egyéni gondjaikat is. Ezek a beszélgetések lehetőséget teremtenek arra is, hogy jobban megismerjék a vezetők a munkások életkörülményeit A megyei pártbizottság 1959-ben hozott határozatot a munkásosztály helyzetének javítására. A második ötéves tervben 900 millió forintot fordítottak az üzemekben a munkahelyek bővítésére, a szociális és egészségügyi ellátás javítására. A fejlődés megsem kielégítő. bár az elmúlt hat évben 5600 munkás részére épült szociális létesítmény. Ez alatt az idő alatt 5690 fővel növekedett a munkáslétszám. A nagyatádi cémagyárban 310, a Kaposvári Ruhagyárban 800, a Kefeanyag- kikészítő Vállalatnál 210 főnek nincs megoldva a szpciális ellátása. A munkásszállásokon 1700 dolgozó részére biztosítottak a vállalatok elhelyezést. Az üzemek dolgozóinak étkeztetése és elszállásolása egyre jobb körülmények között történik. Helyenként azonban több jogos panasz is fölmerült az üzemi étkezés és a munkásszállások kulturáltságával kapcsolatban. A munkásosztály ideológiai, világnézeti, erkölcsi és politikai fejlődésében nagy az előrelépés. Az emberek egyetértenek a párt politikájával. A párt IX. kongresszusának határozatai, őszinte hangvétele az elért eredmények továbbfejlesztésére ösztönöznek. A. fejlődés érdekében az emberek a különféle fórumokon bátran mondanak véleményt: dicsérnek vagy elmarasztalnak. Ez a bátor kiállás még ott is megvan, ahol a vezetők viszonya nem a legjobb a natwkásokhoz. A szak- szervezeti és üzemi demokrácia tovább szélesedett, egyre több munkás segíti a határozatok végrehajtását1. Az eredmények mellett azonban negatív jelenségekkel is lehet találkozni. Az ideológiai munka, az agitáció nem mindenütt élő, eleven, nem reagál gyorsan a fölvetett kérdésekre. Pedig a munkások — különösen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban — minden kérdésükre gyorsan választ várnak, hiszen a vá- laszolatlanui hagyott kérdések, a meg nem cáfolt téves nézetek zavart okozhatnak. Az új gazdaságirányítási rendszerrel a munkások általában egyetértenek, de sok helyen megkérdezték már, hogy az új mechanizmus milyen hatással lesz az életszínvonalra; a nagyobb önállósággal hogyan élnek majd a gazdasági vezetők? Mindenütt meg kell mondani a munkásoknak, hogy a becsületesen dolgozó embereknek nem kell félniük az új mechanizmusban. De azt is tisztán kell látni, hogy a mechanizmus csak lehetőséget ad. Ezekkel a lehetőségekkel azonban az üzemekben, gyárakban élni kell. A tudatformálásnak évek óta jól bevált eszköze a szervezett ideológiai oktatás. Az ipari munkások 36—38 százaléka vesz részt ilyen oktatásban. Olyan időszerű témákról tárgyalnak ezeken a tanfolyamokon, amelyek segítséget adnak a párt és a kormány határozatainak jobb megértéséhez. A politikai ismeretek elsajátítása mellett kedvezők a föltételek a felnőttoktatásiban is. Ezekkel a lehetőségekkel élnek a munkások. Az elmúlt öt év alatt 6939 ipari munkás végezte el az általános iskolát, sokan közülük középiskolákban és felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat. Ennek ellenére még mindig nem kielégítő a munkások általános szakmai-, politikai műveltsége és kulturális ellátottsága. Ezért továbbra is szorgalmazni kell a munkások általános és szakmai műveltségének emelését, az iparitanuló-képzést, elő kell segíteni a munkásszármazású fiatalok továbbtanulását Ez a szakemberprobléma vizsgálják meg a csökkent munkaképességűek helyzetét és dolgozzák ki a szükséges tennivalókat A társadalombiztosítás egyre nagyobb ösz- szegű szolgáltatást nyújt az ipari munkások részére. Az elmúlt hat évben a 45 százalék'-« létszámnövekedéssel szemben 87 százalékkal emelkedett a kifizetett szolgáltatási kiadások összege. 