Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-07 / 238. szám

8 rombat, 1967. október 7. 3 SOMOGYI NCPEpAF Kombájnnal takarítják be a napraforgó termését a balafonkilili tsz-ben. A szövet­kezet 82 holdon termelt napraforgót, s tízmázsás holdankénti átlagtermésre számí­tanak. az új tsz-törvényről Szeptember 29-én befejező­dött az országgyűlés három­napos ülésszaka. Véget ért a vita az ülésteremben — de országszerte beszédtéma ma­radt az ott elhangzott — új­ság, televízió és rádió útján nyilvánosságra hozott — elő­terjesztés, felszólalás. Mint ismeretes, az ülésszak utolsó napján a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek új tör­vénytervezetéről, a földtulaj­don és a földhasználat to­vábbfejlesztéséről szóló tör­vényjavaslatról tárgyalt a parlament. Most erről a té­máról beszélgetnek a szövet­kezeti parasztok, s mi is az új tsz-törvényről kértünk vé­leményt a minap a marcali Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet néhány tagjától. Ar­ról folytattunk eszmecserét Klárit József elnökhelyettes- párttitkárral, Tóth József raktárossal, Korponai József rakodóval, az ellenőrző bi­zottság elnökével és Csernalo- vics József fogatossal, mi ragadta meg különösen a fi­gyelmüket, s ezt milyen he­lyi tapasztalatokkal egészítik ki. KLARIS JÓZSEF: — Szól- tében-hosszában az ország- gyűlésen hallottakról be­szélnek az emberek. Mond­hatom sokat várunk az új törvénytől, hiszen az idók folyamán — a mi szövetke­zetünk 1960-ban alakult — sok minden megváltozott, s ehhez eddig nem mindig al­kalmazkodtak a rendeletek, a törvény paragrafusai. Ami bennünket legközelebbről érint, az a jövedelemelosztás, a munkadíj problémája és a háztáji föld ügye. Mi a hely­zet nálunk? Minden munká­nak megvan a meghatározott norma tétele, tudjuk, hogy hogy miért mi jár. A teljes munkának megvan a meg­határozott normatétele, tud­juk, hogy miért mi jár. A teljes munkadíjnak hatvan százalékát kapják meg a ta­gok minden hónapban rend­szeresen. A fennmaradó negyven százalék a kiegészí­tő részesedés, amit akkor fi­zet ki a tsz, ha elértük a várt teljes évi jövedelmet, te­hát annyi a pénzünk, hogy kifizethetjük a tervezett évi részesedést. Mivel az új tsz- törvény szerint a jövőben a munkadíjat termelési költ­ségként kell elszámolni, és ennek az eddiginél nagyobb hányadát lehetőleg havonta, garantáltan kell kifizetni a tagoknak, ez kétségkívül jobb életet biztosít a szövetkezeti gazdáknak, és többen ma­radnak falun. Problémát oko­zott nálynk, hogy eddig a tsz-‘agok a tervezett része­sedésnek csak a hatvan szá­zalékát kapták meg kész­pénzben havonta, a szerződé­ses alkalmazottak pedig meg­kapták a teljes összeget. Igaz. hogy a szövetkezet igényli munkájukat — a tsz-tagok között sok az öreg, negyven évnél fiatalabb nincs is köz­tük! —, ez a megkülönböz­tetés mégis gyakran ad okot vitákra, súrlódásra. Javul a helyzet, ha a tervezett ré­szesedés 80 százalékát ha­vonta garantálhatja szövet­kezetünk a tagjainak is. TÓTH JÓZSEF: — Emlék szem, az egyik szónok ar­ról beszélt, hogy a törvény­tervezet jobban megmagya­rázza, mi a feladat — és hatásköre a közgyűlésnek meg az egyes vezetőknek a szövetkezetben, és hogy a közgyűlés döntése csak a gazdálkodás alapvető kérdé­seiben szükséges. Ez persze nagyobb önállóságot követel, és nagyobb felelősség is jár vele. Itt van például a mi tsz-ünk sokféle tevékenysége. Ugyan ki győzne minden ap­ró-cseprő dologban közgyű­lésre járni? Kell, hogy a ve­zetők önállóan dönthessenek ilyen kérdésekben. Egyetér­tek azzal is, hogy a táztáji földet ne az eddigi mód­szer szerint, tehát közös ház­tartás alapján, családokra osszák ki, hanem személyek­re szólóan, aszerint, hogy ki hogyan vesz részt a közös munkákban. Én például má- sodmagammal dolgozom a szövetkezetben, van, aki má­sod- vagy harmadmagával Természetes, hogy ilyen eset­ben több háztáji jár, mint amikor egy családból csak egy ember megy a tsz-be, a többi pedig másutt keresi a pénzt. KORPONAI JÓZSEF: — Nekem is ez a véleményem a háztájiról. Biztosan sokan meggondolják majd, érde­mes-e kilógni a sorból. Én már ötvenhét éves vagyok, de a múlt hónapban is több mint 1700 forintot kerestem, és ennek a hatvan százalé­kát kaptam kézhez. De meg is kellett fogni a munkát! És emellett eleget kell tennem a tagság megbízásának is, hiszen én vagyok az ellenőr­ző bizottság elnöke. Talán az új tsz-törvény azt is megha­tározza, ilyen beosztásban egy év alatt hány napot kell ellenőrzéssel tölteni. Mért ekörül nincs minden rend­ben. És még valanűt a ház­tájiról. Akinek van 150 mun­kanapja, az már külön ház­táji területet érdemel. Ne­kem 220—250 munkanapom is összejön egy évben, de nekem is csak annyi jár? Bízom benne, hogy a törvény módot ad majd ilyen eset­ben a módosításokra. CSERNALOVICS JÓZSEF: — Sokat beszélgetünk ott­hon, Gyótapusztán az em­berekkel az űj törvényről, s főként a háztájira vonatkozó részéről. Nagyon jó, hogy törvénybe foglalják a háztá­ji föld megengedett mérté­két. De mindjárt fölvetődik néhány kérdés. Mi lesz pél­dául azzal a tsz-taggal, aki év elején vállalta, hogy tel­jesíti a 150 munkanapot, és ki is mérik neki eszerint a háztájit, aztán mégsem vég­zi el a munkát? Előfordul­hat az is, hogy némelyek csak a 150 munkanapra töreksze­nek, és nem többre, mert ennyire is kaphatnak háztá­jit. És ez már összefügg a termelőszövetkezetek növek­vő önállóságával, ezért sze­rintem nem várhatjuk, hogy mindent a törvény oldjon meg, az ilyen ügyeket pél­dául — én ügy gondolom — helyben, önállóan kell elren­dezni. Mint ahogyan a mi vezetőinknek kell arról is gondoskodni, hogy legyen elegendő munkaalkalom, mert ha ez nem lesz, vajon ho­gyan tudja a tsz-tag össze­gyűjteni egy évben a 150 munkanapot? Ki-ki a maga módján ösz- szegezi, értékeli az ország- gyűlésen elhangzottakat. Té­vednénk, ha azt hinnénk, hogy mindenki, aki hallotta, olvasta az ülésszak szónok­latait, hozzászólásait, teljes részletességgel ismeri a várha­tó új földjogi és tsz tör­vényt. Kiragadott részletei azonban eljutottak a leg­inkább érintettek, a szövet­kezeti gazdák tudatáig: értik, hogy olyasmiről van szó, ami az ő boldogulásukat se­gíti elő. És értik a célt is, amit Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja így fogalmazott meg: »A szo­cialista földtulajdon kialakí­tásával, a szövetkezeti gaz­dálkodás szocialista vonásai­nak erősítésével a két ter­vezet azt a célt szolgálja, hogy parasztságunk még kö­zelebb kerüljön a munkás- osztályhoz.« Hemesz Ferenc A siker a felkészüléstől függ... Egyhetes tanfolyamon a párt- és szakszervezeti propagandisták Az utóbbi években jelentő­sen megnőtt a párt- és szak- szervezetek politikai iskolái­nak, tanfolyamainak tekinté­lye. Ezt elősegítette, hogy mindenütt sokkal ' nagyobb gondot fordítottak a propagan­disták kiválasztására, fölkészí­tésére, mint a korábbi évek­ben. Hamarosan ismét megkez­dődnek a párt- és szakszerve­zeti iskolák és tanfolyamok. Tízezrek tanulnak majd az üzemekben, termelőszövetke­zetekben, a községekben. A propagandisták az oktatás megkezdése előtt egyhetes tan­folyamon vesznek részt a ka­posvári pártiskólán. Bódis Ist­ván elvtárstól, a pártiskola fi­lozófiai tanszéke tanárától a tanfolyam összetételéről, cél­járól és a tapasztalatokról ér­deklődtünk. — Kikből áll a tanfo­lyam hallgatósága? — Különböző területen dol­gozó elvtársakból, találni itt állami gazdasági és ktsz-veze- tőket, tanácselnököt, középis­kolai tanárt, községi iskola- igazgatót, párt- és szakszerve­zeti vezetőket. Ez is jelzi, hogy a propagandistákat igen nagy gonddal választották ki. Az is örvendetes, hogy csak néhá- nyan, azok is igen halasztha­tatlan ok miatt — maradtak távol, ez azt bizonyítja, hogy a propagandisták is igen nagy jelentőségűnek tartják mun­kájukat, és nem sajnálják az itt töltött időt. — Milyen előadások hang­zanak el? — Az a cél vezet bennün­ket, hogy minden