Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-12 / 216. szám
Eedd, 1967. szeptember 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tanévnyitó a zeneiskolában ünnepélyesen nyitották meg az új tanévet a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában szombaton este. Növendékek és szülök töltötték meg a nagytermet, ahol Merényi György igazgató köszöntötte a megjelenteket, s a zene, a zeneoktatás fejlődéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán halálával a tehetséges és törekvő fiatalokra vár a megkezdett út folytatása. A kaposvári zeneiskola az ország többi zeneiskolájával együtt azon fáradozik, hogy ne csak büszkék legyenek Kodály Zoltán hagyatékára, hanem méltók is legyenek hozzá. Az ünnepi beszéd után az intézet új fiatal tanárai rövid hangversenyt adtak. Műsorukon L isznyai Gábor, Goens, Takács Jenő és Hidas Frigyes egy-egy darabja szerepelt Megy a len a vándorútra Jól fizetett a len a porrogszentkirályi tsz-ben. A tsz hatvan holdon termelt az idén lent. Húszmázsás holdankénti átlagtermésre számítottak, s harmincmázsás átlagtermést takarítottak be. A kévékbe rakott lent a csurgói vasútállomáson vagonokba rakják és a lengyárnak szállítják. Somodor a lajstrom végén MI VAN A KÖNYVESPOLCON? Végig az utcán egy teremtett lélekkel sem találkozik az ember. Minden ahlak zárva, csend van még a zsalu- gáterek mögött is. Aki dolgozni tud, a mezőn van, az idősebbek meg az állatok körül találnak munkát A poros házakra, kertekre mereven bámul a nap. elbágyasztja a kiskertek zöldjét, halvány szirmú virágok ájuldoznak a kerítések tövében. Átforrósodik, éget az utca pora, amelyben taláh még az árnyék is gyorsabban iramlik a léptek után. A tanácsházán száraz arcú idős parasztasszony ül a középső szoba nagy asztalánál. Megrezdül a kopogásra, pedig nincs egyedül. A falon kopott néprádió, azt hallgatja Bemutatkozunk egymásnak, de a nevét nem értem. Aztán, hogy jobban megértsük egymást, az ajtó felé indul, és egyetlen mozdulattal kihúzza a rádió csatlakozóját a falból. Az arcán látszik, hogy megzavarták, hogy belül még az elnémított rádió utolsó szavaira figyel. Készségesen elmondja, kit hol találok a faluban, és én búcsúzóul megkérdezem, tud-e róla, hogy Somodorban nagyon kevés könyvet vásárolnak? Mire azt feleli: — Igen, keveset. Nem is tudok olyanról, aki venne. A táskámra néz, látom, hogy laposnak találja, aztán biz- tatólag hozzá teszi: — Egy-kettőt azért biztos el lehet adni..: Az ajtóban -állva megkérdezem: visszadu gb atom-e a rádió csatlakozóját a falba. Megvonja a vállát. Már az udvaron vagyunk, amikor megszólal ismét a rádió: Móricz Zsigmondra emlékeztünk — hallani a bemondót. — Az elhangzott regényrészletet ... — beszél tovább a néprádió most már az üres szobának. Az iskolához vezető úton nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy az idős, száraz arcú asszony vajon el- olvasná-e a rádióban hallgatott Móricz-regényt, kíváncsi-e a befejezésére, megvásárolná-e néhány forintért könyv formájában. Hiszen úgy ült a szobában, kettesben az előadó hangjával, mintha egy jó ismerősét hallgatná. Csak az iskolások Az iskolánál már ismerik a hivatalos statisztikát, amely szerint a múlt évben Somodorban költöttek legkevesebbet könyvre a megyében. Az egy személyre jutó könyvvásárlás értéke nem éri el még az egy forintot sem, mindössze ötven fillér. Ez valószínű országosan is a legalacsonyabb átlagok közé számít. — Száznégy olvasónk van — tájékoztat Tamás Árpádné óvónő, a község könyvtárosa —, a többségük iskoláskorú. Beiratkoznak a kötelező olvasmányok beszerzése miatt, később aztán sokan megszeretik közülük a könyvet A pedagógusokkal együtt azon igyekszünk, hogy a karácsonyi, a húsvéti meg a névnapi ajándékok között minél több legyen a könyv. A boltban Honnan is szerezzen könyvet a somodori ember, amikor a község egyetlen boltjában sem kapni? — Valamikor árusítottak könyvet a boltban, de ott porosodtak — mutat a boltos, Nagy Gyuláné a bakancsokkal megrakott sarokra. — Akkor sem igen fogyott. Dolgos emberek a somodori- ak, estére kelve nagyon elfáradnak. Olvasásra nemigen jut idejük. Az előző boltos nem is rendelt a gyenge kereslet miatt. Csodálkoztam is, amikor a memyei szövetkezeti központ most kérés nélkül elrendelte a könyv árusítását A fiatalokban bízom, talán vesznek majd egyet-egyet — Én nemigen veszek — mondja a boltban ácsorgó Markó Jóska nyolcadikas —, vegyenek inkább a lányok, azok jobban ráérnek olvasni. A régi boltos könyvei majdnem mind olcsók voltak, mégsem keltek el a faluban. rekek ajándékba kapott könyvei fokozatosan kiszorítják majd a készleteket és mogyorót törő porcelán mókusokat a polcokról, eltelik néhány ünnep, néhány névnap, néhány karácsony. A pedagógusok új műsorokat terveznek a télre, és addigra az új könyvek is megérkeznek majd a boltba. Az igazi gazdagságot jelentő út, amely kilátást nyit majd a világba, már készül. Megkezdték az alapozást. Nagy József Rövid szenvedés után szeptember 8-án egy termékeny munkáséletet ragudalt el sorainkból a halál. Völgyi Lajos elvtársat, a munkásmozgalom régi harcosát, a Kaposvári Pártbizottság tagját, az építömun .ások szeretett Lajos bácsiját. Temetése szeptember 13-án, szerdán du. 3 órakor lesz a Keleti temetőben. Völgyi Lajos 1883. március 9-én született Kaposváron, és 13 éves korától nyugdíjazásáig az építőiparban dolgozott. A fiatal Völgyi Lajos hamar fölismerte helyét a társadalomban, és 1902-ben Aradon már a szervezett munkások között találjuk. A sikeres aradi sztrájkok idején egy életre elkötelezte magát a munkásmozgalommal. 1905- ben Kaposvárra került dolgozni, és első útja itt is az építőmunkások közé vezetett. További tevékenysége szervesen összefonódott a kaposvári munkásmozgalommal. 1906-ban a törvényszéki palota építésénél Völgyi elvtársat a sztrájkoló kőművesek bizalmijuknak választják. A sztrájk győzelemmel ért véget. Az 1910-es években már ismert szakszervezeti vezető, s ezért elsőként hívják be a világháborús mozgósításkor, 1914 nyarán. 1917-ben egy győztes sztrájk után kénytelen Mosonmagyaróvárról eljönni, és ismét Kaposváron dolgozik. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idejétől a Tanács- köztársaság kikiáltásáig Völgyi elvtárs tevékenyen dolgozik a proletárdiktatúra győzelméért. A munkáshatalom megteremtése után részt vett a kapitalista bankok szocializálásában, majd ezek végrehajtása után d termelőszövetkezetek megyei politikai megbízottja lett. Vezetőségi tagja a megyei munkástanácsnak és tagja a megyei forradalmi törvényszéknek. A Tanácsköztársaság megdöntése után ellenforradalmi tisztek letartóztatják, és a megye vezetőivel. Latinka, Tóth és Szalma elvtársakkal együtt bebörtönözték. Az egyévi börtönélet után ötéves rendőri felügyelet következett. A húszas években állandó rendőri felügyelet alatt állt. Völgyi Lajos miatt kétszer oszlatják fel a Munkásotthon vezetőségét. Az erősödő fasiszta terror nyománk egyre kevesebb a lehetőség a második világháború évei alatt a szervezkedésre. Az ország 1944-es megszállása után bebörtönzik megyénk legjobbjait. . Ez a sors vári Völgyi elvtársra is, a Gestapo internálta. Ki- szabadulása után néhány hétig újból rendőri felügyelet alatt állott. A felszabadulás után azonnal bekapcsolódik a párt munkájába, szervezésébe. Különösen az épitőmunkások körében fejtett ki aktív szervező és nevelő tevékenységet. Az ellenforradalom nehéz napjaiban bátran kiállt a szocialista eszmék mellett. 1957-től idős kora ellenére tevékeny tagja volt a városi pártbizottságnak, és fáradságot nem ismerve hajtotta végre a különféle pártmegbízatásokat. Eredményes, hosz- szú munkáséletét a párt és az Elnöki Tanács kitüntetésekkel ismerte el. Megkapta az 1919-es Tanácsköztársasági Emlékérmet, a Szocialista Munkáért Érdemérmet. 1966- ban a Munka Érdemrend Ézüst fokozatával, 1967, május elsején pedig a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. Völgyi elvtárs személyében a fáradhatatlan ember, a hű elvtárs távozott el sorainkból. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Az épülő út Somodor nem szegény falu, de igazán gazdag csak akkor lesz, ha elkészül a bekötő útja, ha eltűnik örökre az utak portengere, az őszi feneketlen sár. Televízió már majdnem minden harmadik háznál van. Rádió minden családban. Az egymás után épülő, szebbnél szebb, nagy ablakos házakban modern bútorok biztosítják a kényelmet. A magasfényű szekrények könyvespolcairól azonban még hiányzik valami. A könyv. Most még színes porcelán figurák, boros, likőröskészletek foglalják a könyv helyét. Addig, amíg az unokák, a gyeJavult az erdőgazdálkodás a barcsi járás termelőszövetkezeteiben Csaknem kilencezer-hat- száz hold erdőjük, és több mint 6600 hold fás legelőjük van a barcsi járás termelőszövetkezeteinek. Az utóbbi években átlagosan 24 000 köbméter fát termeltek ki, illetve értékesítettek. A szövetkezetekben szakvizsgázott erdőfelelősök irányítják a kitermelési és a telepítési munkákat. A járásban gondoskodnak az erdőfelelösök rendszeres továbbképzéséről. Most kezdték meg az erdőfelelősök szakmunkásvizsgára való előkészítését. Nagyrészt a szakmai irányításnak köszönhető, hogy az utóbbi években egyre nagyobb gonVizsgázott erdőfelelősök irányítják a munkát dot fordítanak az erdősítés- árut, fríz anyagot és dongát re, illetve fásításra és a gaz- is gyárt saját faanyagából, daságos értékesítésre. A múlt évben például 46 holdnyi területet erdősítettek és fásítottak összesen. 86 000 cse- csemetét és 23 000 darab su- hángot ültettek ki. Ma már huszonhárom szövetkezetnek van saját szalag- fűrésze. A barcsi, a babócsai, Darányban tavaly 2600 köbméter fát termeltek ki. Jelentős részét fel is dolgozták. 726 forint volt a köbméterenkénti bevételük, ösz- szesen 1 872 000 forintot kaptak az ipari fa értékesítése révén. A jövőt illetően 40—43 000 a bolhói a csokonyavison- köbméter f kitermelésével tai, a darányi, az istvándi, a kastélyosdombói a tótújfalui, a rinyaújlaki és a szuloki szövetkezet olyan felszereléssel rendelkezik, hogy fűrészárut és épületanyagot is tud készíteni. A darányi és a csokonyavisontai tsz félkész lehet számolni. A szövetkezetek ezzel arányosan nagyobb területeket fásítanak. Egyre nagyobb gondot fordítanak a kitermelési munka ésszerű gépesítésére. IVe^oIdást kell találni MIÉRT NINCS VÍZ A NAGYATÁDI TSZ-MAJORBAN? VAN EGY RENDELKEZÉS, amely kimondja, hogy azokban a községekben, ahol tör- pevízm ű- társulás működik, más vízmüvet építeni nem lehet Azaz ha a község lakóit a törpe vízmű látja el vízzel, akkor a termelőszövetkezeteknek is a -társuláshoz kell csatlakoznia tagként, és a gazdaság majorja is ebbe a közös hálózatba kapcsolódik be. Félreértés ne essék, amikor erről a rendelkezésről beszélünk és a vele kapcsolatos észrevételeket szóvá tesszük, nem az intézkedés helyességét vitatjuk. Mert érthető, kézenfekvő ez a rendelkezés, és helyességét sem a nagyatádi, sem a segesdi szövetkezet nem vonja kétségbe. Végső soron nem az a döntő, hogy hogyan és milyen úton biztosítja a gazdaság jószágainak a naponta szükséges vizet, hanem az, hogy legyen víz! Ez az alapállás és ebből a szempontból tesszük szóvá nem éppen kedvező tapasztalatainkat Amikor a nagyatádi szövetkezet a múlt évben arról értesült, hogy a rendelkezés értelmében nem építheti meg saját hidroglóbuszát, csatla- koztt a társuláshoz. Elég tetemes összeget kívánt ez tőlük: 181 000 forintot fordítottak a víz bekötésére, ezenkívül hatszázezer forint hozzájárulást vár tőlük a társulás, amit öt év alatt fizethetnek meg. És mindezen túlmenően évente átalányban tizennégyezer forint vízdíjat fizetnek. Mindezekért csupán azt várta a szövetkezet — és joggal —, hogy a számottevő befektetés után megoldódjon központi majorukban a jószágok vízellátása. Egy közelmúltban kelt jegyzőkönyv- tanúsága szerint azonban sajnos nem ez a helyzet. Júliusban, de főként augusztusban (a jegyzőkönyvben augusztus 21-e és 22-e van megjelölve) reggel héttől délután négyig nem volt víz. Az állatgondozók méltán háborognak, hiszen az ő keresetük az eredményességtől függ, és főként a tehenészetben, de az állat- tenyésztés más ágaiban is kieséseket okoz a vízhiány. Másrészt pedig igazuk van, mikor azt hangoztatják: ha ennyit áldozott a gazdaság erre a célra, akkor ne fordulhassanak elő ilyen zavarok. Észrevételeikkel egyet kell érteni. Tudjuk, hogy az idei aszály ilyen vonatkozásban is gondokat okoz, a társulásnak azonban kötelessége, hogy gondoskodjon a központi major folyamatos, rendszeres vízellátásáról. A nagyatádi szövetkezettől, miután belépett a társulásba, a segesdiek vették Yneg a hidroglóbuszt. Amint erf’"-"'r már foglalkoztunk vele tanunkban is, megépíteni azonban azóta sem tudták, mivel közben Segesden is megalakult a társulás, s a rendelkezés rájuk is vonatkozik. Igen ám, de a vízmű még egészen kezdetleges, a bekötési engedélyeket korlátozottan adják a faluban, mivel a lakosság ellenállását sem tudja szász százalékig biztosítani. AM NÉGY-ÖT ÉVET, míg agyobb lesz a vízmű kapacitása, nem várhat a szövetkezet, márcsak azért sem, mivel ez a gazdaság számottevő részt vállalt magára a -negye szarvasmarha-tenyésztése fejlesztésének programjából. Már-már olyan gondolatokat forgatnak a szövetkezet vezetői, hogy szép terveikből, népgazdasági szempontból is hasznos elképzeléseiktől el kell állniuk egy időre, mert biztonságos vízellátás nélkül nem képzelhető el elgondolásaik valóra váltása. A tárgyalások, a 1anácskozások még folynak. A szövetkezet a hidroglóbuszt, amelyet megvásárolt, semmiképpen nem akarja más nagyüzemnek átadni. Szóba került már ez is, de ilyen javaslatot senkitől nem hajlandók elfogadni. Mert ha a központi majorban nem hasznosíthatják, a másik, távoleső majorban okvetlenül szükségük van rá. De természetesen elsődleges a központi major gondjának megoldása. Hadd jegyezzük meg, hogy nem a rendelkezés megszegése, »kijátszása« a cél. Ha megfelelő vízmű, elegendő víz állna rendelkezésükre, a gazdaság nem kéme vízjogi engedélyt, hanem minden további nélkül csatlakozna a társuláshoz. De az itteni adottság más megoldást követei. Ezért is javasolták, hogy engedélvezzék a hidro- «lóbusz felállítását és egy kút fúrását, a szövetkezet pedig minden további nélkül a társulás rendelkezésére bo- esátia a fölösleges vízmenv- nviséaet.. Mert eb orv már említettük, az elsődleges az. hogy biztosítva leaven a je- 'enlegi háromszáz szarvas- marha számára, a víz. AZ IDA MÚLIK A hidroróhusznak nemcsak ára van, banem smortizáeióla is. Ez sem elhanyagolható szempont, amikor ott van. megvan. csak énoort nem baszni Iható Olvprt ennö nehézség r'7.. amit, okvpfinníil és mielőbb orvosolni kell! Vörös Márta
