Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-02 / 208. szám
Szombat, 1967. szeptember 2, 3 SOMOGYI NÍPtAf Telefon egy falusi házban MIT JELENT GAZ BABÓCSÁNAK ? 490 családnak örömet és új lehetőségeket a Közép-dunántúli GázszolgálTelefon egy falusi házban. Kétszer is megkérdezem, mert nagyon hihetetlennek tetszett. A Kötéséi Községi Tanácson azonban megerősítik, hogy így van. Ha a tsz- ben valaki hívni akarja Trimmel Henriket, csak fölemeli a telefont az irodában, és mondja, hova menjen. Az akácos sokáig takarja előlünk a határt. S míg a gépkocsi felkapaszkodik a dombok között, azon gondolkodom, hogy ez a telefon valahogyan az élet új jelenségei közé tartozik. Még akkor is, ha nem a saját kényelméért szereltette be a tulajdonosa. Mondják róla, hogy amikor felvásárló volt, sokat kellett szaladgálnia. Meggondolta magát, és beszereltette a készüléket. A felvásárlást azóta abbahagyta, de a telefont megtartotta. van. Körülbelül húsz ember a jogosítvány után mindjárt megveszi a kocsit Dehát így van ez rendjén. GONDOK, ÖRÖMÖK Az utánpótlás, a fiatalok? — érdeklődöm. — Azt az ötéves időszakot, amikor mindenki elküldte a fiát a faluból, mi is érezzük — mondja az elnök. — De most már van négy növény- termesztő gépész tanulónk, s két baromfitenyésztőnk. A kovácsaink pedig most szabadultak. S ha az ember a jövőt nézi, akkor úgyis a fokozott gépesítésre kell számítani. Az a jó, ha van ilyen szakember. Míg így beszélgetünk, jön egy nap- cserzett arcú ember valahonnan a tisztító mellől, s az elnöknek javasolja, hogy cseréljék ki a rostát, mert ezen a nagy szeműn átfolyik sok jó mag. Káposztamagot tisztítanak. — A most alakuló tsz-szö- vetség talán sok gondot levesz a vállunkról — folytatja az elnök, amikor kettesben maradunk. — A Balaton-part közelsége sok lehetőséget kínál, s ezt együtt talán köny- nyebben tudjuk majd kiaknázni. — Hogyan vélekednek a faluban az alakuló szövetségről? — Sokat vitatkoztunk s most kialakult egy általános vélemény: ha mindenki azt akarja, sikkor lehetőség lesz a továbblépésre. S én tudom, fogy mindenki azt akarja. Kercza Imre Régi emlékek fölidézésével kezdjük a beszélgetést. — Tudja, mi volt itt, amikor megjelentek a fúrósok? — Nem tudom. — Még az olajosok nagyszüleit is szidták a parasztemberek. Annyi átkozódás évszázadok alatt nem hangzott el a mi falunkbaij, mint abban az évben. Mert a lánctalpas vontatók keresztül-kasul felszántották a határt, járhatatlanná tettek minden utat Ki gondolt volna akkor arra, hogy az I átokból áldás lesz?! Pedig az lett Az *-áldás>- fényeiről Somogyvári István, a községi tanács vb-titkára tájékoztat — öt éve egy falugyűlésen döntött a lakosság. Elfogadta tató és Szerelő Vállalat javaslatát a gázvezeték kiépítésere. A községfejlesztési alapból 1 200 00 forintot adtunk erre a célra. A lakosság jelentős társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással segített Egyszobás lakás esetében 1800, kétszobásnál 2000 forintot kellett fizetni a fővezeték kiépítéséhez. A bekötési díj — a fölszereléssel együtt — az égők számától függően 4—7000 forintba került. Akkor néhányan sokallották ezt az összeget, de azért néhány idős család kivételével mindenki benevezett Hogy most öt év után mi a vélemény? — Négyszázkilencven házban fűtenek és főznek gázzal. Az A lakosságnak — családonként — évente 2000 köbméter gázt ad a vállalat kedvezményes áron. Vagyis mindössze 34 fillért kell köbméteréért fizetni. A 2000 köbméter a legtöbb családnak egész éven át elég. Tehát 680 forintba kerül évente a tüzelő és a kényelem, Sgy-egy család korábban átlagosan 2500 forint ára' fát és szenet tüzelt el évente. Most már a falu termelőszövetkezete is kezdi kihasználni a gázadta lehetőségeket. Három sertésfiaztatót akarnak gázzal melegíteni. Tárgyalások folynak arról is, hogy a babó- csai, a bolhói, a péterhidai és a komiósdi szövetkezetek közösen építenek egy meleg levegős, gázzal működő lucernaSZORGALMAS EMBEREK Túl az akácoson, ahonnan már a kertészet ládahegyei éppen olyan jól látszanak, mint a szigorú rendben álló szőlősorok, motorral nyargal a tsz-elnök, Schmidt Gyula. A munka nagyon sok — mondja, csak az a szerencse, hogy mindenhova akad ember. Amióta megalakult a tsz, mindössze egy család vett magának telket és házat a Balaton-parton. A többi itt maradt. Pedig nem könnyű az élet itt a dombokkal szegélyezett községben. A határ sok kézi munkát igényel, de — s mosoly fut végig az elnök arcán — ezen a nyáron sem volt nagyobb hiány munkáskézből. A kapálások idején szorított egy kicsit az idő, most már olyan gondokkal küzdenek, hogyan adjanak munkát az embereknek. Mert Kötésén mind a 412 tag rendszeresen dolgozik. Még a nyugdíjasok is részt kérnek a munkából. A határban találkoztam egy hajlott hátú emberrel. Névrokona a telefontulajdonosnak, öt is Trimmel Henriknek hívják. Azt mondják róla a vezetők, hogy mididig munkát kér. Kérdem tőle, mennyi munkaegysége van ebben az évben? — Fontosán én azt nem tudom. Kétszáz vagy kétszázhúsz. — Itt nem írják az emberek? Az elnök válaszol: — Hónap végén a brigádvezetővel beszélik meg. Ha probléma van, azt is együtt tisztázzák. Vita nemigen adódik ebből. AZ ÚJ ÉLET JELEI Persze azért vita itt is van. Az elnök szavai szerint nincs olyan vezető, akinek az intézkedései minden embernek tetszenének. — Nekem komoly problémám még soha nem volt a tagsággal. Vitatkoztunk ugyan, de a végén csak dűlőre jutottunk. S most már az emberek látják, hogy a veztőség értük dolgozik, nekik akar segíteni, hogy szebb legyen az élet. A kötcsei emberek mindig szorgalmasak voltak. Módos gazdák lakták a falut. De mindenért keményen megdolgoztatta őket a föld. Ingyen semmit sem adott nekik. Most viszont? Szeretik kihasználni a lehetősegek adta kényelmet. Jobban élnek, s nem hajtják úgy agyon magukat, mint hajdan. De arra kényesen ■"''veinek. hogy minden munkát idejében és jó minőségben végezzenek el. Csak a lehetőségek jobbak most. A gépek sokat segítenek. s talán a lehetőségeket is jobban kihasználják az emberek. A tanácson ezt egyszerűen szemléltetik: a faluban most több a televízió, mint a felszabadulást követő években a rádió, s több autó- tulajdonosa van, mint ahánv mojtortulajdonos volt annak idején. S az már senkinek sem szúr szemet, hogy az MHS gépkocsivezető-tanfolyamának negyven hallgatója i Kőolajosok A vallomás így hangzik: — Mi megbecsülésnek tartjuk, hogy ránk bízták a Barátság Kőolajvezeték építését. A legnagyobb és leggyorsabb munkánk volt ez. Aki így vélekedik, Punyi Istvánnak hívják. Akkor építésvezető volt, most a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat te- lepveztője. Huszonhét esztendeje hegesztőként kezdte a kőolajosoknál. Keménnyé formálta ez a több mint negyedszázad, mert a vezetéképítőknél csak kemény ember él meg. Nemcsak a munkával, a természettel is meg kell küzdeni. Ezt vallja a darutraktoros, Asztalos István is. Keményen cseng a hangja, amikor Jószerencsét köszön. Aztán, ahogy helyet foglal, ezt mondja: — Mi ketten végigcsináltuk az egészet. Elejétől végig. — Mi volt a legnehezebb "a munkában? — Vác határában át kellett leélni a Naszályon. Sáros, iszaA legnagyobb és leggyorsabb munkánk volt Punyi István. — mondja pos volt minden. A gépek szemlátomást süllyedtek az iszapba. — Persze, az Ipoly sem volt könnyű — teszi hozzá Punyi István. — Azt én nem csináltam — válaszolja a traktoros. — De a Dunát igen. Az könnyebb volt, mert a gépek biztos talajon álltak a parton. Az Ipolynál meg éppen árvíz volt, amikor keresztülhúzták a vezetéket. Vizesen dolgozott mindenki. A traktoros hét és fél esztendeig volt a vezetéképítőknél. Most a telepen dolgozik, s közben iskolába jár. Mert egyre bonyolultabb gépek jönnek a vállalathoz. Tanulnia kell. A gépészképző szakiskola hamiadik évfolyamát végzi. De mozdulataiban, gondolkodásában erős nyomot hagyott a kemény hét és fél esztendő. — Kint a területen érezni kell a munkát. Erezni kell a gépeket is. Pista bátyám nagyon jól tudja: hiába van egy kitűnő csoportvezető, ha nem jó aHraktorosa. — Távvezetéknél egy traktorosnak mindent kell csinálni. Ezért tartják kincsnek a jó traktorost — veszi át a szót Punyi István. — És a mi traktorosaink szeretik a szakmájukat. Pedig sokszor nehéz körülmények között dolgoznak. Ennek ellenére nem szívesen válnak meg a vállalattól. Ide jönnek emberek, de nemigen mennek. — Hogy egy ember marad vagy nem, az a munkahelytől is sokban függ — mondja a traktoros. — A munkahelyeiben mostoha körülmények között dolgozunk, de kitűnő a kapcsolat a vezetők és a beosztottak között. S ez sokat számít. Nézem ezt a két embert. Olyan érzésem van, mintha a munka teljesen összéforrasz- totta. volna őket. Egyformán gondolkodnak, egyformán éreznek. Nagyon szeretik a szakmájukat. Ha a nehézségekről kérdem őket, a szépségéről beszélnek. A telepvezető párttitkár is. 1958-ban bíztak meg először a vállalat kommunistái ezzel a feladattal. Azóta mindig újra öt választották. Az embereket jól ismeri nemcsak a telepen, hanem az építkezéseken is. Hiszen minden dekád végén bejönnek, s behozzák a gondokat éppen úgy, mint az örömöket. — Sok szépséggel találkozik az ember ennél a vállalatnál. Amikor én ide kerültem a fel- szabadulás után, romokban hevert minden. A távvezetékek nem működtek. Amikor először megindult az olaj a zalai Megyeszerte megszervezi az AKÖY a propán-butángáz házhoz szállítását mezőről Budapest felé, mi azt mondtuk, hogy megindult az élet. Aki itt mozogni tudott, az mind a vezetéken dolgozott akkor. Azóta sokkal nagyobb Lapunk a közelmúltban foglalkozott a propán-butángáz ellátásával és a szállítási gondokkal. Cikkünkre Késmárki József, az AKÖV forgalmi és kereskedelmi szakosztályvezetője küldött választ Ebben a többi között megírja, hogy vállalatuk intenzíven csak ez év márciusától foglalkozik gázszállítás- sal. Azóta nemcsak Kaposváron végzik ezt a munkát, hanem a megye más területein is. Külön gázos járatok hetemként egy alkalommal, meghatározott napon mennek végig az útvonalon, s fölveszik a megrendeléseket, illetve a palackokat. Több útvonalon viszont egyelőre csak a darabárus járatokkal tudják megoldani a gáz házhoz szállítását. — Vállalatunk nem is olyan távoli célja, hogy az egész megye területén megszervezzük a háztartási gáz kiszállítását — fejeződik he az AKÖV szakosztályvezetőjének válasza. jelentőségű munkát is végezünk, de nekünk most is az az emlékezetes. Az udvaron speciális rendeltetésű gépkolosszusok sorakoznak. Az ember kicsinek látszik mellettük. De amikor a munkáról beszélnek, a föld mélyén kígyózó ezüst színű csövekről, csak arra lehet gondolni, hogy nagyon erős az ember. A munkájában, tudásában van az ereje. K. L idén eddig már nyolc új ház épült, mindegyikhez be van kötve a vezeték. A vasútállomás kivételével minden köz- intézményben gázzal fűtenek. szárító üzemet A gazdaságos- sági számítások szerint bőven megtérül a befektetés. Németh Sándor Nincs tervezője? Mintavásárlás a raktárban Budapesten a napokban új mintaboltot nyitott a Ruházati Miníaitervező Vállalat Különleges raktár ez: csillogó tükörfalú, faburkolatú, nagy helyiség, bőrfotelekkel, lakkozott asztalokkal, a ma- nekenek részére fenntartott bemutató hellyel. Ide járnak most már néhány nap óta az ország minden részéből a ruhagyárak és a Ktsz-ek megbízottai. Űj mintákat, új divatholmikat vásárolnak itt. Közük a kívánságaikat, s ekkor előlép egy maneken, bemutatja az elképzeléseikhez leginkább illő divatkreációkat. A megrendelő olykor 15—20 modell közül választja ki a legtetszetősebbet A vásárlás a következőképpen zajlik le: a megrendelő megkapja a modellt, vagyis az eredeti darabot, valamint az összes műszaki adatot, a méreteket színmintákat Ennek birtokában azután »otthen« a gyárban, vagy a műhelyben sorozatban kezdik készíteni a terméket Előfordul, hogy valaki »monopolárut-« vásárol, vagyis: olyan modellt, amelyet más gyár, más vállalat nem gyárthat. A Ruházati Min- tatervező Vállalatnál ilyenkor átadják az eredeti dokumentumot is. Ezek a monopoltermékek azután szép kiállításban, kis szériában kerülnek forgalomba. A mintaterem csak néhány napja működik, de már sokan érdeklődnek külföldről is. Hasznát azonban leginkább azok a gyárak, vállalatok látják, amelyeknek nincs önálló tervezőirodájuk. Most készen kapják a műszaki leírást és azt a képet, illetve modellt, amely mutatja, milyen lesz majd az új termék. Vagyis gyártásra készen viszik haza a legújabb, legdivatosabb, a forgalomba még ki sem került ruhákat, köztük olyanokat is, amelyeket meet kezdenek hordani Párizsban, Londonban, Moszkvában. A Ruházati Mintatervező Vállalat a monopoltermékek eladásával jelentős összeghez jut, a vidéki ktsz-ek, gyárak pedig a legújabb modellek birtokában versenyképesek lesznek az új mechanizmusban a hazai piacon és külföldön egyaránt. (Schiffer) Jövőre már exportra is termel a barcsi vasgyár Repülő-darupálya — Új mérföldkő Tizenkét brigád versenyez A megye legfiatalabb üzeme I ventillátor- és gépháztartó beeddig kétszer nyerte el az élüzem címet. Ebben az évben ötvenkétmillió forint értékű árut vár a népgazdaság ettől a gyáregységtől. Augusztus végéig harmincegy millió forint értékű készárut termeltek: ötvenkét nagyméretű cementtároló sálót 'gyártottak. Jelenleg hat új termék készítésén dolgoznak. A Magyar Hajó- és Darugyár megrendelésére vasvázas csarnokot készítenek. Ehhez a munkához háromszáz tonna vasanyagot használnak fel. Itt készül a székesfehérvári kavicsrakó és -tároló állomás vasszerkezeti berendezése. A hagyományos acélszerkezetű darupályákból hatvan készletet gyártanak. Most kezdik meg a nehéz kivitelű, könnyen összeszerelhető úgynevezett repülődaru-pályák gyártását. A be- tonelem-készítő vállalatok részére többféle sablont állítanak össze. Ezenkívül különféle vasszerkezeti pódiumokat, rendezéseket és mintegy hót és fél millió forint értékű tető- szerkezeti elemet gyártanak. Elkészült a gyáregység műszaki fejlesztési terve. A jövőben szeretnénk áttérni a sűrített levegős kézi szerszámgépek alkalmazására. A jubileumi munkaversenyben tizenkét brigád tett felajánlást. Az üzem kollektívája az idén is olyan munkaeredményeket kíván elérni, hogy ismét kiérdemeljék az élüzeni címet A munkások képzésére szakmunkásvizsga-előkészítő tanfolyamot szerveznek. A szeptember elején kezdődő tanfolyam előadásain 33 lakatos, 5 forgácsoló és 3 villany- szerelő vesz részt. Az üzemben elmondották, hogy a jövő évben teljesen új termék gyártására térnek át. Egy nyugati cég megrendelésére önhordó vasvar = "aktárakat készítenek. Az . m történetében először termelnek majd exportra.
