Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-20 / 249. szám

Péntek, 1967. október 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Asszonyok bevásárló kosárral ÁRUK ­ÁRAK — Nem tetszik, fiatalem­ber? — Drága egy kicsit Nem éppen barátságos hanghordozással jött a vá­lasz: — Magának az állami pa­vilonba hoztak árut Majd meglátja, ott mit kap a pén­zéért. A mondat egy testes idős asszonyé. Nekem viszont elvet­te a kedvemet a vásárlástól. Ahelyett hogy tovább kísér­leteztem volna, a gyakorlott bevásárlók, a háziasszoryok véleményét kérem. Amíg a lépcsőn ballagunk fölfelé, a Tanácsi Textilipari Vállalat szakszervezeti titkára az iránt érdeklődik, mit szeretnék az asszonyoktól megkérdezni. Mondom, hogy a piaci áruel­látás érdekel. — Lesz mit hallgatnia — válaszolja. — Én még ennyi panaszt semmire sem halldt- tim, mint itt az asszonyoktól a píaera. — Miért? — Most van a krumplisze­zon. A zöldségboltban két ki­lót hálóba csomagolva hét forint húszért adnak. Hát a hálót fizessem én meg? Mert egyébként olcsóbb — mond­ja Epstein Károlyné. — Olcsóbb, de rosszabb — teszi hozzá Gaál Józsefné. — Ha ömlesztett vöröshagymát veszek, annak a felét el kell dobni, mert megrohad. A zöldség ugyanígy van. Ha vi­szont lemegy a piacra egy csomóért, két forintot kérnek. Négy szál van benne. — Kitől lehet a piacon vá­sárolni? — A maszekoktól. — Az állami árusoktól? — Ha azt akarja, hogy a fele áru rothadt legyen, ak­kor vegyen ott — veszi át a szót Göndör Ferencné. — Ha szól érte az ember, azt válaszolják, ezit is kell adni. — A káposztából folyik a víz, ha kettévágja az em­ber. — Gondolom, az esőtől van. — Meg attól, hogy öntözik. Azt hiszik, akkor frissnek látszik. Aztán ezért a piacon mindenki a maszekoktól akar vásárolni. Ebből meg az kö­vetkezik. hogy fölmegy az ár — mondja Epsrtein Károlyné. — A Május 1. utcai zöldség­boltban például olyan körtét árusítanak, hogy az embernek kitörik a foga, ha beleharap. Aztán ebből a körtéből anv- nviért adnak egy kilót, amennyi az én órabérem. Csak azt tudnám, honnan szedik, amikor a piacon olyan om­lós őszi körtét kínálnak, hogy az ember örömmel veszi meg. — Milyennek tartják a zöldség-gvümölcsellátást? — Szőlőt hol lehet kapni, hol nem. öt óra után általá­ban nincs a zöldségboltban. A paradicsom meg egysze­rűen hiánycikk, pedig ilyen­kor még kellene lenni. A Pia­con van, csak nagyon drá- ga. Érdemes végignézni, ho­gyan alakultak a termelői árak ebben az évben a kapos­vári piacon. Az összehasonlí­tásból megdöbbentő dologra jön rá az ember: Budapest, Veszprém után legtöbbször Kaposváron volt a legmaga­sabb a paprika, a paradicsom ára. Pedig Somogybán elég sok terem belőle. — Mikor vigven haza zöld­ségfélét az ember, ha nem most? — kérdi az egyik asz- szony. — Zöldbab kivételével főzelékfélét egyszerűen nem kaoni. Én nem tudom, kik in­tézik az áruellátást, de sok­kal iobban kellene megszer­vezni. Nem mérgesek az asszo- / nvok, csak a tényeket sorol­ják. Azokat a tapasztalato­kat mondják el, amelyeket nan nan után szereztek be­vásárlás közben. Következte- téteket; nem vonnak le. Az* várták, hogv az áruellátássá1 foglalkozó szskemherek von­ják le a megfelelő tanulsá­gokat ezekből. «— A múltkor láttam, hogy egy kereskedő írta fel a zöld­ségbolt előtt a különböző árakat — folytatják azasz- szonyok. — Gondolom, meg­felelő következtetéseket is levont ebből. A tojás az álla­mi üzletekben egv nyolcvan. A piacon nyugodtan kérhet érte bárki két forintot, mert azt mondják rá, hogy fris­sebb. Ha jól tudom, 1,30-at adnak érte a termelőnek. — Véleményük szerint ho­gyan lehetne segíteni eze­ken a gondokon? Epstein Ká­rolyné válaszol: — Az állami szektornak valamivel olcsóbb és jobb árut kellene adnia. Akkor a piaci árak is olcsóbbak len­nének. Az lenne a jó, ha ke­vesebb kézen menne keresz­tül az áru, mire a termelőtől a fogyasztóhoz jut. Frissebb lenne, s talán nem is ke­rülne annyiba. Aztán még egy vélemény: — A tsz-ek sokkal jobb és frissebb árut hoznak Kapos­várra, mint amilyet a zöld­ségboltokban kapni. De miért neír hoz több tsz? Az len­ne a jó, ha mi is válogathat­nánk egy kicsit De sokszor úgy vagyunk, hogy azt kell elfogadni, amit elénk tesz­nek. A szót egy másik asszony veszi át: — Itt nemcsak a zöldségel­látásról van szó. A piacon nagyon borsos ára van a csirkének és általában a ba­romfinak. Élő baromfit álla­mi üzletekben nem lehet kapni, egy libáért, ami nincs több hat-hét kilónál, a pia­con elkérnek 180—240 forin­tot Hát ki tudja ezt megfi­zetni? — És a vágottbaromíi-el- látás? — Van, de csak fagyaszt­va. Nagyon sok ember pedig nem szereti a fagvasztott húst. Ha friss baromfit akar venni, akkor megv a piacra. A beszélgetésnek itt vége szakad. A gondoknak nem, A gondokon enyhíteni más­nak kell! Kercza Imre VIGYÁZNAK A VETÉSEKRE Vetéskor a kenyérgabonáról t;-­7 7 ; j v-, •#; á Ä / < Közeleg az esős időjárás, vigyáznak a vetésre a nagyha­jóim Zöldmező Tsz-ben. Főleg a lapos területeken vízle­vezető árkokat készítenek. 1400 hold őszi vetésű területből kell 700 holdon vízlevezető árkokat készítesd. A közvélemény minden évben egyszer szentel nagyobb figyelmet a kenyér- gabonának: aratáskor. S amint be­fejeződött a betakarítás, és tudomásul vette az ország hogy megtermett és magtárban van a kenyerünk, akkor egy újabb évre lekerül az általános beszélgetések napirendjéről ez a téma. Kivált így van ez mostanában, amióta megszűnt a hiánygazdálkodás ezen a téren, vagyis amióta nem kell behozott búzával pó- olni az elégtelen hazai termést; a társadalmi Közvélemény a kenyérgabona-problémát nagy megelégedéssel és teljes lelki nyugalommal a megoldott kérdések közé sorolta azzal, hogy immár évek óta biztonságosan megtermeli a szocialista magyar mezőgazdaság a nemzet Kenyerét. Beszéljünk azért róla most, a vetés idején is. Két összehasonlító számadattal kezdem. Az átszervezés idején, 1960-ban megyénk mező­gazdaságának tanácsi szektora 3904 ’/agon ké­ny ér gabonát adott közfogyasztásra; ezzel szemben az idei felvásárlás 8250 vagon. Pe­dig akkoriban jó tíz százalékkal nagyobb te­rületen termeit Somogy búzát és rozsot, vi­szont a két gabonanövény együttesen számí­tott holdanként! átlaghozama a mostani 12,5 mázsa helyett akkor csak 8,7 mázsa volt. Ami külön a búzát illeti: 9 mázsáról 13,4 mázsára nőtt átlagtermése. Ami fejlődést ezen a téren tapasztalunk, azt a változást szinte úgy vehet­jük számba, mint a búzatermesztés forradal­mát. Ez az eredmény akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy a fejlődés nem mindenütt azo­nos arányban ment végbe, és emiatt igen nagy a szóródás. Igen, számon kell tartanunk, hogy a fonyódi Magyar Tenger Tsz idei 23 mázsát meghaladó búzahozamával szemben ott áll el­lenpólusként Béla vár mindössze 530 kilós — egyébként természeti problémákra visszave­zethető — szűk termése. Ha a megyei helyzetképet meghatározó fej­lődést vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy más módon és más körülmények között termelik a búzát a szövetkezetek, mint azt annak idején az egyéni gazdák tették. Csu­pán néhány vonatkozását ennek. Általánossá vált a nagyobb hatékonyságú gépi talajmű­velés; egy holdra az 1961. évi 91.5 kilogram­mal szemben most már 253 kg műtrágya jut; a nagy hozamú, meghonosított búzafajták ará­nya ebben az időszakban 12,6 százalékról 64,8 százalékra növekedett; 1960-ban a vegysziere- zett terület nem érte el a 6000 holdat, az idén meg pontosan 59 909 holdnyi gabonaföldön fejthette ki hatását a gyomirtó szer. A beta­karítás gépesítése szintén a termelés bizton­ságát szolgálja. egyei vezető mezőgazdasági szakem­M‘ berek elemezték az utóbbi időben a kenyérgabona-termesztés több évi ta­pasztalatait. A fejlődés tényezőit így rang­sorolták: megteremtődtek a nagy termés el­érésének legfontosabb anyagi-műszaki fölté­telei; javult a szakvezetés; kialakult, a szö­vetkezetek túlnyomó többségében megszilár­dult a technológiai fegyelem. Mindezek ered­ményeként évről évre emelkedtek a hozamok, és nőtt a felvásárlás. A központi készletek gyűjtésének növekedését még valami előmoz­dította: a parasztság felfogásának, magatartá­sának kedvező változása. A számok tanúsága szerint 1960-ban 3310 vagon, 1965-ben 2489 vagon, 1966-ban pedig már csak 2215 vagon gabonát osztottak ki a tsz-ekben családi szük­ségletre. Idei összesített adataink még nin­csenek, de várható, hogy tovább tart a csök­kenési folyamat. Ennek alapja a szövetkezeti parasztságnak az a személyes tapasztalata és meggyőződése, hogy a bolti kereskedelem kel­lően ellátja kenyérrel a falut. Balatonkeresz- túron ezen a nyáron jellemző eset történt. A megjáró gabonának még a felét sem vitte öl a tagság Minek? Van a boltban kenyér. A búzát dehogy etetik meg a jószággal. Adja el a többletet egyben, nagy tételben a szövetke­zet. Az árán elosztoznak munkájuk arányá­ban. Ezt az egész számvetést a készpénzes dí­jazás idei bevezetése előzte meg itt. Most javában tart a vetés. A cél az, hogy október végére kerüljön a földbe a vetőmag A búza és a rozs az a kivételes növény, amely­re vetésterületi kötelezettség vonatkozik. Ta­pasztalataink szerint ebből ma már sehol sem támad különösebb vita. A terület ugyanis — a kormányzat korábbi ígéretével teljesen össz­hangban — a hozamok növekedésének ará­nyában évről évre csökken. A változás mérté­két mutatja, hogy *a harmadik ötéves terv vé­gén, 1970-ben a tavalyi mintegy 110 000 hold­dal szemben kereken 100 000 hold lesz a bú­za és a rozs termőterülete. Az idén ősszel 108 000 holdat kell vetni. Ennyire van szükség ahhoz, hogy Somogy a jövő nyáron is megfe­lelő mértékben hozzájáruljon az ország gabo­naszükségletének fedezéséhez és azon felül népgazdasági tartalékok képzéséhez. A z előírás mellett közgazdasági ösztön­zést is kapnak a tsz-ek a búza és a rozs termesztéséhez. Az új termésért megemelt árat fizet majd 1968-ban a felvá­sárló vállalat; ebben a nagyobb összegben el­fogadható hozam mellett megtalálja anyagi számítását a szövetkezet A vetési előirányzat teljesítésének a szövetkezeti parasztság helyt­állása a legfontosabb föltétele és egyben zá­loga, biztosítéka. A fonyódiak — akik az idén megyei rekordot állítottak fel a 23 mázsa fö­lötti hozammal — elsőként jelentették, hogy a hónap közepére elvetettek. Berzencén a Jobb Élet Tsz jubileumi versenyben tett vál­lalását is túlteljesítve, a tervezettnél rövidebb időn belül, október 16-ra végzett az összes ka­lászos vetésével. Az igaliak úgy szervezték meg a hét elején a talaj előkészítését, hogy ebben a néhány napban, egészen a befejezé­sig folyamatosan haladhassanak a vetógépak. A közép-somogyi tsz-szövertség alakuló ülésén hangsúlyozta a beszámolóban Bernáth Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a mosdósi Alkotmány Tsz elnöke — alát a szö­vetség elnökévé is megválasztottak —, hogy a szövetkezeti parasztság minden időszerű mun­kája gondos elvégzésével köszöntheti legmél­tóbban a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. Az idén az ország jövő évi kenyeréért érzett felelősséggel együtt a nagy jubileum is ösztönöz, buzdít, lelkesít az októberi vetésre. Kutas József Megemlékezés Tessedik Sámuelről Csütörtökön Szarvason ün­nepi tanácsülésen emlékeztek meg Tessedik Sámuelről, a belterjes gazdálkodás, a me­zőgazdasági szakoktatás hazai megteremtőjéről. Vietnami műszak A szentgáloskéri IX. Párt­kongresszus Tsz 18 tagú ifjú­sági szerelőbrigádja tegnap vietnami műszakot tartott. Az ebből származó keresetü­ket befizették a vietnami csekkszámlára. A utószem le Novemberben megyénkben is megkezdődik a gépjármű­vek műszaki felülvizsgálata. A jövőben rendszeresen há­romévenként megvizsgálják a közúti forgalomban részt ve­vő gépkocsikat Műanyag tégla Sokak szerint forradalma­sító újítást jelent az építő­iparban egy angol találmány, a műanyag tégla, amit úgy lehet összeilleszteni, akár a gyerekek műanyag építőkoc­káit Minden gyakorlat nél­kül is óránként ezer ilyen téglát lehet összeszerelni, te­hát két ember 10 nap alatt minden különösebb megeről­tetés nélkül fölépíthet egy lakóházat A pehely könnyű, jó hang- és. hőszigetelő tég­lák pontosan illeszkednek egymáshoz, ezért nincsen szükség a fal vakolására és festésére sem. Az üreges tég­lákban elhelyezhetők a vil­lany- és egyéb vezetékek. Az átlátszó műanyag téglák me­legházak építésére nagyon al­kalmasak, s színesek pedig a korszerű ízlés követelményei­nek tesznek eleget Vágni, szögezni, fűrészelni és festeni is lehet őket A SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Körzetesítik a kaposvári pályaudvart Az állomás rekonstrukciójára a negyedik ötéves tervben kerül sor A szovjet lapok példányszáma Az Izvesztyija egyik leg­utóbbi jelentése szerint 1967-ben 7967 újság jelent meg a Szovjetunióban, ösz- szesen 110 millió 400 ezer példányszámban. Szerdán ülést tartott: a Megyei Szállítási Bizottság. Az értekezleten jelen volt a megyei pártbizottság ipari osztályának, a MÁV Vezér- igazgatóságának, a MÁV Pécsi Igazgatóságának képviselője is. Az ülést Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese nyitotta meg, majd átadta a szót Földest Gyulá­nak, a MÁV Pécsi Igazgató­sága helyettes vezetőjének. A körzetesítés új irányzat. Lényegében azt jelenti, hogy több község áruszállítáííát egy pályaudvar bonyolítja le. Így gyorsabbá és gazdaságosabbá válik a fuvarozás. A kapos­vári állomást az elsők között akarja körzetesíteni a MÁV. Január elsejétől ez bonyolít­ja le Kaposmérő, Toponár, Répáspuszta, Lipótfa, Szent- balázs áruforgalmát Földesi Gyula igazgatóhe­lyettes tájékoztatta a szállí­tási bizottságot a körzetesítés föltételeiről és az eddig tett intézkedésekről. Elmondta, hogy az átszervezéssel jóval több árut kell be- és kirak­ni a kaposvári pályaudvaron. Ezt csak bizonyos intézkedé­sek megtétele után tudja vállalni az állomás. Így töb­bek között burkolattal kell ellátni az Erzsébet rakodót, korszerűsíteni a ki- és bera­kást, a világítást, a TÜZÉP számára érkező árut pedig iparvágányon a TÜZÉP-te- lepre kell juttatni. A — fő­ként magánosoknak — érke­ző darabáru kirakásét, továb­bá az ilyen szállítmányok be­rakását a parkettüzem ipar­vágányán kell lebonyolítani. A burkolást már elvégezték az Erzsébet rakodón, nemso­kára kellő világítás is lesz. A TÜZÉF-telephez vezető iparvágány már alkalmas a vagonok fogadására. A legnagyobb problémát nillanatnyilag a parkettüzem iparvágányának igénybevétele okozza. A üzemnek ugyanis bizonyos kikötései vannak a vágány használatával kapcso­latban. Az igazgatóhelyettes tájé­koztatójából, illetve a hozzá­szólásokból kiderült, hogy eléggé megkésett a TÜZÉP- ttlep burkolása, illetve ennek és a parkettüzem iparvágá­nyának megközelítéséhez szükséges út építése. Perecsi Ferenc, a megyei tanács épí­tési és közlekedési osztályve­zetője, Kertész János, a Közúti Üzemi Vállalat igaz­gatója megígérte, hogy ide­jében elkészítik a burkola­tot és az utakat. A második napirendi pont­ról ugyancsak Földesi Gyula igazgatóhelyettes tett jelen­tést a bizottságnak. Elmond­ta, hogy a kaposvári pálya­udvar rekonstrukcióját rész­ben az elhasználódás, részben pedig az erejét meghaladó forgalom teszi szükségessé. A rekonstrukció tervein 1959 óta nagy apparátus dolgozik, s a rekonstrukcióra csak a negyedik ötéves terv idősza­kában kerül sor. A vágóhíd és az állomás közötti pályaépitéshez azon­ban (mintegy a rekonstrukció előkészítéseként! már a jövő évben hozzá akarnak kezde­ni. Ennek előfeltétele a Ma­lomárok megszüntetése. A tóanosvári Cukorgvár annpU iáp-ién megígérte, hogv inas ’’fin nem hasmitb a Molem­■ nők vizét. tipnem idetóleee '’en a Kanodtól '’r-sri a vize* -gv átemel ős zerkeret. segítsé­gével. Nemrég azonban kö­zölte, hogy bizonyos akadá­lyok miatt csak az 1968'69-es kampány után tudja nélkü­lözni a Malomárkot. Ez igen nehéz helyzet elé állítja a tervezőket Az is vitatott kérdés még, hogy mi legyen a Kaposvá­ri Fútőház sorsa. Ha ugyanis megtörténik a dieselesítés, akkor Kaposváron csak szín­re lesz szükség. Szaporítja a kérdőjeleket a vasúti felül­járó gondja is. Lehet, hogv a forgalmat mélyre viszik. Vá­laszt vár az a kérdés is, hogy hol legyen a pályaudvar te- herkijárója. A tájékoztató után Sugár Imre elnökhelyettes mondott összefoglalót. Öttagú külön­bizottságot ielöltek ki. En­nek azt a feladatót adta. hogv az ülésen fölmerült, a megye hatáskörébe is tartózó ügyek­ben intézkedjen. Állást fog­lalt a nillanatnvilag legég^. ’Óbb TV/Ta Tornácok ‘s. Kijelentette. boev nem ér­cnek e^vet e ^ '•ntrinp 'UOVmÜ-ng/, 1- e, 4 •*ó1 nem 1ebÄt «rn. TVToiom- árkot meg kell szün+e+ni. Sz. N.

Next

/
Thumbnails
Contents