Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-25 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRA i 50 FII LÉ* A MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: AZ MSZMP ’ MEGYEI BIZOTTSÁGA E$ A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam, 253. szám. 1967. október 25., szerda Leningrad szíve szól Huszonhármán — együtt (3. oj Hogyan létesíthető és’módosítható a munkaviszony? (5. o.) az élelmiszeripari napok Az élelmiszeripari napok nyitányaként tagnap ankétot rendeztek az SZMT székházá­ban. A megyei élelmiszeripari vállalatok képviselőinek Len­gyel István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott elő­adást Felhívta a figyelmet arra, hogy az új mechanizmusban igen nagy szerepe lesz a mű­szaki fejlesztésnek. Ehhez ad­va vannak a lehetőségek. A vállalatok rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Ügyel­ni kell azonban arra, hogy a lehetőségeket jól kihasználják. A vállalatoknak ezentúl önál­lóan kell dönteniük a fejlesz­tés módjáról, ők vállalják a kockázatot, tehát az eddiginél sokkal körültekintőbben kell előkészíteniük a műszaki szín­vonal emelését Tanácsot adott a jelenlevőknek a fejlesztési terv elkészítéséhez. — Különösen fontos — mondta többek között —, hogy a mezőgazdaságból kiindulva vizsgálják a fejlesztés lehető­ségeit. Azaz figyelemmel kell kísérni a termék útját a ter­melőtől a piacig, ügyelve arra, hogy a költségek minél kiseb­bek legyenek, és a minőség se romoljon. Éneikül az élel­miszeripar magára marad, képtelen lesz az igényeket ki­elégíteni. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az élel­miszeripar világszerte főként a fehérjedús konzervek előállí­tása felé tolódik el. Mi, ma­gyarok e tekintetben eléggé elmaradtunk a világszínvonal­tól. Ügyelni kell a választék­ra is. A fejlettebb országokban az élelmiszeripar igyekszik a háziasszonyok dolgát félkész termékekkel megkönnyíteni. Nálunk kevés a félkész ter­mék. Gondolni kell az új tar­tósítási eljárások alkalmazá­sára is. Főként az enzimes, az antibiotikumos és a sugáraá- sos tartósítás bevezetését kell szorgalmazni. Ez sokkal gazda­ságosabb, mint a hagyományos módszer. A csomagolástechni­kában akad a legtöbb tenni­való. Különösen a világpiaci követelmények és a turizmus teszik szükségessé, hogy erre fokozott figyelmet fordításunk. Nem szabad megfeledkezni a gépek, a berendezések kihasz­nálásáról sem. Az élelmiszer­iparban lehetőség van arra, hogy egy-egy gépeit két-három üzemben is használjanak egy éven belül. Szólt a főosztályvezető a megye élelmiszeriparának helyzetéről is. Hangsúlyozta, hogy Somogy e tekintetben igen előkelő helyet foglal el. Az ország élelmiszeripari ter­melési értékének 3,4 százalé­ka esik rá. Mivel a nyers­anyag a megyében rendelke­zésre áJl, indokolt az élelmi­szeripar további fejlesztése. Ehhez anyagi lehetőség is van, hiszen Somogy iparának elmaradottsága miatt a beru­házásnál állami kedvezmény­ben részesül. Elmondta, hogy a fejlesztés már megkezdő­dött. A Nagyatádi Konzerv­gyár termelése 1970-ig 1900- ról 5000 vagonra növekszik; 1968-ban befejeződik a Ba­romfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyárának rekonst­rukciója. A cukorgyárban is lesz előrehaladás. Fejlődik a gabonaipar és a húsipar is — jelenteste ki többek között. A tudományos, és a műszaki fejlesztéshez kellő gyakorlati segítséget is adó előadás után többen felszólaltak. Általában kevesellték a fejlesztésre for­dítható összeget. Kérték töb­bek között, hogy az illetéke­sek vegyék figyelembe azt, hogy a megye élelmiszeripara a Balaton-part ellátásában je­lentős részt vállal, s ezzel or­szágos érdeket szolgál A munkaerőhelyzet alakulása hazánkban 1949 óta Majdnem ötmillió aktív keresője van az országnak — 900 000 bejáró Átlag 144 kilométer a lakóhely és a munkahely között A Központi Statisztikai Hivatal érdekes kimutatást készített a munkaerőhelyzet alakulásáról, a változások okairól és a munkaerő-moz­gásról. Az adatok szerint 1949 óta a lakosság kor szerinti ösz- szetétele kedvezőtlenül vál­tozott. A népesség 10 száza­lékkal, a munkaképes korú lakosság azonban csak 5, az ennél fiatalabbak száma pe­dig mindössze egy százalék­kal növekedett. Hazánkban 6 055 000 munkaképes korú, 2 165 000 ennél fiatalabb és majdnem kétmillió idősebb ember él. A munkaképes ko­rúak , számának némi növe­kedésé ellenére jelenleg 2,3 százalékkal kisebb a munka- erőforrás, mint 1949-ben volt. A munkaképes korúak közül ugyanis két és félszer any- nyian (574 000-en) járnak is­kolába, mint annak idején, ezenkívül a mezőgazdasági nyugdíjasokkal 70 000-rel csökkent az aktív keresők száma. 1949-ben 5 975 000. 1966-ban 5 837 000 munkára alkalmas lakosa volt az or­szágnak. A demográfiai hul­lám hatására a helyzet át-, menetileg változni iog. de néhány év múlva újra lénye­gesen csökken a munkaerő- kínálat. A munkaerőforrás csökke­nése ellenére az aktív kere­sők számn Í949 fita 20 száza­lékkal nőtt. s inlenlen meg­közelíti n > őtjnfVlát. S’táz ke­resőre 113 e'tartott int. ti­zenkilenccel kevesebb. mint a 40-es évek vé®én. Az or­lenleg 82 százalékban van kihasználva. A munkára al­kalmas, de nem dolgozó la­kosoknak 96 százaléka nő, nagy részük több gyermekes, vagy szakképzetlen, akik ott­honi elfoglaltságuk vagy kép­zetlenségük miatt nem tud­nak munkát vállalni. A foglalkoztatottság szer­kezete is lényegesen megvál­tozott. Az iparban dolgozók aránya 1949 óta 21-ről 38 százalékra, a szolgáltatással foglalkozóké 24-ről 31 szá­zalékra emelkedett, míg a mezőgazdaságban élők aránya 55-ről 31 százalékra csök­kent. Ennek megfelelően nagy­mérvű munkaerőmozgás jött létre, a mezőgazdasági me­gyékből sokan költöztek ioa- ri közoontokba. Az Alföld­ről oéldául a lakosság 15.4. a Dél-Dunántúlról 5.3 száza­kká vándorolt el. A főváros és Pest megve lakossága a bevándorlások révén 1949 óta 16.1 százalékkal nőtt. Tgen nagy azoknak a száma is, akik nem változtattak ugyan lakhelyet, de lakásuk­tól távoli munkahelyekre járnak dolgozni. Napjainkban mintegy 900 OOÖ ember dol­gozik más helységben, mint ahol lakik, közülük majdnem 400 000-nek a megyehatárt is el kell hagynia munkába já­ráskor. Csupán a fővárosbe 253 000-en járnak dolgozni más helységekből, főleg Pest megyéből, de a fővárosban dolgozók közül sokan laknak Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Kiszámították azt is, hogy a 900 000 bejárónak átlag 144 kilométeres utat kell megtennie lakása és munka­helye között Hajdú, Sza­bolcs, Békés és Zala megye bejárói ennél többet — ke­reken 200 kilométert —, a Komárom és a Fejér megyei bejárók átlagosan »csak« 70 kilométert tuaznak. (MTI) Heves légi csata Hanoi fölött Az amerikaiak felújították a főváros elleni légitámadásokat Csaknem másfél órás harc a levegőben — Kilenc gépet vesztettek a támadók Kedden a kora reggeli órákban légiriadó volt a VDK fővárosában, azonban bombák nem hulloiiak: az amerikaiak jelentős légikö­telékkel nagyszabású fel­derítést hajtottak végre, és fedélzeti fegyvereikből tü­zet nyitottak a város elő­terében járművekre és a földeken dolgozó emberek­re. Az igazi támadás délután 15 órakor indult meg. Au­gusztus óta most bombáz­ták először Hanoit, egy­ben ez volt a leghosszabb légiharc a VDK fővárosa elleni amerikai támadások történetében: összesein 86 percig tartott. Az amerikai gépek sűrűn egymást követő hullámokban közelítették meg Hanoit, azonban rendkívül erős lég­védelmi tűzbe ütköztek, és támadásuk első hullámai el sem érték a város légiterét. A keddi nap a VDK ha­direpülőinek ' ragyogó vizsgatétele volt. A MÍG-gépek bátor és ha­tásos támadásokat intéztek az amerikaiak ellen, kötelé­keiket szétszórták és meg­akadályozták, hogy bombái­kat a célba juttassák. A bombák a főváros északi ré­szére hullottak, többnyire olyan helyekre, ahol nincs semmiféle katonailag jelen­tős objektum. A hosszú légi harcban nagy szerep jutott a fővárost védő rakétacsapa­toknak is. A csaknem másfél órás harcban a MIG-vadá- szok és a rakéták öt ameri­kai gépiét lőttek le, az életben maradt piló­tákat a hanoi lakosság önvédelmi osztagai ejtet­ték fogságba. > A VDK külügyminisztériu­mának szóvivője hangoztatta, hogy Hanoi bombázásának felújítása feltehetően az amerikai háborús eszkaláció további veszedelmes lépéseit vezeti be. A VDK ellen hadüzenet nélkül indított háború újabb kiszélesítésére szánta el ma­gát az Egyesült Államok. Miként a nyugati hírügynök­ségek gyorshírben jelentik, amerikai bombázók kedden a háború megkezdése óta első ízben bombázták a Phuc Yen-i repülőteret, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság legna­gyobb légitámaszpontját, amely Hanoitól északnyu­gatra 30 kilométerre fekszik. Az újabb kalóztámadásról szóló hírt egy katonai szó­vivő közölte az újságírókkal Saigonban. Hangoztatta, az észak-vietnami légelhárító ütegek a repülőgépeket erős tűzzel fogadták, de arról nem szólt, hogy az ameri­kaiak a támadás során hány gépiét veszítettek. Miként az AP megjegyzi, a Phuc Yenéi légitámaszpont Észak-Vietnam öt legnagyobb katonai célpontjai közé tar­tozik, és eddig a Washingtonban össze­állított úgynevezett tilal­mi listán szerepelt. Újabb támadás Haiphong ellen Kemény csata zajlott le hétfőn délután Da Nangtól mintegy 48 kilométernyire délre az amerikai csapatok és a felszabadító erők ala­kulatai között. Az ötórás üt­közetben az amerikaiak 32 katonát és tisztet veszítettek. Közben az amerikai erő hétfőn légi­folytatta Haiphong kikö­tőváros sűrűn lakott te­rületeinek bombázását. A VNA kedd esti jelentésé­ben kiegészítő adatokat közöl. Ezen adatok szerint az ame­rikaiak kedden összesen kilenc gépiét Vesztettek: ötöt Hanoi fölött, kettőt Vinh Phuc, ket­tőt pieddg Haiphong és Ha Bac fölött lőttek le Az Észak- Vietnam fölött elpusztított amerikai gépeik száma ezzel 2426-ra emelkedett. Hétfőn újabb 4000 főnyi amerikai csapaterősítés érke­zett az egyesült államokbeli Texasból a dél-vietnami Chu Lai támaszpontra. A Vietnam­má háború fokozatós kiszéle­sítésére irányuló amerikai politikával összhangban ebben a hónapban már másodszor szállítottak partra új amerikai egy­ségeket Dél-Vietnamban. Vegyi háborút folytatnak az amerikaiak Dél-Vietnamban Hanoiban kedden nyilvá­nosságra hozták, hogy ameri­kai repülőgépek az elmúlt hetek folyamán Dél-Vietnam területére több tonna vegyi anyagot és könnyfakasztó gázt szórtak. A mérgező anyagok alkal­mazása következtében »szá­mos paraszt a mezőn munka közben veszíette el eszméle­tét, míg mások vért hány­tak«. A kiadott közlemény tzág munkaerő-forrása je- Fejér és Bács megyében is. Korszerűsítették a vegyesboltot Hedrchelven. Az átalakítás 90 OI’O forintba került, 20—25 000 forint értékben p'dig társadalmi munkát végzett a falu lak s -ága, a KISZ és a sző ctkezet dolgozói. Az új üzletben a megnövekedett forgalom havonta 160—170 000 forintot tesz ki. szerint a vegyi támadások «■komoly emberi és anyagi kárt okoztak a lakosságnak«. A vietnami háború másik vonatkozásáról szól az AFF Saigonból keltezett jelentése. Tíz napon belül negyedszer fordult élő, hogy az ameri­kai katonák Dél-Vietnamban polgári lakosokra nyitottak tüzet. A legújabb ilyen jel­legű incidens a Mekong fo­lyó deltavidékén történt, Saigontól mintegy 130 kilo­méterre. 21 polgári lakos meghalt, 23 megsebesült. Saigonban a »tévedést« a »rossz látási viszonyokkal« magyarázták. Az amerikai kormány a vietnami háború újabb fo­kozásával válaszol a békét kö­vetelő akciókra. Az amerikai fővárosban bejelentették, hogy egy újabb dandárral erősítet­ték meg a Dél-Vietnamban bevetett ámerikai alakulato­kat. Újabb egységeket vezé­nyelnek az úgynevezett derni- litarizált övezet tőszomszédsá­gába. Az erőátcsopiortosítás nyomán újabb híresztelések keltek szárnyra az amerikai fővárosban arra vonatkozólag, hogy a saigoni parancsnokság az övezet megszállását, sőt esetleg a VDK déli részének invázióját készíti elő. Eugene McCarthy demokrata párti szenátor például sajtókonfe­rencián jelentette ki, attól tart, hogy a hadvezetés »in­váziót tervez Észak-Vietnam ellen«. A szárazföldi egységek lét­számának növelésével párhu­zamosan- Washington fokozza a VDK elleni légi háborút is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents