Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-14 / 218. szám

__ A te állatszereteted lassan terhessé válik számom­i ! ______________________(A Stern karikatúrája) C SIQAVONULÁS Kiegyensúlyozott, szenvedélyes türelmetlenség Somogyi tanulmány egy német folyóiratban A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő Der Bibliothekar című könyvtáros szaklap szeptemberi száma közli Kellner Bernét megyei könyvtárigazgató »A magyar 1 közművelődési könyvtárak né­hány olvasószervezési módsze­re« című tanulmányát. A cikk főként a megyénkben alkalmazott olvasótoborzási 1 módszereket ismerteti. Az ellenté­tek, az egy­mást kiegészí­tő, a fejlődést munkáló ellen­tétek embere. Csurgón érett­ségizett. Jeles atlétikai és futballképes- ségeit a fővá­rosban kama­toztatta. Itt szerzett gépla­katos-bizo­nyítványt is. Aztán — im­már hat éve — könyvtárt vezetni haza­tért Csurgóra. Kiszalad be­lőlem: — Prófétá­nak?. .. — De­rűs, komoly, kiegyensúlyo­zott a válasza: — Néni. Nem prófétá­nak, de becsülettel dolgozni ezen a poszton, amelyet akkor — laikusként — nagy maga­biztosan elvállaltam. Ma, szakemberként már nem vál­lalkoznék rá olyan bátorság­gal. — Elégedett-e és mivel kü­lönösképpen? — A hivatásommal. Sokfelé hívtak már, és mennyivel job­ban keresnék az eredeti szak­mámban, szerelőként is! De nem tudnám Itthagyni a járást, a könyvtárhálózatot, az új gye­rekkönyvtárunkat: a jövő és a jelen sok-sok feladatát, gond­ját, problémáját. Azután: kez­dettől igen jó a kapcsolatom a járási vezetőkkel. Érdeklőd­nek, támogatják a könyvtár­ügyet: értik, érzik a fontossá­gát. És ha az eredményekről is szabad szólni, fejlődött az olvasómozgalom. Szám szerint is, tartalomban is. Turbék Károly könyvtár- igazgató 1961 óta irányítja a járás olvasómozgalmát, a könyvtárhálózat munkáját. Akkor a lakosság 1G—17 szá­zaléka volt, ma 22,6 százaléka könyvtári olvasó. Mintegy hat­van százalékuk 14 éven felüli. Ez jó arány. A felnőtt paraszt­olvasók részarányával azonban már kevésbé elégedett a fia­tal könyvtárigazgató. — Olykor, ha sikerült is föl­kelteni a könyvek iránti igényt, a háttérben még van egyfajta idegenkedés: »-Hatha megszólják a szomszédok«, amiért »haszontalanságra pa­zarolja« az idejét... Sokrétű, színes, érdekes könyvpropa­gandával, kiadványokkal igyekszünk megváltoztatni ezt a szemléletet. De hogy számot­tevő eredményt érhessünk el, ahhoz a falusi könyvtárak kö­rülményein is változtatni kell... Ez a könyvtárigazgató má­sik nagy gondja. A könyvek jelentős részét még szekrények rejtik az olvasók elől. A könyvtárak tanácsi kezelésbe vétele után a másik nagy for­radalmi változás majd az lesz, ha mindenütt szép,, otthonos, szabadpolcos, olvasósarokkal berendezett könyvtárak vár­ják az embereket. — Milyen a kapcsolatuk a népművelés egyéb ágaival? — Főleg a szakkörök és az ismeretterjesztés munkáját s a mezőgazdasági szakírók — itt örvendetesen népszerű — előadásait egészítjük ki köny­vekkel, kiállításokkal. Szeret­nénk megváltoztatni azt a té­ves. nézetet, hogy a könyvtár »szórakoztató« intézmény. Sok újszerű szolgáltatásunk van. Ebben akarunk további fejlő­dést elérni. A könyvtári mun­ka tekintélyét nekünk kell megteremteni. De hozzáten­ném: nagyobb támogatást vá­runk ehhez a községi pártszer­vezetektől és a tanácsi veze­tőktől. Két éve megkapóan kedves gyermekkönyvtárrészleget hoz­tak létre az új járási könyv­tárban. A falon mesefigurák, egy szekrény tele játékkal. — Mindannyiunk munkája benne van. Nagy öröm, hogy sikerült megteremtenünk, hi­szen az olvasóvá nevelést már a kisiskolás korban, sőt az óvo­dásoknál szükséges megkezde­ni. Innen biztos, hogy kelle­mes élménnyel távoznak a gyerekek — könyvekkel a hó­nuk alatt. Hogy egy kicsit han­gosak néha? A hely, a játékok, a sok könyv és a rendszeres irodalmi vetélkedők nevelő ha­tása igazán megéri ... A tágas, napfényes köl­csönzőhelyiségben az ízléssel berendezett klubsarokban ülünk, kényelmes fotelokban, dohányzóasztalkák mellett. A sarokban egy »csupaszéin« új tv, körülöttünk egy hatalmas filodendron, vízdpálmák, a tárlóban hetven-egynéhány hírlap, folyóirat, szakfolyóirat. Ideális hely ez baráti összejö­vetelekre, vitákra is. — Ez is egyik gondunk a sok közül. Csak ritkán jöhe­tünk össze. A munkánk sok­szor vidékre köt, a kölcsönző pedig délután hatkor lezár. Még egy státusz kellene .. S ez a magas, barna fiatal­ember meggyőző szenvedély- iyel bizonygatja terveit. Mit kellene, mit lehetne még? El­lentétes vonásai közül ez tet­szett leginkább. Kiegyenlített nyugalma vibráló türelmet­lenséget takar: mindehová el akar jutni, ahol emberek él­nek és gondolkodnak ebben a járásban. Turbék Károlyt, a Csurgói Já­rási Körp vtár igazgatóját mun­kája elismeréséül a művelődés- ügyi miniszter a Szocialista kul­túráért jelvénnyel tüntette ki. WaJlinger Endre A vízvezeték-szereSok az élen Jubileumi munkaverseny a Kaposvári Vegyesipari Ktsz-ben (Tudósítónktól.) Évek óta a megye egyik leg­eredményesebben dolgozó kis­ipari szövetkezete a Kaposvá­ri Vegyesipari Ktsz. A szö­vetkezetnél az idén több mint huszonöt százalékkal nőtt a termelési érték a múlt év első feléhez képest. Ennek megfelelően az egy főre jutó termelés is több mint ötezer forinttal emelkedett az első félévben. A szövetkezet nagy gondja a zsúfoltság. Kicsi a jelenlegi munkaterület. Ezen a gondon úgy segítenek, hogy telket vásárolnak a Já­nos és az Iszák utcában, s korszerű telephelyet építenek maguknak. I A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére munkaverseny folyik a ktsz-ben. A részlegek versenyében a vízvezeték-sze­relők haladnak az élen, őket követik a kovácsok és az esztergályosok. Még egy hír a szövetkezet életéből: a dolgozók társa­dalmi munkában ebédlőt ké­szítettek. Az egyik szocialista brigád a vizet szerelte be, a másik asztalokat, székeket készített, az irodai dolgozók pedig a kárpitosmunkát vé­gezték el. A társadalmi össze­fogás eredményeként most szép ebédlője van a szövet­kezetnek. A Csurgói Járási Párt-vb napirendjén a TIT elnökség munkája nos munkát végzett az el­nökség az ifjúsági klubokban, s nagy része volt abban is. hogy megszervezete tizenegy csoportnak az idegen-nyelv­oktatást. A vb tagjai sok hasznos ja­vaslatot tettek. Így például: tartson a TIT az üzemekben ismeretterjesztő előadást az új munkatörvényról, az új gazdaságirányítási rendszer jogszabályairól. A termelő- ' zövetkezeti tagságnak elő­adást kellene tartani az új földtörvényről. Az ifjúság er­kölcsi és társadalmi normá­kat ismertető előadásokat vár. Kánya János megyei TIT- titkár javasolta, hogy több olyan rendezvényt is tartsa­nak, amely elsősorban a falu értelmiségének szól. Szabó Géza vb-tag összefoglalójában kímélte, hogy a TIT csurgói járási szervezete hatékonyan segíti a falu lakosságának vi­lágnézeti nevelését. Javaslatá- ra a vb dicséretben részesí­tette a szervezet járási el­nökségét.------------------------------«-------------------------­A z illetékes válaszol A KPM-től függ Sötét az állomás című giosz- szánkban szóvá tettük, hogy régóta húzódik a hencse—hed- rehelyi vasútállomás villamo­sítása. Dr. Szabó Tibor, a xVlAV Pécsi Igazgatóságának vezetője a következőket vála­szolta cikkünkre: *Az állomás villamosítása l%5 óta szerepel prugramunküan. Azonban az országos hitelkeret korlátozottsága ez ideig nem tette tehetővé az állomás villamosítását. A KPIYI 1/7 szakosztályától kapott tájékoztatás szerint előrelátható­lag 1908-lói indul ismét nagyobb mérvű állomásvillamosítás. Az ügy tehát nem került az. irattár mélyé­re. A villamosítási hiteleket a vas­úti főosztály az országos helyzet rangsorolásával osztja el. Ennek figyelembevételével nem tudta még a szükséges hitelkeretet erre a célra biztosítani.^ Az igazgató megírta, ha hitelkeretet megkapják, azon nal elrendeli a villamosítást. (Tudósítónktól.) Az MSZMP Csurgói Járási Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban megtárgyalta a TIT járási elnökségének mun­káját A mezőgazdasági vásáron a húsipari kiállítás termékei csaknem olyan látványosak» amilyen kívánatosak. Szabadegyetem Marcaliban Filmesztétikai tagozat a járási székhelyen Évekkel ezelőtt két eszten­dőn át is működött Marcali­ban rendszeresen filmmúze­um. Nagy sikere volt akkori­ban az archív filmek, vetítésé­nek. Most újra nagy érdek­lődés mutatkozik a régi fil­mek iránt, ezért is rendezik meg .itt is októben 25-vel a Latinka Sándor Szabadegye­tem filmesztétikái tagozatát. Az előadássorzat a film művészetté válásától kí­séri végig a művészeti ág fejlődését, a látogatók a je­lentősebb filmművészeti ko­rokat, egy-egy ország kiemel­kedő alkotásait is megismer­hetik. Mit láthatnak a mar­caliak? A film művészetté válik című előadáshoz Stro- heimnek Gyilkos aranya c. filmjét vetítik, majd pedig a klasszikus szovjet filmek közül Ekknek Űt az életbe című filmjét láthatják a mar­caliak. A hangosfilm megje­lenését a Kék angyal képvi­seli majd, ezt követi a Krisz­tina királynő, a Ballada a ka­tonáról; a legújabb filmmű­vészeti irányzatok képviselői közül pedig Antonioninek Az éjszaka c. filmjét mutatják be. A marcali filmesztétikai ta­gozat keretében összesen ti­zenkét előadásra, illetve filmvetítésre kerül sor. Az elnökség kétéves mun­kájáról szólva a vb megálla­pította, hogy a TIT hatéko­nyan működött közre a járási, községi művelődési tervek végrehajtásában. A járásban megtartott ismeretterjesztő előadások átlaga Somogybán a legjobb: évente 21 előadás volt egy-egy községben. Aránylag kevés előadást szer­veztek mezőgazdasági dolgo­zóknak. Ezért a vb felhívta a TIT-elnökség figyelmét arra, hogy a jövőben a termelőszö­vetkezetek szakembereit is vonja be a szervezet munká­jába, és szakcsoportokba tö­mörülve segítsék elő a mező­gazdasági propagandát. Hasz­SomoggíNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT Modern meBe Egy férfi találkozik az erdőben három szokatla­nul kicsi, hegyes sipicás emberrel. — Hát ti kik vagytok? — Mi vagyunk a hét törpe! — De hiszen csak hár­man vagytok! — Hja, kérem., ebben a munkaerőhiányban.., Tanár a diákhoz — Mi a különbség a fény és a villany között? — Az egyik ingyen van, a másikért meg fi­zetni kell. Új lakásban —■ Hogy érzed magadat az új lakásban? — Nos, eleinte kissé idegenül éreztem magam, de most már ez elmúlt: minden szomszéddal ha­ragban vagyok. Vágóhídi múzeum Szokatlan tárgyakat őriznek Plzeh csehszlo­vákiai város nagyvágó- hídjának múzeumában: a levágott állatok gyomrá­ban találták őket. A mi­nap gazdagodott a mú­zeum a legnagyobb att­rakcióval: egy tehén gyomrában talált orkán­kabáttal. Főbérlfi az albérlőhöz — Tegnap este egy nő járt önnél, pedig vilá­gosan megmondtam, hogy nem egyezem bele idegen hölgyek látogatásába. ■— A menyasszonyom volt. — Akkor miért nem mutatta be? — Sajnos még nem tu­dom a nevét. Kérdés Az új gépkocsivezető kérdi az oktatótól: — Ha óránként 100 ki­lométeres sebességei ha­ladok, vehetek 180 fokos kanyart? — Semmi akadálya, uram, de csak egyetlen­egyszer életében! Micsoda igazság Egy nyolcéves kisdiák dolgozatából: »Az én apu­kám felmászik a legma­gasabb hegycsúcsra, át­úszta a legnagyobb ten­gert. tud lökhajtásos re­pülőgépet vezetni és vad tigriseket szelídíteni. Az én apukám mindent tud! Csak semmire nincs ide­je, mert anyuka mégpa­rancsolta, hogy mosogas­sa el az edényeket!« Vendégségben »Az ön lánya« mondja a vendég — »iga­zi keresztény felfogásban zongorázik.« »Hogyhogy?« »Nem tudja a jobb ke­ze, mit csinál a bal.« Somcgyi Néplap A/ MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár« Latinka Sándor u: 2. Telefon; Ll—Siti. Ll—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—51« Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg é» uem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr *ta. Elő­fizethető a hely» postát /ataloknál és postáskézbesíu ínéi. Előfizetési díj egy honapEá 12 Ft. Index: 25067. Készüli a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca i.

Next

/
Thumbnails
Contents