Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-21 / 224. szám
Csütörtök, 1967. szeptember 2L 3 SOMOGYI NÉPLAP FAR LÉPÉSRE A CÉLTÓL Eredményesen dolgozik a kaposfüredi kertészeti brigád LEGUTÓBB a nyár elején jártam náluk. A harmincholdas öntözéses kertészetben serénykedtek. Huszonhármán voltak akkor ebben a brigádban; két lány, egy férfi, a többi asszony. Az egyetlen férfi Papp Ferenc brigádvezető. Nemes cél fűtötte va- lamennyiüket, a szocialista brigád cím megszerzését tűzték maguk elé. Azóta egy- gyel csökkent a kis kollektíva létszáma, de a lelkesedés nem hagyott alább. Komolyan vették munkájukat, vállalásaikat. A papírra fektetett ígéret egy része azóta már kézzelfogható valóság. Annak idején valamennyien aláírták azokat a föltételeket, amelyeknek a teljesítése szükséges a cél eléréséhez — most szép sorjában a megvalósításról adhatnak számot Koletár Józsefné, a termelőszövetkezet párttitkára volt az, aki segített az elhatározást tettekre váltani. Amikor a kertészetiek úgy határoztak, hogy az idén elnyerik a szocialista brigád címet, ő állt melléjük mindenekelőtt, ő bábáskodott a brigád születésénél. Most vele idézzük az azóta élteit időt, és kéressük a választ arra a kérdésre: mi lett a sorsa a vállalásoknak, hogyan dolgozik a, brigád? — Senki sem hagyott cserben bennünket, s a brigád is azt adta, amit elhatározott — mondja a párttitkár. — Perger István tsz-elnök akkor azt mondta azon a vezetőségi ülésen, ahol bejelentette a kertészeti brigád szándékát: ha a kertészetiek komolyan veszik elhatározásukat, a szövetkezet vezetősége minden tőle telhető segítséget megad céljuk eléréséhez. S ez nem is maradt' ígérgetés. A brigád tudott mit kezdeni az előlegezett bizalommal. A KERTÉSZET bevételi tervének tízszázalékos túlteljesítését vállalták, noha végleges adat még nem áll rendelkezésre — még tart néhány növénynek a betakarítása — van remény a terv túlteljesítésére. — Hogyan fizetnek a kertészeti növények? — Sok munka volt velük, de megérte a fáradság, mert néhányból terméstöbbletre van kilátás. Különösen sok a paprikánk és a paradicsomunk. F aprikából például már száz. paradicsomból pedig negyven / mázsával adtunk el többet, mint ameny- nyire egész évben számítottunk. Az uborka hozama se marad el a tervtől. Káposztánk , kevesebbet terem a tervezettnél, ugyanis nem kantunk annak idején elegendő nalántát. — Szó volt róla. hosv meglátogatnak eev-két erősebb termelőszövetkezetet tapasztalatszerzés végett, ez is szerepelt a vállalásaik között — A nyár közepén a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben voltunk. Hárman a brigádból a Nógrád megyei szé- csényi meg a nádújfalui szövetkezetben jártak. Ezek az utak nem kirándulásra, hanem hasznos ismeretek szerzésére voltak jók elsősorban. A kirándulási, fürdési igényt harkányi úttal elégítettük ki. — A termelőszövetkezet vezetősége vállalta, hogy brigádnaplót készíttet a kertészetieknek, a tapasztalatcsere-kirándulások költségeit is a gazdaság ajánlotta fel, s pénzjutalmat is ígértek. Mi valósult meg mindebből? — NAGYON SZÉP BRIGÁDNAPLÓT kaptunk a tsz-től, és már benne vannak a fényképek, a tagok adatai. Rendszeresen vezetik, áttekinthető. Valamennyi útra a szövetkezet adta a szükséges pénzt. És hogy a tagonkénti 150 forint jutalmat megkapják-e, az attól függ. hogy elnyerik-e a szocialista brigád címet. A személyek jutalmazásának ugyanis az a föltétele, hogy a brigád elérje a kitűzött célt. Ettől a céltól már csak néhány léoés választja el a kaposfüredi Aranykalász Tsz kertészeti brigádját. Hernesz Ferenc A MÉRCE VOLT HIBÁS Miért nem versenyez hat brigád? A telepvezető fáradtan az asztalra mutatott. Szürke, zöld, piros vászonkötésű brigádnaplók hevertek rajta. — A téma az asztalon hever ... A ki készítőben minden brigád: feloszlott. Zsunics Gyuláné szb-titkár kétségbeesetten ismételgette: — Azt mondták, hogy kezet csókolnak nekem, ha még egyszer megalakítom a brigádokat Megjön a festődé főbizalmija. Később a Petőfi brigád három tagja. A beszélgetés feszélyezett és nem őszinte. Mindenki kerülgeti annak a kimondását, miért zárja a naplókat az egyforma szövegű beírás: ^ a brigád munkáját továbbra is becsülettel elvégzi, a tervet teljesíti, de a brigád- versenyben nem kíván részt venni.-« A József Attila, a Petőfi, az Egyetértés, a Dózsa, a Vasas brigád februárban írta be elkeseredésében ezeket a sorokat. S hogy mikor tudta meg a szakszervezet, hogy nem vesz részt a szocialista munkaversenyben a festődé. Félév után, amikor összegyűjtötte a. brigádnaplókat kiértékelés végett! S mikor próbálta meg tisztázni a félreértést a telepvezető segítségével? Július 27-én! ÖNÁLLÓAN A VÍZ KAROK MEGELŐZÉSÉÉRT Ezen a beszélgetésen végig ott voltam. A főbizalmi és a három brigádtag azzal búcsúzott el, hogy majd gondolkoznak a hallottakon, meghány- ják-vetik a többiekkel is, aztán folytatják a versenyt. A termelőszövetkezetek többségében nagy károkat okoz a belvíz. A megelőzés nélkülözhetetlen föltétele a határ felárkolása, a vízlevezető csatornák megépítése. Ezt a munkát a vízügyi társulások csak korlátozott területen, hosszú idő alatt tudják elvégezni. Ha a közös gazdaságok elejét akarják venni a vízkároknak, a problémát saját erőből kell megoldaniuk. Ezt tétté a böhönyei Szabadság Tsz is. — A Rinya menti Vízgazdálkodási Társulat körzetébe tartozunk, de a rendezésnél csak i sokára került volna ránk a sor. Ezért a vezetőség egy évvel ezelőtt létrehozott egy önálló brigádot a vízrendezési munkák elvégzésére — mondja Szabó Kálmán tsz-elnök. A kubikusbrigád eddig tizenkétezer köbméter földet mozgatott meg, öt és fél kilométer hosszú árkot ásott ki. Mivel nem tsz-tagok, a vízügyi társulás normája szerint kapják a bért. A vízrendezési munkához a termelőszövetkezet állami támogatást kap, minden kitermelt köbméter föld után tíz forintot. Mindent összevetve a kiadások felét az állam fedezi. Ottjártunkkor a brigád Nagybalogdpusztán dolgozott, levezető árkot ásott. — Reggel 7 órakor fogjuk í kezünkbe a szerszámot, este hatkor rakjuk le. Hogy mennyit sikerült előrehaladni egy nap, az elsősorban a tereptől függ. Nézzék ezt a száraz agyagot — mutat a földre Pintér György brigádvezető —, alig lehet az ásót belenyomni! Az sem jó, ha esik, mert akkor megtapad a lapáton. Két—három méter mélyre ásnak, mikor mekkora a terep emelkedése. — Az első ásónyom után már megcsikordul a kavics a lapát alatt, de így is négyötszáz méterre haladunk egy hónap alatt. Arról beszélgetünk, ki honnan került a brigádba? — Én gépkezelő voltam a mélyfúróknál, megkei estem a négyezret, de azért itthon mégis más — szól Benczik Péter. Farkas László így vélekedik: — Nem éri meg két-há- romszáz kilométert utazni, távol lenni a családtóL Persze itt sem könnyű, tűző napon, esőben egyaránt dolgozni kell, de a fizetés is ennek arányában kerül a borítékokba, átlagosan 1700—2000 forintot keresnek havonta. — Munkánk lesz bőven, azt mondja az elnök, tíz évig is csatornázhatunk, akkor sem lesz minden kész. Ügy van ez, hogy mikorra az egyikkel végzünk, a másik már eliszaposodott. Böhönye határa ebből a szempontból kedvezőtlen helyen fekszik ' . ■ M fogjuk kezünkbe a szerszáelég egy nagy eső, s máris vízben áll. Éppen ezért dicsérendő a böhönyeiek példája, akik idejében fölismerték, ha eredményt akarnak elérni, saját erejükre kell támaszkodni. P. D. — Holnap föltétien menjen el a festődébe — kérte a telepvezető az szb-titkárt. A napokban ismét elmentem az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepére, s egy egész napot szenteltem a nagyon kemény munkát végző munkások meghallgatására. A kikészítő a telep szíve, ha itt nem dolgoznak minden erejüket megfeszítve a törzsgárdába tartozó mercerizálók, savazók, festők, szárítók, akkor nem kap fonalat és cérnát a meó, a cér- názó és a kiszerelő. S a szaros exportszállítások miatt gyakran kérik meg őket hajrára. A forró, egészségtelen munkahelyen dolgozó munkásokra mindig lehet számítani. — Miért szűnt meg a brigád? —• kérdem a kommunista Kiss Jánostól, aki a Colaras savazó gépet kezeli. — Elment a kedvünk, mert nem azok kapták a jutalmat, akik a legjobban hajtottak. Egyszer már csalódtak, s tavaly úgy álltak be ismét a brigádba, hogy igazságos lesz az értékelés. Egy öreg munkástól kérdem, hogy ki volt a brigádvezető. Egy köpcös, fekete hajú férfira mutat. Amikor megszólítom, gorombán válaszol, szinte füstöl a méregtől. — Itt már tavaly sem volt brigád. Kétszer elsők voltunk, értékeléskor a harmadik helyre kerültünk. Erről azonban nem érdemes írni, én nem is mondok semmit — meglódítja a szárítóalkalmatosság karját, hogy majdnem fejbe ver. — Ez kemény gyerek — kö- hint Mátyás Lajos lúgmérő. Barázdált arcú fekete sváj- cis munkás Cserenkó Ferenc. Dühösen közbeszól: — Legjobb, ha az ember teszi a dolgát, akkor nem csinálnak belőle bolondot... A munkában elsők voltunk, a jutalomban harmadikok, hát akkor brigá- dozzanak. e Átmegyek a festőkhöz. Fekete atlétatrikós fiatalember írogat egy kis asztalnál. Szabó István szakszervezeti bizalmi így beszél: — Dolgozunk, de brigád nincs. Itt, a festődében a több és jobb minőségű anyag termelése a lényeg, mégis többre értékelik a közös mozilátogatást, mégha a megtekintett film senkinek sem tetszik. A festőkádak mellett ismertem meg Kavalecz Emilt, a hajdani Kossuth brigád vezetőjét. Sokat beszélgettem vele a megszűnés okáról. — Itt az összhangon múlik a munka, akkor is nehéz volna igazságot tenni, ha egy ember mindig a versenyt figyelné, így aztán sérelem érte egyikmásik brigádot... Kulcsár József a hosszú vaskampóra támaszkodva áll a kád előtt: — Nem törődött a szakszervezet a versennyel, olyan sablonosán csinálta az egészet. Somogyi István segédművezetővel az öltözőben beszélgettem. — A Kossuth meg a Dózsa az egész gyárban a legjobb Megkezdődött az „aratás66 a halastavakban A kubikosbrigád Megértek az »aratásra« a megye halastavai, megkezdődtek az őszi lehalászások az állami tógazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Több tsz még augusztusban hozzáfogott ehhez a munkához. Tavaly új víztározók is épültek, az állományt fölfrissítették. Háromfán például 98, Bonr.yán pedig 18 holdnyi víztükröt telepítettek be újra hallal. A megye közös gazdaságai közül 38 foglalkozik a fő termelői tevékenység mellett halászattal, s közülük 17- nek van szerződése a Hal- értékesítő Vállalattal. Szerződéssel 15 vagon halat kötöttek le, nagyobb részben pontyot, kisebb részben pedig compót és harcsát. Az idei őszön szeretnék megtelepíteni több somogyi termelőszövetkezet halastavában a növényevő halakat. Nagy a kereslet az amurra és a növényevő halcsalád többi tagjaira, s ha sikerülne őket elszaporítani, ezzel csak nyerne megyénk halászata. Ezek a halak ugyanis nemcsak a tavak tisztításában töltenének be szerepet, hanem meggyorsítanák a haltermelés ütemé: A telepítés terve szerint öt év alatt az egész megye tavaiban meghonosítják őket. volt Mások olyan lehetetlen dolgokat írtak a naplóba, de hát senki sem ellenőrizte. Mozijegyet kunyeráltak másoktól, beragasztották, s máris pontot kaptak érte, mint kollektív megmozdulásért — legyint. — Egy hónapig nem vezettük a naplót, kizártak bennünket 3 versenyből. Hogy megalakul-e újra a brigád? Most még makacsok az emberek. o I A párttitkárt kerestem, s benyitottam a meóba. Pillanatok alatt gyűrűbe fogtak az asszonyok. Ügy dőlt belőlük a panasz, hogy nem győztem kapkodni a fejem. Két brigád nyerte el eddig négyszer a szocialista címet, az egyik az övék, a Május 1. A bronzplakettet egy beíróval küldte le a versenyfelelős, se egy kézszorítást, se egy jó szót nem kaptak vele. Ök azonban megbecsülik, bekereteztették, s kitették a falra. Annyira megbántották őket, hogy széjjel akar menni a brigád. — Hát ilyen tiszteletben tartanak bennünket, mint régi brigádot? Ezért bizony nem érdemes versenyezni... Nincs, aki kézbe fogja a brigádok ügyét, nálunk meghalt a szak- szervezet — mondják az asz- szonyok. Kuti Ferencnével, a 2. sz. pártszervezet titkárával elmegyünk az irodába. Megmutatja a július 7-i taggyűlés beszámolóját és jegyzőkönyvét Ott tárgyaltak a kikészítő brigádjainak a feloszlásáról. A kommunisták elhatározták, hogy a jövőben figyelemmel kísérik a kiértékelést, nehogy sérelem érje a brigádokat. Magyar Tibornéval, az 1. számú pártszervezet titkárával az üzemi konyha irodájában találkoztam. Szerinte el vannak keseredve az emberek a festődében. Behívta Szend- rődi István pártbizalmit, hogy mondja el, újjáalakulnak-e a brigádok. — Nem hiszem... Ha az embert egyszer orron verték, nem tartja oda még egyszer. Megvártam a délutáni műszakot. Szalai János főbizalmit kerestem s a Petőfi brigádot, hogy járt-e már náluk valaki a szakszervezeti bizottságtól a két hónappal ezelőtti beszélgetés óta. Keserűen mondták: — Azóta sincs semmi... Csatos István művezető a taggyűlésen is felszólalt mint pártvezetőségi tag. Most megismétli a panaszát, a választás óta egyszer sem beszélt az itt dolgozó munkásokkal a szak- szervezeti bizottság. A higgad* és csendes beszédű művezető elkísér az új szárítógéphez. Horváth Sándorné és Vaud- zsia Józsefné az egyenlőtlen föltételeket hibáztatja. Azért szűnt meg a Szorgalom brigád, mert nem volt »tiszta« a verseny, nem volt igazságos, s elment a kedvük. A telep csúcstitkárával délután beszéltem meg találkozót. Tóth István szerint az üzemvezető és helyettese, a művezetők tehetnek arról, hogy nem megy a verseny. Amíg nem lesz szívügyük, addig nem változik semmi. — S a Május 1. brigád panasza a bronzplakett leküldése miatt? — Megkapták a kézfogást április 4-én, csak a plakett később jött meg . .. A szakszervezeti bizottság titkárával nem beszélhettem, mert beteg. Barfvs Gyula telepvezető egyetértett azzal, hogy gy írsabh és jobb tájékoztatásra és tájékozódásra van szükség. S ha a mostani bonyolult •pontrendszert, a bürokratikus nyilvántartást , élő knncsolat váltja fei. s ccak azt mérik, ami mérhető, less remény, hogy újjáalakulnak a megsértődött brigádok. Lajos Géza
