Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-19 / 248. szám
Csütörtök, 1967. október 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP A TSZ-SZÖVETSÉG VÁLASZTOTT SZERVEI Az elnökség és a bizottságok Létrejöttek szövetkezetek szövetségei, s a megye mindhárom szövetségének alakuló ülésén megválasztották a küldöttek az elnökséget és a különböző munkabizottságokat. Mi a feladatuk ezeknek? Az alapszabály az elnökséget a szövetség ügvintéző szervének nevezi. Ezt Fonyódon és Nagyatádon 11— 11, Kaposváron pedig — a megye legnagyobb tsz-szövet- ségében — 13 taggal hozták létre. Arra mindenütt ügyeltek, hogy a tájegység járásai megfelelő képviseleti arányhoz jussanak benne. Az elnökségnek tagja az elnök, a két vagy három elnökhelyettes meg a titkár is. Ez a szerv testületként fejti ki tevékenységét Feladata az évenkénti eev-két küldött- gyűlés előkészítése, összehívása, a függetlenített tisztségviselők és a bizottságok irányítása, a szövetség hivatali dolgozóinak alkalmazása és a velük kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. Mivel az elnökséget a küldöttgyűlés választotta meg, ezért annak van alárendelve; köteles végrehajtani a küldöttgyűlés határozatait és be keíl számolnia a tevékenységéről. Az elnökség természetesen saját munkaiterve alapján dolgozik és rendszeresen megtartja üléseit. Az alakulás után, ebben az időszakban például mindegyik szövetség elnöksége a tisztség- viselők kiválasztásával foglalkozik elsősorban, hogy a függetlenített titkár és az adminisztrátor mellett egyáltalán legyen, aki mielőbb hozzáfog az érdemi ügyintézéshez. Ugyancsak négyévi időtartamra választatták meg soraikból a küldöttek az ellenőrző bizottságot. A tévedések elkerülése végett elöljáróban leszögezzük, hogy sem ennek, sem a többi bizottságnak nincsen függetlenített vezetője. Az el'enőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az elnökségnek, a különböző bizottságoknak meg az ügyviteli szervezetnek, a szövetség hivatali at>- parátusának munkáját. Ez a dolga, joga. kötelessége és semmi más. Nincs tehát felhatalmazása a tagszövetkezetek belügyeinek vizsgálatára. Tapasztalatairól évente legalább egyszer jelentést tesz a küldöttgyűlésnek. E bizottság tevékenvségé- nek fontosságát külön is figyelembe vették az alakuló üléseken. Az észak-somogyi szövetség ellenőrző bizottságának vezetését Bódis Imre szenyéri tsz-elnökre bízták, aki szövetkezetében hosszabb ideig főkönyvelőként dolgozott; a közép-somogyi szövetség öttagú ellenőrző bizottságában pedig három olyan tsz-vezetőt is beválasztottak, akiknek ugyancsak van főkönyvelői gyakorlata. Folyamatos munkájukkal minden bizonnyal előmozdítják majd a szövetségek szabályszerű és helyes, hasznos működését. A szövetség főbb feladatainak végrehajtását segítik, a munkát megkönnyítik, a teendők megszervezésében közvetlenül részt vesznek a többi állandó vagy ideiglenes bizottságok tagjai. Őket is választással bízták meg teendőik társadalmi munkában való ellátásra. A köz- gazdasági bizottság, a szociális—kulturális bizottság meg a versenybizottság jött létre mindhárom szövetségben az alakuláskor, és ezek az elnökség irányításával látnak majd munkához. A kiépítendő hivatali szervezet jórészt szintén ezt a tagozódást követeli. Bizonyára eleget tesznek majd mindenütt annak a követelménynek, hogy a társadalmi bizottságok tevékenységének technikai és adminisztrációs föltételeit a tisztségviselők függetlenített alkalmazottakként a termelő- igyekezzenek területi megteremteni, biztosítani, s munkájukkal segítsék valóra váltani azokat a célokat, amelyekért a szakterületükön működő bizottság fáradozik. Az elnökség után várhatóan a közeljövőben megteszik útjukon az első lépéseket majd ezek a bizottságok is, és munkamódszerük kialakításának elkezdésével egyszersmind hozzáfognak megbízatásuk teljesítéséhez, a választáskor kapott feladatok, az elnökségi útmutatások megvalósításához. Kutas József Párolt vetőmag — kétszer akkora terméshozam L. Gyernov, a pavlodari terület egyik kolhozának 50 000 hektáros kísérleti parcelláján párolt vetőmagokkal kísérletezett. A kölesmagot hordóban, 50 C fokos meleg vízben áztatta. Hat óra eltelte után kiborították a hordó kása- szerű tartalmát, a kölest vékony rétegben szétterítették, megszárították, majd elvetették. A vetés utá<n négy napra a kísérleti parcellákon rendkívül erős, dús hajtások fogadták az agronómusokat, ősszel pedig kétszer akkora terméshozamot takarítottak be, mint más vetőmaggal. Világszerte nagy a zsivaj, lár iá Svájci szép szokások — Tévézés csak fülhallgatóval A bérház neveli a csecsemőt — A ruha nyeli a hangot A kapualjban meglepetés: este kilenc után haza jövet papucsba bújnak az emberek — és lábujj hegyen közlekednek a lépcsőházban. Az ajtócsapkodás ismeretlen fogalom, még a kulcsot is nesztelenül forgatják a zárban. Rádiózás, tévézés? Ilyenkor már csakis fülhallgatóval. — No, nem nálunk, Svájcban terjedtek el ezek a szép szokások — mondja dr. Lohr Ferenc kandidátus. KORTÜNET hangmémökA MUNKAZAJ Szüret a Zizeg a fakult kukoricalevél. A domb lábánál már köd terpeszkedik, elfolyik az őszi rét felett. Dió roppan a her- 1 vatag fűben, s békanyál úszik az ágak közt. És összeköti a szőlőkarókat odafenn a hegyen. Tabon tényleg hegy a szőlőhegy, a kisebb-nagyobb parcellák meredeken kapaszkodnak fölfelé, oda, ahol lentről nézve kicsinynek látszik a szüretelő ember ... Kis csoport hajlong a kopaszodó tőkék között. Pintérék szüretelik a háztáji szőlőt. Nem nagy terület az egész, hatszáz öl körüli darab Pintér Cyörgynéé itt a hegyoldalban. Amint az érett fürtöket kézbe veszik, mélyre görnyednek. És a derék nem fáj a hajlongástól, megszokta már. Pinlémé a szü- retelők között a legidősebb. Nem is győzné egyedül, a lányai, unokái segítenek neki. Sass József feszül a présnek, jük ki, itt a szedéssel véget ér a szüreti munka... — Tegnap kezdtük, ma végzünk. A bor két családé lesz. Nincs okunk panaszra: elégedettek vagyunk a termés— A legtöbb a rizling és az oportó. A csemegét félretettük, jobb azt csipegetni. Ez az adag már másodszor van a présben. Nem kerül külön hordóba, hanem összekeverjük a többivel. Így az egész MEGOLDÁS bor megtartja majd a tiszta- ° ságát — kapom a magyarázaA sűrűn lakott metropolisok velejárója a kellemetlen hangáradat A gyárban: egész nap zúgó-dübörgő gépek, a hivatalokban: kattogó írógépek — kortünet a munka zaj. A munka után? Az utcán zakatol a villamos kereke, nesszel jár az autó, csikordul a fék. S odahaza? Visszhangzik a ház, mert a földszinten megindul a lift, a vékony falakon áthallat- szák minden nesz, s a hajnalt üres tejeskannák csörömpölése jelzi. Utcán, gyárban — világszerte nagy a zsivaj lárma. A zaj, s a káros zajok leküzdésének szándéka új ta- dományt szült: az épület- akusztikát Feladata röviden ennyi: csökkenteni, megszüntetni a kellemetlen hanghatásokat, s az előadótermekben fokozni a kellemeseket ■— Mitől szenvedünk a legtöbbet? — Ha minden áthaTlatszik a szomszédból — folytatja dr. Lohr Ferenc, aki a Középület Tervező Vállalat akusztikus tervező mérnökeként dolgozik — nem kell vásárolnunk rádiót, megteszi a szomszédé is. Ilyenkor a bérház együtt neveli az újszülött csecsemőt, és esténként kollektív boldogság tölti el a lakókat, ha a csöppség valahára elszenderül. Pedig az »áthallásvédelemnek-« nemzetközileg ismert szabályai vannak. INGYENES Melyen görnyednek a szőlöfüv lökért. De ők is sok szüretet megértek már. Olyan munka ez, aminek megvan még a hagyományos ünnepélyessége. A módszerek szinte semmit sem változtak az elmúlt évtizedekben. A kés a megszokott mozdulattal választja el a fürtöt a tőtől. És vele jár a szürettel a vidám terefere is. Ki-ki elmondja, mi újat hallott a faluban, kinek hogyan fizet a szőlője a hegyen, aztán összehasonlítják a régi termés mennyiségét és minőségét a mostanival. — A szólót ottho* preselsel, sőt úgy látszik, kevés lesz a hordó. De ez nem baj, bár mindig ezt mondhatnánk ... ... Alig néhány szölőpar- cellával távolabb is szüretelnek. De itt nem a tőkék között, hanem a présházban serénykednek. Itt a hegy leve már a hordókat tölti. Sass József feszül a présnek, s vörös lé csordul a vascsatornából. A levegőben must és érő bor illata terjeng. Ez az illat egy évben csak egyszer tölti meg az öreg présházat: szüretkor. tot. — A hegyen hallottuk, hogy jó a termés az idén. Nem lesz tárolási gondjuk? 1— Hát éppen csak elég a hordó. Olyan két hektoliterrel több lesz a bor, mint amennyire korábban számítottunk. A tavalyihoz képest a minősége is javult. — Kiket hívtak segíteni? — Nem sok a szőlő, négyszáz négyszögöl az egész. A jó barátok segítettek, a Vaj- tai meg a Bakányi család. Most már magam is elgyőzöm a munkát, szabadságot vettem ki a préseléshez. — És lesznek-e majd elegen a finom borhoz? — Nézze, az úgy van, hogy akik segítettek a szüretelés- nél, azokra a bor elfogyasztásánál is számítunk. Meg aztán nem olyan bor lesz, amihez nem színesen nyúl az ember ... Szép eredmény biztos tudatában derül így az ember, ahogyan Sass József beszél a borról. S ez így is van rendjén. A sok-sok munka, ami évközben a hegyen adódott — mert úgy mondják, a szőlő csak akkor fizet jól, ha egész éven át gondját viselik —, nem marad adósa az embernek. És úgy illik, ha a mustot, bort nemcsak dicsérjük, hanem meg is ízleljük. Az üveglopó a hordóba mélyed. A poharakba must csurog. Keverednek az ízek, és megerősödik a vélemény: kitűnő bor érik ebből! Azoknak az egészségére koccintunk, akik munkájuk gyümölcseként fogyasztják majd hónapokon át az itt termett bort... Kerne« Ferenc elnyelő falfelületeket képeznek ki, hagyományos építőanyagok és korszerű műanyagok felhasználásával: egyebek közt például: salak, gyapotpaplannal. — Drága mulatság lehet! — Legföljebb négy-öt százalékos költségtöbbletet jelent az egész építkezésben. És nyugodtabb, pihentebb, teljesítményképesebb embereket ... A hangversenytermekben, a színházakban, a moziban fokozottan kell ügyelni a hangzás minőségére. A szöveges előadótermekben személyenként mintegy négy légköbméter teret kell számítani egy hallgatóra, szimfonikus zenéhez kilenctizet is. Legkisebb térigénye a moziknak van. Ám a textilanyagok, a ruhák hangnyelő tulajdonságaival is számolni kell: ezért hangzik másképp a terem, ha telt ház van, és ezért »kong az ürességtől-«. Az épületakusztikusok közvetlen munkatársai a fizikus-akusztikusok. A hangok utórezgését mérik: előadótermekben, színházakban ez az egyik legfontosabb minőségi ismérv. A VISSZHANG TRÉFÁJA — Ezeket már a tervkészítéskor figyelembe vesz- szük: számításokat végzünk, minden hangélményt befolyásoló tényezőt ismernünk kell. Gyakran már a tervezés közben eldől: lesz-e zaj vagy sem? Az ingyenes megoldás: a lépcsőház köré tervezett úgynevezett »vizes blokk« ... vagyis mellékhelyiségek, amelyek folyosókat, előtereket vagy kamrákat választanak el a lakószobáktól. Néha kettős falakat éoíte- nek. Mások megfelelő hangA visszhang gyakran a művészt is megtréfálja A Vígszínház egyik előadásán a színház ifjú hősszerelmese debütált. Nem tudta — ami pedig ott köztudott —, hogy a színpadnak két pontjáról »visszhangként« zeng a szerelmes sóhaj is. S a nagyjelenetben hirtelen megdermedt — azt gondolván, hogy a nézőtérről szól valaki, dadogva kérdezte: — Te... tessék? Nem ... Nem értem! Még szerencse, hogy vígjátékban spontán rögtönzésnek tűnt a szöveg a nézők előtt. Napjainkban az egész világon az akusztika tudományának újjászületését látjuk. Az épület- és teremakusztika nálunk is megtette az első lépéseket. Remélhetően hamarosan követi e tudomány többi ága: a munka, település és élettani akusztika — és talán a mindennapi építészeti gyakorlat is. Szőke Sándor TISZTÍTATLAÍSMÁG0T VETETTEK A jákói Aranykalász Tsz egyik tagja szerkesztőségünkben mondta ed a következő észrevételét: A termelőszövetkezet gabonája a helytelen tárolás következtében bemelegedett, veszített csíraképességéből. A rozsot, a búzát az idén tisztítás nélkül vetik el, kétséges, hogy ebből jó termés lesz, és aggódik a jövő évi gabonáért. Fölkerestük Horváth László tsz-elnököt, s megkérdeztük, jogos-e a bejelentő aggodalma, és egyáltalán helytal- lóak-e észrevételei. Megtudtuk, hogy hétfő estig a rozsot csaknem mind elvetették, a búzának mintegy egyharma- da volt még akkor hátra. A 300 hold búzából 100 holdra vásároltak magot, a többi saját termésből való. Ennek egy részét a vetőmagfelügyelőséggel megvizsgáltatták, a kapott javaslatok szerint vetették el, de előbb porcsává- záson esett át a mag. Ök maguk is végeztek próbah'-'-j tatást, s a tapasztalatok kiűí- gítőek. A bemelegedett gabonából nem vetettek, azt eladták a vállalatnak. Az viszont igaz, hogy a magot rerr tisztította ki a szövetkezet. A vetés egy része már kelt, és szépen fejlődik Átláttuk a vasútállomáson levő raktárban a szövetkezet gabonáját: szalmatörmelék mutatta, hogy ez bizony nem esett át semmiféle tisztításon! Az így elvetett mag is kikel, de milyen termést ígér? Ha azt vesszük, hogy annak idején a parasztember milyen nagy gonddal tisztította, gondozta a vetésre félretett gabonáját — ez a tapasztalat nem bizonyít hasonló gondosságot Persze, a kérdésre a végső választ a jövő évi aratáskor kapják meg, akkor dói majd el, högy jó vagy rossz volt-e az idei vetés. De addig is nyugodtabbak lehetnének, ha az idei őszön tiszta magot vetnének. Gyorsabban folyó víz Nyugatnémet kutatóknak olyan vegyianyagot sikerült előállítaniuk, amelynek hatására a megszokottnál kétszer gyorsabban áramlik a víz. Az etilénoxidet mindössze egy- milliomodszoros részarányban kell a vízhez hozzákeverni, s az olyan módon fejti ki hatását, hogy a vízmolekulák közötti súrlódást csökkenti. A felfedezés fontosságát nem kell külön hangsúlyoznunk, hiszen arról van szó, hogy bizonyos vízmennyiség továbbításához azonos nyomás mellett kisebb ke- resiifjt,rnpUi/Ptű oá>vek is elegendők.
