Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-29 / 257. szám

Szombat, 1967. október 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ünnepi nagygyűlést rendeztek Kaposváron a Komszomol 49. születésnapja alkalmával Lelkes hangulatú ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg Kaposvár fiataljai tegnap este a Latinka Sándor Megyei Mű­velődési Házban a Komszomol megalakulásának 49. évfordu­lójáról. A nagygyűlésen részt vett Valentina Szavina, a bu­dapesti szovjet nagykövetség Komszomol-titkárhelyettese, Igor Szavinszkij, a nagykövet­ség munkatársa, valamint Vla­dimir Maligin, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet csapatok egyik alakulatá­nak Komszomol-titkára is. A megemlékező ünnepi be­szédet Varga Teréz, a KISZ Somogy megyei bizottságának titkára tartotta. Elmondottól hogy most, amikor az egész világ haladó emberisége a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának megünneplésére készül, a KISZ-esek ünnepelik és kö­szöntik a lenini Komszomolt. A komszomolisták tevékeny­sége és hősiessége tükröződik a Szovjetunió 50 éves ered­ményeiben. Hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok, KISZ-esek példaképnek te­kintik a Komszomolt, amely­nek olyan tagjai voltak, akik minden nehéz pillanatban, minden körülmények között készek voltak harcolni, dol­gozni, életüket feláldozni ha­zájukért. — A Komszomol hő­seinek krónikája végtelen — mondotta. — Tagjai tevéke­nyen részt vettek a szovjet nép, a szovjet munkásosztály harcaiban, a szocializmus épí­tésében, egy emberként küz­döttek a hitlerista betolakodók ellen. Az öt rendjel nem hiá­ba* ékeskedik a Komszomol zászlaján. Olyan fiatalokat ne­velt, akik példaképeink ma­radtak. A magyar fiatalok büszkék arra — mondotta többek kö zött —, hogy a lenini Komszo­mol segíti, támogatja munká­jukat. Tőlük tanulnak a KISZ-esek helytállást, hősies­séget, önfeláldozást, hazafisá- got és internacionalizmust. Végezetül Somogy megye fiatalsága nevében forró, testvéri üdvözletét küldte a Komszomol tagságának, to­vábbi sok sikert kívánt mun­kájukhoz. Ezután Vlagyimir Maligin Komszomol-titkár köszöntötte a nagygyűlés részvevőit. El­mondotta: öröm a szovjet fiatalok számára, hogy ha­zánk ifjúsága velük együtt emlékezik meg a Komszo­mol születésének évforduló­járól. Megemlékezett a hős szovjet komszomolistákról, akik életüket áldozták a szovjet hazáért, Európa több országának felszabadításáért a hitleri iga alól. — Komszomolista elődeink építették a mi jövőnket — mondotta —, s mi is úgy akarunk élni és dolgozni, hogy méltók legyünk hoz­zájuk. A Nagy Október hő­seinek nyomdokán harcolunk tovább. Ezekben a napokban a Komszomol arra készül, hogy az 50. évforduló alkalmával jelentse a pártnak, milyen eredményeket és sikereket értek el a szovjet fiatalok a munkapadok mellett, az iskolákban, az egyetemeken, az élet minden területén. Azon igyekeztek, hogy helyt­álljanak a munkában, a nép szolgálatában. Maligin elvtárs beszéde után úttörők virágcsokrok­kal köszöntötték az elnökség tagjait, majd a Komarov brigád képviselője ajándékot adott át a komszomolisták- nak. A KISZ Somogy me­gyei bizottsága albummal és zászlóval ajándékozta meg a vendégeket Az ünnepi est második ré­szében a Szovjet dalok kó­rusfesztiválját hallgatták meg a nagygyűlés részvevői. A HIVATAL fACKfiZASAI Van egy ».levelező vállala­tunk-« Kaposváron, amely gyakran ajánlott, ritkábban expressz levelekkel boldogít­ja az igen tisztelt lakótársa­kat. S nekem mégsem a le­velezés, hanem a szemlélet ellen van kifogásom. Mert a szemlélet, amely levelek özö­nét szüli: meggondolatlan és lelketlen. Nem titkolózom, az Ingat­lankezelő Közvetítő és Fel­újító Vállalatról van szó, amely egyre gyakrabban rendeli haza munkahelyéről a dolgozó embereket. Azokról a levelekről már nem beszélek, amelyek az északnyugati városrész fűté­si problémáit igyekeztek megoldani, illetve korrigál­ni a vállalat tévedéseit. Ide­jét múlták, s éppen elég bosszúságot okoztak ahhoz, hogy igyekezzünk elfelejteni. Csakhogy azóta sok minden történt. Levél érkezett például ar­ról, hogy a lakók minden évben — saját érdekükben — kötelesek vízkőteleníteni a villanybojlereket. A felszó­lítást, nem tudom milyen ta­nulmány előzte meg. A fi­nommechanikánál ugyanis elmondták, hogy saját ké­szüléküket sem vízkötelení- tették hat éve, és semmi baj. Egyébként ez a művelet évente 6—800 forinttal ter­helné a lakókat. Egy akadt csak közülük, aki szófogadó volt, és kihívta a szerelő­ket. »Csupán« négyszáz fo­rintot fizetett azért, mert szétszedték a bojlert, meg­állapították, hogy nincs ben­ne vízkö, és összeszerelték. De most nem is ez a fontos. Az ősszel két napon is próbafűtésre hívta föl a fi­gyelmet a vállalat. Természe­tesen szombaton délre {az első esetben egy órára) kér­te, hogy valaki tartózkodjon a lakásban — saját érdeké­ben. Voltak, akik el tudtak szökni egy órával előbb, má­sok elkéretöztek a főnöktől, és rohantak haza. Becsület­tel, mert szófogadók, és sa­ját érdekükről van szó. A próbafűtés azonban rendre elmaradt... Es most legutóbb. Nem tu­dom, hány emberrel közöl­ték ajánlott levélben, hogy az építők befejezték a há­zakban a garanciális javítá- sokat, ezt ellenőrzi az IKV október 27-én reggel fél ki­lenctől. Saját érdekében — természetesen — minden la­kásban tartózkodjék valaki. Mit lehet tenni ilyenkor? Fél órával a munkakezdés után aligha illik elkéretözni a főnöktől. Sokan szabadsá­got vettek ki, szabad napot kértek, és így tovább. (A bosszúságról most még nem beszélek.) És tessék jól fi­gyelni: 10 órakor megjelent egy ember a házmesternél, a következő szöveggel: — Mondja meg a lakók­nak, nem jön senki! Mehet­nek dolgozni... Hát köszönjük szépen ezt a nemes gesztust. Fejlődés van a dologban, kétségte­len, mert a próbafűtés ide­jén nem volt lelkiismeretfur- dalása az IKV-nak. Most legalább közölte, hogy a nagy aktus elmarad ... De micsoda szemlélet szü­li ezeket az intézkedéseket? Tudomásul vennék-e végre, hogy az északnyugati város­részben is dolgozó emberek laknak, s nincs mindenütt nagymama? Kiszámították-e már, hogy ez a fejetlen ha- zarendelgetés mennyi mun­kakiesést okoz? Fölmérték-e, hogy legközelebb — ha ne­tán ég a ház — akkor sem hisz senki az IKV-nek. S arra gondol-e valaki, hogy végső fokon az IKV van á lakókért és nem fordítva? Hogy az IKV két-három embere, uram bocsá’, még a szombat délutánját is feláldozhatná — ha úgy tetszik túlórában — több ezer emberért? Igaz, hogy a lakók ér­dekéről van szó. De egyszer megunják a hivatal packá- zásait, s azt hiszem, a lakó- közösségeknek joga van kér­dőre vonni a páholyból leve- lezgető vállalatot... j. r Ünnepre készül Lenin városa KISBABÁK FEHÉRBEN Tízenötös névadó a textilma vekben Bárkivel beszéltem is lenin- grádi tartózkodásom idején, föltette nekem a kérdést, mit szólok a fél évszázados jubi­leumra való készülődéshez. S amikor sorolni kezdtem az ün­nepi előkészületek külső je­gyeit, rögtön megjegyezték, hogy igen, ez is idetartozik, de fölfedeztem-e az emberi lel­kekben tükröződő ünnepi han­gulatot Mert ebben a város­ban mindenkinek személyesen is ünnepe november 7-e. A családok táviratban, telefonon mondják el jókívánságaikat, kedves ajándékokkal lepik meg egymást, ünnephez méltó vendégfogadást rendeznek. Őrtüzek gyúlnak a városban Minden a forradalomra, az fij kor nyitányára emlékeztet Leningrádban már az ünnep előestéjén. November 6-án a szovjet haza »-uralkodó osztá­lyát« ünnepük, ahogy tréfásan nevezik a gyermekeket. A te­reken, az utcákon, a parkok­ban filmvetítésen, bábelőadá­son, hangversenyen szórakoz­tatják a jövő reménységeit, a pionírokat. Este pedig ötven őrtűz lobban fel a Szmolndj, a Péter—Pál erőd mellett. Más­nap egész Leningrád múzeum­má változik, az ötven év küz­delme, gigászi erőfeszítése, óriási eredménye, a jövő táv­lata elevenedik meg az utcá­kon elhelyezett kiállításokon. S abban az órában, abban a percben, mint ötven évvel ez­előtt, ismét éldördül az Auró­ra cirkáló oromlövege, egy pillanatra felvillan a Néva zöld habjain az ötven évvel ezelőtt új hajnalt beköszöntő ágyú torkolattüze. Új arcot öltenek a házak Leningrádba az ország leg­távolabbi falvaiból, más or­szágokból is elzarándokolnak, hogy megcsodálják a világ egyik legszebb városát S ha eddig szép volt a város, ak­kor most, az ünnep tiszteleté­re minden képzeletet felülmú­lóan szebb lesz. A Nyevszkij proszpekt házait, a Vallás és Ateizmus Történetének Mú­zeumát, az Ermitázst, a Vezér­kar félkör alakú épületét, az Admiiralitást és még nagyon sok középületet, lakóházat áll­ványerdő veszi körül. Novem­ber 7-re megfiatalodva, új szí­nekben pompázva tárják ki szépségüket az ünneplő lenin- örádiaknak. Csak a Palota té­ren huszonöt tonna műanyag festéket használnak fel a vá­ros szívének kozmetikájára. Egy évvel ezelőtt jelent meg a Vecsernyij Leningrád című délutáni lapban az Elektroszi- la Művek kommunista brigád­jainak felhívása, hogy a fél évszázados jubileum tiszteleté­re minden gyárban küzdjenek a Nogy Október 50 éve meg­tisztelő címért. A munkások kezdeményezése nagy vissz­hangot váltott ki mindenhol, s ma már csaknem negyedmillió leningrádi vesz részt a mozga­lomban. S másfél hónappal az ünnep előtt tizenkét brigádot kitüntettek ezzel a címmel. A forradalom térképe Üj fények gyúlnak a város­ban november 7-én. A Nyev­szkij proszpekt és a Szadovaja utca sarkán »megjelenik« a színes villanyújság első szá­ma. A Gosztyinij Dvor mellett daruk emelik a helyükre a hu­szonöt méter magas alumí­nium tornyot. Tizenkét emelet magasságban világítanak majd erről az óriási térképről a forradalom színhelyei. Ezen a lapon veszik birtokba a lendn- grádiak a metró új vonalát, amely az Alekszandr Nyev­szkij teret köti össze a Vaszil- jev szigettel. S a város lakói­nak örömére már tervezik a ti­zenhárom kilométeres új sza­kaszt is. Fölépült a Görög té­ren a négyezer személyes film­színház és hangversenyterem. Felavatják a Szovjetszkaja szállót, a téli stadiont. S hogy a Protapopov házaspárnak ne kelljen Moszkvába járnia ed­zésre, hamarosan megépül az új műjégpálya. Lehet-e mérni az ötven év változásait? Erről beszélget tem egy délután a Mihály-kert padján a hetvenhat éves Anna Vlagyimirovna Szavinovával. A tősgyökeres petrográdi nyug­díjas ezt válaszolta: — A mai Leningrádot össze sem lehet hasonlítani a régi Pétervárral. Ez a nappal, az pedig, az éjszaka... S a kedves öregasszony sza­vai nyomán újra fölidézem az ötven évvel ezelőtti képet a rongyos munkásasszanyokról, s mai elegáns utódaikat, akik szárnyas hajón száguldanak a Néván, egy óra alatt repülnek Moszkvába a TU—104-gyel. videotelefonon beszélnek ki­jevi, tallini rokonaikkal, moz­gólépcsőn utaznak a föld mé­lyébe, a nesztelenül suhand földalattira, automatákból vá­sárolnak újságot, szörpöt, en ni valót. Így él a forradalom szülővé rosának polgára ötven éwr az Auróra ágyújának eldördü lése után. Mert új nap virrad' mindenkire. Lajos Géza fVége.) Bensőséges ünnepséget ren­dezett tegnap délután a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárának szakszerve­zeti bizottsága és KISZ- szervezete. Nyolc lány és hét fiú kapott nevet ünnepélyes keretek között a textilművek művelődési termében. Ebben az üzemben hagyo­mánya van a névadásnak, tizenötös névadót azonban először most rendeztek a me­gyében. Ünneplőbe öltözött szülők, rokonok, névadók, is­merősök és munkatársak töl­tötték meg zsúfolásig a ter­met. Az ünnepség kezdete előtt az emeleti volt könyv­tárteremben feküdtek a fe­hér ruhás csöppségek a böl­csődéből áthozott fektetőkön. Annyi nézőjük akadt a gye­rekeknek, hogy mozdulni sem lehetett a szobában. S mindvégig a kisbabák áütak az ünnepség középpontjában. Róluk és hozzájuk szóltak a versek, amelyeket Horváth Rózsa és Lukács Anna sza­valt. A gyermeknevelés szép­ségéről, társadalmi fontossá­gáról beszélt Tarr Imre anyakönyvvezető. Felhívta a névadó szülők figyelmét, mi­lyen szerep hárul a második apára és a második anyára. Ugyanerről beszélt Borsföldi Istvánná szb-titkár. Megígér­te, hogy az üzem egész kol­lektívája szemmel kíséri a gyermekek útját, minden tá­mogatást megad nevelésük­höz. Végezetül jó egészséget és boldogságot kívánt a szü­lőknek, a névádóknak és a csöppségeknek. Ezután kiosztották az em­léklapokat, s minden gyere­ket étkészlettel és mackóval ajándékoztak meg. A névadó díszebéddel fejeződött be. Tehergépjárművezető (dömperes) tanfolyamot indít vállalatunk 1968. jauárjá- ban. A tanfolyam idejére (12 hét) munkabért, szál­lást és étkezést biztosítunk. A felvételnél előnyben ré­szesülnek azok a jelentke­zők, akik vállalatunk buda­pesti munkahelyén a tan­folyam kezdetéig, kubikos, illetve segédmunkásként dolgoznak. Érdeklődés sze­mélyesen, vagy írásban: FÖLDGÉP, Mohácsy László, Budapest, V., Vigyázó Fe­renc U. S. (2627) Új lapot köszöntünk Megjelent a Delta A színes tv problémái — A szívsebészet diadalútja az első szám szenzációja A tudományt nem kell népszerűsíteni. De népszerű módon, közérthető nyelven a tudomány legújabb eredményeiről írni nagy és nemes vállalkozás. A KISZ központi bizottságának természettu­dományos és technikai magazinja, a most első számával jelentkező Delta című folyóirat ezt a nemes célt tűzte maga elé. A név nem véletlen. A magyar sajtóban egyedülálló vállalkozás a televízió népszerű tudományos híradójának nemcsak a nevét vette át. A be­köszöntőben így ír erről Szabó János, a KISZ központi bizottsá­gának titkára: «-A lap rendszeresen elébe siet majd a televízió is­meretterjesztő adásainak, irodalmat ad a tv-műsorok egyes csomó­pontjaihoz, a tv pedig álló és mozgóképet sugároz a lap egyes fontos cikkeihez«. A műsor és a folyóirat így — egymást segítve és egymást ki­egészítve — vállalkozik arra, hogy korunk nagyszerű tudományos eredményeit közérthető módon magyarázza, segítsen eligazodni — elsősorban a fiataloknak — a rohamosan fejlődő és szakosodó tu­dományok világában. A havonta megjelenő folyóirat első száma a magyar színes te­levízió előkészületeiről tudósítva közli azt is, hogy 1975-ben a fran­cia SECAM rendszer felhasználásával Magyarországon is megkez­dődik a rendszeres színes tv-adás. A holnap energiaforrásairól N N. Szemjonov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Fi­zikai Intézetézetének igazgatója nyilatkozik. A VII. Nemzetköz Biokémiai Kongresszusról, melyet ötezer részvevővel Tokióban tar­tottak meg, külön tudósításban számol be a lap. Érdekes beszá­molót olvashatunk a szívsebészet diadalútjáról. Az ipar új szer­számairól, az ötletparádé című rovat számol be. Sok színnel, gazdag képriportokkal segíti a lap a jobb megér lést. Az első szám parádésan színvonalas, olvasmányos anyagot ac a tudomány kedvelőinek kezébe. A nemes feladat, melyre vállalko­zott, nem könnyű. Megoldásához laptársunk indulásakor mi is sok sikert kivárnunk.

Next

/
Thumbnails
Contents