Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-29 / 231. szám
1flíAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} Ara. 50 nufia SomogyiMéplap MSZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 231. szám. •; im klt. 1967. szeptember 29., péntek Az országgyűlés csütörtöki ülése A parlament elfogadta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot — Megkezdődött a vita a termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatról Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitájátítészt vett az ülésen Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér I-Mjos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a. Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. NAGY JÓZSEFNÉ: A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szárpos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója Nagy József né könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. A legfontosabb a dolgozó ember gedhető-e, hogy a dolgozók felmondjanak. Erre a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Az évek folyamán bebizonyosodott ugyanis, hogy az adminisztratív kötöttségek — anyagi érdekek nélkül, vagy I éppen azok ellenére — nem vezethetnek eredményre. A legszigorúbb intézkedések időszakában volt a legnagyobb a munkaerővándorlás. Az irányítás új rendszerében az anyagi érdekeltséggel párosult erkölcsi elismeréssel, megbecsüléssel, a munkások gondjaival való fokozott törődéssel köthetjük az embereket az üzemekhez, munkahelyükhöz. A vállalatok egyik légi óbb feladata azt vizsgálni, hogy milyen módon lehet növelni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozásaként a vállalat gazdaságosságát. A gazdaság- irányítás új rendszere igazságosabbá teszi egész elosztási rendszerünket. Jobban érvényre jut az az alapelv, hogy mindenki képességei szerint dolgozzék és munkájának arányában részesedjék a megtermelt javakból. A keresetek minél inkább arányba kerülnek a végzett munkával, annak minőségével. Annál inkább érdekük lesz a dolgozóknak, hogy maguk is megköveteljék társaiktól a fegyelmet és a szorgalmat. Köszöntjük fegyveres erőinket A jó légkör többet ér minden adminisztratív megkötöttségnél Ma, szeptember 29-én az 1848-as honvédsereg győzelmére emlékezünk, s egyúttal köszöntjük fegyveres erőinket; mindazokat, akik a 48-as hősöket és aa 1919-es Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonáit választották példaképül. Csaknem negyedszázada, bogy a magyar nép életében történelmi fordulat következett be. S hogy e több mint két évtized alatt nagyszerű eredményeket értünk el, hogy sikeresen építjük szocialista hazánkat, megszilárdítottuk nemzetközi tekintélyünket, annak együk biztosítéka volt fegyveres erőink egysége, szilárdsága és testvéri együttműködése a többi szocializmust építő ország hadseregével, elsősorban a szovjet hadsereggel. Fegyveres erőink: a néphadsereg, a rendőrség, a karhatalmi alakulatok s a tíz- esztendős munkásőrség egysége, barátsága naponta érző- dijc Kölcsönösen segítik egymást a kiképzési feladatok minél eredményesebb elsajátításában, a belső rend szilárdságának megőrzésében. De nemcsak fegyveres erőink egysége, hanem népünk és a fegyveres erők egysége is olyan mély tartalmat kapott az elmúlt évek alatt, amire országunkban még nem volt példa. Hatalmas feladatok állnak népünk előtt. A IX. pártkongresszus határozatainak megvalósítása, a gazdaságirányítás új rendszerének alkalmazása nagyszerű távlatokat nyit meg. Békében kívánunk élni, ezért szüntelenül fejlesztenünk kell a szocialista tábor — köztük hazánk fegyveres erőit. Ezt nemcsak hazánk és a szocialista tábor érdeke kívánja meg, hanem az is, hogy a fiatal, felszabadult, a ma még nem eléggé fejlett országok is tőlünk várnak bátorítást és szükség esetén védelmet, segítséget. Hogy mennyire szükség van a szocialista tábor fegyveres erőinek szilárdságára, arra éppen az amerikai imperialisták vietnami agressziója, az izraeli agresszió és a nyugatnémet revansisták szüntelen készülődése figyelmeztet. A magyar nép együtt a világ haladó emberiségével most arra készül, hogy méltóképpen emlékezzen meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. Fegyveres erőink erősítik fegyelmüket, kiváló eredmények elérésére törekszenek, tovább mélyítik barátságukat, szilárdítják együttműködésüket a szocialista országok, főleg a Szovjetunió hadseregével. Ezért is utaztak magas rangú katonai vezetők a szovjet hadsereg éppen most folyó nagyszabású hadgyakorlatára, hogy tanulmányozzák, s nálunk is alkalmazzák a világ legfejlettebb és legerősebb hadseregének módszereit, tapasztalatait, s megismerjék annak korszerű haditechnikáját. Népünk fegyveres erőit köszönti, ünnepli Kaposváron és több más városban a fegyveres erők hete keretében ünnepségeket, munkás—paraszt —katona találkozókat, laktanyalátogatásokat szerveznek, a fegyveres erők tagjai pedig üzemeket és termelőszövetkezeteket látogatnak meg, hogy kölcsönösen megismerjék egymás életét, munkáját. Köszöntjük fegyveres erőink minden tagját, s e napon azt kérjük tőlük, hogy továbbra is szilárdan őrködjenek népünk békés, alkotó munkája és a világ békéje fölött. — Tisztelt országgyűlés! A napokban emlékezett meg a világ arról — kezdte beszédét —, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg először nyomtatásban Marx örökbecsű műve, »A tőke« első kötete. Ebben a nagy tudós feltárta azokat a törvényszerűségeket, amelyek a társadalom fejlődését mozgatják. Marx mutatott először rá, hogy a társadalmi fejlődés legfőbb mozgató ereje a termelőerők fejlődése, s hogy a legfontosabb éppen a dolgozó ember. Ezért nagy a jelentőségük azoknak a törvényeinknek, is, amelyek a termelés és az ember kapcsolatait szabályozzák. Ezzel magyarázható, hogy már eddig fs tízezrek vettek részt az új Munka Törvény- könyve javaslatainak vitájában, és a sok ezer ember javaslatait figyelembe véve hagyhatja jóvá, teheti rá a pecsétet az országgyűlés. Az iparban dolgozó gazdasági vezetők az új Munka Törvénykönyve megalkotásában a gazdasági ránjrí tás új módszere sikerének egyik fontos feltételét is látjákAz új gazdasági mechanizmus és annak egész szabályozó rendszere lehetővé teszi számunkra, hogy a meglévő termelőerőket — az emberek tudását, tapasztalatait is — ott hasznosíthassuk, ahol ezek a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt hozzák. A munkaerők foglalkoztatottságáról A miniszter ezután utalt arra, hogy a Munka Törvény- könyvének előzetes tárgyalásain a munkaerő átcsoportosítása és a felmondást megkönnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozók foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés mennyisége nem csökkenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermekgondozási segély, a szulőanyák helyettesítése miatt további munkások felvétele is szükségessé válik. — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak rrjejd a textiliparban, vegyiparban, gépiparban. A nép- gazdasági terv a következő évekre több tízezer új munkahely létesitésável számol. Egyes helyeken, például a mezőgazdaságban és az építőiparban jelenleg is munkaerő- hiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. Ezért ma már inkább a vezetők aggódnak a szabad felmondás lehetősége miatt. Egyes vezetők fölvetik, hogy adminisztratív kötöttség nélkül megenA miniszter ezután az új J Munka Törvénykönyve néhány' vonását elemezte. Az új törvény gondoskodik például arról, hogy a kedvezmények szempontjából ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok, akiknek a vállalat felmond, sőt azok sem, akik saját elhatározásukból változtatnak munkahelyet. A régi Munka T örvény könyve számos kedvezményt a munkaviszony folyamatosságához kötött. Az új rendelkezések a pótszabadság, a felmondási idő, a jubileumi jutalom szempontjából lehetővé teszik, hogy a különböző helyeken eltöltött munkaviszonyt úgy számítsák, mintha az illető ugyanazon a munkahelyen dolgozott volna egész idő alatt. — A dolgozók számára igen fontos, hogy mennyit keresnek, de nemcsak az anyagiak döntik el, hogy megmaradnak-e munkahelyükön, vagy új állást keresnek. Az emberek többsége gyakran 5—10 százalékos jövedelememelkedésnél is többre becsüli, ha munkahelyén jó a légkör, ha a munka szervezett, és a vezetők nem tűrik a lógást, a fegyelmezetlenséget. Igen sokat számít, hogy hogyan gondoskodnak az emberekről, jogos igényeiknek eleget tesznek-e. Egyre több vezető látja világosan, hogy ha az üzemben jó légkört alakítanak ki, az többet ér minden adminisztratív kötöttségnél. A miniszter végül a szak- szervezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvénykönyvé tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Nagy taps fogadta a miniszterasszony beszédét. Fegyveres István Vas megyei, Varga Sándor Szolnok megyei és Nics János Fejér megyei képviselő felszólalása után Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Ezért a vitát berekesztette, és megadta a szót Veres József munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott észrevételekre, indítványokra. Ezután határozathozatal következett. Az országfvűlés egyhangúlag elfogadta a Veres József munkaügyi miniszter által elfogadásra javasolt két módosítást. Ezt követően az országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta Veres József indítványát, hogy a többi módosító javaslattal érintett örvénycikket eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a Munka Törvénykönyvét. Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági terDR. DIMÉNY IMRE: melőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően ár. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Kialakulóban van az egységes termsloszösatkezeti paraszti osztály — Tisztelt országgyűlés! A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait Kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tiszteli országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fordulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. Termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mező- gazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a (Folytatás a 2. oldalon)
