Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-27 / 229. szám
Szerda, 1967. szeptember 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP ENSZ-munkacsoporl Balatcnbog lársn Szüreti bemutató Rádpusztán A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium meghívására hazánkba látogatott az ENSZ európai gazdasági bizottságának mezőgazdasági gépesítési munkacsoportja A tizenhét nemzetiségű csoport tegnap délelőtt a Balatonboglá- ri Állami Gazdaság szőlészetének gépesítését tanulmányozta. A munkacsoportot dr. Le- hoczky László, az Agrártudományi Egyetem gépész- mérnöki karának dékánja, a munkacsoport ez évi elnöke vezette A tanulmányúton ötven mázsa terméssel fizet, a bogiári gazdaság területén a leányka szőlő fajta idén is 150 mázsa, a saszla pedig 100 mázsán felüli termést ad hektáronként A munkacsoport filmet készített a különböző rakodó és szállító gépek gyakorlati alkalmazásáról. A csoport nevében Pierre Dellenbach nyilatkozott a látottakról: — Ma láttuk először közelebbről a magyar borvidéket. A komáromi, a bábolnai, a környei, a soroksári és most a balatonboglári gazdaságban szerzett tapasztalataim alapján nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a gépesítés terén nagyon jó úton halad a magyar mezőgazdaság. Külön öröm számomra, hogy okosan, gazdaságosan gépesítenek, s egyre szélesebb körben könnyítik meg az ember munkáját. Köszönetét mondok azért, hogy lehetővé tették ezt az értékes tanulmányutat Rádpusztán az öntözéses szőlőt meg a munkacsoport tagjai. tekintették tapasztalatai szerint gazdagon megtérülő befektetés volt a könnyen kezelhető, hordozLátogatás a vízműtelepen. A lakosság elégedett A lakosság szívesen dolgoztat a Fonyódi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezettel. A nyáron több megrendelő azzal kezdte mondókáját, hogy látta a szövetkezet által épített házakat, és megvan elégedve azok minőségével. Hogy így van, azt mutatja a megrendelések nagy száma is. A szövetkezet főkönyvelője elmondta, annyi az igény, hogy ki se tudják elégíteni. A szövetkezet vezetői, dolgozói mindent megtettek azért, hogy minél több megrendelő kívánságának eleget tegyenek. Az első félévben 103,6 százalékra teljesítették termelési tervüket. Ezen belül igen kedvezően alakult a lakossági szolgáltatási terv: 118 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy tíz családi házat és hét nyaralót építettek föl január 1-e óta. Mindezt nem éppen kedvező munkaföltételekkel érték el. Kevés volt a szállítóeszközük, az utóbbi időben cementhiány is akadályozta a munkát. A jó eredmények nagyban köszönhetők Kása Ferenc és Nagy Lajos kőművesbrigádjának, továbbá az Elek László vezette lakatosrészlegnek. Az utóbbi annál inkább figyelemre méltó, mivel a lakatosrészleg az utóbbi években a szövetkezet leggyengébb részlege volt. A szövetkezet az év hátralevő részében mindent megtesz azért, hogy az elvállalt feladatot végrehajtsa. Ha az időjárás vagy krónikus anyaghiány nem hátráltatja tovább a munkát, akkor nem lesz baj — mondták a ktsz vezetői. A szövet-kezet dolgozóinak bére az első félévben szemé- lyenkint 100 forinttal emelkedett. Ki tud többet a Szovjetunióról? A siófoki járási KISZ-bi- zottság rendezésében a napokban fejeződött be a Nagy O tó béri Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett vetélkedő körzeti döntője. A járási döntő október 1-én lesz Balatonszeme- sen. — A szovjethatalom 50 éve címmel aszfalt-rajzversenyt rendez a városi úttörőelnökség október 7-én Kaposváron, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A rajzversenyre a csapatoknál jelentkeznek az úttörők és a kisdobosok. NEM BÍZNAK BENNÜK? Néhány hónappal ezelőtt megírtuk, hogy az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat nem építi kellő ütemben az utakat a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepén. Az út hiánya megnehezíti az üzemben az anyag- mozgatást. Nemrég ismét ellátogattunk az említett csurgói üzembe. Sajnos a telepvezetőtől most sem hallottunk jó híreket. Annak ellenére, hogy két ízben adtak munkásokat a kivitelezőknek, mégsem készülnek el az utak szeptember 30-ra. Kíváncsiak voltunk, mit szólnak ehhez az építőipari vállalat csurgói képviselői. ‘ Ám nem sikerült megismerni a véleményüket saját munkájukról, ugyanis a vállalat igazgatója megtiltotta nekik, hogy nyilatkozzanak. Nyilatkozni — úgymond — csak az igazgató engedélyével lehet. Megírhattuk volna, amit a. telepvezető mondott, azt tudniillik, hogy nem készülnek el határidőre. De nem tettük ezt, mert bennünket nem az a cél vezérelt, hogy borsot törjünk a vállalat vezetőinek orra alá, hanem az, hogy tájékoztassuk az igazsá9ról az olvasókat. Márpedig ehhez mind a két felet meg kell hallgatni. így hát megkérdeztük a központot a dolgok állásáról. Az egyik osztályvezető három perc alatt válaszolt kérdésünkre. Arra gondoltunk, vajon ezt a pár mondatof miért nem mondhatta el a csurgói építésvezető. Ugyanígy, sőt uram bocsa’ lehet, hogy jobban el tudta volna mondani ö is. Nem azért, mert okosabb, hanem azért, m,ert ott van, ahol dolgoznak, s ennél fogva jobban ismeri a munka állását. Teljesen oktalan dolog tehát leállítani őt a nyilatkozást jogról. Az olyan vállalati rendelkezések, amelyek megvonják a véleményadás lehetőségét az alacsonyabb beosztású emberektől, azt bizonyítják, hogy a vezetők nem bíznak a beosztottakban, vagy és talán ez a valószínűbb — úgy akarnak fogalmazni, hog"' ebből még akkor se legyen kellemetlensége a vállalatnak, ha egyébként joggal lehetne az. 1 Most tegyük fel, igaz az, amit az osztályvezető mondott, hogy ti. szeptember 30-ra elkészülnek az utak. Nincs ebben lakkozás, szénitgetés. De szeretnénk, ha többé nem akadályoznák a saitó munkáját. Ha szembeszegülnek a sajtójogszokással, a kövéleménnyel találják szemben magu- kat■ Sz. N. MIÉRT KELL ADÓZNI RÓLA? Van már egy éve, ha nem több, hogy ezzel a problémával először találkoztam. A sávolyi Üj Élet Termelőszövetkezetben panaszolták el: van 867 hold olyan területük, amelyen semmi haszonnövény nem terem, mégis adózni kötelesek róla minden évben. Ez az ügy immár harmadik éve bonyolódik: a tsz folyamodványt írt az illetékes hatóságoknak, hogy nyilvánítsák földadó alá nem eső területté a szóban forgó több száz holdat, ám legutóbb arról értesítették a tsz-t, hogy adótörlési kérelmét elutasították. Tehát ismét adóznak azután a föld után is. ami már csak sást terem, s lassan egészen elzsombékosodik. 1965 augusztusában erről a területről el kellett vinniük a szarvasmarhákat, mert éhen pusztultak volna. A hízó marhákat a tervezettnél egy évvel tovább kellett hizlalni, hogy elérjék a szükséges súlyt. És hozamot erre a területre mindig tervez a tsz, hiszen hasznavehetőként szerepel az ütemtervében. Tavaly például 571 000 (!) forint értékű hozamot irányoztak elő, amit alomsásban és másod- osztályú szénában kellett volna elérniük. Ebből azonban semmi sem lett — ám a ráfordított költség, teher mintegy 90 000 forintot tesz ki évente. Se kaszálni, sem pedig legeltetni nem lehet itt. Még az idei aszály sem segített rajtuk. Most ugyan nem ér térdig a víz, de elszaporodott a sás. A vizet képtelenek önerőből elvezetni. A helyzet ismeretében a járási szakbizottság a tavasz- szal hasznavehetetlennek minősítette ezt a 867 holdat — mégis viselnie kell a terheit az amúgyis visszaesett Üj Élet Tsz-nek. Ez a probléma tovább súlyosbítja a szövetkezetiek gondját. Vajon meddig? H p részt vett Pierre Dellenbach, a francia mezőgazdasági gépesítési intézet igazgatója, a munkacsoport elnökhelyettese és Anry Jacoby, a" munkacsoport titkára. A népes munkacsoportot Soós Árpád, a gazdaság főmérnöke köszöntötte. Ismertette a gazdaság gépesítési célkitűzéseit, az öntözés és a gépesített szőlőművelés gazdasági eredményeit, majd bemutatta a rádpusztai kerület vízkiviteli művét. Elmondta, hogy az 1961-ben épített vízmű segíségével ötszáz hold szőlőt tudnak öntözni. Évente csaknem egymillió köbméter vizet használnak fel és ezzel 200 milliméter csapadékot pótolnak. Az elmúlt hat év ható öntözőhálózat kiépítése. Az évi háromszori öntözés holdanként húsz mázsa többlettermést biztosít A vízkiviteli mű megtekintése után a rádpusztai kerületbe látogatott a munkacsoport. Itt a szüreti munkákat tanulmányozták. A munka- csoport tagjainak kérdéseire Spett Ernő kerületvezető adott válaszokat Elmondotta, hogy a gazdaság területén teljes egészében a Lenz-Moser féle szőlőművelést honosították meg. A háromméteres sortávolság lehetővé tette, hogy a .művelést úgyszólván teljes egészében, a szüretet pedig részben gépesítsék. A hagyományos művelésű szőlő országosan hektáronként átlagosan POSTÁNKBÓL Válaszolt Lapunk szeptember 16-i számában Panasz a GELKÁ-ra címmel egy táskarádió kijavításának ügyével foglalkoztunk. Cikkünkre a vállalat kaposvári szervize válaszolt. Nem értenek egyet a bírálattal, hiszen a cikkben szóvá tett jótállás csak az általuk végzett munkára, illetve az általuk beépített anyagira vonatkozik háromhónapos határidővel. A cikkben szereplő rádió első és második javítása teljesen különböző jellegű volt, a GELKA ezért nem lehetett garanciális munkát végezni. A GELKÁ- nál ebben az évben egyébként 14 384 javítást végeztek, s ebből — mint Hiczó György szervizvezető írja — mindössze . a szóban forgó esetben reklamáltak. Dolgozóink egyébként igyekeznek a hibák számát a minimálisra csökkenteni. Az elemek befcurrasztása viszont a műszerész jó szándékát bizonyítja, ezzel akarta megszüntetni az állandó recsegést. Ötven év a gyárban kintetét a gyáron. Egy emberöltőre vállaltak sorsközösséget vele ezek a berendezések. S most elérkezett az utolsó kampány. A vajszínű üstök fehér cukrot főznek. S a cukor évtizedek során fehérré festette az embert is. A berendezések nagyságukkal parancsolnak tiszteletet. A cukorfőzőnek a munka szeretete, a gyárhoz való ragaszkodása kelt tiszteletet az emberekben. Kercza Imre — EZEK AZ ÜSTÖK az életet jelentik nekem. Csak a lépcsőt nem bírom már, amikor jövök fölfelé, akkor érzem a hatvan évemet. Az üstök mellett kánikulai a hőség. Mindegyik megvan vagy három méter magas. Az ellenőrző ahlakok előtt kavarog, forr az egyre jobban kristályosodó melasz. Olykor üveglapon vizsgálják a cukorfőzők ezt a sűrűsödő folyadékot, hogy megállapítsák: hol tart a kristályosodás. Gdsz Ferenc cukorfőző úgy beszél ezekről az üstökről, mintha minden egyes részüket ő faragta volna ki egy hatalmas sziklatömbből. A kampány idején cukorfőző. A javítás ideje alatt sem marad hűtlen a Kaposvári Cukorgyárhoz. Az üstök belsejét járja, hibát keres és javít, hogy mire megint megérik a répa, üzemképes legyen a gyár. Ez volt eddig. Ezzel a kampánnyal azonban vége szakad a hosszú évtizedek /ilatt megszokott életrendnek. — Négy és fél hónap van hátra a nyugdíjazásig. ARCÁN MÉLY BARÁZDÁBA FUTNAK A RÁNCOK. Dércsípte haját szinte meghazudtoló fürgeséggel dolgozik a gépek között. Otthona ez a gyár. Negyvenhat esztendőt töltött el a gépek, berendezések között. A szakmában pedig ez elz ötvenedik ősze. Mondom neki, hogy ezek szerint tízéves korában kellett elkezdenie a munkát Kommentár nélkül válaszol: — Igen, tízéves voltam, amikor először láttam belülről a cukorgyárat Kérdem tőle, miért van az, hogy a cukorgyárban hosszú ideig egy helyen maradnak az emberek? Ebben a gyárban szinte ismeretlen fogalom a munkaerő-vándorlás. — Egy idő után úgy érzi az ember, mintha a szervezetéhez tartozna a gyár. Bele nő abba a környezetbe, amelyben dolgozik. — Mennyit keres? — Kilenc forint hetven fillér az órabérem. Ki lehet jönni belőle. Hallgatunk egy ideig. A csöndben a hőség talán még erősebb. A csöndben hallatszik a főzőüstök fortyogása. A hőmérő higanyszála magasra szökik az üst oldalában. — Ha elmegvek, nagyon hiányozni fog majd ez a gyár — szólal meg az öreg cukorfőző. — Mit csinál a nyugdíjas évek alatt? — Kézimunkázni fogok. — Kézimunkázni? — Meglepő? Nagyon szeretem a hímzést Éppen úgy. mint a rózsákat. A kert tele van rózsákkal a lakás meg függönyökkel, térítőkkel és hímzett párnákkal. Némi csend után folytatja: — Hasznos dolog ez. Leköti az ember idejét, meg egy kis pénzt is hoz a házhoz. Külföldre is vittek már belőle. — Hol tanulta? — A főzést vagy a hímzést? — A hímzést. — Otthon, betegállományban voltam, nem tudtam leszállni az ágyról, és rettenetesen unatkoztam. Akkor vettem először a kezembe. Aztán úgy megszerettem, hogy nem tudtam abbahagyni. Nekem a kocsma helyett ez tölti ki a szabad időmet. — És a cukorfőzést? — Itt a gyárban, az öregektől. Ezt a munkát nem lehet teljesen megtanulni. Csak tanulni lehet, mert mindig újabb módszerek jönnek. SIMOGATÓ A SZEME, ahogyan végighordozza a te-