Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-22 / 225. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ama» 90 wut> Sírnom Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 225. szám. Az értékesítés egyenjogúsítása í. INTÉZET • 1967. szeptember 22., péntek A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Az új mechanizmus küszöbén / , (3. O.) Ki kezelje a fejőgépet? (5. o.) A megépített úton (6. o.) A vállalati szervezetben köztudomásúan eddig is helyet kapott az értékesítés; ezzel foglalkozó osztályok, csoportok bonyolítják le az előállított termékek átadását a megrendelőnek, felhasználónak. De ha e tevékenység tükrében próbáljuk értelmezni az értékesítés jelentését, egészen a legutóbbi hónapokig csak ezzel a szóval lehetett a gazdasági gyakorlat nyelvére megközelítően lefordítani: elosztás. Az előzmények a jelenlegi gazdálkodási rendszer kialakulásának atmoszférájához nyúlnak visz- sza: akkor sok területen hiány jellemezte a gazdasági életet, következésképp: a megtermelt javakat nem kellett értékesíteni — felkutatva a piacokat, vizsgálva a keresletet —, csupán elosztani lehetett az éppen rendelkezésre álló mennyiséget, abból kiindulva, hogy mindenre, amit a gyárak előállítottak, feltétlenül szükség is van. A gazdaságirányítás és a tervezés rendszere lényegében ezt az akkor elkerülhetetlen, szükségszerű módszert rögzítette. Ezt tükrözte az a gazdálkodási rend, hogy nemcsak a termelés mennyiségét, de az áruk átvételét is kötelező tervszámok írták elő, tehát a felhasználók mindenképpen átvették a termelőüzemektől a tervben — illetve az ahhoz igazodó szállítási szerződésekben — előírt termékeket. Aligha kell hozzátenni, hogy a termelővállalatok számára meglehetősen kényelmes helyzet alakult ki így, hiszen áruik eladása, értékesítése alig okozott gondot. (Más kérdés, hogy á társadalom számára egész sor hátránnyal járt ez a vállalati kényelem: egyfelől fölösleges készletek halmozódtak fel, másfelől nehezen csökkent a hiánycikkek száma.) Hadd mutassuk be közelmúlt néhány érdekes tényével is, mit jelentett az értékesítés ilyen értelmezése. A Központi Statisztikai Hivatal a múlt esztendő elején a minisztériumi ipar több ágazatának vállalatainál megvizsgálta: milyen arányban rendelkeznek az évi termeléshez szükséges rendelésállománnyal. Kiderült, hogy a minisztériumok irányításával működő iparágak vállalatai január végéig egész esztendei értékesítési előirányzatuknak mindössze 54 százalékát fedezték rendelésekkel. Mindez azt jelentette, hogy a vállalatok meglehetős nyugalommal várták az érkező rendeléseket, nem kutatták fel elég öntevékenyen piaci, értékesítési lehetőségeiket, _ s ily módon éves kapacitásukat csak a »menet közben« érző, és ezért termelési bizonytalanságokat is okozó rendelésekkel köthették le. A múl év szeptemberében módosult a vállalatok szerződési rendszere, s a változás elvi lényege abban foglalható össze: előtérbe került a vevő, akinek immár korántsem kötelező bármit átvennie. Ehhez kapcsolódnak az 1968-tól érvénybe lépő értékesítési változások: akkor már a vállalatnak kell majd — természetesen saját anyagi kockázatára — rendeléseket szereznie, sőt a vállalat tervezi majd a távlati, évek múlva várható piaci igények felmérését, következésképp: a távlatilag várható rendelésállományok alakulását is. Mindez szinte tapintható, naponta érzékelhető változá"" !~if yxeya'f^.f-t aajj? fí-V 'tvzS.-a.aa vállalati megítélésében, és a vállalati szervezetben elfoglalt pozíciójában. Korántsem túlzás azt állítani, hogy az értékesítés mostanában vált egyenjogúvá a vállalati funkciók sorában. Csak néhány jelzésszerű példa: egész sor textilipari vállalat rendezett a közelmúltban piaci igényeket vizsgáló termékbemutatókat különböző áruházakban; megnőtt az iparvállalatok érdeklődése a különböző piackutatási módszerek iránt, mert hiszen széles körben tért hódít a felismerés: a kereskedelem rendelései nem pótolhatják az önálló ipari piacvizsgálatokat, elvégre a kereskedelmi vállalat, amely ezer- vagy tízezerféle terméket árusít, aligha vállalkozhat minden termék részletes — tehát termelési információt is adó — értékesítési prognózisának kidolgozására. Jellemző, hogy a közelmúltban alakult Országos Piackutató Intézet, amely a vállalatok megbízá- felmérő elemzéseket, már sából készít ilyen kereslet- messze az idei teljesítőképessége fölött elhalmozták megbízásokkal. Azt mondtuk az imént, hofey az értékesítés egyenjogúvá vált a vállalati életben. Tegyük most már hozzá: bár a múlthoz képest ez nem csekély változás, a jelen, de még inkább a közeljövő feladataihoz képest kevés! Aligha túlzó jóslás, azt állítani, hogy az értékesítés csakhamar a vállalatok termeléssel egyenrangú funkciójává, az ezt végző osztályok, csoportok munkája pedig elsőrendű jelentőségűvé válik. Logikusan következik ez abból, hogy a vállalat egész tevékenységét — tehát mai termelését és a holnapi termelést megalapozó fejlesztését — áruinak értékesíthetősége, piaci kereslete szabályozza majd. E változásra azonban célszerű már most felkészülni. Sőt, pontatlan is ez a jövő idejű szó, helyesebb a jelen idő, hiszen az 1968. évi megrendeléseket már ma kell a vállalatoknak megszerezniük. A vállalati szervezet azonban sok helyütt még nem tükrözi ezt a korszerűbb, színvonalasabb gazdálkodási követelményt. Kötelező sémát aligha lenne helyes »elrendelni-«, mégis feltűnő, milyen sokszínű képet mutat az értékesítési osztályok mai helye, szerepe a vállalati életben. Néhol külön értékesítési főosztály vagy osztály működik a vezérigazgató irányításával, másutt az anyag- és áruforgalmi osztályok alárendelt részeként működik az értékesítés, ismét másutt a gazdasági igazgató irányítja, van viszont, ahol a termelési osztály »függelékeként" dolgozik. Logikus lenne viszont, hogy az értékesítés — ahova a piac ítéletei kozmetikázás nélkül befutnak — közvetlenül a vállalati vezérkar irányításával működjék. A szervezeti tisztázással egyenértékű feladat továbbá: a korszerű piacelemző módszerek vállalati szakértőinek nevelése, például az úgynevezett marketing — a piackutatást és a piacszervezést összefoglalóan alkalmazó elmélet — megismerése. Az idő sürget, és az elmaradás. immár a vállalat közvetlen érdekeit sértheti, holnapi nyereségét mérsékelhet’. Tábori András egkezdték az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitáját A hagyományoknak megfelelően Brazília képviselője nyitotta meg a vitát Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága szerdán este ülést tartott. A 25 tagú bizottság javaslata értelmében a közgyűlés napirendjére összesen 88 kérdést tűznek. Az úgynevezett koreai kérdéssel kapcsolatos vftában felszólalt Fedorenko, a Szovjetunió képviselője, aki határozottan tiltakozott a kérdésnek a közgyűlés napirendre történő felvétele ellen. Hangoztatta, hogv Korea népének minden idegen beavatkozástól mentesen kell megoldania az ország újraegyesítésének kérdését. A Szovjetunió képviselője határozottan ellenezte azt is, hogy — az amerikai küldöttség javaslata értelmében •— az úgynevezett koreai kérdés megvitatását egybekapcsolják annak a határozati javaslatnak a megtárgyalásával, amely az amerikai haderőknek és az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreát megszállva tartó más erőknek a kivonására vonatkozik. A bizottság végül többségi határozattal úgy döntött, hogy a közgyűlés napirendjére tűzik az úgynevezett koreai kérdést. Nem döntött még arról a bizottság, hogyan és miként tűzze a közgyűlés napirendjére a közel-keleti válság kérdését. Ugyancsak nem döntöttek még arról, hogy mikor tűzzék napirendre Kína ENSZ-tagságának megvitatását. Az amerikai küldött a vietnami bombázások folytatása mellett foglalt állást Az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán Manescn román külügyminisztert választották meg a közgyűlés elnökének. Képünkön: Az elnöki asztalnál, balról jobbra U Thant főtitkár, Manescu és Nara-Szinham főtitkárhelyettes. (Rácüótelcfotó — MTI külföldi képszolgálat) Az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakának általános politikai vitáját a hagyományoknak megfelelően Brazília külügyminisztere, Jósé Pinto nyitotta meg. Utána Arthur Goldberg, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Beszédében kijelentette, az Egyesült Államok »nem engedi meg, hogy Észak-Viet- nam katonai megoldást erőszakoljon Dél-Vietnamra«, és hogy »az USA nem csökkenti erőfeszítéseit, hogy segítséget nyújtson Dél-Vietnam- nak«. Az amerikai küldött ezzel ismét állást foglalt a vietnami háború folytatása mellett. Goldberg ismét előadta a sokat hallott washingtoni frázisokat az USA »tárgyalótetlenül közölte, hogy kormánya nem hajlandó a bombázások megszüntetésére, ami saját beismerése szerint is sokan tekintenek a tárgyalások megindulása lehetőségének. Goldberg ismét a szokásos feltételekhez kötötte, s előre pozitív választ követéit arra, hogy a bombázások esetleges megszüntetését követően a VDK kormánya kész lesz a tárgyalásra. Bizonyos fokú változást tükröz az amerikai magatartásban, hogy Goldberg kijelentette, úgy véli, hogy Dél- Vietnamban »békés eszközökkel mindenki részt vehet a politikai életben«. Mint ismeretes, korábban számos magas rangú amerikai vezető eleve kizártnak minősítette a DNFF tagiainak részvékészségéről«, de félreérthe- telét a politikai életben. Korszerűsítik a vasúti vágányhálózatot a Balaton mentén. Siófok és Szántód—Kőröshegy között még ebben az évben befejezik a munkálatokat. A lefektetett új síneket összehegesztik. A képünkön látható ágyazatrostáló gép óránként 199 méteres szakaszon rostálja meg a régi töltés kavicsát Goldberg azonban most sem adott világos választ erre a problémára. Goldberg ismét utalt arra, hogy az USA szerint az ENSZ-nek be kell kapcsolódnia a vietnami kérdés megoldásába, noha általános vélemény szerint a tagállamok többsége ellenzi ezt. A közel-keleti kérdéssel kapcsolatban Goldberg leszögezte, hogy kormánya szerint a rendezésnek a következő elveken kell alapulnia: a térségben »minden nemzetnek joga van az önálló életre«, s ennek értelmében meg kell szüntetni az évtizedek óta fennálló hadiálla- pptot, a csapatokat ki kell vonni a békés rendezésnek megfelelően, biztosítani kell a menekültek jogait, a tengerszorosok és a csatornák hajózásának szabadságát, véget kell vetni a térségben a fegyverkezési versenynek, tiszteletben kell tartani a fennálló határokat és a fegyverszüneti vonalakat, s végül, Jeruzsálem problémáját valamennyi érdekelt fél bevonásával kell rendezni. Ezek az elvek többnyire az izraeli kormány álláspontjának felelnek meg. Goldberg sürgette, hogy az atomstop-egyezmény nyújtson megfelelő garanciákat a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országoknak. Az USA legújabb döntéséről, amelynek értelmében rakétaelhárító rendszert épít ki, azt mondotta, hogy ez »nem fenyegeti a békét«. Az amerikai küldött ezután röviden szólt a gyarmati kérdés megoldásának fontosságáról. Végül a közgyűlés új elnökét köszöntve Goldberg kijelentette, hogy a román külügyminiszter megválasztása a nagyfontosságű tisztségre »azoknak a változásoknak a jele, amelyek a kelet-európai országok és a világ más részei között kialakult viszonyban következtek be«. A dán miniszterelnök felszólalása Jens Otto Krag dán miniszterelnök és külügyminiszter, aki Goldberg után szólalt fel a közgyűlésen, sürgette, hogy vessenek véget az amerikai bombázásoknak Vietnamban. »Ez a kezdeti lépést jelentheti a tárgyalások felé« — hangoztatta. Katonai eszközökkel nem lehet megoldani Vietnam problémáját. Az egyedüli út a tárgyalások útja. A közel-keleti kérdés rendezésének alapelveként Krag szerint annak kell szolgálniá, hogy egyrészt megengedhetetlen a katonai eszközökkel történő területszerzés, másrészt az ENSZ minden tagállamának joga van arra, hogy békében éljen. Egyéb kérdésekkel kapcsolatban Krag leszögezte, hogy Dánia egyetért az atomstop- egyezménnyel. Kijelentette, kormánya szerint a kínai nép egyetlen jogos képviselője az ENSZ-ben a Kínai Nép- köztársaság. Magyar idő szerint 17.10 órakor elnapolták az ENSZ- közgyűlés csütörtök délelőtti ülését. A közgyűlés pénteken, magyar idő szerint 15.30-kor folytatja az általános politikai vitát. (MTI) Kedden: négyhatalmi találkozó A négy nagyhatalom külügyminiszterei csütörtökön megegyeztek abban, hogy a jövő kedden New Yorkban V Thant ENSZ-főtitkár elnökletével »munkaebéden« vitatják meg a legfontosabb nemzetközi problémákat. A világszervezet főtitkára felhívással fordult a négy külügyminiszterhez, hogy az ENSZ székhelyén vitassák meg a nemzetközi élet legégetőbb problémáit, köztük a főtitkárnak azt az indítványát, hogy a közgyűlés ülésszakának jelenlegi megnyitó nács külügyminiszteri szinten foglalkozzék a világproblémákkal. Mint az ENSZ szóvivője közölte, a négy nagyhatalom külügyminiszterei több mint agy éve nem vettek részt ilyen közös összejövetelen. A Szovjetunió, Nagy-Britannia és Pramciaország külügyminisztere már New Yorkban tartóz1- kodik, Rusk amerikai külügyminiszter érkezését vasárnapra várják. A főtitkár a munkaebédre meghívta a négy nagyhatalom állandó ENSZ» .szakaszában a Biztonsági Ta- I képviselőjét is. (MTI)
