Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-31 / 258. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ifjúsági forradalmi kórusest A Lenini Komszomol megalakulásának évfordulóján tartott nagygyűlés ünnepi műsorában ifjúsági kórushangversenyt hallottunk szombaton este a Latinka Művelődési Házban. Mindenekelőtt a rendezőket, a KISZ Somogy megyei és városi bizottságát üdvözöljük a korábban fölvetett gondolat — egy szén elképzelés — csaknem teljes sikerű megvalósításáért Régi adósságunkból törlesztettünk ezzel a hangversennyel. A forradalmi dalok sorsa ismert Tizenöt-húsz éve ezzel kezdtük és nyugtáztuk a napot. Szinte misztifikáltuk a mozgalmi indulókat; nem eszköz, hanem cél volt ezek éneklése. A szocialista forradalom dalai (Amuri partizánok. Varsav- janka, Elvtársak, álljunk ..r sorba. Bunkócska, A rablánc a lábon nehéz volt stb.) mégis fennmaradtak — ezek hangulata feszes, forradalmi lelkesedése ma is tisztán ragyog a harmincas-nemn'ene- sek emlékezetében. Ma viszont ritkán halljuk ezeket a dalokat Fiatalságunk nem ismeri őket, ha igen, legföljebb a rádióból. És ez a mi nagy-nagy adósságunk! Hiszen ahogy népdalaink tiszta forrását nem helyettesítheti a műdalok tengere, a munkásfolklór, a forradalom, a harcok eredeti dalait sem pótolhatja a legszebb, legtökéletesebb forradalmi kórus kompozíció. Ebben van még tennivalónk. Ezt igazolta az ifjúsági kórusok hangversenye is. 1917 csatákban született és a világba szerte áradó dalai közül egyetlenegy sem szerepelt az elhangzott művek között Pedig szívesebben hallottunk volna eredeti, tizen- hetes kórust egy-két hangulatos, de agyonénekelt kórusmű helyett. Borgulya Hálaéneke szép, lelkesítő és zeneileg értékes tömegdal De az, hogy miért szerepelt kétszer is a műsorban — rejtély. Ezeket leszámítva a műsor összeállításával elégedettek lehetünk. Forradalmi hangvételű dalokat, acapella népdalkórusokat hallottunk arányos, igényes összeállításban, előadásban. V annak érzések, amiket csak az emberi énekhang és vannak, -miket csakis a legkisebbek jrushangja tud igazán kifejezni. Ezt éreztem a pvakor- ló iskola kéknyakkendős kisdobosainak két műsorszámában. Az elsőt (Balázs—Kö- vesdi Bölcsődal) zeneileg is kifogástalánul adták elő, de a másodikban is becsülettel megbirkóztak a gyenge fordítás nehézségeivel (Klausz Róbert vezényelt.) A Tóth Lajos Általános Iskola együttese folytatta a sort két rrosznépdal-feldolgozással. Örömmel üdvözöltük a Munkácsy Gimnázium mintegy nyolcvantagú új kórusát, amely sikeresen mutatkozott be két tömegdallal. Hanganyaguk jó, értékes, igényesebb kórusművek előadására is képes. De csak egynemű női kórusként, ugyanis a 18—20 fiú-kórustagjuk nélkül se lennének kevesebben. Az együttest Dorogi István, kis kórusukat (Karai Szabadság, száílj közénk című dalát adták elő. M. Pap Éva vezényelte. Három számmal szerepelt a Táncsics Gimnázium énekkara is Zákányi Zsolt vezénylésével. Helmuth Koch Rumbala című kórusa erőtlen, színtelen volt előadásukban. Ez a mű több lelkesedést, teltebb hangzást követel a tenorszólamtól. Alekszandrov Poéma Ukrajnáról című kompozíciójának bemutatása viszont új színt jelentett a műsorban. Modem hangzatokkal szőtt, szélesen áradó hullámait jól, muzikálisan érzékeltette a szólista és a négyszólamú vegyeskar. A műsort záró tanítóképző női kórusát Sasvári Attila vezényelte. Szép hangú együttes csiszolt előadását hallhattuk. Tőlük viszont ritka szerepléseiken mást, többet várunk, mint eddig hallott számaik »felújítását-«. B oldogan üdvözölnénk legalább két ilyen ifjúsági forradalmi dalkoncertet is évente. A búcsúzónak szánt »Fei, ifjúmunkás ..■* dal együttének- lés kísérlete — mondjuk ki; kudarca — is a krónikást igazolja: énekeljenek a mi fiataljaink tömegdalokat is; ne hagyjuk feledésbe menni a forradalom dalkincsét! W. E. A megőszült vizsla és a farkas. Néprajzi kiállítás és továbbképzés Pogányszentpéteren A Csurgói Járási Tanács V. B. a községi tanács vb-elnökei és az általános iskolaigazgatók részére értekezletet tartott Pogányszentpéteren. Svenda István, a járási tanács vb-el- nökhelyettese megnyitójában hangsúlyozta, a továbbképzés célja, hogy a járás minden községében hozzákezdjenek a járási néprajzi múzeum kialakításához szükséges anyagok összegyűjtéséhez. Hasznos, jó példát szolgáltat ehhez a po- gányszentpéteri néprajzi kiállítás, amelyet a nagykanizsai Thúry György Múzeum és a Rippl-Rónai Múzeum közösen rendezett meg. A részvevők a megnyitó után megtekintették a kiállítást. Dr. Kerecsényi Edit,, a nagykanizsai múzeum munkatársa elmondotta, hogy az itt látható különböző írásos dokumentációk, fényképek és néprajzi tárgyak a középkortól kezdve mutatják be a község dolgozóinak küzdelmes életét, szokásait. A lakosság régen főle_g erdészetből és szénégetésből élt. A különféle foglalkozási ágak szerszámai, tárgyai is megtalálhatók a kiállításon. Az idős Czigóth bácsit szénégetőként ismerhették föl fényképen a nézők. Most mint nyugalmazott tsz-tag nézte végig a kiállítást és emlékezett visz- sza a község régi életére. A kiállítás megtekintése után dr. Kerecsényi Edit előadást tartott a magyar nép- rajzlcutatás történetéről. Ebben hangsúlyozta, hogy a községek honismereti szakkörei ne a levéltári oklevélanyag gyűjtésével foglalkozzanak, mivel ez nem könnyű feladat. Helyesebb és eredményesebb munkát fejthetnek ki a szakkörök a falu múltját bemutató tárgyak gyűjtésével. Ehhez a munkához a nagykanizsai múzeum minden segítséget megad a községi honismereti köröknek és a járási szakreferenseknek. A részvevők sok hasznos módszertani útmutatót kaplak a továbbképzésen. Pintér István, a pogányszentpéteri községi honismereti szakkör vezetője ismertette a kör eddigi tevékenységét. Elmondta, hogy a helyi néprajzi gyűjtőmunkába bekapcsolódtak az úttörők, a KISZ-fiatalok és a dolgozók is. Svenda István vb-elnökhe- lyettes összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a honismereti munkának mozgalommá kell kiszélesednie. A községi honismereti körök a falukrónika írása mellett a néprajzi gyűjtőmunkára fordítsanak különösen nagy gondot. A pogányszentpéteri néprajzi és helytörténeti kiállítást tíz nap alatt több mint másfél ezren nézték meg. . B. F. A hatalmas szürke farkas farkcsóválva szalad a »gazdihoz*. Megsimogatják a hátát, s a toportyán törleszke- dik az ember lábához. Nem mindennapi kép. Színhely: Gödöllő, a Magyar Filmgyártó Vállalat ter- mészetfilmtelepe. Afféle kis állatkert. Csak talán kevesebb a ketrec, hisz az állatok nagy részét szabadon tartják. A megőszült vizsla Már az érkezéskor feltűnt az állatok barátságos viselkedése. Kutyák, rókák szaladtak elénk. Apró kis farkaskölykök bukdácsoltak. Róka- és borzkölyök tanyázott a gyepen. Két testvér, Szigeti Kálmán és Szigeti Pál a telep gazdája. A telep célja a ter- mésztfilmek és a játékfilmek állatszereplőit megtanítani különböző, filmforgatókönyvekben előirt feladatok elvégzésére. »■Valaki* rosszallóan dör- mög a hátunk mögött. — Na, gyere ide! Te se féltékenykedj — mondta Szigeti Pál Dzsinnek, a »beszélő* vizslának. — »Ö* már NEM HÍVE — Tudod, nem vagyok híve a műtrágyázásnak.., (Földes Vilmos rajza) Üzíet — Kenncchfvd Külföldi szaklapok rosszallóan írnak Paraguay nemrég megjelent bélyegsoráról. A sort a meggyilkolt Kennedy elnök emlékének szentelték, és kilenc értékből áll. Eddig rendben is volna a kegyelet megnyilvánulása, A rendellenesség a példá.ny számmal van, Amíg ugyanis az egyes értékek szó*- -hatszázezer egy festmény alapján Kenne- dyt ábrázolja, mindössze tizenkétezer példányban került piacra. Tehát csak eny- nyien tudnak teljes sorhoz jutni és akkor is — elképzelhető — milyen magasra fölvert áron. De még furcsább, hogy a sorhoz járuló fogazott blokknak hatezer, a fogazatlannak pedig hárompéldányhan jelentek meg mádig a 30 g-s érték, amely I ezer a példányimat*. Sötét az állomás Megáll a vonat, az utas leszáll. Botladozik, me- resztgeti a szemét, hátha meglátja az utat. Sikerül nekimennie egy veszteglő kézikocsinak, egy kisebb kőhalomnak s hat-hét utastársának. Közben úgy érzi, kificamodott a bokája. Nem kívánom Idézni a megjegyzéseit, de el lehet képzelni, hogy nem Homérosztól idézett. S hogy ne maradjon homályban a megvilágítatlan állomás neve: Kaposvári Textilművek. Számtalanszor kérték már, világítsák ki az állomást este, illetve az éjszakai órákban, amikor vonat érkezik. A fölmérések szerint nagy itt az utasforgalom, árut is sokat raknak ki. Télen roppant nagy a balesetveszély, elég egy megcsúszás, s az utas a kerekek alá kerül. Vajon nem lenne «ihb megelőzni a bajt? Néhány lámpát kellene csak fölszerelni. régi szereplője a magyar filmeknek. Nézzék, beleőszült a sok ideneskedésbe — és ez nem tréfa. Dzsin sok emlékezetes természetfilm hőse, már nehezen viseli el a reflektorokat, gyengül az ideg- rendszere, rövidesen »nyugdíjba* megy. Szigeti Pált az állatnevelés titkairól kérdezzük. A mackó megbízhatatlan —- Állatokat csak úgy lehet filmszerepre nevelni, ha már pár napos korban elválasztjuk az anyjuktól. Mi etetjük, gondozzuk őket. Szinte minden állat megszelídíthető. Könnyen tanul, nagy az alkalmazkodó képessége a kutyának, jól lehet dolgozni a farkassal, a vaddisznóval, teknős békával. Idomítható, de megbízhatatlan a medve: az olyannyira kedvesnek tűnő mackó tá mad a leggyakrabban. — Milyen feladatokat kell elvégezniük az állatoknak? — Néha a filmen csak villanásnyi »jelenésük* van, nekünk azonban hónapokig tartó türelmes munkával kell előkészíteni az »epizódistákat*. A Bogáncs című film kedves pulija szerepe szerint szájában tartott szál- makalavpal kéregét két lábon állva. Hetekig, hónává kig hosszú órákon át gyakn roltuk, ám a felvétel közben eleinte mégis megzavarodott: izgatta az új környe zet, a reflektorfény, a sta tisztéria. Arvi, a szarvasbi ka élethalálharcot vívott a csordáért az »Örök megújulásban.« Nem szabad félni — Melyik filmre emlékszik gyakrabban? r— A Kőszívű ember fiaira. A filmben kiéhezett farkascsorda támadja meg a hómezőkön rohanó lovas szánt. Mi neveltük föl a farkasokat csecsemőkortól. Emlékszem, korhű jelmezben ültünk a szánon, és a megszokott módon hívtuk őket. Az állatok újabb játékot remélve szaladtak, s gyanútlanul, vidáman felugráltak a szánra. Nyaldosták az arcunkat, ők játékból, mi a szerep szerint komoly arccal birkóztunk velük, mint máskor is annyiszor. A néző ebből csak az ijesztő állkapcsokat, s az izgalmas jelenetet látta. És akkor elő a kést, a szerep szerint végezni velük ... — Soha nem félt a vadállatoktól, a farkasoktól, a medvéktől? — Akiben a félelemnek csak a szikrája is megvan, kerülje el ezt a szakmát. Soha nem féltem. A legkisebb elbizonytalanodást, rejtett félelmet is azonnal megérzi a »vadállat*, s olyankor bizony könnyen támad. Regős István Keresztelő Egy anglikán pap megkérdezi a boldog apát, hogy milyen névre keresztelje az újszülöttet. Az apa sorolni kezdi: — Alexander Charles, Daniel, George, Andrew, Gilbert, Robert, John, James, Edward, Arthur. — Williams — szólt a templomszolgának a pap —, hozzál csak még egy kevés keresztvizet... Bíróságon Fiatal bűnöző áll a bíró előtt. — Nős vagy nőtlen? •—> kérdezi a bíró. — Van egy eladó lánya talán? Apa és fia — Igazad van, apám — mondja a fiú —, a munkába még nem halt bele senki. De éppen én legyek az első áldozat? Biztosítás Büszkén meséli egy énekesnő a barátnőinek, hogy harmincmillió lírára biztosította hangját — És mit csináltál azzal a sok pénzzel — kérdezi a barátnő. önfeláldozás Felfordult egy teherautó az angliai Glasgow- ban. Két *— egyenként 225 literes — tartályból az országúira ömlött a whisky. A hírek szerint önfeláldozó szemtanúk letérdeltek és az út porából igyekeznek menteni a menthetőt. Jogi érv Sir Albert Wolf, Ausztrália legfőbb bírája elutasította egy hadköteles keresetét amelyben a tízparancsolatra hivatkozva kérte fölmentését a katonai szolgálat alól. Tűz a skótoknál Skócia egyik városában, amelyet sok idegen keres föl, egy eldobott égő cigaretta nyomán tűz keletkezett. Annak kutatása során, hogy ki okozta a tűzvészt, az egyik helyi újság ezeket irta: »Biztosan állíthatjuk, hogy a tűz nem egy helybeli lakos, hanem csakis emi idegen hanyagságából keletkezett. Egyetlen skót sem dob el olyan cigarettát, amelyet csak félig szívott el.* A szakáll Manuel T. Yan vezérőrnagy, a Fülöp-szigeii rendőrség főnöke szigorúan megtiltotta beosztottjainak a bajusz- és szakállviseletet. Indoklás: Aki bajuszt és szakállt visel, az vagy excentrikus, vagy kisebbségi érzésben szenved. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: U—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Prita. Előfizethető a helyi postai: /ataloknál és postáskézbesit/ rnéL Előfizetési díj egy hónapja 12 Ft Index: 25067. Készül: a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kapcsvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca t
