Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-30 / 232. szám

Szombat, 1967. szeptember 30. 3 ■ ! SOMOGYI NÉPLAP AZ ORSZÁGGYŰLÉS PÉNTEKI ÜLÉSE (Folytatás a 2. oldalról) s az ezekben érintett kérdé­sek szabályozását a végre­hajtási utasítások hatásköré­be utalta; módosította a 23. paragrafus' 2. bekezdését és a 78. paragrafus 1. bekezdé­sét. Ezt követően az ország- gyűlés egy tartózkodással el­fogadta Dr. Dimény Imrének azt az indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett törvénycikket erede­ti szövegezésében fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekről előterjesztett tör­vényt. Dr. Dimény Imre ezután a földtulajdon és a földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kap­csolatban felvetődött észre­vételekre, indítványokra vá­laszolt. Ezután újabb határozatho­zatal következett. Az ország- gyűlés egyhangúlag elfogad­ta a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kap­csolatban a dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter által is el­fogadásra javasolt módosí - tást. Ezt követően az ország­gyűlés — ugyancsak egyhan­gú döntéssel — elfogadta dr. Dimény Imre indítványát, hogy a többi módosító javas­lattal érintett törvénycikket az eredeti szövegezésben fo­gadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és a földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Kállai Gyula elnök köszö­netét mondott a képviselők­nek a törvényjavaslat meg­alkotásához nyújtott segítsé­gért, majd szünetet rendelt el. Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyban ott volt dr. Her­bert Plaschke, az NDK ma­gyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend szerint a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság között Bu­dapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényja­vaslatot tárgyalta meg. A törvényjavaslat előadója Barcs Sándor képviselő volt. Utána Szirmai István emelkedett szólásra. SZIRMAI ISTVÁN: Gromiko elutazott New Yorkból Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ- közgyűlés XXII. ülésszaká­nak munkájában részt vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön este New York­ból visszarepült a Szovjet­unióba. A külügyminiszter elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. — Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka elé számos fontos kérdést utaltak. Szeretném felhívni a figyelmet arra a két fontos kérdésre, amelyet a szovjet küldöttség a szov­jet kormány megbízásából terjesztett elő. Ez az ag­resszió fogalmának mielőbbi tisztázására és a nukleáris fegyverek alkalmazásának betiltásáró' szóló egyezmény aláírására vonatkozik. E két kérdésnek az ENSZ elé terjesztését a jelenlegi nemzetközi helyzet diktálta Megelégedéssel tölt el ben­nünket, hogy számos ország érdeklődéssel fogadta a Szovjetunió e javaslatait, és pozitív módon viszonyult hozzájuk. Magától értetődik, hogy to­vábbra is súlyos kérdés a közel-keleti helyzet és az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolása. A kér­dés megoldásának módját még nem sikerült megtalál­ni. Azok a körök, amelyek nehézségeket gördítenek e probléma elé és akadályoz­zák a közel-keleti válság megoldását, nagy felelősséget vállalnak magukra a továb­bi fejlemények szempontjá­ból. Felszólította a közgyűlést, hogy a kérdést a politikai bi­zottság elé utalja. Algéria képviselője a vita so­rán hangsúlyozta, a szovjet ja­vaslat igen nagy politikai je­lentőségű. A küldött indítvá­nyozta, hogy a kérdést először a közgyűlésen vitassák me& majd utána terjesszék a jogi bizottság elé. Algéria javasla­tát Franciaország és több más küldöttség támogatta és Fedo­renko sem ellenezte. Az algériai javaslat mellett 19-en szavaztak, ellene 37-en, és 24-en tartózkodtak a sza­vazástól. Ily módon a Szovjet­unió javaslatát először a köz­gyűlésen, majd a jogi bizott­ságban vitatják meg. A köz­gyűlés szavazás nélkül hozzá­járult ahhoz, hogy a politikai bizottság elé utalják a nukleá­ris fegyverek alkalmazásának betiltására vonatkozó egyez­ményről szóló szovjet javasla­tot. A közgyűlés elé terjesztik a szovjet javaslatokat A Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk Az ENSZ közgyűlése csü­törtökön este megvitatta az ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát, hogy tűzzék napi­rendre az agresszió fogalmá­nak tisztázásáról és az atom­fegyverek megtiltásáról előterjesztett szovjet indítványt. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy az ügy­rendi bizottság e kérdését a alkalmazásának jogi bizottság elé terjesztette. Amerikai cáfolat Átalakították a szíriai kormányt Részleges kiürítés a Szuezi-csatorna mentén A damaszkuszi rádió csütör­tökön este bejelentette, hogy Juszef Zuajen miniszterelnök átalakította kormányát. A ré­gi miniszterek közül néhány vezető személyiség megtartot­ta pozícióját, ezek között van Ibrahim Makhusz miniszterel­nök-helyettes és külügyminisz­ter, Eid Asavi belügyminisz­ter és Hafez Asszad hadügy­miniszter. Az eddigi kormány tíz tagját fölmentették tisztsé­Saigonban letartóztatták Dzu ügyvédet A dél-vietnami fővárosban a nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése sze­rint rendkívül feszült a helyzet. A rendőrség péntek reggel letartóztatta Troung Dinh Dzu ügyvédet, aki a legutóbbi választásokon a második helyen végzett. Mint ismeretes, a saigoni kormányzat különböző vádak alapján már korábban el­ítélte. Truong Dinh Dzu a letartóztatástól való félelmé­ben az egész csütörtöki na­pot az »Arcvonal a demok­ráciáért« elnevezésű szerve­zet központjában töltötte. Péntek reggel gépkocsijával elindult az ideiglenes nem­zetgyűlés ülésére, ahol a választások eredményeit vi­tatják meg. Autóját motor­kerékpáros rendőrök vették körül és a rendőrség főhadi­szállására szállították. A saigoni kormányzatot a buddhisták föllépése is ko­moly mértékben aggasztja. Thieu elnök csütörtök este rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy elfogadha­tatlannak tartja Thich Tri Quang-nak, a radikális buddhisták vezetőjének köve­telését. géből, a helyükre kinevezettek közül kilenc most tölt be elő­ször miniszteri tisztséget A kormányátalakításra a Baath- párt augusztusi kongresszusán hozott határozatok alapján ke­rült sor. Nyugati hírügynökségi kom­mentárok szerint az új minisz­terek közül négyen Na&szer- barát politikusok. A Szuez és Port Taufik el­len meg-megismétlődő terror- támadások miatt az EAK ha­tóságai kénytelenek kiüríteni a város és a kikötő lakóne­gyedeinek egy részét. Mint a városba ellátogató újságírók­kal Szuez kormányzója közöl­te, eddig a lakosság mintegy negyed részét költöztették el, ás további negyedrész hagyja el a napokban az izraeli tüzér­ség tüzének kitett lakónegye­deket. Mintegy 125 ezren hagy­ják el a csatorna déli kapu­ját. A kiürítés nyugodtan, szervezetten folyik, és nincs menekülés jellege. Főleg gyer­mekeket és asszonyokat köl­töztetnek el. A kormányzó elrendelte az iskolák kiürítését is. A tan­évet más városokban kezdik meg a szuezi diákok. (MTI) Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma csütörtökön cáfolta azokat az amerikai saj­tóban megjelent híreket, ame­lyek szerint a Szovjetunió és az USA ENSZ-küldöttei a kö­zel-keleti fegyverszállítások korlátozásáról tanácskoztak, sőt e kérdésben a két fél kö­zött megállapodás is született. A külügyminisztérium szóvi­vője kijelentette: a Gnomikó- val és más szovjet küldöttek­kel e héten folytatott megbe­széléseken ez a kérdés nem szerepelt. (MTI) Véget ért a szovjet hadgyakorlat Véget ért az Ukrajna és Be­lorusszia területén megtartott »Dnyepr« szovjet hadgyakor­lat. A hadgyakorlatot Grecs- ko marsall, honvédelmi mi­niszter vezette. A fegyveres erők alakulatai és a fegyvernemek személyi ál­lománya a hadgyakorlat során magas fokú harcképességről, a támadásban bátorságról és ha­tározottságról, a védelemben kitartásról és energiáról tett tanúságot. A tisztek és tábor­nokok nagy hozzáértéssel szer­vezték meg és bonyolították le a modem harcokat. A hadgyakorlat megmutatta a fegyverzet és a haditechni­kai eszközök kiváló harcászati minőségét, a csapatok készen­létét hazájuk megvédésére. (MTI) Kiednger válaszolt Stoph levelére Kiesinger nyugatnémet kancellár válaszolt Willi Stophnak, az NDK Minisz­tertanácsa elnökének szep­tember 18-án kelt levelére. Bonni hírek szerint a vá­laszlevelet péntek délelőtt futár nyújtotta át a demok­ratikus Berlinben. A bonni kancellár válasza érdemben egyáltalán nem tér ki Stoph javaslataira, a fölvetett kérdések egyikével sem foglalkozik. A válaszle­vél terjedelme nem haladja meg a 30 sort. A levél cím­zése: »Willi Stoph úrnak, a minisztertanács elnökének — Berlin«. A válasz lényege mindosz- sze az, hogy Bonn hajlandó tárgyalni »az emberi kapcso­latok megjavításáról«, de ezt is csak az április 12-én föl­vetett és a kancellár június 13-i levelében körvonalazott nyugatnémet indítvány alap­ján. (MTI) Szere ez László interpellációja Szerecz László Somogy me­lyei képviselő az építőipar ilapanyag-ellátásával kapcso- atban az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez inter­pellált. Elmondta, hogy Somogy me­gyében és a megyeszékhelyen, Kaposváron is jelentős építke­javítására? — tette fel a kép­viselő a kérdést. Dr. Trautmann Rezső épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter válaszában a többi kö­zött a következőket mondta: — Intézkedem, hogy a hely­színen vizsgálják meg a So­mogy megyei közületi építke­keresünk megoldást a tetőfe­dő- és falazóanyag-kereslet ki­elégítésére, ha a hiányt az el­osztás aránytalansága okozza. Az építőanyag-ellátás ne­hézségeiről szólva a miniszter rámutatott, hogy a termelés fokozódó üteme mellett is van­nak, illetve még egy darabig lesznek problémák az építési igények vártnál jóval nagyobb növekedése miatt. Tisztelt országgyűlés! Több mint 22 éve már an­nak, hogy befejeződött a má­sodik világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmez­tetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélkü­li élet. A háborút követően az ame­rikai és európai reakció a NATO-ba tömörülve új hábo­rút, úgynevezett hidegháborút indított; fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos vál­ságok kirobbantásával, a fe­szültség fokozásával, diszkri­minációkkal fagypontra hűtöt- te Európa légkörét. A szocializmus, a társadal­mi haladás, a béke erői követ­kezetes és meg nem szűnő har­cot vállaltak a hidegháború felszámolásáért. Az európai biztonság megteremtéséért át­fogó offenzívát indítottak — élükön a világ békéjének leg­szilárdabb támaszával, a Szov­jetunióval — a szocialista or­szágok és az európai kommu­nista és munkáspártok. Legutóbb 1966 júliusában Az európai biztonság nem­csak európai kérdés, nemcsak az európaiak ügye. Egy euró­pai háborús konfliktus' világ- háborús katasztrófához vezet­ne, ugyanakkor a más földré­szeken folyó háborús politika is kihat Európa békéjére. Van­nak még ugyanis nagy erők a világon, élükön az Amerikai Egyesült Államok kormányá­val és leghűségesebb szövetsé­gesükkel, a Német Szövetségi Köztársasággal, amelyek to­vábbra is a nemzetközi fe­szültség fenntartását, sőt fo­kozását akarják. Az Amerikai Egyesült Álla­mok a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a vietnami nép szabadságharca ellen indított népirtó háborújával, Izrael kö­zel-keleti agressziójának mo­rális, politikai és anyagi tá­mogatásával minden egyetemes emberi haladást szolgáló tár­sadalmi fejlődéssel szembeni erőszakos fellépésével mérgezi a nemzetközi légkört, akadá­lyozza a békés egymás mel­lett élés politikájának realizá­lását. Európában ugyanezt a szerepet a Német Szövetségi Köztársaság tölti be. De Euró­pa minden országában, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban is egyre többen lesznek a független nemzeti politika hí­vei, sokasodnak a hideghábo­rú ellenségei. Nincsenek illú­zióink, de reméljük, hogy ez a folyamat a Német Szövetségi Köztársaságban is gyorsulni fog. A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya elszakadva az európai realitásoktól, magá­nak igényli a német nép egye­düli képviseleti jogát, érvény­ben levőnek tartja a münche­ni egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köz­társaságot, a háború után ki­alakult határok revízióját kö­veteli, lehetőséget ad új fa­siszta szervezetek működésére. foglalkozott Bukarestben a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé a nemzet­közi feszültség enyhítésének feladataival, és az ismert nyi­latkozatban a nemzetközi köz­vélemény elé tárta az európai biztonság megteremtésének és a béke védelminek gyakorlati programját. Ez év áprilisában az európai kommunista és munkáspártok Karlovy-Vary- ban megtartott értekezlete újabb felhívással fordult Euró­pa népeihez, harcba' hívta a társadalmi haladás és a béke minden hívét az európai biz­tonság megteremtéséért. Ma már tapasztalatok bizo­nyítják, hogy a hidegháborús eszközök nem alkalmasak sem az imperializmus válságának leküzdésére, sem a tőkés ha­talmak belső problémáinak megoldására, még kevésbé a szocialista világ fejlődésének meggátlására. Egyre szélesebb körű Európában az a felisme­rés, hogy a hidegháborút a bé­kés egymás mellett élésnek, Európa két része egymáshoz közeledésének kell felváltania. Ilyen viszonyok között jött létre a Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most tör­vénybe iktatásra javasolt ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés. A szerződésben a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és céljaival, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyi­latkozatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Karlo- vy-Vary-i felhívásával össz­hangban kötelezettséget vállal­tak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot ve­szélyeztető nyugatnémet mili- tarizmus és revansizmus erői allen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztár­saság határainak sérthetetlen­ségét. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya az egész német nép érdekeit, Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kap­csolatainak megteremtéséért. Willi Stoph, a Német Demok­ratikus Köztársaság miniszter- elnöke az elmúlt napokban is­mét javasolta: kezdjenek tár­gyalásokat a két német állam magas szintű képviselői. Szer­ződéstervezetet nyújtottak át, amelyben javasolják, hogy a két szuverén német állam a nemzetközi jog elvei alapján létesítsen egymással normális államközi kapcsolatokat, mondjon le az erőszak alkal­mazásáról, ismerje el a jelen­leg fennálló határokat, nyil­vánítsa hatálytalannak a mün­cheni egyezményt és mondjon le a nukleáris fegyverekről. Véleményünk szerint ezek a javaslatok teljesen összhang­ban vannak az európai népek érdekeivel, a német nép cél­jaival. Realizálásuk az európai biztonságot és a világ békéjét szolgálná. A szerződéstervezet a történelmileg legidőszerűbb és legfontosabb kérdések meg­vitatását tűzi napirendre. E kérdések megvitatása elől so­káig már nem lehet kitérni. Szolidaritás az NDK és népe iránt A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz har­cot vív. A front legelső vo­nalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmus, a béke, az egye­temes emberi haladás állá­sait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus Köz­társaság a szocialista orszá­gokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött, kifejezik a szocialista orszá­gok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és né­pe iránt. Kifejezik az elha­tározottságot is, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás-paraszt állam, a Német Demokrati­kus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk, összekötnek bennünket a közös célok, a szocializmu­sért és a békéért folytatott közös harcunk, a proletár internacionalizmusnak mind­két népben mélyen gyökere­ző eszméi, a Varsói Szerző­déshez, a Szovjetunióhoz va­ló hűségünk, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. A két ország közötti kapcsolatok zavarta­lanok, testvériek. Ez a ba­ráti viszony egyformán szol­gálja nemzeti céljainkat és a nemzetközi munkásosztályt is történelmi hivatása betölté­sében. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés a munkás nemzetközi­ség szellemében a legneme­sebb emberi célok valóra váltásáért, a szocializmusért, a békéért kötöttük. Kérem a szerződés törvénybe iktatá­sát. Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fo­gadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentke­zett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Kállai Gyula sza­vazásra tette fel a törvényja­vaslatot. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött Budapesten, 1967. május 18-án aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés törvény­be iktatásáról szóló törvény­javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. A napirend szerint az or­szággyűlés ezután rátért az in­terpellációkra. zések folynak. A munkákat azonban akadályozza, hogy ke­vés a cement, a betonvas, a perlit, a tetőfedőanyag, a bur­kolóanyag. Mit kíván tenni a miniszter az alapanyag-ellátás zéseket akadályozó burkoló­anyag-, perlit- és cementhiány okát, s a lehetőségekhez ké­pest mielőbb biztosítsák a szükséges építőanyagokat. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes szervével együttesen A miniszter válaszát az in­terpelláló képviselő elfogadta, 3 két ellenszavazattal az or­szággyűlés is tudomásul vette. Az ülésszak Kállai Gyula el­nöki zárszavával befejezte munkáját. A világ agresszív erői továbbra is a nemzetközi feszültség fenntartását akarják

Next

/
Thumbnails
Contents