1966-ban az egy biztosítottra jutó társadalombiztosítási kiadás 2253 forint volt. A szülési segély és a családi pótlék emelésére vonatkozó rendeletet kedvezően fogadták a munkások. Ennek következtében 1960 és 1966 között a családi pótlékra kifizetett összeg háromszorosára, a szülési segély összege pedig négy és félszeresére emelkedett. Néhány üzemben — Tanácsi Textilipari Vállalat, Siófoki Hajózási Vállalat — ahol növelték a tervszámokat, de nem bővítették az üzemeket, még rosszabbodott is a helyzet Pedig a problémák megoldásának kulcsát a munkások is keresik, társadalmi munkával is hozzájárulnak az ilyen építkezésekhez. A szociális ellátás mellett az egészségügyi hálózat fejlesztése nem tartott lépést a munkáslétszám növekedésével. A rendelőintézet szak- rendelésein sokat kell várakozni, emiatt sok a munkaidőkiesés. A betegségek megelőzésében az üzemorvosi hálózat fejlesztése segíthetne. A tapasztalatok szerint csak a főfoglalkozású üzemorvos tudja megismerni a munkahely sajátságait, feltárni a megbetegedések okait. Sajnos az állami és gazdasági vezetők egy része nem biztosította a biztonságos munkakörülmények kialakítását, az üzemegészségügyi létesítmények megépítését és az egészséges munkaföltételeket. Ezek befolyásolták a baleseti helyzet alakulását is. A középvezetők nem sokat törődtek a biztonság- technikai intézkedések megtartásával. Emiatt a szakszervezetnek 178 esetben kellett leállítani a gépi berendezéseket. A baleseteknek ötven százaléka a helytelen anyagmozgatásból, a rossz anyagtárolásból ered. A vállalatoknak többet kell költeni a nehéz fizikai munka gépesítésére. Az üzemi balesetek magas arányszáma ugyanis a nagyfokú zsúfoltsággal, a korszerűtlen technológiai folyamatokkal van összefüggésben. megoldását is elősegíti. Van már néhány üzem a megyében — mint például a Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyára — ahol jól oldották meg ezt a feladatot. A vállalatok vezetőinek távlati káderpolitikai terv alapján kell dolgozniuk, hogy mindiig meg tudják oldani a szakember-utánpótlást, hiszen a megye ipara egyre nagyobb létszámú és magasabb képzettségű szakembert igényel. A munkások nevelésében, a tudatformálásban jelentős szerepe van a tudomány, a technika fejlődése mellett a televízió elterjedésének. A vidéki munkáscsaládok még azon az áron is megveszik a televíziót, ha emiatt másról le kell mondaniuk. Hiszen, számukra csaknem ez az egyetlen tájékozódási, kulturálódási lehetőség. A vidékről bejáró dolgozókat nehéz bevonni a különböző szakmai és politikai oktatásokban. Gyakran a munkaidő végét is alig tudják megvárni* mert megy a vonatjuk, buszuk. Sokat panaszkodnak amiatt például a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységének dolgozói. Ezért kell kiemelten kezelni a mun- trás-lakókörzetek, munkásszállások és a bejáró dolgozók kulturális helyzetét, ellátottságának további javítását. A tv elterjedésével csökkent a színházlátogatók száma. A munkások nagy része — sajnos — nem látogatja a színházat A fiatalok elsősorban a könnyű műfajok iránt érdeklődnek. Az ipari munkások általános és szakmai műveltsége területén a lehetőségek még sok tekintetben kihasználatlanok. A népművelés legmegalapozottabb területe a könyvtárhálózat. Az állami könyvtáraknak 9449 munkásolvasója van. A szakszervezeti könyvtárak beiratkozott olvasóinak 62,4 százaiéira munkás. Elsősorban a szépirodalmi műveket keresik az emberek. Kisebb az érdeklődés a politikai művek iránt. Örvendetes viszont, hogy egyre több üzemnek van műszaki könyvtára. Mind több vezető veszi igénybe a szakirodalmat. A munkások egy része is érdeklődik már a szakirodalom iránt. * * * A munkásosztály helyzetének vizsgálata során szerzett tapasztalatokból megállapítható, hogy számban, szervezettségben, politikai öntudatban erősödött a munkásosztály. Jelentős előrehaladás tapasztalható szociális és kulturális vonatkozásban is. A megyei pártbizottság a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javítására megfelelő határozatokat hozott, és kijelölte azokat az elvtársakat, akik felelősek a határozatok végrehajtásáért Szerkezeti változások az iparban Segítsék a vállalatok a lakásgondok megoldását Jól képzett munkásokra van szükség Javítani kell a munkások és vezetők kapcsolatát