propagan­dista hasznos segítséget kap­jon munkájához. Olyan gya­korlati előadásokat tartunk, amelyek elősegítik az elmélet megértését, megértetését. Mül­ler László elvtárs, a Kaposvári Ruhagyár igazgatója például arról tart előadást, hogy mi­lyen feladataik lesznek az új gazdasági mechanizmusban, hogyan szervezik a termelést, a piackutatást stb. Hasonló té­makörű Tihanyi Zoltán elv­társnak, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójának a tervezésről, a piacról, a beru­házás, illetve a hitel lehetősé­geiről szóló előadása. A föld- jogi törvényről beszél a hall­gatóknak Fábri István elvtárs, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese. A pedagó­giai munka módszeréről tart előadást Sárdi Lajos elvtárs, a megyei tanács osztályvezetője. Az említetteken kívül még na­gyon sok, igen fontos tárgyról lesz előadás. — S hogyan vélekednek a tanfolyamról a hallga­tók? Válasz helyett Bódis elvtárs kérdőíveket tesz elém, vala­mennyit a hallgatók állították ki. »-Sokat tanultunk, olyan ismereteket szereztünk, ame­lyek nagyon fontosak a propa­gandista munkájához.« »Ez a tanfolyam kellően fel­készített bennünket, megis­merkedtünk a reális politikai, gazdasági helyzettel« — olvas­ható a kérdésekre adott vála­szokból. Korábban is tartottak ha­sonló tanfolyamokat a propa­gandistáknak, de mivel azokon 200—300 ember is részt vett, nem volt mód alapos vitára, az emberekkel való közvetlenebb foglalkozásra. Ez a jelenlegi forma megfelelőbb, haszno­sabb. A tanfolyam hallgatói azt kérik, hogy felkészítésük ez­zel ne záródjon le, hanem év­közben is tartsanak számukra konzultációt a jelentősebb párt- vagy kormányhatároza­tokról, törvényekről. A pártis­kola tanárai pedig azt terve­zik, hogy menet közben, a gya­korlatban is segítik majd a hallgatókat. Sz. fi. GAZDAG PROGRAM A SOMOGYI SZAKSZERVEZETI NAPOKON Ajándékműsorral köszöntik a szocialista brigádmozgalom legjobbjait október 14-én este a Latinka Sándor Megyei Mű­velődési Házban. Ez a műsoros est lesz a nyitánya, első jelen­tős eseménye a somogyi szak- szervezeti napok egyhónapos rendezvénysorozatának. Ugyan­ezen a napon nyitják meg Sió­fokon is a KPVDSZ kulturális napokat. A somogyi szakszervezeti napok programjában szerepel a szovjet filmek hete is. A La­tinka Sándor Megyei Művelő­dési Házban, az ÉDOSZ Mű­velődési Otthonban, a textil- művek leányotthonában a leg­sikeresebb szovjet filmeket vetítik. Három kiállítást ren­deznek a Szovjetunió tájairól, a szovjet emberek életéről. Október 29-én nyílik meg a Barátság hídja nemzetközi fo­tókiállítás, amely ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. Filmekkel, bemutatókkal il­lusztrált ankétokat rendeznek egészségügyi és munkavédelmi témakörökből. Galambos Sán­dor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális agitációs és propagandabizottságának ve­zetője elmondta, hogy a ren­dezvénysorozat egyik kiemel­kedő eseménye lesz a művé­szeti csoportok bemutatója a Latinka Sándor Művelődési Házban. Szakszervezeti együt­tesek adnak ünnepi műsort november 5-én. Szellemi vetél­kedőkön dől majd el, ki tud többet a Szovjetunióról?, de számot adhatnak szakmai is­mereteikről is a dolgozók a legkülönfélébb szellemi tor­nákban. Két állami gazdaságban, Ba- latonbogláron és öreglakon a Latinka Művelődési Ház mű­kedvelő együttesei adnak aján­dékműsort. A vetélkedőkön és a műsoros esteken kívül több érdekesnek ígérkező rendez­vényre is számíthatunk, mint pl. a fiatalok és nyugdíjasok találkozója. Dunántúl szakszervezeti mű­velődési intézményeinek veze­tői kétnapos tanácskozásra gyűlnek össze a Latinka Sán­dor Művelődési Házban. Nagy érdeklődésre tarthat számot a SOMOGYI SZAKSZERVEZETI NAPOK 1967. OKT.1*«-NOV.12. megyei élelmiszeripari vállala­tok vezetőinek és a kereske­delem képviselőinek a házi­asszonyokkal való találkozója. Megyei tanácskozáson cseré­lik ki tapasztalataikat a szak- szervezeti könyvtárosok: nép­szerű írók találkoznak majd olvasóikkal. Erre az időszakra esik a Latinka Sándor sza­badegyetem évnyitója is. Az egy hónapig tartó rendezvé­nyek között helyet kapnak az óvodai és úttörőbábosok mű­sorai. Az aranyérmes bábját­szó úttörőcsapatok vetélkedő­jére a televízió előtt kerül sor. A második somogyi szak- szervezeti napok rendezvény- sorozata folytatása lesz a ta­valyi ígéretes kezdetnek. Az idei program, amely a gondo­san előkészített Somogyi na­pok szerves része lesz, a szak- szervezetek és a lakosság kap­csolatának erősítését, elmélyí­tését szolgálja. A tanács és a mechanizmus a Fonyódi Járási Tanács ülésének napirendjén Kevesebbet ülésesnek, több idő jut as érdemi munkára A Fonyódi Járási Tanács legutóbbi ülésén megvitatták az új gazdaság-irányítási rend­szerből adódó tanácsi feladatokat is. Rigó Lajos vb-elnökhelyettes elmondta, hogy az 1968—70-es évekre el kell készíteni a tanácsok pénzügyi, költségvetési tervét. Köny- nyíti az újszerű pénzügyi, költségvetési fel­adatok végrehajtását az a tény, hogy meg­szűnik a kettős irányítás. A pénzügyi felada­tok végrehajtásáért a tanácsok és a végrehajtó bizottságok felélnek, a pénzügyi szakigazgatá­si szervek pedig a testületi szervek útmutatá­sai alapján végzik feladataikat. Az előadó ismertette azt a jogszabályt is, amely a csökkent munkaképésségűek munká­ba állításának elősegítése, továbbá az idős családok védelmé érdekében jelent meg. Nagy feladatot ró a tanácsokra minden szinten a gyermekgondozási segélyről megjelent kor­mányrendelet. Kormányhatározat született ar­ról is, hogy milyen feladataik vannak a ta­nácsoknak az ifjúság védelmében; meg kell oldáni a tovább nem tanuló általános és kö- zépiskólásók elhelyezési gondját. Fonyódon és Öreglakon máris történt néhány intézke­dés a fiatalok munkába állítására, új üzem lé­tesítését tervezik evégett Balatonfenyvesen, Balaton bogláron és Balatonszentgyörgyön is. Gondoskodni kell a falvakban a művelődési és sportolási lehetőségek megteremtéséről. A sportfölszerelések, játékeszközök megvásár­lását, könyvtárak építését a jövőben is a fej­lesztési alapból kell biztosítaniuk a tanácsok­nak. Segítik a tanácsok a KISZ-fiatalok lakás- építési akcióját is. Fonyódon eddig nyolc KISZ-korú családnak biztosított telket, négy család már meg is kezdte az építést. Az új mechanizmusban — mondta az elő­adó — csökken majd a testületi és bizottsági ülések száma, s ez lehetővé teszi, hogy a ta­nácsok többet foglalkozzanak a lakosság ügyeinek intézésével. Az ezer lélakszámon fe­lüli községekben, ahol végrehajtó bizottság működik, kéthavonként tartanak tanácsülést, így jobban előkészíthetik majd az üléseket, Fogadóórát csak a végrehajtó bizottságok vezetői tartanak, a tanácstagok évenként egy­szer számolnak be végzett munkájukról vá­lasztóiknak. K. E. Négymillió gyermekkönyv Pénteken országos konfe­renciát rendezett a Móra Ki­adó a budapesti Fáklya Klubban. Mintegy száz gya­korló pedagógus, oktatásügyi és kiadói szakember tárgyalt arról, hogy a gyermek- és ifjúsági könyveket miképpen lehet hasznosítani az iskolai tanításban, a nevelésben. Miklósvári Sándor, a Mű­velődésügyi Minisztérium osztályvezetője egyebek kö­zött arról beszélt, hogy az alsó- és a középfokú iskolák­ban az oktatási reformmal bővülő teret kapnak a soka­sodó tudásanyag legérdeke­sebb fejezeteit publikáló if­júsági ismeretterjesztő köny­vek, népszerű tudományos és technikai kiadványok, képes albumok. Ezekből a friss termés évenként mintegy 130 kötet a Móra Kiadó gondo­zásában, az együttes pél­dányszám négymillió körül van. Gyermekek és pedagó­gusok azonos véleménye sze­rint a tanulás és a tanítás legjobb segítője az a két so­rozat, amely nemrégiben kezdődött: Képes történelem és Képes földrajz címmel. Olvasmányos formában, ké­pek, illusztrációk sokaságá­val készülnek ezek a köte­tek. A Móra Kiadó tervbe vet­te, hogy a következő év ele­jétől két új sorozatot indít

Next

/
Thumbnails
Contents