Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-06 / 211. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kiszolgálás a leltározás alatt is folyik (Tudósítónktól.) Két éve az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat lel­tárcsoportjának tagjai meg átalakították a Latinka Sándor nevét viselő brigádot. A célt — a szocialista címet 1966-ban végzett munkájukkal érték el, s az idei ered­ményeik is olyanok, hogy minden bizonnyal megőrzik a büszke címet. Az idén Martai István javaslatára iaen jelentős újí­tást valósítottak meg: egy olxjan leltározási rendszert dol­goztak ki, amely kiküszöbölte a hosszú zárva tartási. Átadó leltárok esetében nappal a lepecsételt raktárhelyi­séget leltározzák fel. Amikor az üzlet bezár, akkor leltározzák a kiszolgáló helyiségben levő arukat. Másnap reggel már újból kiszolgálhatnak. A leltározás időtarta­ma alatt a boltban — természetesen a nyitva tartási idő alatt — ily módon egy pillanatig sem szünetel a ki­szolgálás. Az új módszer nagyszerűen bevált. 1966-ban a megyeszékhelyen a Május 1. utcai 310-es csemegebolt lel­tározásakor még három napig zarva tartott a bolt, az idén viszont a leltározás alatt is folyamatos volt a ki­szolgálás. .. Hozzátartozik még a teljes kephez, hogy ezt a mód­szert csak átadó leltároknál alkalmazzák, váratlan leltá­rok esetében a hagyományos módon dolgoznak. A LUCA SZÉKE IS GYORSABBAN ÉPÜLT A jubileumi kiállításon Ürranúevú? Még nem. Horváth Katalin tolmács vagyok — mutatkozik be' ez a kislány az űrhajósnak. Választ nem kap, hiszen csak modellel »fogott kezet«, az élmény azonban így sem mindennapi. (Benedek B. István felvétele) BOSSZANTÓ Nálunk úgy mesélték az öregek, hogy az a bizonyos Luca széke egy évig készült Ez jutott eszembe, amikor a minap érdeklődtem a ma- gyaratádiak épülő művelődé­si háza felől, és arra gondol tam, ha ez így megy tovább, a Luca széke avít históriája kismiska lesz ehhez képest. De vegyük sorjába a dolgo­kat. összefogott az egész falu t— mégsem kerül tető a inagyaratádi művelődési ház­ra? — ezt a címet viselte lapunk augusztus 23-i számá­nak egyik glosszája. Egye­bek mellett arról volt ben­ne szó, hogy noha a művelő­dési háznak tavasz óta áll­nak a falai, cserép hiányá­ban nem rakhatnak rá tetőt. S a cikk megjelenése után az történt, amit minden új­ságíró szívesen könyvel el eredményként: úgy tetszett, megoldódik a probléma. Horváth János magyaratádi tanácselnök örömmel újsá­golta, hogy a cikk megiele- nésének napján telefonáltak a Somogy megyei Tanács Építőipari Vállalattól, ők megcsinálják a tetőt. Másnap megkötötték a szerződést, s vállalták, hogy szeptember 10-re rajta lesz a tető az épületen. A múlt hét elején már érkezett Is a cserép, s annak rendje-módja sze­rint föl is került a tetőre —, de nem véglegesen. Ugyan­is. .. Az ügy folytatásáról, mai állásáról Mezőfi Imre, a tanács adócsoportjának veze­tője így tájékoztat: — A cserepet csak idegle­nesen rakták föl, mert most meg a nagybajomi tanács építőbrigádja nem jön ide dolgozni. A tűzfalakat meg a kéményeket kellene felhúz­ni, hogy a tetőszerkezet vég­legesíthető legyen. Azt mond­ják, másutt van munkájuk, nem érnek rá ezt befejezni, így aztán kétséges, hogy a vállalat a hét végére tető alá hozza ezt az épületet. De így is köszönettel tartozunk neki, hiszen a cikk nyomán azonnal jelezték segítőkész­ségüket. A legnagyobb baj az, hogy a bajomi brigád — így értesültem róla — ebben az évben nem vállalhatja nálunk a hiányzó munka be­fejezését. Bosszankodás, öröm és is­mét bosszúság — így válta­kozhatott a magyaratádiak hangulata a falu művelődési házának építése körül. Lám, még a segítő szándék sem elegendő, ha az nem páro­sul mások hasonló megértésé­vel. Szolgáltatás közmegelégedésre A Kaposvári Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet amellett, hogy évről évre bővíti, fejleszti üzlethá­lózatát, kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységét a körzetében, nagy gondot for­dít egyéb feladatokra is. Ér­demes megemlíteni például, hogy az északnyugati város­részben kölcsönzőrészdeget lé­tesített, ahol háztartási kis­gépeket kaphatnak hosszabb- rövidebb időre az igénylők. Jelentős forgalmat bonyolí­tottak le városszerte a nyá­ron a szövetkezet szí kvízbi­zományosai. A MÉK tizennégy megyeszékhelyi zöldségbolt­jában árusítanak rendszere­sen szódavizet — a kaposvári fogyasztási szövetkezet meg­bízásából. A szikvízüzem két műszakba elegendő szódavizet készített a meleg hónapokban is. A szövetkezet házilagos ipa­ri tevékenysége is számotte­vő. A tmk-műhelyben vég­zik a tizennyolc saját szállító jármű karbantartását, felújí­tását. A gépkocsiszerelő rész­leg másoknak is vállal javí­tásokat. Hogy a szövetkezet körzetében az új létesítmé­nyek, felújítások és átalakí­tások olyan gyorsan elkészül­nek — néhány bolt alaplera­kása és megnyitása közt alig telt el több egy hónapnál — abban nagy része van az ütő­képes építőbrigádnak és a hattagú asztalos részlegnek. A jól jövedelmező kötélgyár­tó üzem pénzt hoz, a javító­részleg pedig költséget takarít meg; maguk javítják az üzle­tek hűtőgépeit, sőt esetenként a körzeten kívülieknek is se­gítenek. Ez mind beleilleszke­dik a szövetkezet programjá­ba: ellátni a körzet lakossá­gát nemcsak a kiskereskedel­mi üzletekben és vendéglátó- helyeken, de bővítik az ipari tevékenységet is, hogy még jobban kielégíthessék az igé­nyeket. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárából jöttünk a minap a 2-es számú helyi já­ratú autóbusszal. A Kanizsai utcáig simán ment minden. Ott azonban elakadtunk. Ennek az volt az oka, hogy a csatornaépítés miatt meg- szűkölt úton nem tudtuk meg­előzni az előttünk levő — a csatornaépítésnél dolgozó — jármüvet. Hosszú perceken át szinte lépésben haladtunk. A vonatra siető fonónők zúgolódni kezdtek. «-Akkor, Közeleg 1968. Értekezletek, ta­nácskozások napirendjén s a lapok hasábjain is egyre gya­koribb téma az új gazdasági mechanizmus. Számtalan for­mában ismerkedünk a mecha­nizmus változásainak elvi kér­déseivel, munkánkban pedig mindennapos a részletek, a gyakorlat elemzése, előkészíté­se. Az új gazdasági mechaniz­mus mindinkább élő valóság. Dolgozunk, munkálkodunk rajta — egyszóval: szép, nagy és komoly feladatunk ez a mindennapi életben. Mégis be­vallom, képtelen voltam gá­tat szabni feltörő kuncogó somnak a minap, amikor kéz­be vettem egyik Somogy me­gyei vállalatunk Üzemi Hír­adóját. Ez az augusztusi szám (meg­jelent 750 példányban), a 4. ol­amikor nem volt csatornaépí­tés a Kanizsai utcában, az autóbusz nem ezen a vonalon járt. Most, hogy nehéz itt közlekedni, erre jön. Nem volna célszerűbb az építkezés ideje alatt ismét a régi útvo­nalon menni? — kérdezték. — Jó lenne, ha az illetékesek erre felfigyelnének — mond­ták. Mivel a kérés indokoltnak látszik, ezúttal továbbítjuk. — Sz — dalán izgalmas közléssel csi- gáz föl bennünket. »Leírjuk most hárem pontban, ml a me­chanizmus titka« — olvassuk az Üj mechanizmus című ver- sezet első strófájában. De át­adom a szót a »költőnek«; »Ezt jegyezd meg: a legelső, javítani a hibákon, mert enélkül az írott szó, tartalmatlan ákomhákom.« Bizony. Akombákom az Írott sző. Ha nem javítunk a hibá­kon ... Ez tehát a mechaniz­mus első titka. S most jól fo- góddzunk meg. Le kell szán­nunk az eszmei mondanivalóért oda, a mélybe: »Amit eddig jól csináltál, azt ezután végezd jobban, aki képtelen fejlődni, menthetetlen összeroppan.« Ropp! Hiába, menthetetlenül össze kell roppanni eme Igaz­ság súlya alatt. A negyedik strófához azonban ismét emel­kedjünk fők »Mindennek majd magad látod kárát, hasznát! S kész a lista! Mechanikus mechanizmust nerp vár csak a mcchanista.« Ennyi mindössze. Ugye mi­lyen egyszerű? Javítani kell a hibákon, meg fejlődni kell. Meg minden. S máris kész a lista. Meg a mechanista. Bizonyára ez tetszett meg annyira a híradó nem kevésbé »mechanista« szerkesztőjének, anükor az új mechanizmust mégéneltlő versezetet mecha­nikusan elfogadta az Üzemi Híradóba, oda bele. (Szerző neve a vállalati szerénység miá o elhallgatva.) S kétségte­lenül a sorvégi csingilingi oly meggyőző, muzikális minde­nütt, hogy magam is megih­letve búcsúzom: »Kis nyulacska'jössz te, jössz te, Keli-e finom kelkáp ö s z t e? Hogy ennek sincs sok értsl- me? Lehet, viszont ez jutott eszembe, míg olvastam egy mechanistát, ki föifedte nem­rég a mechanizmus titkát. Na­hát ... H. F. EGY MECHANISTÁHOZ — avagy mi a mechanizmus titka? Dpi Foszlányok Sofőrigazolvánnyal bizo­nyítja, hogy neki szabad' bárkit tévútra vezetni. Egy ismerősöm önzetle­nül támogatja önmagát. Sohasem tanult, mindig levizsgázott. de Csak boncoláskor derült ki, hogy a szíve helyén zseb volt. • • * Régebben a feleségével aludt egy ágyban, most a gépkocsijával. * * * A képeslapok ma min­denre képesek. * * * Tegnap találkoztam egy keselyűvel — éppen a feleségével sétált. * * • Az udvarias ember előbb illedelmesen bocsá­natot kór, s csak utána rúg bele embertársába. * * * A részeg ember egész este egy szót se szólt, csak folyton nagyokat só­hajtott, mégis azt mond­ták, hogy a bor beszél belőle. • • « A mű nagyszerűségének egyik, bizonyítéka az is, hogy elolvasása után asz­pirint kell bevenni. • • * Nem szeretem, ha a bol­ha köhög, viszont ez a bol­ha nagyon szeret köhögni. ' * * * Az üres bók is többet ér, mint a teli ócsárlás. * * * Némely probléma ak­kor is rázós, amikor áram­szünet van. * * * Bárhogy szeretnék is, se­hogy se tudok szembeke­rülni vele, mert hol fölöt­tem bíráskodik, hol alat­tam vágja a fát. * * * A hegyek nem imponál­nak nekem, mióta bárki megmászhatja őket. * • * Tékozoltam, de magamat nem osztottam szét. * * * A fecsegő szájára hiába teszel lakatot, beszél to­vább a lakat kulcslyukán át. * » * Az igazi házőrző kutyát az udvaron kell tartani. * * * A félénk ember bátorsá­ga olyan, mint a kacsáé, amikor a ketrecéből ki akar repülni. * * * Az élet a világ minden vonalán a fülkékben ke­ring. * » * A szita csak akikor ros­tál, ha van mit. Az igaz! gyászt a hajtókáján viselik. szív Mikor az első szerelem megsebezte a szívet, a kö­tést csak a második tudja kicserélni. * * • A hattyú: liba tejszín­habbal. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. FAszerfcesztO a WIRTH LAJOS» Szerkesztőség s Kaposvár* Latinka Sándor ti. Z. Xclefoo; U—510. L1—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. 2. Telefon 11—511 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr jta. Elő­fizethető a helyi postai: vataloknál és postáskézbesft' méh Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft Index: 250RZ. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári tizemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca & W. K*

Next

/
Thumbnails
Contents