Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-02 / 208. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara i 50 FIXLÉB Somom Méplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évíolyam 208. szám. _____ 1967. szeptember 2., szombat A MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Telefon egy falusi házban (3. o.) A jövő heti rádió- és tv-műsor (5. o.) Ne packázzanak Telük! (6. o.) Külföldre a Pannónia kincse Megnyílt „A szovjet tudomány és technika ütvén éve64 jubileumi kiállítás A Pannónia Szőlőtársulás szerény eseményt jelzett teg­napra szóló meghívójában: helyi csemegeszőlő-bírálatra és exportcsomagolási bemuta­tóra invitálta az érdekelte­ket. Egybe is gyűltek a déli órákra mindannyian azoknak az országos szerveknek a képviseletében, amelyek a Pannónia kincse meghonosí­tásához, elszaporításához, ter­meléséhez, külkereskedelmi értékesítéséhez közvetve vagy közvetlenül segítséget adtak gedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a nemesítőket, Feri bácsit és Gyula bácsit. Javós Gyula bácsinak külön érdeme, hogy Somogybán, itt Nagyberkiben élére állt az új szőlőfajta meghonosítására irányuló kezdeményezésnek, és a kezdeti nehézségek el­lenére sem veszítette el ked­vét, hanem a helyi vezetők támogatásával mindvégig ki­tartott a helyes cél mellett — mondotta többek között a és adnak a társulásnak. Sze­rény eseményre számíthat­tunk, de ez a találkozás nem­csak valaminek az elkezdődé- sét jelentette, hanem — amint a helyszínen kiderült — egy­szersmind többszörös jubileu­mot is ünnepelhettek a rész­vevők. — Abban a megtiszteltetés­ben van részem, hogy mind­nyájunk nevében szeretettel köszönthetem körünkben Pó- czik Feri bácsit, aki most jubilál: huszonöt évvel ez­előtt, ezerkilencszáznegyven- kettőben keresztezte, nemesí­tette a Pannónia kincsét — taps szakítja félbe Pónusz Lajos főkertész szavait. — Itt élő társának, Javós Gyula bácsinak, akit szintén sok szeretettel üdvözlök, ugyan­csak nagy érdeme van ab­ban, hogy a Pannónia kincsé­ben meglátta, a jövő gazda­ságosan értékesíthető cseme­geszőlőjét, és ennek megfe­lelő gondossággal felkarolta, szinte pátyolgatta azt. — Is­mét tapsra verődnek a tenye­rek. — Tíz évvel ezelőtt kezdett segítséget adni a HUNGAROFRUCT ahhoz a céltudatos munkához, amely­nek eredményeként most út­nak indíthatjuk külföldre a Pannónia kincse első szállít­mányát. Miután a részvevők több szőlősort végigjártak, a ju­bilánsokat üdvözölte felszóla­lásának első szavaival, reá­juk. egészségükre ürítette po­harát Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is mondván: — Bo­rn egyei pártbizottság első tit­kára. Az ilyen bemutató, ankét és eszmecsere kiváló alkalom ama, hogy a napirendre tű- "tt témáról szélesebb átte­kintést adjon. . így történt ez tegnap is. Hányadán is ál­lunk a csemegeszőlővel? Czanik Sándor, a HUNGA­ROFRUCT Külkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat osztály- vezetője kifejtette: a cseme­geszőlő az alma után a má- ; mölcsfajunk. Annak vagyunk tanúi, hogy az igény jelen­tősen megnőtt iránta, és fő­ként a minőségi követelmény emelkedett magasra. A ma­gyar fogyasztó az illatos, za­matos, muskotályos szőlőt szereti. Egész Európában ez­zel ellentétes a közízlés: a borostyán színű, nagy bogyó- jú, húsos szőlőt kedvelik. Ilyent kínálnak eladásra a bolgárok, a törökök, a spa­nyolok, a görögök és mások. Elő kellett állítanunk ne­künk is olyan fajtát, amely- lyel állhatjuk a versenyt Európa piacain. A Pannónia kincse nem egyszerűen egy új fajta, hanem vele olyan korszak kezdődik, amellyel megjelenik a fogyasztók asz­talán az illatmentes, nagy bogyó jú csemegeszőlő. Vitat­hatatlan, hogy az új szőlő a hazai fogyasztásnak is nagy nyeresége — állapította meg a külkereskedelmi vállalati osztályvezető, miután gratu­lált a társulás vezetőinek, dolgozóinak abból az alka­lomból, hogy Magyarország­ról elsőként ők küldik el a Pannónia kincsével megra­kott exportvagont. Négy évvel ezelőtt a kör­nyék négy termelőszövetke­zete hozta létre a társulást azzal a fő céllal, hogy sza­porítóanyagot állítsanak elő országos szükségletre. Közben saját maguk is telepítettek. Ma száz holdas már az ültet­vény, s ennek jórésze termő­re fordult Láttuk a terület bejárásakor, hogy gazdag a termés. Megkezdődött ugyan a szüret, de mérési adatok még nincsenek. A becslések szerint megadhatja holdja az ötven mázsát. Ennek a faj­tának ugyanis szerencsés sa­játossága, hogy másodtermést is érlel. Felszólalásában Németh Fe­renc elvtárs a megyei párt­bizottság és a megyei tanács nevében elismerését fejezte ki ,a társulást alapító tsz-ek és a társulás vezetőinek. Em­lékeztetett arra, hogy akkori­ban az érdekeltek közül sem mindenki tudott bízni a tár­sulás jövőjében, ma viszont már mindannyian megelége­déssel tapasztalhatják: meg­van az eredménye erőfeszíté­seiknek. — A Pannónia Sző­lőtársulás tevékenysége — mutatott rá — szervesen be­illeszkedik abba a program­Fock Jenő miniszterelnök és a kormány több tagja, és más közéleti személyiségek jelenlétében megnyílt »A szovjet tudomány és technika 50 éve« kiállítás. Képün­kön: Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a megnyitáskor el­vágja a kiállítás szalagját. A városligeti vásárváros te­rületén, mintegy 30 000 négy­zetméter térségen, nyolc pavi­lonban pénteken reggelre nyi­tásra készen állt a szovjet hatalom fél évszázadának tu­dományos, technikai eredmé­nyeit bemutató jubileumi kiál­lítás. A megnyitó ünnepségre érkezett vendégek a vásár zászlódíszbe öltözött főterén gyülekeztek. A nagyméretű Lenin-porto'é fölött a magyar és a szovjet állami zászlókat* valamint a Szovjetunió köz­társaságainak zászlóit lobog­tatta a szél. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró An­tal, a Minisztertanács elnök- helyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Politi­kai Bizottság póttagja, Pulai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Bí­ró József, dr. Horgos Gyula, dasága általános fejlesztésé­nek irányát és feladatait fog­lalja magában. Ami külön is jelentős, mint ahogy itt ma is hallottuk: ennek a szőlő­fajtának a termesztésében or­szágosan is az úttörők közé tartozik a nagyberki vállal­kozás. Ügy látom, hogy dol­gozói a jó termésért mindent megtettek, s vezetőik is ér­ti, kezdeményezőkészségük má­sok számára is példaként szolgálhat, örömmel hallgató tűk további terveiket: még 150 holdat telepítenek 1970- ig, utána pedig 500 holdra növelik a szőlőterületet. En­nek megvalósításában az is jelentősen segíthet, ha a kör­nyék szövetkezeti parasztjai elfogadják, jóváhagyják ezt a tervet, hiszen saját tapasz­talataik alapján meggyőződ­tek róla, hogy jobban járnak, ha jó földjük más növénynél értékesebb szőlőt terem. Jó dolog, hogy a járási szervek bábáskodtak a társulás meg­születésénél, és segítették ed­digi elgondolásaik megvaló­sulását. A Pannónia kincsét innen indították el külföldi útjára. A nagyberki társulás rövid működésének nagy eredmé­nye ez. Méltán gratulált hoz­zá nemcsak a nemesítőknek, hanem Tucsek László igaz­gató révén az egész társulás­nak tegnap Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke. Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára. Sási János, a megyi tanács vb-elnökhelyettese, Csek Jó­zsef, a járási tanács vb-elnö- ke, Tóth Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője és Merényi Károly, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium kertészeti osztályának munkatársa is. Kutas József Kiss Árpád, dr. Lévárdi Fe­renc, Nagy Józsefné, dr. Trautmann Rezső, Veres Jó­zsef miniszterek, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági, tu­dományos, kulturális élet szá­mos vezető képviselője. Részt vettek az ünnepségen a kiállí­tás megnyitása alkalmából ha­zánkba érkezett szovjet kor­mányküldöttség tagjai. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te, továbbá a budapesti diplo­máciai képviseletek számos más vezetője és tagja. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után dr. Aj­tai Miklós mondott üdvözlő beszédet. Dr. Ajtai Miklós beszéde után Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese üdvözölte a megnyitó ünnepség részve­vőit, majd a következő sza­vakkal fejezte be beszédét: — Köszönetét szeretnék mondani a magyar elvtársiak­nak azért a nagy segítségért, amelyet a kiállítás megszerve­zéséhez nyújtottak. A szovjet kormány nevében a kiállítást megnyitottniak nyilvánítom. Ezután fölcsendültek az In- temiacionálé hangjai, majd Vlagyimir Kirillin átvágta a kiállítás bejáratát jelképező piros-fehér-zöld színű szala­got, amelynél magyar ruhába öltözött lányok sorakoztak. A megnyitó beszédek el­hangzása közben »kiegyenese­dett«, 45 fokos szögben fel- emelkedett a Vosztok hordo­zórakétája, rajta a 4725 kilós űrhajóval, amellyel a szovjet tudomány és technika annak idején megkezdte a világűr meghódítását. A megnyitó ünnepség után a vendégek körsétára indultak, hogy megtekintsék a kiállítás gazdag anyagát. A kora délutáni órákban a nagyközönség előtt is meg­nyíltak »A szovjet tudomány és technika ötven éve« kiál­lítás kapui. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents