Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-10 / 188. szám

Csütörtök, 1967, augusztus 10. 3 somogyi néplap HIQQYÜNK NEKI! Meglepődve néztem az asztalomhoz lépő fiatalem­berre. Ez ő lenne..? Udva­riasan köszönt, engedélyt kért, hogy helyet foglalhas­son ... Közben eszembe vil­lant az a néhány év, amikor A. N. korántsem volt ilyen udvarias, sőt másokat meg­botránkoztató magatartásá­val, öltözködésével hivalko­dott ... 1. Éjszakai ellenőrzés. Feltű­nő ruhájú, szemtelen visel­kedésű fiatalembert állíta­nak elő a Szabadság parki vendéglőből. — Megdolgoztam érte ... Becsületes munkával keres­tem a pénzt, s azt veszek rajta vagy csináltatok érte, ami nekem tetszik. Ez ta­lán csak nem tilos ...? S mindezt olyan hang­nemben mondja, hogy a nyugodt, sok mindent meg­ért nyomozó meg is jegyzi: — Fiatalember, nem a ha­verjaival társalog __/ Tisz­t ességesen kérdeztük, elvár­juk, hogy így is válaszol­jon ... Erre egy kicsit elcsönde- sedik. Néhány nap múlva azonban beleköt az utcán szolgálatot teljesítő rendőr­be. Idekívánkozik egy re­génybe illő szökési kísérlete is. Végül is bíróság elé ke­rült. Ebben az időben így le­hetett jellemezni: cinikus, semmivel nem törődő fia­talember. Mindenkibe bele­kötött, aki öltözködését, ma­gatartását még csak pillan­tásával is rosszallni merte. Többször foglalkoztunk vele. S nemcsak a viselke­dése miatt. Sajnáltuk, mert jóeszű, értelmes fiú, aki ért­hetetlenül abbahagyta kö­zépiskolai tanulmányait, s állandó — nemigen kedvelt — látogatója lett a város szórakozóhelyeinek... 3. Érdeklődve nézem: ruhá­zata modern, ízléses, frizu­rája sem olyan feltűnő, mint régen volt. S most, hogy asztalomnál ül, eszem­be jut: sokkal ritkábban látni a szórakozóhelyeken is. Magatartásából is hiányzik a kihívó viselkedés, megje­lenésében, szavaiban nyom.a sincs a korábbi cinizmus­nak. ... — Elnézést... A múlt év őszén szereltem le a kato­naságtól ... Nagyon jó isko­la volt az, sokat tanultam, s úgy érzem, meg is vál­toztam ... Most utólag már szégyellem mindazt, amit 18—20 éves koromban elkö­vettem kihívó magatartá­sommal, öltözködésemmel, azt, hogy így akartam tár­saim közül kiemelkedni... Elhallgat, egy kicsit této­vázik, a megfelelő szavakat keresgéli, majd így folytat­ja: — Elhatároztam, megvál­tozók, rendesen dolgozom, szóval normálisan élek ez­után ... Udvarolok egy kis­lánynak, szeretném feleségül venni... Nemrégen kiutasí­tottak egy szórakozóhelyről azzal, hogy nem vagyok szí­vesen látott vendég, keres­sek másutt szórakozási le­hetőséget. Néhány évvel ez­előtt, jogosan küldtek volna ki, akkor nem tették... Tu­dom, ezt a bélyeget önma­gomnak köszönhetem ... De hát ezt most már örökre viselnem kell...? Érzem, őszintén beszél, s őszinte a szavaiból áradó elkeseredés is. Huszonöt éves A. N. Néhány évvel ezelőtt cinizmusa, kihívó magatartása — ha nem is véglegesen — szembeállítot­ta a társadalommal. De most ö az, aki szeretné el­tüntetni magáról ezt a bé­lyeget. Most nem bántani kellene, hanem segíteni, bá­torítani. Hinnünk kell A. N.-ben — és segíteni kell őt és a többi hozzá hasonlókat is, ha nem akarjuk, hogy akár­ki is kételkedjen szocialis­ta társadalmunk embert formáló, nevelő humanizmu­sában. Szalai László Vörösdiplomás ápolónők Épül a „tanulóreaktor" A lapok már megírták, hogy Magyarországos is épül nagy teljesítményű atomerő­mű. Hogy ez eredményesen működjön, jól képzett szak­emberekre kell bízni. Szük­ség van tehát az atomszak­mához értő elméleti és kí­sérleti fizikusokra, tervező és üzemvezető mérnökökre, technológusokra. Éppen ezért indokolt, hogy egyetemeink az elméleti képzés mellett, korszerű gyakorlati oktatást is nyújtsanak. A felsőoktatás ehhez ma már nem nélkülöz­heti az »-oktatóreaktort«. Az egyetemeken 6—8 év­vel ezelőtt elkezdődött az elméleti és gyakorlati atom­technikai oktatás, de az izo­tóplaboratóriumokon kívül más oktató létesítményekkel az egyetemek mind ez ideig nem rendelkeznek. — Ezen a hiányosságon segít a Buda­pesti Műszaki Egyetem terü­letén már épülő reaktor — mondták az egyetem atom­fizikai tanszékén. Maga a reaktor épülete a Műszaki Egyetem területén kapott helyet — így a reak­tor az oktatást végző tanszé­kek közelében van. A reak­tor és a hozzákapcsolódó la­boratóriumok teljesen zárt csarnokban helyezkednek el, amelyből minden légnemű, folyékony és szilárd anyag csak megfelelő ellenőrzéssel hagyhatja el az épülettöm­böt. Az ilyen, mintegy ké­miai és fizikai laboratórium­ként üzemeltethető oktató- reaktor környezetében mér­hető radioaktív szennyeződést nem áraszt, tehát veszélyt sem jelent a környező épü­letek és a. távolabbi lakóépü­letek számára. A reaktor Viszontlátásra a kiállításon I A ráksi Űj Élet Tsz az idén is bemutatja sertéseit amellett, hogy oktatási célo­kat szolgál, a gyakorlati élettel is kapcsolatban van, hiszen a reaktorban termelt izotópok felhasználását a ku­tatási programban elképzelt olyan kérdések megvizsgálá­sára kívánják fordítani, amellyel az ipar és a techni­ka fejlődését is elősegítik. Zs. L. Tizenkétmillió tagja van az SZKP-nak A Partyijnaja Zsizny című szovjet pártfolyóirat részletes statisztikát közölt az SZKP 1966. évi taglétszámáról és a párttagság összetételéről. Az adatok szerint az SZKP-nak 1967. január 1-én 12 684 133 tagja és tagjelöltje volt. (Eb­ből a tagjelöltek száma 549 030). A múlt évben 510 955 tagjelöltet és 727 597 tagot vettek föl. A XXIII. párt- kongresszus határozatának megfelelően már szigorúbban bírálták el a felvételi kérel­meket. Mintegy 12 000 tag­jelölt! és 36 000 tagfelvételi kérelmet utasítottak eL A párt- és állami fegyelem megszegéséért 62 868 tagot, Il­letve tagjelöltet zártak ki, 17 244 tagot, illetve tagjelöltet azért töröltek a tagnévsor­ból, mert gyakorlatilag el­vesztette minden kapcsolatát pártszerv ezetéveL Épp olyánkor rejtik el ar­cuk nagy részét, az orr kö­zepétől állukig, amikor fi­gyelném vonásaikat: munka közben. A belső külszínre írt jeleneteit. Munka közben csak szememmel kísérhetem őket, épp arról, amit tesz­nek, nem beszélhetünk. Ar­cuk résnyi szabad része, két-két szemük azonban nyi­tott könyv. És azok is tud­nak belőlük olvasni, akik egyébként még a nyomtatott betűt sem ismerik. Jordát Edit és Szokol Magda, a megyei kórház gyermekosztályán dolgoznak. Mindketten most végezték el a hároméves gyermekápoló iskolát. Mindketten érettségi után jelentkeztek erre a pá­lyára, s munka mellett vál­lalták a tanulást. Mindket­ten példásan helytálltak; vö­rösdiplomával végeztek. Lehetne még sorolni ro­konvonásaikat, de még csak egyet emeljünk most ki kö­zülük. Egyikük se akart ápo­lónő lenni soha. Jordát Edit érettségi után jogra jelent­kezett, de nem vették föL Még egyszer próbálkozott, aztán úgy döntött, hogy be­iratkozik a gyermekápoló is­kolába. Leveszi a fehér száj­kendőt, a folyosón beszélge­tünk. — A gyermekek miatt jöt­tem ide — mondja. — És máris kiragad egyet a sok közül, hozza, hogy nézzem meg. Bemutatja, s a kisgye­rek alig egyéves életéről be­szél. — Jankónak hívják. Az osztály kedvence. — Mi a baja? — ... Azt hiszem, itt fog még maradni hosszabb ideig. Amíg el nem intézik az ál­lami gondozásba vételét. —■ Hogy került ide? — Nem volt beteg, nincs neki semmi baja. Ügy került ide, hogy itt hagyták. Nem kellett a szüleinek. — Ápolónő vagyok, s a be­teg gyerekek gondozása a feladatom, de amikor ilyen esetekkel találkozom, szintén annyi gonddal lep el, mint egy kóreset meggyógvítása. És ha sikerül, olyan jó ér­zés tölt el. De erről nem tudok beszélni. Szokol Magda a második vörösdiplomás gyermekápoló, ö is más akart lenni, peda­gógus. A vörösdiplomához gratu­lálok neki, szerényen eluta­sítja. — Lehet, hogy szerencsém volt. Ám nagy szorgalommal, tanulással el lehet érni. A három év tele volt lemondá­sokkal. Nagyatádon érettségizett, két pályát jelölt meg magá­nak akkor. Vagy pedagógus lesz, vagy ápolónő, így hatá­rozott. — Nagyon sok fiatal je­lentkezik egyetemre, főisko­lára, rengetegen tanulnak. Nekem nem sikerült az egyik választásom, nem vettek föl a főiskolára. De higgye el, nem keseredtem el, ott állt előttem a másik lehetőség, az ápolónői iskola. És nem bán­tam meg. SzéD hivatás ez is. Szokol Magda: »Talán rokonpálya a pedagógussal.« Talán rokonpálya a pedagó­gussal. Itt is gyerekekkel foglalkozunk, igaz, másfélék­kel, máshogyan. Nagyon szeretem őket. Felhúzza szájkendőjét, a gyerekek mellett kell már A ráksi Űj Élet Tsz három tenyészbikát, négy tenyész­kant, három kocasüldőt, va­lamint egy tenyészkocát tíz malacával viszi fel az idei Mezőgazdasági Kiállításra. Mi ezúttal Gondost, a gazdaság kiállításra kerülő tenyészko- cáját mutatjuk be tíz mala­cával. Gondozójuk, Fodor József az előző kiállításra tíz tenyészállatot kísért el, s akkor aranyérmet nyert ve­lük a tsz. A hároméves koca eddig négyszer ellett, s összesen harminc malacot nevelt föl. A törzskönyvezett állat ki­tűnő utódnevelő, a mostani tíz malaca is mind életké­pes. Gondos valamennyi ma­lacát tenyészanyaként adták el. A telpről csak a tovább- tenyésztésre alkalmatlan-gyedeket viszik hizlaldába. Az ötvenhét tenyészkoca — ezek egyike Gondos — utó­daiból alakította ki sertéste­nyésztését sok közös gazda­ság Somogybán és Somogy határain kívül. A mostani kiállításra ke­rülő állatok már megkapták az utolsó előtti védőoltást, megkülönböztetett gonddal bánnak velük. Döntött a tagság Új telephelyre költözik a Vegyesipari Ktsz lennie. A »kora«-szobákban — így nevezik a koraszülöt­tek kis termeit —, ahol leg­többen most még alszanak. Egy-kettő felsír, lassan itt az etetés ideje. Szokol Magda a sírók ágya mellett tovább időz. Résnyi arcát láthatják csak a gyerekek. Az egyik kipirosodott csöppség abba­hagyja a sírást. Talán vala­mit kiolvasott az ápolónő szeméből... Horányi Barna Közgyűlésen tárgyalták meg a Kaposvári Vegyes­ipari Ktsz tagjai az első fél­év munkáját. Puskás Gyula elnök és Szalay György fő­könyvelő ismertette a szö­vetkezet gazdálkodását jel­lemző adatokat. A termelési érték 4 778 000 forint volt, 26 százalékkal nagyobb, mint 1966 első félévében. Az új gépek beállítása, a mun­ka átszervezése révén nőtt az egy főre jutó termelési ér­ték. Ez Cl 256 forint volt, ötezer-haíszáztizenkét forint­tal több, mint a tavalyi. A ktsz többek között előtológé- net, dobcsiszolót vásárolt a faipari részlegnek, pótkocsit zerzett be. Az étkezőt át­alakította, a csiszológéphez pedig porkamrát létesített A beszámolóban a tervek­ről is sok szó esett. A kö­zeljövőben lebetonoztatják a raktár melletti színt, s körül­kerítik farostlemezzel. A volt faipari gépműhelyt rendbehozzák, s itt lesz a faipari összeállító műhely. Ezzel csökkentik az anyag- mozgatást. A távlati fejlesztéssel is foglalkozott a közgyűlés. A ktsz az lszák, illetve a Já­nos utcában megvásárolt ezerhatszáz négyszögöl tel­ket. Még vásárolnak hozzá hatszáz négyszögölet, s itt építik föl a kisipari szövet­kezet új telepét. A tagok nagy figyelemmel hallgatták a vezetőség beszámolóját a tervezett fejlesztésről. Meg­bízták a vezetőséget, hogy 1968. március 15-ig dolgoz­tassa ki a végleges beruhá­zási javaslatot, s terjessze a közgyűlés elé. Csőke János, a szövetkeze­ti bizottság titkára értékelte a jubileumi munkaverseny eredményét. A részlegek versenyében a vízvezeték- szerelők állnak az élen, s a kovácsok és az esztergályo­sok következnek utána. Nagyon nehéz körülmények között dolgoznak a ktsz részlegei, a jobb ' szociális körülmények majd az új te­lepen teremtődnek meg. Ezért fontos állomás a szö­vetkezet életében ez a köz gyűlés, ahol elfogadták a ta­gok a beruházásra vonatko- I zó elképzeléseket. Értesítjük kedves vevőinket, hogy a marcali töltőállomásunk megnyílt. Nyitva; 6—21 óráig. Benzin, szuperbenzin, gázolni, keverék. (5075)

Next

/
Thumbnails
Contents