Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-04 / 183. szám

Péntek, 1967. augusztus 4. 5 SOMOGVI NÉPLAP 50 éves a szovjethatalom (5.) ÖTEN A SZÁZEZERBŐL Grózner István ha­________________ difogoly, — v agy ahogy a gazdája, Vaszi- 11 j Fjodorovics és a falube­liek nevezték, Sztyepán — Piszmonka faluban béres- kedte végig az első világhá­ború második és harmadik esztendejét. A cári had veze­tőség — ugyanezt cselekedte fordítva a monarchia kato­nasága is — a hadifoglyok egy részét amolyan ingyen béresként kiadta módos pa­rasztokhoz. A hadifogoly köteles volt gazdája paran­csa szerint látástól vakulásig dolgozni, amelyért cserébe teljes ellátás illette meg. Ezt éppúgy a gazda szabta meg, mint a munkaidőt. Így ért­hető, hogy a hadifoglyok nem híztak el. Igaz, akadtak olyan munkáltatók is, akik megszerették az idegent, de Vaszilij Fjodorovics — Gróz­ner István gazdája nem tartozott ezek közé. Sztyepán alig várta a napot, hogy megszabadulhasson tőle. De jóllehet, már 1918 tavaszát írták, s érkeztek kósza hírek arról, mi történt Péterváron, s Oroszország nagy része már a forradalmároké, ez az alkalom még mindig nem érkezett el a számára. Pisz­monka falu a fehérek kezén maradt Végre Piszmonka körül is ropogni kezdtek a fegyverek. Vaszilij Fjodorovics gyűlöl­ködve figyelte a hangjukat. Három fia a fehér hadse­regben szolgált, őket is fél­tette, a saját földjét is. ö hozta a papírt, amelyben az állt hogy Grózner István köteles a bugulmai járási elöljáróságon jelentkezni, hogy besorozzák a fehérek­hez. A gazda megengedte, hogy az egyik lovat fölnyergelje, és azon lovagoljon be a já­rási székhelyre. Sztyepán azonban nem nagy kedvvel nyer gelte a lovat. Elege volt már a háborúból, alig várta, hogy hazajusson hazájába, Magyarországra. Éjszakán­ként szülőföldjéről, Göcsejről álmodott szerette volna már viszontlátni szüleit, testvé­reit S a hazatérés helyett most egy idegen hadseregbe álljon? Elindult. A 16 lassan po- roszfcált, hideg szelek fújtak, de már magukkal hozták a tavasz leheletét Grózner el­határozta, hogy lesz, ami lesz, nem teljesíti a paran­csot megszökik. Dehát mi lesz vele idegen földön, sok ezer kilométerre a hazájá­tól, barátok, ismerősök, pénz nélkül? trtzen még egy tér­képe sincs, hogy megpróbál­hatna azon eligazodva el­indulná Zala felé. Belovagodt az erdőbe, amelynek sűrűjében ott állt egy kis méhészház. Ismerte a ház tulajdonosát, néhány­szor beszélt vele, s úgy tar­totta róla, hogy nem szereti a fehéreket. Amikor odaért, megkocogtatta az ajtót Csak sokára nyitották ki az ab­lakot, ahonnan három puska­cső meredt rá. A gazda és még két falubeli nem nagy örömmel fogadta őt Éppen arról tanácskoztak, mit te­gyenek a továbbiakban. S most ez az idegen a nya­kukra jött EU is bocsátották békével, némi elemózsiát ad­tak csak neki. Sztyepán egész nap az er­dőben bolyongott, estére pe­dig visszalopakodott a falu­ba. Egy ismerős házba be­fogadták. Ott tudta meg: gazdája már hírül vette, hogy nem jelentkezett Bo- gulmában. Halálra keresteti S egyébként is, a helyzet rossz: a fehérek a falu mel­lett visszaszorították a vörö­söket. S mintha csak a há­ziak szavait akarnák igazolni, a fehér csapatok éppen ek­kor törtek be a faluba. A magyar hadifogolynak a ker­tek alján sikerült megszök­nie. Hosszú ideig a folyóban, egy fűz rejtekében húzódott meg. s csak az éjszaka má- felében, c.-uiumvizt-sen agyonfázva mert előbújni. A szomszéd majorban, Sztaro- verecben is voltak ismerősei. Ott kopogtatott be, s ezút­tal szíves fogadtatásra ta­lált. Menedéket kapott, de csak ennyi eligazítást. — Maradj itt. Majd lesz valahogy. A »valahogy« azonban csak másnapig tartott, ami­kor Sztaroverecbe is betör­tek a fehérkozákok. Sztye- pánt két altiszt fogta közre, egy olajmécses fényénél val­latták. A gazda hiába mond­ta, hogy a magyar hadifo­goly rendes ember, szorgal­mas munkás, a fehérek rásü­tötték, hogy vörös kém. El­határozták, hogy a parancs­nok elé állítják. A parancs­nok pedig fölemelte a kan­csukáját. — A pokolba vele! Ez annyit jelentett, hogy halálra ítélte Grózner Ist­vánt. Néhány órába telt, amíg hóhért találtak. Egy középkorú, komor, sebhelyes arcú kozák vállalkozott az ítélet végrehajtására. A ma­gyar hadifoglyot átadták ne­ki. A kozák lóra szállt, ka­rabélyát maga elé tette a nyeregkápára, áldozatát ma­ga elé parancsolta és meg­indultak egy szűk erdei ös­vényen. Grózner István azt figyel­te, hol kínálkozik alkalom a szökéshez. Már egy jó ne­gyed órája mentek, s még mindig semmi. Megrettenve várta, mikor emeli a kozák vállához a karabélyt, hogy leadja a gyilkos lövést. A kozák azonban nem sü­tötte el fegyverét. Egy domboldalon, ahonnan kes­keny, kanyargó folyót lá­tott a völgy aljában, a ko­zák megállást parancsolt. — Ide figyelj, magyar! A tieid ott vannak a túlsó par­ton. Fuss, és úgy harcolj, mint egy isten. Jaj neked, ha újra elfognak. Ezzel megfordította a lo­vát, s visszafelé ügetett. Gróznernek még hálálkodni sem maradt ideje. A kozák bizonyára rokonszenvezett a bolsevikokkal, de családja a fehérek uralma alatt levő területen élt, s ha maga át­áll a vörösökhöz, a családon álltak volna bosszút. Nem volt könnyű az átke­lés. Éppen a folyónál tom­bolt a harc. Ideát a fehérek, odaát a vörösök. Aztán mé­gis átjutott. Tetőtől talpig vizes volt, amikor megpillan­totta az első vöröskatonát. Azok nem sokat értettek ab­ból, amit a jövevény tört oroszsággal mesélt. Annyit Százezer magyar vörös­katona harcolt Szovjet— Oroszországban a forrada­lom győzelméért. A neves és ismeretlen harcosok kö­zül ragadtunk ki ötöt. hogy bemutassuk vasóinknak. őket ol­azért megértettek, hogy az előttük álló, s a hidegtől, fé-*( leiemtől reszkető ember mai- gyar. Előhívták néhány társ­sukat, volt magyar hadifoty- lyokat, akik velük harcolta^. Ók már szót értettek Grózner Istvánnal. Kenyérrel és vé­kával vendégelték meg. .«Az­tán azt mondták neki: lep­jen be közéjük, harcoljon azok ellen, akik halálra ítél­ték. És Grózner István hraíjcolt. A háború végéig nem is tette le a fegyvert. .ÁHta a sarat Kolcsak, a pánok és Vrangel ellen is. Azután is Szovjet—Oroszországba i ma­radt. Dolgozott a Don me­dencében, majd Moszkvában lett gépkocsivezetői Csak évek múltán kerüli haza. A felszabadulás után a Köz­épülettervező Vámfalat gépko­csivezetője lett.. Onnan ment nyugdíjba. <3, akit fiatalon halálra ítéltek, a fehérek, jó­val hatvan jjalett most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az ő forradalma. 50. évfordulójának megün­neplésére készül. Pintér István <VÉGE) Valami van a levegőben... AZ EMBEREKEN „MEGLÁTSZIK AZ. IDŐJÁRÁS“ — Ideges vagyok, semmire se tudok figyelni. — Fáj a fejem. — Valami van a levegő­ben. — Frontáivonulás. Mennyiben és milyen mér­tékben okolhatjuk a kelle­metlenségekért az időjárást? Hippokratész majd 2000 éves szabályai már utaltak arra, hogy az embereken »meglátszik az időjárás«. Mé­gis hosszú idő telt el addig, amíg a törvényszerűségeket tudományosan is kimutatták. Az érzékeny pontot provokálja — Az ember, az élő szer­vezet állandó kapcsolatban van a légkör változásaival — mondja dr. Kérdő István főorvos, az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet biome­teorológiai osztályának veze­tője. — A légköri, időjárási változások ezért állandóan befolyásolják szervezetünk működését, de az egészséges szervezet alkalmazkodik a külső hatásokhoz, s az eset­leges zavarokat kiegyenlíti, így az egészséges ember — általában — nem érzi meg az időjárás normális ingado­zásait. — Más a helyzet a beteg szervezettel. Itt már, a be­tegségtől függően jelentkez­het bizonyos fajta érzékeny­ség. Ha az időjárás ezt az érzékeny pontot »provokál­ja«, súlyos kellemetlenség, baj léphet fel. — Az orvosmeteoroliSgia egyik feladata éppen altnak a megállapítása, hogy a. kü­lönféle időjárási típusok^ vál­tozások milyen hatással van­nak a szervezetre, milyen betegségek, illetve gyógyke­zelések esetében kellt ezeket nagymértékben figyelembe venni. Ez a biometeorológu­sok munkája nélkül. elképzel­hetetlen. A biomgfteorológu- soknak kell ah. időjárást olyan speciális módon ele­mezniük, hogy az adatokat felhasználhassa a — gyógyá­szat. Az orvcameteorológiá- nak pedig az aí feladata, hogy a kielemzett időjárási viszo­nyokat és at kóros jelensé­geket egybevesse. Az időjárás két csoportban Magyarországon az Orszá­gos Reuma- és Fürdőügyi In­tézet biometeorológiai osztá­lya végzi ezt a munkát. Az osztályt 1952-ben hozták létre, de kutatásainak mód­szereire és eredményeire már külföldi szakkörökben is fölfigyeltek. Ugyanis Európában nálunk valósult meg először az, hogy ugyan­azon intézetben, tehát kö­zös munkahelyen dolgozik a kutatóorvos és a biometeoro­lógus. Csak ilyen szoros, közvetlen együttműködéssel vált lehetővé az orvosmetet- orológiai értékelések ű] szempontok szerinti renflstte- rezése. Az ORFI biometearo- lógiai osztályán együtt dol­gozó szakembereknek sike­rült az időjárási tényezőket két csoportra osistsaniuk, aszerint, hogy azok a szer­vezet, illetve az alkiímazko­dási reakciókat szabályozó idegrendszer működését mi­lyen iuúnyban befolyásolják. Ez telibe lehetővé annak elő­rejelzését, hogy a különböző betetgaégeknél milyen tüne­tek és milyen szövődmények várhatók, az időjárási valto- zá:tx>kkal kapcsolatban. Amikor a műtét nem maradhat el — Az »-orvosi előrejelzés<• nem a nagyközönség, hanem az. egészségügyi szolgálat szómára szükséges. A prog­nózist tovább adjuk a ve- Ißnk kapcsolatban álló in­tézményeknek, ugyanekkor *megtesszük a szükséges in­tézkedéseket az ORFI bete­geinél. Néhány példát mon­dok. Vannak olyan időjárá­si helyzetek, amikor gyak­rabban lépnek fel különféle simaizomgörcsök (epe, bél, gyomor) s ilyenkor, tudva, hogy »görcsokozó időjárás« közeledik, megfelelő gyógy­szerek adagolásával megelőz­hető a görcs. Hasonlóképpen bizonyos időjárási változások csökkentik a vérnyomást. Például a műtét idején, ami­kor a vérveszteség és az al­tatószerek következtében amúgyis csökken a vérnyo­más, előre és több vémyo- másemelő szert lehet adni. Vannak olyan időjárási szi­tuációk, amikor nagyobb a vérzési hajlam. A műtét nem mindig halasztható el, azon­ban a fokozott vérzési vé­széit/ ismeretében nagyobb mértékben adnak vérzés­csökkentőt és szigorúbbá vá­lik a műtét utáni felügyelet. Bizonyos időjárási viszonyok között a szívbetegeknél lég­zési zavarok lépnek föl; pre­ventív gyógykezeléssel akár ezt, akár pedig a reumások­nál várható nagyobb fájdal­makat is kiküszöbölhetjük. Az orvosmeteorológia felada­ta tehát az, hogy hárítsa el előre a kritikus helyzeteket, segítsen megelőzni azt, hogy a betegnél kellemetlenség, rosszabbodás, vagy súlyosabb baj lépjen fel. Ják Sándor Hol van Tamerlan kincse? Szovjet tudósok fel akarják kutatni Tamerlannak, a középkor híres mongol hódítójának valahol Szamarkand környékén elásott kincsét. A rendelkezésükre álló több évszázados adatok szerint a kincs a 2500 évvel ezelőtt épített város föld alatti alagútrendsze­rében lehet. Tamerlan erődítményét egy alagút kötötte össze a város központjával, valószínűleg ennek az alagútnak egyik szaka­szán rejtették el a minden bizonnyal mesés értékű kincseket. A HALÁLRAÍTÉLT időjárás v áirh&tó iuo- juxas nva es-u*. íuunJcónt teaho- södes, főleg a iaunáintúion és az észaJü me­ii’.egj elvben zá­p^i-OAKal, ziva- „arozkal, egy­ket helyen jég­esővel. Mérsé­kelt, a zivatarok idején megerő­södő, változó irányú szél. A nap­pali felmelegedés elsősorban nyu­gaton és északon mérséklődik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet általában 27—32 fok kö­zött, a Tiszántúlon és a déli me­gyékben 35 fok közelében. A Balaton vizének hőmérsékle­te tegnap 11 órakor Siófoknál 28 fok; volt. A Nap kél 4.24, nyugszik 19.15 órakor. A Hold ka 1.4S, nyugszik 18.51 órakor. — Expresszvonat Kalinytn- ból. Érdekes hírt küldött Moszkvából az MTI tudósító­ja. Azt írja, hogy rövidesen bekapcsolódik a menetrend- szerű utasforgalomba a kali- nyini vagongyárban készült Auróra expressz Moszkva és Leningrád között. Testvérme­gyénk dolgozóinak kiváló munkáját dicséri a hímek az a része, amely arról szól, hogy a vonat a próbaút so­rán a nagyobb útszakaszokon 180 kilométeres óránkénti se­bességgel száguldott. — Húsz brigád küzd a szo­cialista címért megyénk kis­ipari szövetkezeteiben A húsz brigád százötvenlrilenc tagja 4628 óra társadalmi munkát vállalt. MŰVELŐDÉS — szórakozás MOZIK Vörös Csillag: KANKAN. Két­részes, színes, szélesvásznú, ze­nés-táncos amerikai fűm. Kor­határ nélkül. Kísérő műsur: Magyar híradó. Előadások: 5 és 8 órakor. (Vili. 9-ig.) Szabad Ifjúság: DON QUIJO­TE FIAI. Magyarul beszéiő, szí­nes, szovjet iilm. Korhatár nél­kül. Kisérő műsor: Magyar Híradó, Egy dolgos hétköznap. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. (VIII. 6-ig.) Dózsa kertmozi: UTAZÁS A HITVESI AGY KÖRÜL. Színes, szélesvásznú, zenés, NDK film­vígjáték. Korhatár nélkül. Kí­sérő műsor: Magyar Híradó. Előadás 8 órakor. Bartók kertmozi: HÖLGYEIM, VIGYÁZAT! Magyarul beszélő, szélesvásznú, francia filmvigjá- ték. Korhatár nélkül. Előadás este 8 órakor. ÉDOSZ Művelődési Otthon: ÉGIHABORÜ. Magyarul beszé­lő, szélesvásznú, francia—olasz —nyugatnémet film. Csak 16 éven felülieknek. Előadás fél 7 órakor. TELEVÍZIÓ Budapest 9.30: Tekints embernek! (Ism.) 14 éven felülieknek. — 11.15: La-la-la . . . Charies Aznavour énekel. (Ism.) — 12.00: Tele­sport. (Ism.) Zágráb 17.05: Hírek. — 17.10: Zenés rejtvényműsor. — T8.00: A tv jelenti. — 18.15: Fiatalok a kép­ernyőn. — 19.05: Mozaik. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.38: Su­llivan utazásai. — 22.08: Tv­híradó. — 22.25: Mornar—Jad­ran vízilabda-mérkőzés. AjUGUSZTUS 4 \ Pen tét Domonkos 100 ÉVE, 1867. augusztus 4-én Niko­laus August Otto német mér­nök kiváltotta szabadalmát az első valóban gazdaságosan üze­melő atmoszférikus gázerő­gépre. A gépet még ugyan­ebben az évben bemutatta a párizsi világkiállításon, s aranyéremmel tüntették ki. N. A. Ottót, aki eredetileg ke­reskedő volt és csak meglett korában kezdett el technikai kérdésekkel foglalkozni, a si­ker további kísérletezésre sarkallta. Szívós munkája eredményeképpen, kilenc év múlva, 1876-ban a világ elé léphetett négyütemű robbanó­motorjával, a belső égésű mo­torok alaptípusával, amelynek elvét — noha ő gépét még gázzal működtette — később minden folyékony üzemanyag­gal működő robbanómotornál alkalmazták. Kis méreteinél, csekély súlyánál, hatásos üzeménél fogva a gépkocsik, motorkerékpárok, motorcsóna­kok, repülőgépek mindmáig használt motortfpusa. — Elkészült a barcsi Vö­rös Csillag Tsz ötéves beru­házási programja. A tervek szerint a következő öt évben 25 millió forintot fordítanak beruházásra. — Paprikavég a tüdőben. A kolozsvári tüdőgyógyászati klinikára beutalták Irina Chese helybeli lakost, aki súlyos tüdőbántalmakra pa­naszkodott. Az alapos rönt­genvizsgálat kimutatta, hogy jobb tüdejében idegen tárgy van. Mihai Virgil orvos si­keres műtétet hajtott végre, s eltávolított a tüdőből egy paprikavéget. A páciens lég­zéskor szívta be az erőspap­rika hegyét, anélkül, hogy észrevette volna. A beteg teljesen felépült. A paprika­vég most »múzeumi« társy lett: bekerült a kolozsvári orvos magámgvüUeménvébe, amelyet a páciensek tüdejé­ből kioperált idegen testek­ből állított össze. Csak né­hányat említünk ezek közül- tű, ollóhegy, műfogsór... — Szerencsés nyertesek. Négy somogyi fogadó ért el négyes találatot a lottó múlt heti sorsolásán. Nyeremé­nyük egyenként 58 470 forint. A tárgynyeremény-sorsoláson 25 somogyi fogadónak kedve­zett, a szerencse. — Figyelmetlenül vezette a VB 29—45 rendszámú vontatót Dom­bóvári Ferenc, és Szólád—Kötésé között felborult vele. Dombóvári Ferenc súlyos, életveszélyes sérü­léseket szenvedet^ — Gépkocsi-szervizállomást épít a Tahi Építő- és Vegyes­ipari Ktsz. Egymillió forin­tot költenek az építkezésre, nyolcszázezer forintért pedig műszereket, gépeket vásárol­nak. — Kengurulabda. Angliá­ban új játékot, egy műanyag labdát hoztak forgalomba. A gyerekek erre a labdára ülve háromméteres ugrásokat vé­gezhetnek. — Csatlakoztak a jubileumi munkaversenyhez a Lábodi Állami Gazdaság dolgozói. 1 734 000 forint értékű fel­ajánlást tettek. — A KUTYA ÖRÖKSÉGE. Egy angol nagy örökséget ha­gyott két kutyájára. A ható­ságok nem vonták kétségbe á végrendelet érvényét, de nem sok maradt a négylábú örökösöknek sem, mert a ha­gyatékra 85 százalékos illeté­ket vetettek ki, azzal az in­dokolással, hogy »az örökö­sök nem egyenes leszárma­zottai az elhunytnak ...« — Időérzék a sötétségben. Olaszországban kísérleteket folytattak Ennak megállapí­tására, mennyire őrzik meg időérzéküket az emberek és állatok a teljes sötétségben. Több tudós egy hetet a föld alatt töltött, 100 m mélység­ben fekvő barlangban, velük volt 5 tyúk, 5 kaka® é* 4 há­zinyúl is. A kísér'at kézben kitűnt: áz emberek A~ 160 íra alatt elveszt'-"'1 -4«ér­zéküket a telies <•' *>»n, míg a baromfiak • <zi­nyulak mind véri'- ták szokásos életrif * — MÁSODSZOR VIRÁG­ZIK a körtefa egyik *--miebb ága Gyimesi János ?•' la­kos kertjében. Az »*«' érde­kessége, hogy a fa ága­in már érett körtek is talál­hatók. Barcs környékén egyéb­ként másodszor virágzó akác­fákat is látni. — Fordított építkezés. Va­lamikor a ház-ak a’nniai ké­szültek betonba’ 'ából, az ablak' alumíniumbői. Nystrica-1 < építővállalat megkezdte r ' új igazgatósé munkáitokat. «i gyakor’ * módján: az lak tég- a-setleg Banská < ’ >vákla)- apókban «épgyár 'étén a ■zzá a ré- inerp»rdított alapok lesznek égiából, a keret és a váz hetenbó', a falak alummiuu*- bóL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents