Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-28 / 230. szám

Csütörtök, 1967. szeptember 88. 3 SOMOGYI NÉPLAP MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról.) dinek, ez a szocialista rend­szer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakú- íása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfor­dul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége le­gyen. A Munka Törvény- könyve tartalmazza a diffe­renciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyo­kat figyelembe véve megha­tározni. Az üzemi demokrácia fej­lesztése nem csupán az üze­mi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi párt­szervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a mi­nisztériumokra, főhatóságok­ra, tanácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel. Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat, a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott, az elavult módszereket, dog­mákat. Legyen bátorságunk, hogy megfelelő érzékkel idő­ben reagáljunk az élet által támasztott követelményekre. Tisztelt országgyűlés! Hogy az új Munka Tör­vénykönyve mennyire társa­dalmi igényeket elégít ki, ezt bizonyítja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetérte­nek a beterjesztett törvény- tervezettel. Minthogy új do­logról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe ven­ni, de politikai természetűek, és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vé­lik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az ag­gályokat, a félelem nem alap­talan. Hangsúlyozzuk azon­ban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valameny- nyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal ér­vényt szerezzünk a Munka Törvénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Mun­kásáért Központi Bizottságá­nak, a forradalmi munkás- parasz kormánynak és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának ez elhatározott szándéka. Minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Tör­vénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bő­vítéséről van szó az összes alapvető munkaügyi, munka­jogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyve ter­vezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalma­zása során, a kollektív szer­ződések megkötésénél. Törvényben biztosított mó­don növekedett a szakszerve­zetek hatásköre. Ennek meg­felelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélese­dik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együtte­sen a jogkörök bővítését és minden szinten a megnöveke­dett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetés­sel, együtt oldják meg a fel­adatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan megha­tározza, hogy a gazdasági veze­tők a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit érintő kérdé­sekben csak a szakszerveze­tekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönt­hetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmé­re. A szakszervezetek élni fog­nak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifo­gást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak az­zal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó, a jogaikkal visszaélő gazdasá­gi vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak véleménynyilvánítási jogkö­rükkel a vezetők megítélését, | előléptetését, leváltását ille- I tőén is. Megnő a párt vezető szerepe az irányításban és az ellenőrzésben Az új Munka Törvényköny­ve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogáso­lási jog) biztosítása a szak- szervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kor­mányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági ve­zetők nem tudnak megegyez­ni. Az elmondottakból termé­szetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szak- szervezetek hatáskörének bő­vülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, fele­lőssége is. Az üzemekben ha­tékonyan és jelentősen meg­nő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldásában. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alap­szik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy jo­ga csak annak van, aki a kö­telezettségét teljesíti. A tör­vény szigorával és a munkás­közvélemény erejével kell fel­lépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, ha­nyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisz­telt országgyűlést a törvényja­vaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sán­dor. Gáspár Sándor beszéde után dr. Radnóti István Veszprém megyei, Tóth Anna budapesti, Kovács Sándor, Győr-Soprom megyei és Jazbinsek Vilmos Bárány megyei képviselő szó­lalt fel. Ezután szünet közvetkezett. A szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a ta­nácskozás. A vitának ebben a szakaszá­ban Kovács István Békés me­gyei, Gál Andrásné debreceni, Molnár István Bács-Kiskun megyei, Balogh László Csong- rád megyei, Korpái Jánosné budapesti, Varga Józsefné Za­la megyei és Sas Kálmán He­ves megyei képviselő szólalt fel. A törvényjavaslatot mind­annyian elfogadták. Ezzel a szerdai ülés véget ért. Az országgyűlés csütörtö­kön reggel 9-kor a Munka Tör­vénykönyve törvényjavaslatá­nak vitájával folytatja tanács­kozását. (MTI) A Magyar Népköztársaság kormánya és a Török Köztársaság kor­mánya elhatározták, hogy az országaik közötti diplomáciai kapcsolatot kölcsönösen nagy­követségi szintre emelik. (MTI) Johnson—Brown megbeszélés Johnson amerikai elnök szer­dán Washingtonban megbeszé­lést folytatott George Brown angol külügyminiszterrel, aki az ENSZ-közgyülés színhelyé­ről, New Yorkból rándult át e célból Washingtonba. Az amerikai elnök és az an­gol külügyminiszter több mint agy óra hosszat tanácskozott. Szóvivőik szerint megvitatták a vietnami háború kérdését, a közel-keleti helyzetet, a terve­zett atomstopszerződést és né­hány, a két ország kapcsolatá­ra vonatkozó kérdést. (MTI) A négy nagyhatalom külügyminiszterének találkozója A képen: Couve de Murville francia, Gromiko szovjet külügyminiszter, U Thant, Busk, az Egyesült Államok és Brown, Anglia külügyminisztere. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Megkezdődött Enugu ostroma A lagosi rádió jelentése sze­rint a nigériai szövetséges csa­patok szerdán megkezdték Enugu ostromát. A rádiójelen­tés szerint a gyalogos csapa­tok körülvették a várost, és a tüzérség ágyúzza a volt keleti tartomány fővárosát. A szövet­séges erők az Enugu tói 11 ki- laméterre fekvő Okpatu múlt héten történt elfoglalása után kerültek lőtávolságba Enugu- hoz. A szakadárok fővárosát repülőgépek is bombázzák. Az enugui rádió szerint a biaírai csapatok két fronton ellentámadást intéztek a szö­vetséges csapatok ellen, és visszafoglalták az Enugutól 66 kilométerre északra fekvő Nsukka egyetemi várost. (MTI) U Thant, az ENSZ főtitkára kedden este New Yorkban munkavacsorán látta vendégül a négy nagyhatalom külügy­miniszterét, Gromiko szovjet, Rusk amerikai, Brown angol és Couve de Murville francia külügyminisztert. A két és fél órán át tartó, tanácskozások­kal egybekötött vacsorán részt vett a négy nagyhatalom ENSZ-küldötte is. A tanácskozásokon — tekin­tettel a megbeszélések bizal­mas jellegére — tolmácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a mun­kavacsora után újságíróknak adott nyilatkozatában kijelen­tette, »a kis csúcson« szóba került a közel-keleti helyzet, Ciprus, és a külügyminiszteri szinten tartandó biztonsági ta­nácsi ülések kérdése. A meg­beszélések őszinték és bará­tiak voltak. Kérdésekre válaszolva a szóvivő hozzáfűzte: a vietnami kérdés nem szerepelt a meg­vitatott problémák között, majd hangoztatta, U Thant »igen elégedett a tanácskozá­sok eredményeivel«. Magyar idő szerint 15.45 órakor megnyílt az ENSZ-köz- gyűlés szerda délelőtti ülése. Az ülést megelőzően Rusk amerikai külügyminiszter ud­variassági látogatást tett Ma- nescu román külügyminiszter­nél, a közgyűlés elnökénél. A szerdai ülésre kilenc or­szág képviselője iratkozott fel: a délelőtti ülésre az argentin, a szenegáli, a kanadai és a szo- máli földi delegátus, a délutá­nira a belga, a trinidadi, a tu­néziai, a kenyai és paraguayi küldött. Készül Kiesinger válaszlevele alakult ki a levél tartalmát il­letően, de egyidejűleg megál­lapították, hogy semmiféle il­lúziót sem lehet táplálni az össznémet és keleti politika haladásáról. »A bonni kor­mánynak az a véleniénye, hogy semmi haladást sem érne el, ha feladná pozícióit. A jelen­legi stádiumban még az NDK de facto elismerésétől sem le­hetne semmiféle haladást vár­ni.« Ahlers végezetül hangoz­tatta, hogy a kancellár levele minden lehetőséget meg akar keresni az össznémet tárgyalá­sok bevezetésére. A bonni minisztertanács szerdai ülésén Kiesinger kan­cellár tartalmilag ismertet­te annak a levélnek a terveze­tét, amelyet Willi Stoph NDK- kormányelnökhöz kíván intéz­ni, válaszul Stoph szeptember 18-i levelére. Conrad Ahlers, a nyugatnémet kormány he­lyettes szóvivője hangoztatta, hogy a levelet Kiesinger sze­mélyesen fogja megírni még ezen a héten. A Kiesi nger-levél előkészí­tésére kedden és szerda reg­gel szűkkörű tanácskozás folyt. A megbeszélésen egyetértés Johnson-ellenes mozgalom bontakozik ki Amerikában Az Egyesült Államokban széles körű politikai mozga­lom bontakozik ki Johnson elnök újrajelölésének meg­akadályozására. New Yorkban és Californiában már meg­alakult a mozgalom helyi csoportja, és a tervek szerint két—három héten belül lét­rehozzák az országos bizott­ságot is. A csoport azzal vádolja az elnököt, hogy politikája, kü­lönösen pedig a vietnami há­ború folytatása biztos vere­séget jelent a demokrata párt számára 1968-ban, s ezért azt javasolják, hogy a párt ne­vezzen meg új embert, aki képes a csődbe jutott poli­tika felszámolására, és »tisz­ta lappal« indulhat a válasz­táson. Lapjelentések szerint New York államban és Cali- fomiában — amelyek a leg­Súlyos tűzharc a Szuezi-csatorna egész hosszában Szerdán a Szuezi-csatorna térségében — egy héten be­lül immár harmadszor — újabb tűzharcra került sor az izraeli és az egyiptomi csapatok között. Az EAK had­seregének főparancsnoksága által közzétett közlemény szerint a délelőtti órákban egy izraeli páncélkocsi gép- puskatüzet nyitott Deif El Suar közelében az egyiptomi alakulatokra, majd Izmaiba városát ágyúzta. Az egyipto­mi csapatok a tüzet viszo­nozták, mire az izraeli erők aknatűz- zel á rasztották el Izmai- liát és a várostól északra, valamint délre lévő egyiptomi állásokat. A tűzharc magyar idő sze­rint 11.25 órakor ért véget. A hírügynökségek Kairó­ból, illetve Tel Avivból kel­tezett egybehangzó jelentései szerint szerdán a közel-keleti tűzszünet létrejötte óta talán a legsúlyosabb tűz­harc alakult ki az Izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi-csatorna égésé hosszában. Mind a Tel Avivban, mind pedig a Kairóban kiadott ha­dijelentés. megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűz­harc után a kora délutáni órákban a tüzérségi párbaj — az BNSZ-megfigyelők ismé­telt beavatkozása ellenére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon El Kantara tér­ségében ugyanúgy dörög­tek az ágyúk, mint délen Szuez közelében. A MEN A egyiptomi hírügy­nökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tüzérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidens so­rozatért az izraeliek a fele­lősek, mert nem vették fi­gyelembe az ENSZ-megfi- gyélők tűzszüneti felhívását. Izraeli részről viszont az egyiptomiakra próbálják há­rítani a felelősséget. Tel Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége hat sebesült, és megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. A délelőtti lölvöldözésről kiadott jelen­tés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és há­rom sebesült, viszont az iz­raeli erőknek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz megrongálta izmaiba vasúti pályaudvarát és romba dön­tött húsz külvárosi épületet. Aknára futott egy izraeli vonat Szerdára virradó éjszaka az izraeliek által megszállva tartott Gaza városától északra aknára futott és kisiklott egy tehervonat. Egy izraeli szó­vivő szerint a robbanás kö­vetkeztében egy ember meg­sebesült. Gaza térségében az izraeli hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki. A te­rületre újabb izraeli csapato­kat vezényeltek, hogy ők is bekapcsolódjanak a tettesek kézrekerítésére indított nyo­mozásba. nagyobb létszámú küldöttsé­get küldik az elnökjelölő konvencióra — a demokrata párt tagsága és helyi vezetői körében az új mozgalom má­ris komolyan tért hódít. Egy califomiai milliomos ruha­gyáros például százezer dol­lárt helyezett kilátásba a demokraták választási párt­kasszája javára abban az esetben, ha Johnson helyett 1968-ban új jelöltet indíta­nak. Az elnök politikáját egyéb­ként még az amerikai tör­vényhozásban is mind éle­sebb hangú bírálat éri. A képviselőház 52 tagja hiva­talos felhívásban azt követe­li, hogy indítsanak parlamen­ti vitát a vietnami háború­ról. A szenátusban Clifford Case demokrata párti szená­tor hevesen támadta a kor­mány vietnami politikáját. Morton republikánus sze­nátor szerdán üzletemberek egy, a vietnami háborúval szemben álló csoportja előtt követelte, hogy Johnson ha- ’adéktalanul módosítsa viet­nami politikáját. (MTI) Kína bezárja tuniszi nagykövetségét A Kínai Népköztársaság visszahívja tuniszi nagykövet­ségének egész személyzetét. A kínai érdekek védelmével Pa­kisztán tuniszi nagykövetségét bízták meg. A tunéziai külügyminiszté­riumban ezzel kapcsolatban ki­jelentették, hogy a tunéziai kormány nem kapott hivatalos értesítést a döntésről. Ügy vé­lik, hogy Peking döntése nem jelenti a diplomáciai kapcso­latok formális megszakítását. Az Űj Kína kedden hírt adott a tuniszi nagykövetség bezárásáról. A kínai nyilatko­zat szerint »majd ha igazi vál­tozás áll be a tunéziai kor­mány Amerika-barát és Kína- ellenes politikájában, a kínai kormány ismét elküldi diplo­máciai személyzetét és újra megnyitja tunéziai nagykövet­ségét Az indonéz kormány kor­látozta a kínai diplomaták mozgását. Az indonéz fővá­rosban tartózkodó hat kínai diplomata nem hagyhatja el Djakarta területét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents