Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-03 / 234. szám

Kedd, 1961. október 3. 3 SOMOGYI NfiPfcAÍ r ALEKSZA, OLEKSZA, ELEK... Ma huszonöt esztende­je, 1942. október 3-ra virradóra, a Margit kör­úti fogház siralomházá­ban íródtak e sorok: »Búcsúzom tőletek, kí­vánom nektek, érjétek meg a békét és a bol­dog életet. És ha meg­éritek, emlékezzetek meg rólam, csendesen, szép szóval.. > Az a férfi, akit azon a borús októberi regge­len — pontos adat van róla — 8 óra 50 perckor a fogház udvarán kivé­geztek, feleségének és kislányának címezte a búcsúsorokat De ma, mártírhalálának 25. év­fordulóján a nagyobb család is kegyelettel em­lékezik rá, a szovjet ej­tőernyősre, aki élete utolsó pillanatában ezt kiáltotta: »Éljen a füg­getlen, szabad Magyaror­szág! Aleksza Borkanyukra emlékezünk. Pontosabban Olekszára, ahogyan szű- kebb pátriájában, kár­pátaljai falujában emle­gették. Azaz: Borkanyuk Elekre — amint magyar barátai és harcostársai szólították. »41 évet éltem, ebből 20 évet a szegény embe­rek ügyéért vívott harc­nak szenteltem. Egész életemben becsületes har­cosa voltam a szabadság­nak, minden egyéni ha­szon, vagy érdek, nélkül« — olvassuk búcsúlevelé­ben. Nem a véletlen vezé­relte a szegény emberek ügyének oldalára: maga is földhözragadt szegény ruszin parasztcsalád gyer­mekeként látta meg a napvilágot a kárpátaljai Kőrösmezőn. A vérlázító nyomor elleni küzdelem vágya vitte huszonlcét- éves korában a Csehszlo­vák Kommunista Párt soraiba. Tanult, az ezer- kilencszázhúszas évek de­rekán Harkovban párt­akadémiát végzett, újság­író lett, majd Komszo- mol-titkár, területi lap- szerkesztő, a Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja és parlamenti képviselő. A világháború kitörése után ez az életút egye­nesen vezette őt a. szovjet hadseregbe. 1942 januárjában Aleksza Bor­kanyuk magyar partizán­társaival revülögépen be­vetésre indult. Az ejtő­ernyős csoport a meg­adott térségtől távol, Kárpát-Ukrajna havas hegyeiben ért földet: ki azonnal elesett a tűz­harcban, kit elfogtak — egyedül Borkanyuknak sikerült eljutnia szülőfa­lujába. Végül azonban őt is elfogták. Aleksza Borkanyuk hamvait 1945-ben, hazánk felszabadulása után, ha­zaszállították szülőföldjé­re. Ott, Rahón emlékmű­vet állítottak neki. Emléke — és a nagy mű; a független és sza­bad, szocializmust építő Magyarország, amelyért ^ életét áldozta, él. Bizonyára még sokan em­lékeznek sírra az írásunkra, amelyben egy, a vállalati gépkocsielőadók számára tar­tott tanácskozás alapján fel­vázoltuk a Kaposvári Autó­javító vezetőinek terveit. Megírtuk, hogy gyorsítani akarják a javítást, bővíteni a szolgáltatást Most örömmel számolha­tunk be arról, hogy az autó­javító vezetői ígéretüket igyekeznek valóra váltani. Ekkora üzemben szükség van arra — írtuk —, hogy a meóst függetlenítsék, s az jóváhagyása nélkül egyet­len jármű se hagyja el az üzemet Király Lajos, az autójavító vezetője elmondta, hogy ezt a javaslatot elfogadták. Le­hetőséget biztosítottak a függetlenített meósnak, hogy alaposan ellenőrizze a jármű­veket. Bevezették a karosszé­riajavítást is. Sok karambo­los és elhasználódott gépko­csinak adnak itt szép kül­sőt, belsőt. Hogy szükség van ilyen profilra is, azt töb­bek között bizonyítja az is. hogy a szerződéssel alkalma­zott kárpitosnak még mindig bőven van munkája. A gép­jármű-tulajdonosoknak pedig megengedték, hogy bemenje­nek az üzembe, és jelen le­gyenek autójuk javításánál. (sp) Telefonon hívható az autómentő MEGTARTOTTÁK ÍGÉRETÜKET AZ AUTÓJAVÍTÓ VEZETŐI Írásunkban említettük, hogy rámpát építenek a ka­pu elé. Erre bárki feljárhat, és megnézheti kocsija aljá­nak állapotát. Az ígéretek között szerepelt a porlasztó­bemérő szolgálat, a darus mentőszolgálat megszervezése, egy kulturált váróhelyiség megteremtése, továbbá egy alkatrészraktár létesítése. A Rakéta elnevezésű feljáró a harmadik negyedévben már az autótulajdonosok rendel­kezésére áll. Az autómentő szolgálat megszervezése is jól halad. A gépkocsira most szerelik föl Budapsten a da­rut. Építik a mentőszolgálat telefonját Telefonügyeletet is szerveznek, s az autómen­tőt közvetlen vonalon lehet majd hívni. Ebben az évben már igénybe vehetik az au­tósok a bemérő szolgálatot A július elsején megjelent cikkben felvázolt tervek kö­zül csupán egy nem való­sult meg: az autójavító ve­zetői megígérték, hogy fel­lépnek az elharapódzott pro­tekció ellen, s ezért szám- rendszert vezetnek be. Sajnos ez a rendszer nem vált be. Az autójavító vezetője azon­ban kijelentette, már dol­goznak egy másik terven. Ez jobb lesz, mint az előző. Sz. N. Városfejlesztési ankét a KISZ rendezésében A megyei és városi KISZ- bizottság Kaposvár parkjai­nak, játszótereinek és zöld­övezetének fejlesztéséről an­kétet rendezett a Kilián György Ifjúsági Házban. A Részvevők — fiatal mű­szakiak, tervezők, művészek, ifjúsági vezetők — azzal a szándékkal gyűltek össze, hogy javaslataikkal, terveik­kel hozzájáruljanak a város szebbé tételéhez. A vitaindító előadást Stad­ler József, a városi tanács vb építési osztályának fő­mérnöke tartotta. Elmondot­ta, hogy a parkosítást a zöld terület kialakítását még ma is harmadrendű feladatnak tekintik a tervezéskor. Ezért a megoldást saját erőből kell megtalálni, elsősorban egyre több társadalmi munkaakció szervezéséveL Kevés parkunk van, és ezeknek egy része is korsze­rűsítésre, fejlesztésre szo­rul. Annak ellenére, hogy a felszabadulás előtti 142 000 négyzetméterrel szemben ma 286 000 négyzetméter parkte­rület van városunkban, még mindig nem lehetünk elége­dettek. A Szabadság park a Du­nántúl legszebbjei közé tar­tozik. Pár évvel ezelőtt gaz­dag terv készült korszerűsí­tésére, a terv azonban nem valósult meg Mindössze any- nyi lesz a változás, hogy a jelenlegi vendéglő helyén modernebbet építenek. A város legrégibb parkja, a Jókai liget nagy fejlődés­nek indult Lesz benne olva­sórész, rózsakert, szabadtéri színpad, ezenkívül számos képzőművészeti alkotás fogja díszíteni a ligetet A fiatalok nem kis örömé­re lassan elkészül az Arany úti sporttelep, és nagy spor­tolási lehetőségeket biztosít majd a Cseri park is. Nagy szükség volna jégpályára is, hogy biztosíthassák a téli sportolás lehetőségét Stadler József után a részt vevők emelkedtek szólásra. Papcsik Jenő, az ÉVM So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat építésvezetője felajánlotta, hogy a parkok­ban elhelyezendő játékok ter­veit társadalmi munkában elkészítik. A felajánláshoz csatlakozott Lőrincz Ferenc, a Tervező Iroda mérnöke is. Szabó Gyula, a Finomme­chanikai Vállalat KlSZ-titká- ra a játékok elkészítését vál­lalta. Ahol a szó titka nem titok TT a i*m a n beszélgetnek 11 (irmán a portásfülke előtt. Egy köpcös kék ruhás a biciklijén piszkál valamit. A másik úgy áll, mintha gyö­keret eresztett volna a lába. A harmadik — borostás ar­cú, széles vállú ember — széles mozdulatokkal gesztiku­lál. — A mechanizmust nem kell nekünk bemagyarázni! Értem én azt nagyon jól. Rám meg rátok annyi tarto­zik belőle, hogy tisztességgel tegyük a dolgunkat... — így igaz — helyesel a köpcös, és felnéz a bicikli mellől. — És az se lényegte­len, hogy ezentúl, ha min­den jól megy, több lesz a borítékban is. csak az üzem jár jól, ha­nem az emberek is jól jön­nek ki. Az üzem vezetői kiszámí­tották, hogy a gondosabb fa­ellenőrzés, a jobb anyagki­használás, a méretpontosság megtartása és a fölösleges anyagmozgatás kikapcsolása A gyár vezetői régi szak­emberek. Minden csínját-bín- ját ismerik a szakmának. Nemcsak keresik, de meg is találják és a gyakorlatban alkalmazzák is az ésszerűbb, a jobb termelésszervezési módszereket gyományos szélezetlen pad­lóhoz 120 köbméter fára lett volna szükségünk. így rend­kívül jelentős az anyagmeg­takarítás, csökken a szállí­tási költség mert tíz vagon helyett mindössze négyre lesz szükség. Pénzben szá­molva: egy köbméter meg­Fizetési nap van. A pénz­tárnál nagy a tolongás. Akik már átvették a borítékot, szorgalmasan számolják a pénzt. — Na mennyi? — Kettővel több, mint amennyire számoltam. — Az enyém is. Pedig is­ten bizony arra gondoltam, hogy babla az egész. — Én is. Amit elmondott az igazgató, azt tisztán ér­tettem. De az sehogy se fért a fejembe, hogv nekem ho­gyan lesz ebből havi két- háromszáz forinttal több a borítékban. — Az a fontos, hogy lett. Ha kimegyünk, két korsóval hátrahajtok ennek örömére. De olyan is akad, aki elé­Ezzel a módszerrel olcsóbb és gyorsabb a rakodás. gedetlen. Az egyik anyagfel- öt-hatszázezer forintos meg­Üj lignitmező A Várpalotai Szénbányák Vállalat II. üzemében több mint két évig tartó bányaépí­tési és -felszerelési munka be­fejeződött. A beruházás lehe­tővé tette, hogy feltárják és bekacsolják a termelésbe azt a lignitmezőt, amely délkeleti irányban helyezkedik el a föld alatt. mérő éppen az igazgatónak panaszkodik: — Mind a két társam töb­bet kapott, mint én. Igazság ez?! — Maga rakott ki anya­got? — Nem. Akkor tudja is, hogy miért nem kapott. Vagy nem? — Tudom. De az szentsén hogy a jövő hónapban én is vigyázok! \ milrnr barcsi fu­iH.imK.Or részüzemben először jött szóba az osztott munkaidő és a minőségi b° rezés, órákig tartó vita vo’t a fűrészeseknél. Végül is gvő- zött a józan érvelés: nem­takarítást eredményezhet. Az osztott munkaidő bevezetése lehetővé tette, hogy a gatte- roknál naponta háromszor cseréljék a fűrészlapokat. Ez azt eredményezte, hogy na­ponta 10 köbméterrel több fát tudnak felvágni. Ma már minden fűrészes egyetért a minőségi bérezés­sel. Jól járt az üzem, és »az sem lényegtelen«, hogy száz­harminc munkás többet ta­tái a borítékban. Korábban a frízanyag 15—20 százaléka volt méretlen. Jelenleg csak 5—6 százaléka az. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy minimálisra csökkentették a fölösleges anyagmozgatást. Szabó János igazgató sza­vait idézem: — A műszaki fejlesztési alapot most a régi kis gyár berendezésére fordítjuk. Olyan műhelyrészt akarunk ott berendezni, ahol kiváló munkát lehet majd végezni. A jövő évtől kezdődően ter­mékeink jelentős részét megmunkálva adjuk el. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Egy példa a sok közül. A győri vagongyárnak évek óta szállítunk szélezet­len padlót. Eddig a padlót a vaeongyárban munkálták to­vább. Most ötven köbméter padlót kértek. Mi ezt mind­járt méretre vágjuk. A ha­munkálatlan tényanyagot eddig háromezer forintért adtunk, ezentúl öt-hétezer "orintot kapunk minden köb­méterért. Eddig hat országba ex­portáltak. A vá­sárló' elégedettek. A svéd Skanditra cég az egész vilá­gon árulja a Barcson vett donga- és parkettlécet. És di­cséri is. A TRÄC című nem­zetközi faipari szaklapban egy egész oldalon át dicsér’ a barcsi gyárat. Érdeme- idézni: »Európa egyik leg jobb munkát végző üzeme.-« Németh Sándor Balázs Nándor, a városi KISZ-bizottság munkatársa javasolta, hogy a Nádasdi erdőt nyilvánítsák védettéj készítsék el a Latinka-em- lékmű szoborkompozícióját. Bors István szobrászművész mindjárt vállalta az emlék­mű elkészítését, ha biztosít­ják számára a megfelelő kö­rülményeket Elhangzott hogy .étrehoznak egy öttagú bizottságot, amely kapcsola­tot tart a városi tanáccsal* meghatározza az ifjúságnak a városfejlesztéssel kapcsola­tos feladatokat KÍVÁNSÁGUK SZERINT Egyetlen üzemi konyhát tart fenn a Daránypusztai Állami Gazdaság. Nagy mun­kakampányban kétszáz-két­százötven személyre főznek. Az Étlapot a konyha vezető­je a szakszervezeti bizottság képviselőjével közösen állít­ja össze. Előzetesen tájékozó­dik az étlapfelelős, érdeklő­dik dolgozótársaitól, ki mi­lyen menüt fogyasztana szí­vesen az elkövetkező napok­ban. Jól mutatja ez a kis eset is, hogy ebben a gazdaság­ban ugyancsak adnak az em­berek véleményére, igyekez­nek még a főzésben is a leg­jobbak ízléséhez igazodni, a példaadók kívánságát teljesíte­ni. A gazdaság vezetőségének, szakszervezeti bizottságának munkáját más tekintetben is a dolgozó emberekről való gondoskodás szelleme hatja át. Több lakás felújításával, négy családi ház építésével megoldották számos dolgozó­nak a legégetőbb gondját Sor kerül most egy harminc­személyes munkásszállás lé­tesítésére is. A szomszédos községekből bejáró munká­sok heti autóbuszbérlet vál­tására kaptak lehetőséget a vezetők intézkedése nyomán. Van a gazdaságnak 283 holdnyi erdője. Szóba került, hogy a fakitermelés átszerve­zése révén ki-ki megfelelő mennyiségű tüzelőhöz juthat­na. A szakszervezeti vezetők teljesíthetőnek tartották ezt a kívánságot, és pártfogolták, támogatták azt a kezdemé­nyezést, hogy természetbeni rész ellenében végezhessenek erdei munkát a gazdaság dolgozód. A munka- és egészségvéde­lemben, a munkakörülmé­nyek javításában, a verseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésében, a szociális tá­mogatásban, segélyezésben egyaránt elvégzi a szakszer­vezet a reá háruló feladato­kat. A pártszervezet és a gazdasági vezetés tevékeny és hatékony segítségével és közreműködésével észrevehe­tően javul a szakszervezeti munka, növekszik a szerve­zet becsülete; ezt az is mu­tatja, hogy a dolgozók jogos kívánságáért munkálkodó MEDOSZ-szervezet a gazda­ságban immár az állandó munkások 98 százalékát tö­möríti soraiban. K. J. Szüret Tokajon Több évszázados hagyomány Tokajhegyalján, hogy a szü­ret kezdetét színpompás fel­vonulásokkal ünnepük meg. /asárnap négy helyen tartot- ák meg a hagyományos »szü- •etköszöntót«: Erdőbényén, Mezőzombotron, Tállyán és Tarcalon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents