Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-24 / 252. szám

TIL AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara. 50 FULÉB Somogyífléplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 252. szám. AZ ENSZ 1 Vr 1967. október 24., kedd A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: KAPOSVÁRÉRT! (3. o.) A VASÁRNAP SPORTJA (4, o.) Az új munkajog alapelvei (5. o.) T SZÜLETÉSNAPJA Huszonkét esztendeje, hogy — 1945. október 24-én >— életbe lépett az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmánya, hogy létrejöttek azok az elvek, amelyek a második világháború vérzi­vatara után az emberiség legjobb reményeit megteste­sítve az új világszervezet al­kotmányában öltöttek testet. Azóta október 24-én szerte a világon az »ENSZ napjai­ként ünnepük meg. Amikor 1945 kora tava­szán a fasizmus feletti győz­tes nagyhatalmak vezetői el­vi döntést hoztak az ENSZ létrehozásáról, a világszerve­zet feladatát így jelölték meg: »A szervezet feladata elsősorban az új támadó há­ború megakadályozása. Ezt a szerepet pedig úgy tölti be, hogy biztosítja a háború po­litikai, gazdasági és társa­dalmi okainak felszámolásá­ban valamennyi békeszerető nép állandó és szoros együtt­működését«. Elég elolvasni ezeket a sorokat ahhoz, hogy az ENSZ huszonkét esztendős tevékenységének mérlegét meg lehessen vonni. A vi­lágszervezet munkáját abban az értelemben eredményes­nek lehet mondani, hogy az imperializmus sorozatos és »életveszélyes« provokációi ellenére a harmadik világ­háború szörnyű veszélyét mindeddig sikerült elkerülni. Ez nem kis mértékben an­nak tulajdonítható, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében az alapokmány kez­dettől fogva olyan jogokat biztosított a Szovjetuniónak, mint a Biztonsági Tanács állandó tagjának, amelyek lehetővé tették a legsúlyo­sabb provokációk eredmé­nyes visszaverését. Tagadhatatlan az is, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — ha bizonyos ké­séssel és torzításokkal is — együtt alakult és fejlődött a világ politikai valóságával, s a tényleges nemzetközi erő­viszonyokkal. Ez kifejezésre jutott a szocialista országok világszervezeten belüli súlyá­nak növekedésében, a füg­getlenné vált hajdani gyar­mati országok ENSZ-tevé- kenységének fejlődésében. Ezek a tényezők eredmé­nyezték, hogy az ENSZ nem jutott a hajdani Népszövet­ség sorsára Életképesnek bi­zonyult, fontos világpolitikai fórummá vált, és pozitív szerepet tölt be a nemzetkö­zi kapcsolatok egész rend­szerében. A jaltai célkitűzések és a tényleges helyzet összevetése ugyanakkor alkalmat ad a világszervezet problémáinak és hiányosságainak feltárá­sára is. A világszervezet fej­lődésének egy korábbi idő­pontjában szomorú szerepet töltött be a koreai népi ha­talom ellen intézett agresz- szió során: lehetővé tette, hogy az ENSZ zászlaját egy neokolonialista hódító had­járat fedezésére használ 'ák fel. A világszervezeten be­lül is menváltorett nemzet­közi nröris-ovuok egy ilyen manőver vén-n hajtását lehe­tetlenné teszik. Az azonban kétségtelen, hogy az ENSZ továbbra sem képes hatásosan gátat vetni a vezető imperialista nagyhatalom, az Egyesült Államok agresszív akcióinak! A vietnami háború formai­lag nem tartozik és nem is tartozhat az ENSZ hatáskö­rébe — hiszen egy országon belül folyó szabadságharcról van szó az elnyomás erői ellen. Ez a háború mégis ránehezedik a világszervezet egész munkájára. Szinte kiáltó módon hívja fel a fi­gyelmet arra, hogy az Egye­sült Nemzetek . Szervezetében még sok kemény politikai harcra van szükség, míg a Jaltában meghatározott alap­elvek maradéktalan teljesíté­séről lehet beszélni. E politikai harcok előteré­ben az elkövetkezendő évek­ben félreérthetetlen módon a leszerelés kérdése áll. Az utóbbi két évben részben az ENSZ-ben, részben azon kí­vül értékes részleteredmé­nyek születtek — mint az atomcsend-egyezmény, vagy a világűr békés felhasználá­sáról szóló ENSZ-határozat. A világszervezet legközeleb­bi feladata kétségtelenül az, hogy hozzájáruljon az atom­fegyverek továbbterjedését lehetetlenné tevő nemzetközi megegyezés, az úgynevezett atomsorompó-szerződés létre­hozásához. E politikai harc megvívása érdekében kemény szervezeti küzdelmeket is kell vívni. Az utóbbi évek tanúsága szerint két szervezeti problé­ma áll e küzdelem gócpont­jában. Az egyik a Biztonsá­gi Tanács szerepköre. A má­sik: az ENSZ egyetem ességé­nek megvalósítása. Ami a Biztonsági Tanácsot illeti, to­vábbra is alapvető fontossá­gú a nagyhatalmak vétójoga elleni mindenféle támadás visszaverése. A Biztonsági Tanács jogkörének és alap­okmányában lerögzített sze­repének megszilárdítása vol­taképpen elválaszthatatlan az egyetemesség problémájától. Függetlenül a Kínai Nép- köztársaság jelenlegi politi­kájának elvi megítélésétől — az ENSZ életképességének és hatásosságának egyik leg­döntőbb akadálya, hogy ter­mészetellenes módon tovább­ra is Csang Kaj-sek képvise­lője bitorolja Kína jogait a világszervezetben. Hasonló­képpen súlyos és az európai biztonság létrehozását aka­dályozó tényező, hogy nem tagja a világszervezetnek a két német állam — mégpe­dig azért, mert a vezető tő­kés országok vonakodnak az NDK politikai valóságának és állami jogainak elismeré­sétől. Látnivaló, hogy huszonkét esztendővel születése után az ENSZ-nek még mindig meg kell küzdenie számos, tevé­kenységét károsan befolyá­soló politikai és szervezeti problémával. Mindez azon­ban nem feledtetheti el, hogy a történelemben első ízben működik olyan tényle­ges világszervezet, amelyben elvi politikai harcban csap­hatnak össze a világpolitika pozitív és negatív erői, s amelynek léte reményt és lehetőséget nyújt az emberi­ség életbevágó problémáinak békés megoldására. Rümöri Eni» ! Jozef Lenárt Párizsban Jozef Igenért csehszlovák miniszterelnök Vaclav David külügyminiszter, valamint más személyiségek kíséretében hét­főn délelőtt hivatalos látoga­tásra Párizsba érkezett. A magas rangú csehszlovák vendégeiket az orlyi repülőté­ren Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville külügy­miniszter fogadta. Jozef Lenárt négy napág tartózkodik Franciaországban. Többször találkozik Pompidou miniszterelnökkel, és csütör­tökön fogadja őt De Gaulle elnök is. (MTI) BÉKETÜNTETÉSEK VILÁGSZERTE Százezrek állásfoglalása a vietnami háború ellen Véget ért a ,,pentagont csata“ — McNamara az ablakból figyelt — Mintegy félezer békeharcost letartóztattak Vasárnap a kora reggeli órákban több ezer tüntető, többségükben katonaköteles fiatalok tartották megszállva a Pentagon egyik bejáratá­nak előterét, dacolva a szu­Tudományos ülésszak az évforduló tiszteletére Tegnap délután a Felsőfo­kú Tanítóképző Intézetben megkezdődött az intézet két­napos tudományos ülésszaka. Középiskolai tanárok, ta­nulmányi és szakfelügyelők, munkaközösség-vezetők, az intézet oktató testületé és a III. évfolyamos hallgatók vesznek részt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom félévszázados fordulójával kapcsolatos eseményen. A tudományos ülésszak középpontjában a magyar szocialista neveléselmélet ki­alakulásának folyamata áll. Konkrétan azt a kérdést vizsgálják az ülésszak refe­rátumain, vitáin. hogy a szovjet pedagógiai elmélet és gyakorlat milyen hatással volt hazánkban az iskolák oktató-nevelő munkájára ál­talában, illetve itt, az inté­zetben, ahol a jövő tanítóit, nevelőit képezik. A kétnapos tudományos ülésszak ünnepélyes megnyi­tó beszédét tegnap délután 2 órakor Merő László, az inté­zet megbízott igazgatója mondta el. Beszédében taní- tókéozésünk fejlődését, fel- szabadulás utáni nevelésel­méletünk és a magyar szo­cialista pedagógia segédtu­dományainak kialakulását elemezte. Az ülésszak ünne­pélyes megnyitása után A szovjet pedagógia hatása kö­zösségi nevelésünkre címmel Deli István intézeti tanár tartotta meg az első referá­tumot. Ma a szovjet szakdidakti­ka módszereinek, illetve a szovjet lélektan eredményei­nek hatásával foglalkoznak az előadások és a korreferá­tumok. Az ülésszakhoz egy másik esemény is kapcsolódik. Teg­nap délben Sárdi Lajos, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője nyitotta meg az intézet nagyszabású kiállítását. Ezen bemutatják az intézet és a gyakorló általános iskola rajztanárainak festményeit, rajzait: a tanárok és a hall­gatók által készített szem­léltető eszközöket, képeket; a hallgatók és a gyakorló isko­lások rajzait és egyéb mun­káit. ronyos, karabélyos ejtőernyő­sökkel — jelenti Kis Csaba, az MTI tudósítója. A Pen­tagon előtti szombati csatá­ba a hatóságok ezernél több katonai rendőrt, több száz rend­őrt és egy ezrednyi ejtő­ernyőst vetettek be. A katonák több ízben kísér­letet tettek rá, hogy szu­ronyt szegezve oszlassák el a tömeget, azonban mindannyi­szor visszavonulásra kény­szerültek. A Pentagon előtti tüntetésben mintegy 30 ez­ren vettek részt, előzőleg azonban ssázezemél is többen vonultak a washingtoni Lincoln-emlékműhöz. Az összecsapások során a tüntetők, a rendőrök és a katonák között is igen so­kan megsérültek. Az össze­csapást a Pentagon egyik ablakából figyelte McNama­ra hadügyminiszter, Johnson elnököt pedig telefonon ál­landóan tájékoztatták a fej­leményekről. A washingtonival egyidejű­leg a Nyugat több nagyváro­sában is nagyarányú til­takozó tüntetések zajlot­tak le az amerikaiak vi­etnami agressziója ellen. így szombaton este a londo­ni tüntetők fáklyás menet­ben vonullak Wilson rezi­denciájához. Genovában, Stockholmban, Koppenhágá­ban, Párizsban, Montrealban a kaliforniai Oaklandban is tüntettek. Nyugat-Németország szá­mos városában is heves tün­tetések voltak — jelenti te­lefonon Polgár Dénes. A (Folytatás a 2. oldalon) Az 50. évforduló tiszteletére Dél-dunántúli parasztifjúsági találkozó Nagybajomban Négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — mezőgazdaságában dolgozó fiataljai találkoztak vasár­nap Nagybajomban, hogy harci túrán, vetélkedőn ve­gyenek részt, ünnepi nagy­gyűléssel és koszorúzással tisztelegjenek az 50. évfor­duló alkalmából a második világháborúban e környéken elesett szovjet hősök emlék- művénéL Délelőtt a járőrversenyeket bonyolították le, öt állomá­son versenyeztek a csapatok. A négy megye 24 csapatára a lelkes küzdeni akarás, a jó felkészültség volt jellem­ző. Az állomásokon a szak­mai tudás mellett a kulturá­lis és a politikai tájékozott­ságra is nagy szükség volt. A minél rövidebb verseny­időn kívül a pontszerzés volt a másik fő szempont. Egy- egy állomáson maximálisan 15 pontot szerezhettek a csa­patok. Ebéd után a szovjet hősi emlékműhöz vonultak a fia­talok, ahol dr. Szerényt Já­nos, a járási pártbizottság titkára tartott beszédet, majd megkoszorúzták az emlékmű­vet. A járőrverseny értékelését és a díjkiosztást a művelődési házban rendezték meg. Itt Tobak István, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője köszöntöt­te a fiatalokat, s eüsmeréssel szólt felkészültségükről. A díjakat Szuch Csaba, a KISZ központi bizottságának osz­tályvezetője adta át. A Dél- dunántúli Kupát — legjobb összteljesítményével — Bara­nya megye nyerte el. Csapat- versenyben az első helyezést a nagybajomi Zöldmező Ter­melőszövetkezet csapata vív­ta ki: a KISZ központi bi­zottságának vándorzászlajat, oklevelet és 3000 forint pénz­jutalmat kaptak a fiatalok. A második helyen a pécsi járás vegyes csapata, a harmadik helyen a sásdi Búzakalász Tsz csapata, a negyediken pe­dig a ráksi Üj Élet Tsz csa­pata végzett. A Somogy me­gyei KISZ-bizottság külön- díjával a ráksi csapatot ju­talmazták. A díjkiosztás után a talál­kozó fiataljai műsoros-tánco* vettek részt. /

Next

/
Thumbnails
Contents