Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-20 / 249. szám
Péntek, 1967. október 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Asszonyok bevásárló kosárral ÁRUK ÁRAK — Nem tetszik, fiatalember? — Drága egy kicsit Nem éppen barátságos hanghordozással jött a válasz: — Magának az állami pavilonba hoztak árut Majd meglátja, ott mit kap a pénzéért. A mondat egy testes idős asszonyé. Nekem viszont elvette a kedvemet a vásárlástól. Ahelyett hogy tovább kísérleteztem volna, a gyakorlott bevásárlók, a háziasszoryok véleményét kérem. Amíg a lépcsőn ballagunk fölfelé, a Tanácsi Textilipari Vállalat szakszervezeti titkára az iránt érdeklődik, mit szeretnék az asszonyoktól megkérdezni. Mondom, hogy a piaci áruellátás érdekel. — Lesz mit hallgatnia — válaszolja. — Én még ennyi panaszt semmire sem halldt- tim, mint itt az asszonyoktól a píaera. — Miért? — Most van a krumpliszezon. A zöldségboltban két kilót hálóba csomagolva hét forint húszért adnak. Hát a hálót fizessem én meg? Mert egyébként olcsóbb — mondja Epstein Károlyné. — Olcsóbb, de rosszabb — teszi hozzá Gaál Józsefné. — Ha ömlesztett vöröshagymát veszek, annak a felét el kell dobni, mert megrohad. A zöldség ugyanígy van. Ha viszont lemegy a piacra egy csomóért, két forintot kérnek. Négy szál van benne. — Kitől lehet a piacon vásárolni? — A maszekoktól. — Az állami árusoktól? — Ha azt akarja, hogy a fele áru rothadt legyen, akkor vegyen ott — veszi át a szót Göndör Ferencné. — Ha szól érte az ember, azt válaszolják, ezit is kell adni. — A káposztából folyik a víz, ha kettévágja az ember. — Gondolom, az esőtől van. — Meg attól, hogy öntözik. Azt hiszik, akkor frissnek látszik. Aztán ezért a piacon mindenki a maszekoktól akar vásárolni. Ebből meg az következik. hogy fölmegy az ár — mondja Epsrtein Károlyné. — A Május 1. utcai zöldségboltban például olyan körtét árusítanak, hogy az embernek kitörik a foga, ha beleharap. Aztán ebből a körtéből anv- nviért adnak egy kilót, amennyi az én órabérem. Csak azt tudnám, honnan szedik, amikor a piacon olyan omlós őszi körtét kínálnak, hogy az ember örömmel veszi meg. — Milyennek tartják a zöldség-gvümölcsellátást? — Szőlőt hol lehet kapni, hol nem. öt óra után általában nincs a zöldségboltban. A paradicsom meg egyszerűen hiánycikk, pedig ilyenkor még kellene lenni. A Piacon van, csak nagyon drá- ga. Érdemes végignézni, hogyan alakultak a termelői árak ebben az évben a kaposvári piacon. Az összehasonlításból megdöbbentő dologra jön rá az ember: Budapest, Veszprém után legtöbbször Kaposváron volt a legmagasabb a paprika, a paradicsom ára. Pedig Somogybán elég sok terem belőle. — Mikor vigven haza zöldségfélét az ember, ha nem most? — kérdi az egyik asz- szony. — Zöldbab kivételével főzelékfélét egyszerűen nem kaoni. Én nem tudom, kik intézik az áruellátást, de sokkal iobban kellene megszervezni. Nem mérgesek az asszo- / nvok, csak a tényeket sorolják. Azokat a tapasztalatokat mondják el, amelyeket nan nan után szereztek bevásárlás közben. Következte- téteket; nem vonnak le. Az* várták, hogv az áruellátássá1 foglalkozó szskemherek vonják le a megfelelő tanulságokat ezekből. «— A múltkor láttam, hogy egy kereskedő írta fel a zöldségbolt előtt a különböző árakat — folytatják azasz- szonyok. — Gondolom, megfelelő következtetéseket is levont ebből. A tojás az állami üzletekben egv nyolcvan. A piacon nyugodtan kérhet érte bárki két forintot, mert azt mondják rá, hogy frissebb. Ha jól tudom, 1,30-at adnak érte a termelőnek. — Véleményük szerint hogyan lehetne segíteni ezeken a gondokon? Epstein Károlyné válaszol: — Az állami szektornak valamivel olcsóbb és jobb árut kellene adnia. Akkor a piaci árak is olcsóbbak lennének. Az lenne a jó, ha kevesebb kézen menne keresztül az áru, mire a termelőtől a fogyasztóhoz jut. Frissebb lenne, s talán nem is kerülne annyiba. Aztán még egy vélemény: — A tsz-ek sokkal jobb és frissebb árut hoznak Kaposvárra, mint amilyet a zöldségboltokban kapni. De miért neír hoz több tsz? Az lenne a jó, ha mi is válogathatnánk egy kicsit De sokszor úgy vagyunk, hogy azt kell elfogadni, amit elénk tesznek. A szót egy másik asszony veszi át: — Itt nemcsak a zöldségellátásról van szó. A piacon nagyon borsos ára van a csirkének és általában a baromfinak. Élő baromfit állami üzletekben nem lehet kapni, egy libáért, ami nincs több hat-hét kilónál, a piacon elkérnek 180—240 forintot Hát ki tudja ezt megfizetni? — És a vágottbaromíi-el- látás? — Van, de csak fagyasztva. Nagyon sok ember pedig nem szereti a fagvasztott húst. Ha friss baromfit akar venni, akkor megv a piacra. A beszélgetésnek itt vége szakad. A gondoknak nem, A gondokon enyhíteni másnak kell! Kercza Imre VIGYÁZNAK A VETÉSEKRE Vetéskor a kenyérgabonáról t;-7 7 ; j v-, •#; á Ä / < Közeleg az esős időjárás, vigyáznak a vetésre a nagyhajóim Zöldmező Tsz-ben. Főleg a lapos területeken vízlevezető árkokat készítenek. 1400 hold őszi vetésű területből kell 700 holdon vízlevezető árkokat készítesd. A közvélemény minden évben egyszer szentel nagyobb figyelmet a kenyér- gabonának: aratáskor. S amint befejeződött a betakarítás, és tudomásul vette az ország hogy megtermett és magtárban van a kenyerünk, akkor egy újabb évre lekerül az általános beszélgetések napirendjéről ez a téma. Kivált így van ez mostanában, amióta megszűnt a hiánygazdálkodás ezen a téren, vagyis amióta nem kell behozott búzával pó- olni az elégtelen hazai termést; a társadalmi Közvélemény a kenyérgabona-problémát nagy megelégedéssel és teljes lelki nyugalommal a megoldott kérdések közé sorolta azzal, hogy immár évek óta biztonságosan megtermeli a szocialista magyar mezőgazdaság a nemzet Kenyerét. Beszéljünk azért róla most, a vetés idején is. Két összehasonlító számadattal kezdem. Az átszervezés idején, 1960-ban megyénk mezőgazdaságának tanácsi szektora 3904 ’/agon kény ér gabonát adott közfogyasztásra; ezzel szemben az idei felvásárlás 8250 vagon. Pedig akkoriban jó tíz százalékkal nagyobb területen termeit Somogy búzát és rozsot, viszont a két gabonanövény együttesen számított holdanként! átlaghozama a mostani 12,5 mázsa helyett akkor csak 8,7 mázsa volt. Ami külön a búzát illeti: 9 mázsáról 13,4 mázsára nőtt átlagtermése. Ami fejlődést ezen a téren tapasztalunk, azt a változást szinte úgy vehetjük számba, mint a búzatermesztés forradalmát. Ez az eredmény akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy a fejlődés nem mindenütt azonos arányban ment végbe, és emiatt igen nagy a szóródás. Igen, számon kell tartanunk, hogy a fonyódi Magyar Tenger Tsz idei 23 mázsát meghaladó búzahozamával szemben ott áll ellenpólusként Béla vár mindössze 530 kilós — egyébként természeti problémákra visszavezethető — szűk termése. Ha a megyei helyzetképet meghatározó fejlődést vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy más módon és más körülmények között termelik a búzát a szövetkezetek, mint azt annak idején az egyéni gazdák tették. Csupán néhány vonatkozását ennek. Általánossá vált a nagyobb hatékonyságú gépi talajművelés; egy holdra az 1961. évi 91.5 kilogrammal szemben most már 253 kg műtrágya jut; a nagy hozamú, meghonosított búzafajták aránya ebben az időszakban 12,6 százalékról 64,8 százalékra növekedett; 1960-ban a vegysziere- zett terület nem érte el a 6000 holdat, az idén meg pontosan 59 909 holdnyi gabonaföldön fejthette ki hatását a gyomirtó szer. A betakarítás gépesítése szintén a termelés biztonságát szolgálja. egyei vezető mezőgazdasági szakemM‘ berek elemezték az utóbbi időben a kenyérgabona-termesztés több évi tapasztalatait. A fejlődés tényezőit így rangsorolták: megteremtődtek a nagy termés elérésének legfontosabb anyagi-műszaki föltételei; javult a szakvezetés; kialakult, a szövetkezetek túlnyomó többségében megszilárdult a technológiai fegyelem. Mindezek eredményeként évről évre emelkedtek a hozamok, és nőtt a felvásárlás. A központi készletek gyűjtésének növekedését még valami előmozdította: a parasztság felfogásának, magatartásának kedvező változása. A számok tanúsága szerint 1960-ban 3310 vagon, 1965-ben 2489 vagon, 1966-ban pedig már csak 2215 vagon gabonát osztottak ki a tsz-ekben családi szükségletre. Idei összesített adataink még nincsenek, de várható, hogy tovább tart a csökkenési folyamat. Ennek alapja a szövetkezeti parasztságnak az a személyes tapasztalata és meggyőződése, hogy a bolti kereskedelem kellően ellátja kenyérrel a falut. Balatonkeresz- túron ezen a nyáron jellemző eset történt. A megjáró gabonának még a felét sem vitte öl a tagság Minek? Van a boltban kenyér. A búzát dehogy etetik meg a jószággal. Adja el a többletet egyben, nagy tételben a szövetkezet. Az árán elosztoznak munkájuk arányában. Ezt az egész számvetést a készpénzes díjazás idei bevezetése előzte meg itt. Most javában tart a vetés. A cél az, hogy október végére kerüljön a földbe a vetőmag A búza és a rozs az a kivételes növény, amelyre vetésterületi kötelezettség vonatkozik. Tapasztalataink szerint ebből ma már sehol sem támad különösebb vita. A terület ugyanis — a kormányzat korábbi ígéretével teljesen összhangban — a hozamok növekedésének arányában évről évre csökken. A változás mértékét mutatja, hogy *a harmadik ötéves terv végén, 1970-ben a tavalyi mintegy 110 000 holddal szemben kereken 100 000 hold lesz a búza és a rozs termőterülete. Az idén ősszel 108 000 holdat kell vetni. Ennyire van szükség ahhoz, hogy Somogy a jövő nyáron is megfelelő mértékben hozzájáruljon az ország gabonaszükségletének fedezéséhez és azon felül népgazdasági tartalékok képzéséhez. A z előírás mellett közgazdasági ösztönzést is kapnak a tsz-ek a búza és a rozs termesztéséhez. Az új termésért megemelt árat fizet majd 1968-ban a felvásárló vállalat; ebben a nagyobb összegben elfogadható hozam mellett megtalálja anyagi számítását a szövetkezet A vetési előirányzat teljesítésének a szövetkezeti parasztság helytállása a legfontosabb föltétele és egyben záloga, biztosítéka. A fonyódiak — akik az idén megyei rekordot állítottak fel a 23 mázsa fölötti hozammal — elsőként jelentették, hogy a hónap közepére elvetettek. Berzencén a Jobb Élet Tsz jubileumi versenyben tett vállalását is túlteljesítve, a tervezettnél rövidebb időn belül, október 16-ra végzett az összes kalászos vetésével. Az igaliak úgy szervezték meg a hét elején a talaj előkészítését, hogy ebben a néhány napban, egészen a befejezésig folyamatosan haladhassanak a vetógépak. A közép-somogyi tsz-szövertség alakuló ülésén hangsúlyozta a beszámolóban Bernáth Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a mosdósi Alkotmány Tsz elnöke — alát a szövetség elnökévé is megválasztottak —, hogy a szövetkezeti parasztság minden időszerű munkája gondos elvégzésével köszöntheti legméltóbban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Az idén az ország jövő évi kenyeréért érzett felelősséggel együtt a nagy jubileum is ösztönöz, buzdít, lelkesít az októberi vetésre. Kutas József Megemlékezés Tessedik Sámuelről Csütörtökön Szarvason ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg Tessedik Sámuelről, a belterjes gazdálkodás, a mezőgazdasági szakoktatás hazai megteremtőjéről. Vietnami műszak A szentgáloskéri IX. Pártkongresszus Tsz 18 tagú ifjúsági szerelőbrigádja tegnap vietnami műszakot tartott. Az ebből származó keresetüket befizették a vietnami csekkszámlára. A utószem le Novemberben megyénkben is megkezdődik a gépjárművek műszaki felülvizsgálata. A jövőben rendszeresen háromévenként megvizsgálják a közúti forgalomban részt vevő gépkocsikat Műanyag tégla Sokak szerint forradalmasító újítást jelent az építőiparban egy angol találmány, a műanyag tégla, amit úgy lehet összeilleszteni, akár a gyerekek műanyag építőkockáit Minden gyakorlat nélkül is óránként ezer ilyen téglát lehet összeszerelni, tehát két ember 10 nap alatt minden különösebb megerőltetés nélkül fölépíthet egy lakóházat A pehely könnyű, jó hang- és. hőszigetelő téglák pontosan illeszkednek egymáshoz, ezért nincsen szükség a fal vakolására és festésére sem. Az üreges téglákban elhelyezhetők a villany- és egyéb vezetékek. Az átlátszó műanyag téglák melegházak építésére nagyon alkalmasak, s színesek pedig a korszerű ízlés követelményeinek tesznek eleget Vágni, szögezni, fűrészelni és festeni is lehet őket A SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Körzetesítik a kaposvári pályaudvart Az állomás rekonstrukciójára a negyedik ötéves tervben kerül sor A szovjet lapok példányszáma Az Izvesztyija egyik legutóbbi jelentése szerint 1967-ben 7967 újság jelent meg a Szovjetunióban, ösz- szesen 110 millió 400 ezer példányszámban. Szerdán ülést tartott: a Megyei Szállítási Bizottság. Az értekezleten jelen volt a megyei pártbizottság ipari osztályának, a MÁV Vezér- igazgatóságának, a MÁV Pécsi Igazgatóságának képviselője is. Az ülést Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese nyitotta meg, majd átadta a szót Földest Gyulának, a MÁV Pécsi Igazgatósága helyettes vezetőjének. A körzetesítés új irányzat. Lényegében azt jelenti, hogy több község áruszállítáííát egy pályaudvar bonyolítja le. Így gyorsabbá és gazdaságosabbá válik a fuvarozás. A kaposvári állomást az elsők között akarja körzetesíteni a MÁV. Január elsejétől ez bonyolítja le Kaposmérő, Toponár, Répáspuszta, Lipótfa, Szent- balázs áruforgalmát Földesi Gyula igazgatóhelyettes tájékoztatta a szállítási bizottságot a körzetesítés föltételeiről és az eddig tett intézkedésekről. Elmondta, hogy az átszervezéssel jóval több árut kell be- és kirakni a kaposvári pályaudvaron. Ezt csak bizonyos intézkedések megtétele után tudja vállalni az állomás. Így többek között burkolattal kell ellátni az Erzsébet rakodót, korszerűsíteni a ki- és berakást, a világítást, a TÜZÉP számára érkező árut pedig iparvágányon a TÜZÉP-te- lepre kell juttatni. A — főként magánosoknak — érkező darabáru kirakásét, továbbá az ilyen szállítmányok berakását a parkettüzem iparvágányán kell lebonyolítani. A burkolást már elvégezték az Erzsébet rakodón, nemsokára kellő világítás is lesz. A TÜZÉF-telephez vezető iparvágány már alkalmas a vagonok fogadására. A legnagyobb problémát nillanatnyilag a parkettüzem iparvágányának igénybevétele okozza. A üzemnek ugyanis bizonyos kikötései vannak a vágány használatával kapcsolatban. Az igazgatóhelyettes tájékoztatójából, illetve a hozzászólásokból kiderült, hogy eléggé megkésett a TÜZÉP- ttlep burkolása, illetve ennek és a parkettüzem iparvágányának megközelítéséhez szükséges út építése. Perecsi Ferenc, a megyei tanács építési és közlekedési osztályvezetője, Kertész János, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója megígérte, hogy idejében elkészítik a burkolatot és az utakat. A második napirendi pontról ugyancsak Földesi Gyula igazgatóhelyettes tett jelentést a bizottságnak. Elmondta, hogy a kaposvári pályaudvar rekonstrukcióját részben az elhasználódás, részben pedig az erejét meghaladó forgalom teszi szükségessé. A rekonstrukció tervein 1959 óta nagy apparátus dolgozik, s a rekonstrukcióra csak a negyedik ötéves terv időszakában kerül sor. A vágóhíd és az állomás közötti pályaépitéshez azonban (mintegy a rekonstrukció előkészítéseként! már a jövő évben hozzá akarnak kezdeni. Ennek előfeltétele a Malomárok megszüntetése. A tóanosvári Cukorgvár annpU iáp-ién megígérte, hogv inas ’’fin nem hasmitb a Molem■ nők vizét. tipnem idetóleee '’en a Kanodtól '’r-sri a vize* -gv átemel ős zerkeret. segítségével. Nemrég azonban közölte, hogy bizonyos akadályok miatt csak az 1968'69-es kampány után tudja nélkülözni a Malomárkot. Ez igen nehéz helyzet elé állítja a tervezőket Az is vitatott kérdés még, hogy mi legyen a Kaposvári Fútőház sorsa. Ha ugyanis megtörténik a dieselesítés, akkor Kaposváron csak színre lesz szükség. Szaporítja a kérdőjeleket a vasúti felüljáró gondja is. Lehet, hogv a forgalmat mélyre viszik. Választ vár az a kérdés is, hogy hol legyen a pályaudvar te- herkijárója. A tájékoztató után Sugár Imre elnökhelyettes mondott összefoglalót. Öttagú különbizottságot ielöltek ki. Ennek azt a feladatót adta. hogv az ülésen fölmerült, a megye hatáskörébe is tartózó ügyekben intézkedjen. Állást foglalt a nillanatnvilag legég^. ’Óbb TV/Ta Tornácok ‘s. Kijelentette. boev nem ércnek e^vet e ^ '•ntrinp 'UOVmÜ-ng/, 1- e, 4 •*ó1 nem 1ebÄt «rn. TVToiom- árkot meg kell szün+e+ni. Sz. N.
