Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-27 / 255. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Cikkünk nyomán Megkapta az építési engedélyt a esokonyavisontai tanács Szeptemeber 12-i lapunk­ban Felháborító címmel ír­tuk meg a esokonyavisontai állatorvosi lakás építése kö­rüli huzavonát. A községi tanács majd egy éven át levelezett és kilincselt eb­ben az ügyben. A szolgá­lati lakást az egykori kas­tély parkjában szerették volna fölépííni. A kastélyt a felszabadulás után állami tulajdonba vették. Volt óvo­da, iskola, orvosi lakás, ide költöztették az orvosi tanácsadót, ezenkívül hét családnak is itt biztosítottak lakást. Egy évvel ezelőtt az építési engedélyhez szüksé­ges telekkönyvi okmányokat akarták beszerezni, s akkor derült ki, hogy a kastély és a hozzá tartozó terület »vé­letlenül« még mindig a gróf nevén van. Ez a véletlen az építési szabályok szerint tökéletesen elég volt ahhoz, hogy az államhatalmat gya­korló községi tanács ne jus­son dűlőre ebben a kérdés­ben. Amit egy éven át nem le­hetett elintézni — cikkünk megjelenése után egy hó­nap alatt elrendezték az Il­letékesek. A Barcsi Járási Tanács építési csoportja ok­tóber 12-én kiadta az épí­tési engedélyt. A csokonya- visontal ktsz már meg is kezdte a szolgálati lakás építését. Az év végére tető alá hozzák az épületet. Ki mint veti ágyát... Nagy érdeklődést keltett egy kanadai kiállítás, amely bemutatta, milyen sokféle­képpen alusznak a különbö­ző népek. Mialatt pl. az európaiak legszívesebben pár­nával a fejük alatt alusz­nak, a japánok derékalja fá­ból készült. Érdekes, hogy Európában a párnákat, pap­lanokat többnyire tollal töl­tik, az amerikaiak viszont hallani sem akarnak a liba- pehelyről. A kínaiak nagyon gondosan ágyaznak, de csak gyékénnyel. Az in­diaiak viszont hálózsákban pihennek, így védekezve a moszkítók ellen. Az északi tájakon is hálózsákot hasz­nálnak. a trópusok vidékén pedig a fatörzsek közé kife­szített hálót kedvelik. Palitikai könyvhonap Megnyitó Marcaliban október 30-án Negyedik éve, hogy az MSZMP Somogy megyei Bi­zottsága, a megyei könyvtár és a Kossuth Kiadó megrendezi a politikai könyvhópapot. 1964- ben 21 000; 1965-ben 120 000; 1966-ban pedig 300 000 forint értékű politikai kiadványt ér­tékesítettek megyénkben a po­litikai könyvhónap időszaká­ban. Az idei könyvhonap meg­rendezése egybeesik a félszá­zados > évforduló megünneplé­sével. Középpontjában így el­sősorban 1917, a Szovjetunió, illetve gazdasági mechanizmu­sunk változásainak s az ebből fakadó új feladatoknak az is­mertetése áll. A könyvhónap megnyitóját Marcaliban rendezik meg ok­tóber 30-án. A fegyveres erők klubjában Szigeti István, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának titkára tartja az ünnepi megnyitó beszédet. Az Írószövetséget Szentiványi Kálmán író képviseli ezen az ünnepségen. Novemberben több kiemel­kedő író—olvasó találkozót, könyvankétot rendeznek a me­gye- és a járási székhelyeken. Vörös Gyula, a Marxizmus— leninizmus klasszikusai-soro­zat főszerkesztője tart könyv- ankétot a tanítóképzőben és a Latinka Fiúkollégiumban. No­vember 3-án délután az Ifjú­sági Házban is ankétot rendez­nek az Ifjúság és szerelem cí­mű szociológiai műről. A csur­gói gimnáziumban Kubinyi Ferenc, a Siratni csak hazát lehet című Latinka-regény szerzője találkozik olvasóival november 16-án: a hónap má­sodik felében a marcali gim­náziumban Andrássy Antal is­merteti a Pätßr Zadravecz tit­kos naplója című kiadványt, november 20-án az SZMT- székházban pedig az új gaz­dasági mechanizmusról tarta­nak előadást közgazdász szak­embereink gazdasági vezetők részére. A megye összes középisko­láiban könyvismertetéseket tartanak. Hasonló rendezvé­nyeket szerveznek a nőfená- csóik, a szakszervezetek, a TIT, a Népfront is megyénk közsé­geiben. <J\ ARCOK A SZÍNPADON SZABÓ ILDIKÓ Csaknem 4000 éves település Bronzkori település maradványait tárta fel a Mezőgazdasági Mú­zeum régésze, dr. Nováki Gyula muzeológus a Tolna megyei Bölcs­kén. Ez a település körülbelül 3800—3900 éve alakult ki és 500—600 éven át adott otthont a bronzkor első felében élt népcsoportoknak. A leletanyagot ma már a Mezőgazdasági Múzeumban őrzik. NAGY KÉPERNYŐ — KIS LAKÁS (Kertész László rajza) ÚJ szer a meszesedét ellen OLYAN AZ ÍZE, MINT A LIMONÁDÉNAK Dr. Robert Tuson sebész úgy véli, hogy az Arterie sclerosis (érelmeszesedés) el­len új szert találtak fel, amely véleménye szerint ak­kor is hatásos, ha az illető folytatja a zsíros ételek fo­gyasztását. Dr. Fuson, aki a Duke egyetemen dolgozik, a szert saját magán és több személyen három éven át kipróbálta, s a chicagói kli­nikai sebészek kongresszusán kijelentette: kutatásai legalább is az ő számára bebizonyítot­ták, hogy »mindenki megeheti a maga tor­táját .. Fuson az általa fölfede­zett porított műanyagnak a »Cholestyramin« kémiai ne­vet adta. Ezt az anyagot víz­ben feloldva úgy lehet elfo­gyasztani, mint egy limoná­dét. Sárgás színe, továbbá íze is a limonádéra emlékez­tet. Általában a veszélyes érelmeszesedést, amely sok­szor szív- és agyrohamokat, továbbá gangrénát idéz elő, különböző tényezőknek, mint például a vérben fölöslege­sen felgyülemlett kolesztrim- nek, a magas vérnyomásnak, az erős dohányzásnak, a fo­kozott megerőltetésnek (stresz), az elhízásnak és öröklődő hajlamnak tulajdo­nítja. Az előadó azt is elmondta, hogy az ő kolesztrintükre 250 milligramm egységet mu­tatott, és így elérte a ve­szélyzónát. Miután rendszeresen kezdi e szedni a Choles- tyramint, a tükör az utóbbi másfél év alatt 75 milligrammra esett vissza, ez megfelel az újszülöttek­nél mért mennyiségnek. Hatvanöt személyen vég­zett kísérletek során a ko- lesztrintükör áltálában hat­van százalékkal csökkent. Harminchat beteg bőrül 32 »jelerdős könnyebbü­lést-“ érzett, de számolni kell azzal, hogy a kolesztramdn szedésének be­szüntetése után az eredeti tünetek ismét jelentkeznek. Az első pil­lantásra olyan, mint a leg­több szellemi munkát végző fiatal dolgozó nő. Egyszerű vonalú kis­kosztümben, smink nélkül, természetesen üdén. Hangjá­ban kellemes zeneiség vib­rál. A szavak viszont las­san, nehezen szakadnak ki belőle. És csak akkor, ha a tartalmukhoz legodaillőbb formai köntöst már magukra öltötték. Gon­dolatainak sú­lya, ítéleteinek tartása van. Szábó Ildikó harmadéves »/. h.» korában hirtelen, vá­ratlan nagy szerepét kapott. Egy filmre adaptált Móricz mű, az Égi madár női fősze­repét. — Hogyan látja ezt mai szemmel? — Kellemes emlékek fűz­nek hozzá. Sok szorongással járt, de nagyszerű érzés volt Kiss Ferenccel, Somogyi Er­zsivel, Kiss Manyival, Szir­tes Ádámmál együtt játszani. Gyönyörű vidéken, egy sza­bolcsi kis faluban forgattunk hosszabb ideig. És én telje­sen beleéltem magam a kis parasztlányka szerepébe. Eh­hez korábban gondos előta­nulmányokat nyújtott a vé­letlen. Előtte éppen falun nyaraltam a rokonaimnál. Itt az állami gazdaság »nagy­üzemi"< libapásztora voltam, és egy hónapig másodma­gammal ezer libát őriztem nagy igyekezettel. Az itteni megfigyeléseket nagyszerűen hasznosíthattam a fiimsze- repben. — Hogyan értékeli ezt a fiimszerepét? — Komplikált szerep volt, és nem úgy sikerlüt, ahogyan szerettem volnia. A figura visszafogottságát kissé eltú­loztam a játékomban — saj­nos ... — A szigorú önkritika, a magas mérce önmagunkkal szemben nagy és nem min­dennapos erény ezen\a pá­lyán. Megmarad'.-e vajon ilyennek a színpadon is7 — Azt hiszem, talán egy kicsit a kelleténél is jobban. Változatlanul tartom• az ala­pos, őszinte önvizsgálatra szüksége van a színésznek. Mindig megérzem, ha nem olyan az alakításom, mint amilyet elvárhatnak tőlem.. Elképzelheti, milyen fonák érzés, amikor sokan öröm­mel gratulálnak, de én tu­dom, hogy jobbat kellett vol­na nyújtanom ... — Talán valamit a sike­rekről is ... Ezek hogyan alakultak, következtek a pá­lya eddigi állomásain? — A Dada címszerepe — a vizsgaelőadásom — volt az első. Ez tényleg sikerült, sok jó kritikát kaptam rá. Azután Debrecenben több évadon át: az Ilyen nagy ßzerelem ládá­ja; a Koldusopeia Pollyja; A mi kis városunk Emilyje, a Pillantás a hídról Cathe- rine-je voltam és Rozika az Űri muriban, Marcsa a Mág­nás Miskában. Solveig, Nata• sa Rosztova is — mind ked­ves emlékezetes nőalakok eddigi pályámon. — És Szolnokon? — Itt egy évig játszottam: A bolond lány címszerepét; Anouilh Rómeó és Janette- jében és zenés darabokban. — Hogyan látja a színpadi könnyű műfaj helyzetét — ma? — Van ebben egy kis »dömping jelenség» ... Igaz, én ide sorolom a könnyű vígjátékot is. Szükséges a szórakoztatás, a kellemes ki- kapcsolódás. A színház azon­ban több kell hogy legyen: az a hely, az az élmény, ahonnan egy kicsit megtisz­tulva jön ki az ember... Ami a zenés műfajt illeti: a musical érdekes, új nekünk. Ám magával hozhatja a szí­nészképzés hiányosságait is, ezen a téren. Kétségtelen, sok múlik a rendezőn, de nem ártana — mozgás és hang­képzés céljából — stúdiót in­dítani a színházaknál ennek a műfajnak a megismerésére, elsajátítására. — Van-e művészi eszmény­képe? — Kettő is. Varsányi Irént nem láthattam, de jól isme­rem. Művészi-emberi maga­tartása ragadott meg. Szerény volt és megkapóan köznapi. A színpadra érve nyílt ki — ott csillogott, ragyogott. Tol­nai Klári a másik, aki művé­szetében soha nem öncélú. Nem a saját tehetsége, min­dig a darab mondanivalója vezeti. Nagy művész a keve­sek közül, aki a színészpá­lyán emberi melegségét is mindmáig megőrizte. Ez su­gárzik róla a színpadon is .. . — Valamilyen szerepálma van-e? — Azt hiszem — nincs. Még a műfajhoz sem ragasz­kodom. Azt szeretném játsza­ni, amivel közölni tudok va­lamit __ S zabó Ildikóval november­ben Thomas Az áldozat visz- szatér című bohózatában ta­lálkozunk a színpadon elő­ször. Wallinger Endre Ötszáznyolcvan erdészeti szakmunkást képeztek ki Középrigócon Hat éve működik Közép­rigócon az erdészeti szak­munkásképző iskola. Ezalatt az idő alatt ötszáznyolcvan sokoldalúan képzett fiatal szakmunkást bocsátott szár­nyaira az intézet. Az itt ta­nuló fiatalok a makkgyűj­téstől a csemetenevelésig, az erdő kitermeléséig minden elméleti és gyakorlati tud­nivalóval megismerkednek. Elsajátítják a különböző er­dészeti munkagépek szaksze­rű kezelését, a motoros kézi fűrészek helyes használatát, s megtanítják őket a kisebb hibák kijavítására. A tanulmányi idő két év. A tanulók évente öt hóna­pig tanulnak az iskolában, utána öt hónapon át gyakor­lati munkát végeznek a szer­ződtető gazdaságban. A jövő évtől kezdődően hároméves lesz a szakmunkásképzés. Évente változatlanul öt hó­napig tart az elméleti okta­tás. A gyakorlati munka közben a tanulók speciális képzést kapnak. A helyszí­nen sajátítják el a síkvidé­ki, a dombvidéki és a hegy­vidéki erdőnevelést, illetve -erdőkitermelés szakmai tud­nivalóit. A jövő évtől kezdő­dően a dél-somogyi, a nagy­kanizsai és a pécsi erdőgaz­daságoknál szaktanárok ve­zetik majd a gyakorlati ok­tatást Az iskola a közelmúltban kérdőíveket küldött az ed­dig végzett szakmunkások­nak. A kapott válaszokból kiderül, hogy az eddig vég­zett hallgatók közül ötven­nyolcán folytatják tanulmá­nyaikat az erdészeti techni­kumban. Egy fiatal már egyetemre jár. A szakmun­kások többségét szakmai tu­dásuknak megfelelő beosz­tásban foglalkoztatják az er­dőgazdaságok. A akmelge amerikai kisváros polgár- mestere elrendelte, hogy új nevet kell adni azok­nak az utcáknak, ame­lyek a polgárok számára ismeretlen emberek ne­vét viselik. Az első utca, amelyet át kellett keresztelni, a Napóleon Street volt. Csak őrült lehet? A New York—Boston útvonalon hatalmas luxusautó robog. Az egyik ponton, ahonnan ragyo­gó a kilátás, a kocsi vá­ratlanul megáll. Pillana­tokon balül leáll mellet­te egy másik luxuskocsi, és tulajdonosa felajánlja segítségét. — Gumidefekt? — ér­deklődik az utóbbi gép­kocsi vezetője. — Nem — hangzik a válasz. — Elfogyott a benzin­je? — Nem. — Motorhíha? — Nem, dehogy, min­den rendben van. — Akkor megkérdezhe­tem, hogy miért állt itt le? — Élvezem a kilátást. Az érdeklődő autós er­re gyorsan beugrik ko­csijába, és hét perc múl­va a / legközelebbi rend­őrállomás már tudja; — Harminc mérföldre Bostontól »veszélyes őrült« garázdálkodik. Foszlányok Az ihlet leginkább ak­kor szállja meg a köl­tőt, amikor nincs egy va­sa se. Két lóra tettem, de mindkettőről kiderült, hogy ló. Gyermekkorában az orvostól fél az ember, később már csak a be­tegségtől. Égy ismerősömnek oly kemény a gerince, hogy naponta akár százszor is tud hajlongani. B. S. • * * — Hallottad, Amáliá­nak holnap van az es­küvője. A vőlegénye vi­lághírű jós. — Szamárság, ha iga­zán jós lenne, akkor nem venné őt feleségül. T eljesen tehetségte- len énekesnő lép föl a Rigolettóban. A kö­zönség kifütyüli. A mű­vésznő felháborodva for­dul a rendezőhöz: — Micsoda művelet­len, buta publikum . . . kifütyülik a nagy Verdit! — Mondd, Joli, hogyan lehetséges az, hogy téged senki sem szeret? — Tudod, a nők azért nem szeretnek, mert négyszer mentem férjhez, a férfiak pedig azért, mert négyszer váltam el. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvir# Latinka Sándor u. 2. Telefon: U—510. U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. ti. Z. Telefon 11—51$ Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr ?ta. Elő­fizethető a helyi postát /ataloknál és postáskézbesff/ inéi. Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents