Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-15 / 219. szám

SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1967. szeptember IS. 2 Fokozzák tevékenységüket a DNFF egységei Tízezer pilótára lenne szüksége az Egyesült Államoknak Amerikai B—52-es repülő­gépek csütörtökön hajnalban két ízben intéztek erőteljes támadást az Észak- és Dél- Vietnamot kettészelő demilí- tarizációs övezet déli részén a hazafias erők hadállásai ellen. Nyugati jeJentések sze­rint a DNFF egységei a gya­logsági erőkkel kísért táma­dást visszaverték. Az ütkö­zetben 6 amerikai katona vesztette életét, 99 pedig megsebesült. Tam Ky tartományi fővá­ros közelében égy összecsa­pásnál tíz amerikai katona megsebesült. Ugyancsak heves ütközet zajlott le csütörtök reggel a Mekong folyó deltavidé­kén, 65 kilométernyire dél­nyugatra Saigontól. Miként az UPI közli, az amerikai egységek 7 halottat és 25 sebesültet veszítettek. A DNFF egységei as utóbbi napokban fokoz­ták tevékenységüket, és a múlt héten két hónap óta a legsúlyosabb vere­séget mérték az amerikai és a dél-vietnami ' kor­mánycsapatokra. Az Egyesült Államok saigoni főhadiszállásán beismerték, hogy a múlt heti összetűzé­sek során 242 amerikai ka­tona vesztette életét és 1449 me"" •'besült. A dél-vietnami ko- "vcsapatok 250 halott. vesztesége Csütörtökön délben láng­ba borult a saigoni ki­kötő mellett levő vegy­ipari üzem. A rendőrfőnökség kijelentet­te, a gyárat erősen őrizték és ezért nem hiszik, hogy sza­botázsakcióról lenne szó. Az amerikai légierők köz­ben folytatják bombatáma­dásaikat a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területe ellen. Egy amerikai szóvivő Saigonban bejelentette, hogy amerikai léglökéses gépek szerdán 27 kilométerre Ha­noitól északra csaknem száz méternyi hosszúságban fel­szaggatták a Kínába vezető vasútvonal sínéit. SAIGON A nemrég Dél-Vietnamban tartott elnökválasztások során vereséget szenvedett hat je­lölt — akik a szavazatok 39 százalékát szerezték meg — csütörtökön Saigonban beje­lentette, hogy a T hieu—Ky kettős új kormányával szem­ben megalakítják a »harcos demokratikus ellenzéki fron­tot« és tovább folytatják a harcot a választási eredmé­nyek megsemmisítéséért. A sajtóértekezletet a saigoni rendőrség szakította félbe. Amikor a rendőrfőnök a sajtóértekezlet színhelyéül szolgáló terembe lépett, meg­lepetéssel látta, hogy a je­lenlevők között van Phan Khac Sun, a dél-vietnami nemzetgyűlés elnöke is, aki közölte, hogy csatlakozik az újonnan megalakult ellenzé­ki fronthoz. Nyugati jelentések szerint Dél-Vietnamban mind na­gyobb méreteket ölt a válasz­tások során elkövetett csalá­sok miatt kirobbant tiltako­zási hullám. Ezer saigoni diák nem hajlandó letenni vizsgáját, tiltakozva a vá­lasztási csalások miatt A dél-vietnami buddhista ve­zetők is hamarosan közzéte­szik kormányellenes prog­ramjukat SAN FRANCISCO Ronald Lockmann, fiatal amerikai néger, aki megta­gadta a behívást parancsot, sajtóértekezleten fejtette ki, hogy miért nem hajlandó Dél-Vietnamban harcolni. »Nem fogok 16 000 kilométer­re innen a dél-vietnami nép elnyomásának eszközévé vál­ni. A vietnami háború tör­vénytelen és erkölcstelen« — hangoztatta. WASHINGTON Az amerikai légierő nagy­arányú pilótahiánnyal küzd. .Ebben az évben további tíz­ezer pilótára lenne szüksége — szögezte le jelentésében John Stevenson, az amerika' szenátus albizottságának el­nöke. A jelentés egyébként hangoztatja, hogy Délkelet- Ázsia a Pentagon számára olyan hadszíntér, ahol kipró­bálhatja a légi háború új módszereit és taktikáját. OAKLAND Ronald Raegan kaliforniai kormányzó felszólította az Egyesült Államokait, hogy rombolja le Észak-Vietnam egész katonai potenciálját és ennek érdekében bombázza az összes szükséges célpon­tot. A kormányzó azt taná­csolta Johnson kormányának, hogy mondjon le »a béke és a prosperitás programjáról«, és az országot állítsa ót a háborús álláspontok vágányá­ra. (MTI) Manolisz Glezosz Lerósz szigetén Manolisz Glezoszt, Kirkosz és Iliopulosz volt képviselő­ket, s velük együtt mintegy két-háromszáz foglyot Jarosz szigetéről Lerósz szigetére szállították át. A politikai foglyok átszállítását Totonisz görög közrendvédelmi m niszter jelentette be. A Jarosz szigetén fogva tartottak számát az AFP sze­rint kétezerre becsülik. Hoz­zá kell fűzni, hogy e szám bővülhetett, hisz legutóbb Patakosz tábornok bejelen­tette, hogy a sziget több, ré­gi — átmenetileg szabadon bocsátott — fogíyát ismét letartóztatták. 1 Összetűzés Indonéziában Mint a Reuter jelenti, csü­törtökön újabb összetűzés volt indonéz ejtőernyősök és tengerészgyalolgosok között Éjszaka, nem sokkal éjfél után a fővárosban a szélső- jobboldali KAMI ifjúsági szervezet székháza közelében ejtőernyős őrjáratok jelentek meg. Valaki kézigránátot do­bott közéjük, mire az ejtőer­nyősök nyomban tüzelni kezdtek a közelben tartózko­dó tengerészgyalogos kato­nákra. Hárman megsebesül­tek. A harcnak az vetett vé­get, hogy megjelent a kato­nai rendőrség, és szétválasz­totta a küzdőket. (MTI) A dél-koreai kormány ,,csupán papírnak“ tekinti a fegyverszüneti megállapodást Szöulból érkező hírek sze­rint Dél-Koreában fokozódik a nyugtalanság, és a lakos­ságnak az amerikai érdeke­ket kiszolgáló katonai dikta­hogy az ameri kaiak dél­vietnami példáját követve a koreai demilitarizált övezet mentén szögesd 'ótakadály- rendszert építtet ki (MTI) Befejezte tanácskozását az Arab Liga Harcban állnak a FLOSY erői Szerda este véget ért Arab Liga tanácsának rendes ülésszaka. Amint ezt már korábban is bejelentették, a tanács meg­hosszabbította újabb hat hó­napi időtartamra Hasszuna főtitkár megbízatását. A liga tanácsa határozati javaslatot fogadott el, amely felszólítja a dél-arábiai na­cionalista mozgalmakat, egye­sítsék erejüket az Arab Liga keretén belül, hogy így elke­rülhessék a vérontást. A ta­nács felhatalmazta a liga főtitkárát, szólítsa fel a FLOSY-t és az NLF-et. együttesen akadályozzák meg az álnok brit imeprialistákat abban, hogy polgárháborúba taszítsák Dél-Arábiát. * * * A dél-arábiai nemzeti fel­szabadító szervezetek ellen­téteinek kiküszöbölésével megbízott döntőbizottság köz­az leményben jelentette be, 48. hogy a FLOSY és az NLF megállapodott a legutóbbi harcokban foglyul esett sze­mélyek kicserélésében. A közlemény szerint a két fél abban is megegyezett, hogy újabb nyilatkozattal erősíti meg a hétfői tűzszü- neti megállapodást A FLOSY, a Megszállt Dél-Jemen Felszabadítási Frontja csütörtökön közle­ményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy erői az Alsó- Aulaki szultánság fővárosá­ban, A1 Szaidonban harcol­nak, s az említett szultánsá- got teljesen az ellenőrzésük alá vonják. A FLOSY erői — mondja a közlemény — ostrom alatt tartják Niszabot, Felső-Aula- ki fővárosát, miután a sejk­ség több helységét már be­vették. (MTT) túrával szemben megnyilvá­nuló elégedetlensége mind határozottabb formában jut kifejezésre. Miként a Reuter közli, Dél-Koreában gyorsan szaporodnak a különböző szabotázsakciók. így például szeptember 5-én ismeretlen tettesek egy tehervonatot robbantottak fel, majd szer­dán egy amerikai fegyvereket szállító szerelvény repült a levegőbe. A dél-koreai nemzetvédel­mi bizottság csütörtökön rendkívüli ülésen tanácsko­zott a belpolitikai helyzetről. Az ülés után Hong Jong Csul tájékoztatásügyi minisz­ter kijelentette, a dél-koreai kormány »csupán egy darab papírnak« tekinti a koreai fegyverszüneti megállapodást A kormány — mondotta — elveszítette türelmét a »kom­munista provokációkkal« szemben és elhatározta, hogy a további provokációk meg­előzésére »bizonyos komoly intézkedéseket tesz«. A mi­niszter nem volt hajlandó részletezni, hogy a kormány mit ért a »bizonyos komoly intézkedések« alatt. Kormánykörökből viszont kiszivárgott, hogy a kormány kérni fogja az Egyesült Ál­lamoktól: vizsgálja felül a koreai fegyverszüneti megál­lapodást, amely a kormány számára »semmissé vált«. Más források szerint a kor­-----m j— - •»» i > 1 _ T ovább tart az ágyúzás a kínai és indiai csapatok között Kínai csapatok im már ne- I gyedik egymást kö /ctő na­pon ágyúzták csütörtökön a | velük szemben álló Indiai egységeket a Sikkim—Tibet határ mentén. Az újabb har­cokat Szingh hadügyminisz­ter jelentette be nem sokkal azelőtt, hogy elindul Moszk­vába. Szingh hangoztatta, hogy országa folytatja az erőfeszí­téseiket a béke helyreállítá­sára »Szerencsétlennek« ne­vezte a kínai rádió által su­gárzott hadijelentést, amely szerinte elferdítette a ténye­ket. India javaslatára, hogy tartsanak tűzszüneti tárgya­lásokat, Kína azzal vála­szolt, hogy kilátásba helyez­te repülőgépek bevetését. Az indiai UNI hírüg ynök- ség jelentése szerint a kí­nai egységek a sikkim—kínai határon, a Jalep-hágó térsé­gében hangosbeszélőkön figyel­meztettek Indiát, hogy ha a csütörtöki napon az indiai csapatok nem hagynak fel a tüzeléssel, légierőt vetnek be. A Press Trust of India ifur- ügyoökség szerint Gangtok­ban, Sikkim fővárosában el­sötétítést rendeltek el. Sik­kim uralkodója, Palden Thondup Nangual kijelentet­te, annak ellenére, hogy az ágyútűz a fővárosig hallat­szik, az összetűzés befejezé­sében reménykedik. A kínaiak mindeddig nem válaszoltak arra az indiai javaslatra, hogy vessenek vé­get a tűzharcnak. Mint ismeretes, Kína korábban elismerte a sikkim—kínai határt, és mindeddig soha nem von­ta kétségbe India jogát arra, hogy a határt őriz­ze. A mostani összetűzés előz­ménye az volt,j hogy az in­diaiak annak megakadályozá­sára, hogy a kínaiak erődíté­seket építsenek a határ egyes szakaszain — részben átnyúl­va sikkimi területre — drót­sövényt emeltek. A Nathu- hágóhoz érve a drótsövényt e stratégiailag fontos ponton a kínaiak lerombolták. Ezzel kapcsolatban írja csü­törtökön a Times of India: >Fa a kínaiak célja mind­össze az lett volna, hogv le­iöntsék a drótsövényt, aligha lett volna arra szükség, hogy nehéz tüzérséget vonultassanak fel. Feltehető, hogy a szán­dék más: a kínai ágyú tüzet egyesek a sikkimi uralkodó Delhiben tett látogatására adott válaszként tartják fi­gyelemreméltónak. Mások Swaran Szingh indiai hon­védelmi miniszter moszkvai látogatásával hozzák össze­függésbe. Az indiai hatóságok csü­törtökön mintegy száz rend­őrből álló kordont vontak Kína új-delhi nagykövetsége körül. Az intézkedés válasz a pekingi indiai nagykövet­ség ellen hozott hasonló kí­nai lépésekre. A Zsenmin Zsibao csütör­töki számában éles hangon figyelmezteti az indiai kor­mányt: »Ha önök folvtatják a harcokat, újból é^c-mi fog­ják a kínai nép kemény öklét«. \ lap szerint »India súlvos fegyveres provokációk elkö­vetésére küldte csaoatait a határra. Régóta kitervelt Kí- oa-ellenes katonai kalandról van szó«. A Zsenmin Zsibao ezt az alkalmat is meeraeadia, ^ogv heves intp^­’pn. rá gallyakat stóHoíi p szovjet Doüitikára. (MTIl Földcsuszamlás Dél-Arábiában Az utóbbi napokban szinte zúdulnak a hírek Dél-Ará- biából. Az egyik legutóbbi je­lentés arról szólt, hogy Beihan szultanátusban polgári és ka­tonai személyek átvették a hatalmat és kikiáltották a köztársaságot. Az uralkodó Szaúd-Arábiába menekült. Ami ebben a Jementől kelet­re lévő államocskában tör­tént, az — ha még távolról sem mindenütt hasonló ered­ménnyel, de feltétlenül azo­nos célokkal — a jelenlegi dél-arábiai forrongás modell­je. Beihan az egyik tagja an­nak a néhány esztendeje Lon­don által erőszakkal összetá­kolt Délarab Szövetségnek, amely közigazgatási szem­pontból éppen ezekben a na­pokban bomlik elemeire. Ez az államszövetség a va­lóságban sohasem létezett. »Made in England« tákol­mány, s az adeni brit koro­nagyarmaton kívül öt sejk­ségből, egy köztársaságból és nyolc szultanátusból, illetve emirátusból áll. Az álszövet­ség megteremtése szerves ré­sze volt az 1956-os látványos brit közel-keleti vereség, a Szuezi-csatoma elvesztése után meghirdetett, úgyneve­zett Szueztől keletre politi­kának. A fogalom neve két­ségtelenül jól érzékelteti, mi­ről van, illetve — a legutóbbi esztendő fejleményei nyomán inkább így fogalmazhatnánk — miről volt szó. Miután Londont a világ változásai megfosztották kolonialista te­vékenységének egyik legfon­tosabb, ha nem a legfonto­sabb ütőerejétől, a Szuezi- csatonnétól, a brit kormány! akkor úgy döntött, hogy a széthullóban lévő birodalom omló bástyáit »Szueztől kelet­re« próbálja alátámasztani. Az Adeni-öböl térségében ez annyit jelent, hogy az an­gol kormány a maga korona- gyarmatából, valamint a kör­nyező feudális áliamoeskák- ból valamiféle kormányzati egységet teremt, és ez a mesterséges föderáció olyan talajnak bizonyul majd, ame­lyen hosszabb időre megvet­heti a lábát a brit befolyás. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy kiderüljön: a birodal­mat alátámasztandó gerendák a világnak ebben a részében is korhadtaknak bizonyultak. Azok az ultrareakciós helyi kiskirályok, akikből London az államszövetség kormányát megalakította, a dél-arábiai tömegek gyűlöletének közép­pontjában állnak. Hosszú évek óta csak nagyszámú testőrség gyűrűjében merték elhagyni agyagváraikat — és ezeket az erődítményeket a kifelé ásító ágyúcsövek elle­nére rendszeresen megostro­molták a kisemmizett pa­rasztok, és elkeseredett no­mád törzsek. Egy Dél-Ará­biában körutat tett francia újságíró szellemes meghatá­rozása szerint a hercegecskék, szultánok és emírek népsze­rűtlenségét könnyűszerrel le lehetett mérni a váraik falán látható, lövedék okozta lyu­kak számán. Az a folyamat, amely ezt a mozdulatlannak tűnő, kö­zépkori társadalmat megmoz­dította, alaposan meggyor­sult, amikor a szomszédos Jemenben megdöntötték az imám hatalmát, és Abdullah Szalal tábornok vezetésével győzött az Egyesült Arab Köztársasággal szövetséges haladó erők nemzeti-népi for­radalma. Az angolok ekkor belátták, hogy valamit tenniük kell. Új taktikával kísérleteztek. Nyilatkozatot tettek közzé, amely szerint 1968. január 9-én a Délarab Szövetség független »országgá« válik. A térség tömegei . megértették, hogy ilyen függetlenség a neokolonializmus sikere len­ne, hiszen az angolokat hű­ségesen kiszolgáló feudális fejedelmek uralmát hosszab­bítaná meg. Dél-Arábia né­pei függetlenséget akarnak — de igazi önrendelkezést, amely nem akadályozza, hanem meggyorsítja a nagyon is ak­tuális társadalmi változáso­kat. Először magában Adenban, a brit koronagyarmaton tört ki felkelés a londoni mester­kedések ellen. Néhány hónap­pal ezelőtt a város arab ne­gyede, a kialudt vulkán mé­lyében épült Kráter fegyvert fogott és kiűzte az angolokat. A brit csapatok csak hosszú és véres utcai harcok után tudták visszafoglalni a negye­det, de a csatározások állan­dósultak. A zendülés tovább terjedt, és néhány nappal ez­előtt az egész föderáció köz- igazgatása látványosan össze­omlott. Mint említettük, Bei- hanban már köztársaság van, és a szövetség többi tagálla­mából is jórészt elmenekül­tek az angolbarát méltósá­gok. A központi »kormány« gyakorlatilag megszűnt lé­tezni. London kénytelen volt fel­ismerni teljes matLhelyzetét, és készségét nyilvánította, hogy tárgyaljon a Nemzeti Felszabadítási Front nevű szervezettel (angol rövidítése: NLF). Ekkor azonban fegy­veres összetűzések törtek ki a másik nemzeti ellenálló szervezet, a FLOSY és at NLF között. Az angol kormány már a kezét dörzsölte, de öröme korai volt. Néhány napos villongás után az EAK-barát, különösen Aden­ban erős FLOSY és az NLF között létrejött a fegyverszü­net. Dél-Arábia egész közel­jövője attól függ, hogy ez a megállapodás az eddig szem­ben álló testvérszervezetek között fenn is maradjon. Harmat Endre A szenátus is jóváhagyta: Nem vásárolnak brit aknaszedő hajókat Az amerikai szenátus szer­dán 74 szavazattal 3 ellené­ben jóváhagyta a jövő évi katonai költségvetést. Az ősz- szeg 69 milliárd 936 millió dollár. Ez az összeg 1,6 mil­liárd dollárral kevesebb, mint amennyit Johnson el­nök javasolt A szenátus — húsz szava- zatos fölénnyel — megerősí­tette a képviselőháznak több brit — összesen hatvanmillió dollár értékű — aknaszedő vásárlásával szemben emelt vétóját. A csütörtöki Times vezér­cikkben követeli, ho?v az an­gol kormány mondja fel a McNamara—Healey egyez­ményt, s így vonja vissza az F—111-es amerikai reoü- lőgépekre adott egvmi'liárd dolláros megrendelését, ha az amerikai fél nem haiinndó tiszteletben tartani < a kölcsö­nös hadiszállítások elvét Miután az amorikeí szerdán ióváhaevta azt- az ^indítványt, amelyet a kép­viselőház már kedden meg­szavazott — hogy angol ha­jógyárak helyett hazai, gyár­ban készítik el az amerikai flotta által rendelt aknaszedő hajókart; —, véglegessé vált a kölcsönösségi elv bukása. Az angol külügyminiszté­rium szóvivője annyit mon­dott, hogy a Whitehall »sú­lyosnak ítéli« a helyzetet. A Times és a Guardian csütörtökön rámutat, hogy az F—111-es gépekre amúgy sincs nagy szükség, hiszen a kormány a Szueztől keletre vállalt katonai elkötelezettsé­geivel indokolta a repülőgé­pek megrendelését. Mivel azonban a világnak ebben a részében »drasztikusan csök­kentik« a brit katonai jelen­létet, itt az alkalom, hogy Anglia lemondjon az F—Ili­ről — írják a lapok. A Guar­dian egyenesen »égből poty- tyant váratlan szerencsének« nevezi az amerikai kongresz- szus határozatát, amely űr­ügyet ad Londonnak a rossz üzlet elvetéséhez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents