Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-30 / 205. szám
Szerda, 1967. augusztus 30. 5 SOMOGYI NÉPLAP GONDOK, ÖRÖMÖK (I.) Az »elfoglalt«Siófok Sebesen rohan velem a gyorslift az Európa Szálló tizenharmadik emeletére, s közben a régi vendégfogadókra gondolok. A víz ide, a tizenharmadik emeletre is vakítóan dobja fel a nap sugarát. A környék pedig kiterjed: szabadon csaponghat a képzelet meg a tekintet is. Az újat keresem, amit egy jó fél órával ezelőtt a Siófoki Járási Tanácson hallottam. Azt, hogy a régi Fogas helyére új épületek kerülnek. De hiszen a régi Fogas sem a zsúpfedeles régi már. Nem az, amelyiket Végh Ignác uram építtette. A látnok Különös ember volt ez a Végh Ignác. Vagy inkább ügyes üzletember. Nekem azért tetszenek különösen a tervei, mert ő épített először a Balatonra. Elődei nagyrészt szükséges rossznak tartották ezt a vizet, s legszívesebben azt figyelték volna, hogyan folyik le a Dunába a sással körülnőtt, ingoványos partú Sión. Végh uram, a nyugalmazott számvevő fürdőjogbérleti szerződést kötött a káptalannal, és — a száz évvel ezelőtti följegyzések szerint — »nem rideg üzleti szellemben, hanem áldozatokat sem kímélve fejlesztette a fürdőt-». Akkor, amikor Magyarországon szinte ismeretlen volt az idegen- forgalom, a víg kedélyű Végh úr kirándulásokat szervezett a fővárosból, s látnokként beszélt Siófok jövőjéről. Pedig nagyon sok volt a visszahúzó erő. Az első hajók még nem jutottak el a partig. Csónakokon szállították az utasokat jó messze a Balatonba, hogy aztán a hajó fedélzetére jussanak. Így esett meg, hogy- a Siófokon vendégeskedő Jókai egy szép napon akarata ellenére is megfürdött a vízben. Erről az időről írja az Eötvös Károly szerkesztette Veszprém című hetilap, hogy »ez a még pólyában síró csecsemő fürdőhely máris rivalizálva tekint át a Balaton mindig kisebbe- dő tükrén óriási társára, Füredre.-» Egy é-ével később a siófoki gondokról is szó esett. »A fürdőházi lejárat valóságos penitenciás menet, ennek jókarba hozatala égető érdeke Siófoknak és a káptalannak is, különben elolvadnak a fürdővendégek.-» Ha új város épülne? Ezek voltak az akkori gondok, s a maiak? A járási tanács egyik szobájában Marus- ka János elnökhelyettes, öss István, az építési osztály főmérnöke és Laki Albert, a községi tanács építési csoportvezetője a mai fejlődés lehetőségeiről, gondjairól beszél. Derű és gond szökik a szobába, aszerint, hogy milyen témáról fűzzük a szót. Kérdem tőlük, hogy Siófoknak mint lakóhelynek jmik a legnagyobb gondjai? Azt válaszolják erre, hogy Siófok mégis csak üdülőhely és az üdülőhelyi gondok sokkal nagyobbak. A lakosság tulajdonképpen az üdülőket szolgálja ki. Ezt így kellett figyelembe venni ak - kor is, amikor a településfejlesztési tervet készítették. A főmérnök szól: — Ha új várost telepítenénk, akkor is üdülőket építenénk itt a Balaton-parton, s oda hoznánk embereket, akik az üdülőkben dolgoznának. Siófok azonban nem így épült Az őslakosság sok mindennel .foglalkozott. S ha tendenciájában vizsgálja az ember a község fejlődését, akkor észre veszi, hogy az őslakosságnak az a része, ame'yik nem áll kapcsolatban az üdültetéssel, lassan csökken, hiszen Siófok területének jelentős része üdülőterület. Hát ide jutott Végh Ignác uram elképzelése. Azon a területen, amelyet a rómaiak is, meg a törökök is kitűnő védővonalnak tartottak, most megadta magát. Nem az ellenségnek, hanem Európa pihenni vágyó népeinek. Békés volt ez az elfoglalás, s még szebbé varázsolta Siófokot. Hiszen nyaranta megtalálja itt az ember Európa csaknem valamennyi országának képviselőit. A krónikás szerint a kiegyezés évében 263 vendége volt Siófoknak. Most? — Mi csak azokat tudjuk számon tartani, akik legalább egy éjszakát itt töltenek. Naponta húsz-harmincezer ember él Siófokon. Hogy jusson hely •lv! X*Xv v* *•*•* %vX*X*X *x*x*x* »ill» iiiimiiiiiii "IP! •X* Ili «» »• \v ni 111 »* h I iilllii II iilhiiíiiiii siliiii Xv •!v!v! X* X’XvX'Xv v.v.v. Nagy ez a szám és megsokszorozza a gondokat is. Hiszen ellátásukról itt kell gondoskodni. S ez nem mindig köny- nyű. Az idegenforgalom az utóbbi években nagyon fellendült, nyaranta alig lehet szállodaszobához jutni Siófokon, pedig a vendégfogadásból a lakosság is kiveszi a részét. Végh Ignác uram még házról házra járt, hogy lakható szobát szerezzen a vendégeinek. A mostani siófokiak már üzletet látnak benne, s örömmel kínálják a nélkülözhető szobákat, hogy mindenkinek jusson hely. Ez a nagy vendégj árás fokozza a gondokat is. Azt mondják Siófokon, hogy a felszabadulás előtt csodájára jártak a víztoronynak. Most már több is van belőle, ám itt a víz partján mégis kevés a víz. Igaz, hogy mindenütt készen állnak a fővezetékek, de a le ágazásokat nem tudták elké szíteni. Tizeirot millió forintra lenne szükség. Lenne, de nincs. (Folytatjuk.) Kercza Imre Kárász félt az állatoktól. Nem tudta róla senki, pedig nyilvánvaló volt. Amikor pl. a többiek forintért cserebogarat haraptak ketté, vagy amikor a pincéből felugratott békákat tüzes dróttal szurkálták, ő olyankor mindig elsomfor- dált. Valójában maga sem tudta ilyenkor, hogy mitől irtózik jobban, a cserebogártól-e vagy attól, ahogyan kettéharapják. K árász onnan kapta a nevét, hogy rengeteget és csuda érdekeseket tudott mondani a halakról, legfőképp a kárászról. Az a halak királya, mesélte. Azért olyan aranyos a pikkelye, mert korona helyett ruhája jelzi a rangját. És a sokszínű pontocskák a ruháján mind-mind igaz drágakövek. A nevüket nem tudta. A fiúk, akárhányszor is hallották a mesét, mindig közbekérdeztek. Szerintünk a legnagyobb hal g király, Kárász. Már hogy lehetne a kicsi Napkarcsi — így becézték a kárászt — király? Erre is megfelelt Kárász, bár nem nagyon értették a többiek. Kárász emlékeiben az állatok közül a halak szerepelnek- a legtöbbet. Édesapjától csak a halakról hallott. Hallomásból ismerte valamennyit. Ahogy megerősödött, már ő is eljárt a közeli vizekre. Szombaton délután Kárász a falu határában várta édesapját. Az állomásig még nem merészkedett el, messze is volt, ő ezt azzal mérte, hogy túl van az erdőn, az erdőben pedig félt volna egyedül. Édesapja a városban dolgozott, hetente egyszer látták csak otthon. Kárász a városról még kevesebbet tudott, mint az állomásról, amiről voltak elképzelései. A vonat bemegy egy nagy házba, és ott kiszáll az édesapja. Aztán az erdőn át Her a nyárfasorra. Eddig jött el Kárász minden szombaton. Alig várta ezt a napot. Délben már készülődni kezdett. Mindig kitalált valamit, amivel meglepheti édesapját. Egyszer köszörűsnek öltözött, kistalicskáját felfordítva tolta maga előtt és egy ollót kötözött hozzá. — Kést, ollót, köszörülni valót! ... kiáltozta. Máskor meg elbújt az árokfenékben, s megvárta, míg édesapja elkerüli, aztán szaladt utána. Közelébe érve hangosan szakadt föl belőle: »édesapám!« ölelkezve mentek végig a falun. É desanyja egyszer Odahaza átölelte a cserépkályhát és azt mondta: Ugye jó volna, ha édesapád mindig itthon lenne? Amikor otthon volt, szombaton és vasárnap, sose hallotta ezt. Vasárnapra virradó éjszaka nem tudott aludni Kárász. Szíve majd kiugrott, úgy vert. Az örömön túl félelem is elfogta ilyenkor, maga előtt látta, hogy reggelre holtan fekszik, és édesapja hiába kelti. Nemcsak akkor volt így, amikor horgászni mentek, hanem minden jelentősebb esemény e kettős érzéssel töltötte el. Legutóbb a búcsú előtti éjszakán se hunyta le a szemét. „ Tudta, hogy reggelre a főtéren, a bolt mellett már állni fognak a sátrak, a ringlis is, és a sátrak olyanok lesznek, mint egy hatalmas mézeskalács. Éjjel kell tehát el készülnie mindennek. Először kerékzörgést hallott, egészen messziről. A lovak dobogása előbb érkezdtt a fülé be, mint a szekerek zaja. Már az ablaknál kuporgott, s ami kor a zaj a legerőteljesebber zengett, szívében még hangosabban, mint az ablakon, akA' kor se látott semmit. A sötét elnyelte a sereget. Három kocsi lehetett. Aztán arra gondolt, hogy apa is biztosan álmatlanul fekszik a másik szobában és ő is a kék vizekre vágyik. Még sötét volt, amikor elindultak a vízre. Gumicsizmában, esőkabátban, még úgy is érezték a hajnal hűvös leheletét. Szótlanul mentek egymás mellett, a kutyák mégis fölébredtek, csaholásuk a falu határáig elkísérte őket. víz mozdulatlan volt, hajnalban még összeért az éggel. A botokat fölszerelték, a horgokat felcsalizták, és ágakat vágtak, melyeket U alakúra metszettek meg. A bambuszok úgy álltak rajtuk, mint a gémes- kutak égimeszelője. A zsinór volt a felhúzórúd. Kárászt nyugtalanította, ha nem volt kapás. Apja moccanatlanul ült mellette, és mindig nagyon messzire nézett. . Apa nem is szerelt föl du gót, azt mondta, ő a kezével is megérzi, ha húz a hal. A ■önőrt az ujjara csavarta. Kárász csak egyszer go dőlt arra, hogy édesanyja miért nem jön el ilyenkor velük? Egy közös kirándulásra emlékezett, Badacsonyban voltak hajóval. Akkor még kisebb volt. Édesanyján is rövid nadrág volt. Fehér. Késő délután, a vonat indulása előtt még volt idejük, valahol bele- álltak a vízbe, csak a lábrava- lót vetették le. Egy paraszt- ember odahajtotta a teheneket, kifogta a szekérből, és a vízbe terelte az állatokat. A tehenek lomhán ballagtak a vízben, nyomukban sötétbarna iszap úszott. Kárászt tíz óra felé elnyomta az álom. Egy ideig viaskodott vele, a földre terített kabáton zöld szöcskék ugrándoztak, néhányuk csupasz lábszárát és karját választotta pi henőnek. Félálomban még elkergette őket. A '” Imában újra otthon járt. Súlytalanul úszott át a magány és az álom Semmijébe, s ha egyfajta vetítővel láthatóvá lehetne tenni képeit, láthatná mindenki a kisfiút, amint szárnycsapkodva vergődik a HÁZ körül. Nagy fekete autó állt meg a kert előtt. Felnőtt férfiak szálltak ki belőle, valameny- nyien fekete ruhában voltak. Az arcuk pedig kormos, és olyan, mint a léggömb. Se orruk, se szemük, se fülük. És mindig csak jöttek. A duda végig szólt. Kárász eleinte várta, hogy édesapja is köztük lesz, de később már nem ment ki eléjük, mert tudta, ők nem igazi emberek. Édesapja csak egyedül jöhet, gyalog a nyárfasoron át. Ahogy az álom hűvös holdja halványodni kezdett, úgy kelt föl Kárász szemében az igazi Nap, amely már éppen fölöttük állt. Apja lefelé fejtette a zsinórt, a horog végén már nem is volt csali. Vagy leázott, vagy hal vitte el. A NAGY HORGÁSZATBAN nem is a hal, a zsákmány volt a fontos, hanem valami más ... Hazafelé szótlanul lépegettek egymás mellett, annyi indenre kellett gondolniuk. Horányi Barma Időjárás ép gp Várható időäjfelB járás ma estig: Főként .pali felhőképződés, legfeljebb szórványosan előforduló zápor- esővel, zivatarral. Mérsékelt, változó irányú szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. A várható legmagasabb nappali nőmérséklet ma 21—26 fok között lesz. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 22 fok volt. A Nap kél 4.59, nyugszik 18.29 órakor. A Hold kél 23.25, nyugszik 15.51 órakor — A Bogiári beszélgetések a tv-ben. A Pedagógusok fóruma című tv-műsor riportfilmben számol be csütörtökön este a nemrégiben lezajlott balatonboglári országos találkozóról. — Automata sorozatfúró gép. Csak figyelni kell a gép működését, mert az. NDK sorozatfúró teljesen automatikusan dolgozik. A vezérlés teljesen automatikus, összesen huszonöt fúrót "oghatnak be a Faipari Vállalat munkásai á 78 000 forintért vásárolt korszerű gépbe. — Magyar szabadalom fel- használásával új, hatvanágyas kétemeletes szálloda épül Siófokon. A kivitelezés költségei jóval kisebbek, mint, a hagyományos építkezésnél. — Egyhetes tapasztalatcserére a Kaposvári Tejüzembe érkeztek a zágrábi teikombá- nát vezetői. A kaposváriak októberben viszonozzák a látogatást. — Egyre nagyobb tért hódít Somogybain a modellezés. Az új tanévben 47 általános és középiskolában fog működni modellező szakkör. I — Több mint háromszáz olvasója van már a Kanos- váron nemrég megnyílt Ság- vári Endre klubkönyvtámak. Az első héten több mint 500 kötet könyvet kölcsönöztek a javarészt fiatalabb korosztályú könyvtári tagaknak. 140 EVE, } 1827. augusztus 30-án születeti J Szilágyi Sándor történetíró. Jo- J got végzett,» majd közhivatali vállalt. 1848-ban pesti lapon munkatársa lett. Két év alatt öl önálló, újságírói stílusban írl munkája jelent meg az 1848—i9. évi forradalomról és szabadságharcról. Több művét a Bach- korszak rendőrsége elkobozta 1852-től a nagykőrösi gimnáziumban Arany János tanártársa volt. Itt írta Világtörténet című iskolai tankönyvét és Erdélyor- szág története című munkáját. A kiegyezés után minisztérium tisztviselő, s egyidejűleg a Ludo- vika Akadémia történelemtanára lett. 1875-ben a Magyar Történelmi Társulkt főtitkárává választották, szerkesztője lett a Társulat Századok című folyóiratának, és megindította a Történelmi Tár, valamint a Magyar Történeti Életrajzok kiadványsorozatot. 1878-tól haláláig a ouda- pesti Egyetemi Könyvtár igazgatói tisztségét töltötte be. Széles körű és értékes történetírói működése alatt mintegy félszáz kötete került ki a sajtó alól. ö szerkesztette és részben írta a milléniumi tízkötetes, A magyar nemzet története című nagy, képes munkát. — Gépesít a balatonlellei Vegyesipari Ktsz. Ötvenezer forintért kombinált gyalugépet vásárolt a napokban. — Somogyi táncosok a mezőgazdasági kiállításon. A KISZ központi bizottsága és a SZŐ VOSZ szeptember 9- én ifjúsági napot rendez az Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén. A rendező szervek két csoportot kértek föl szereplésre: az esztergomi és a siófoki általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek táncegyütteseit. Az ifjúsági nap rendezvényén több száz somogyi fiatal is részt vesz. MŰVELŐDÉS — szórakozás MOZIK Vörös Csillag: KOMPLEXUSOK. Magyarul beszélő, szélesvásznú* olasz filmvígjáték. Előadások: 5* 7 és 9 órakor. (VIII. 30-ig.) Szabad Ifjúság: KI ÖLTE MEG JLSSYT? Mulatságos, szélesvásznú csehszlovák filmparódia. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Aranyhíd. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. (VHI. 30-ig.) Bartók kertmozi: A KALÓZKAPITANY. Színes, szélesvásznú* francia—olasz—spanyol kalandfilm. Korhatár nélkül. Előadás 8 órakor. Dózsa kertmozi: A SZISZTÉMA. Magyarul beszélő, szélesvásznú angol film. Csak 18 éven felülieknek. Kísérő műsor: Részletek J. S. Bach Máté-passiójából. Előadás 8 órakor. TELEVÍZIÓ BudapMt 17.58; Hírek — MOS: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15; Egészségünk. Az öregedés orvosi szemmel. — 18.40: Randeivú a klubban . . . Riportműsor. — 19.05: Esti mese. — 19.20: Osri divat Moszkvából. 20 ország legszebb női, férfi- és gyermekruha modelljének kiállítása. — 20.00: TV-híradó. — 20.20: Titkok éjszakája Tv-komédia. (Ism.) — 21.25: Hazai tükör . . . Aktuális jegyzet. — 21.30: Tizenkét szék ... Művészeti vetélkedő. — 22.10: TV-híradó, 2. jdaclás. — Társadalmi munkában készíti a MÁVTI Tervezőintézet a siófoki járási művelődési házat Az építkezés költsége tizenegymillió forintra rúg. — Versenyre hívta a #omogyszili KISZ-szervezet a kaposvári járás alapszervezeteit a Szovjetunió ötvenéves eredményeinek megismerésére. A fiatalok előadásokat tartanak a Szovjetunió életéről, filmankétokon vesznek részt és társadalmi munkát végeznek. — Elírás történt lapunk vasárnapi számában helyt®* len tájékoztatás miatt Az Élet kincs című írásunkban a balesetet szenvedett rakodó neve nem Balogh János, hanem Pscher János. — A Ki minek i mestere? vetélkedőre huszonegy géplakatos jelentkezett Kaposvárról. A járási székhelyen élő fiatal szakmunkások között is nagy az érdeklődés a verseny iránt. — Sok könyvet vásároltak a barcsi járásban. A barcsi szövetkezeti , könyvesbolt húszezer forint értékű könyvvel többet adott el az idén, mint a múlt év azonos időszakában a bolt átlagos havi forgalma eléri az ötvenezer forintot. „Elhunyt“ a „harcsakirály“ A mezőgazdasági kiállítás egyik szenzációja volt a Felső-Tiszából pénteken hajnalban kifogott 285 centiméter hosszú, 101 kilós »harcsakirály«, amely a keddre virradó éjszaka »-elhunyt«. A szakemberek szerint az óriás gyors pusztulásának oka a hosszú fá- rasztáson és a szállítási sérüléseken kívül a magas kora volt — a becslések szerint ugyanis harminc évet élt. Semmiképp nem helytálló az a gyanú, hogy éhen veszett, hiszen a tapasztalatok szerint a harcsa hónapokig bírja a koplalást. Az elárvult üvegmedencébe máris visszahozták a húszkilós velencei »kiskirályt«, amely a vásári>yi- tás után néhány napot az óriással »társbérletben« töltött. — A téglavásárlókat értesíti a kaposvári Szigetvár utcai téglagyár, hogy a téglakiadás augusztus 30- tól szeptember 4-ig leltározás miatt szüneteL (117190) — Az 503-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet a pótbeíratást augusztus 31-én 8 órakor tartja. A tanévnyitó ünnepély szeptember 1-én 8 órakor lesz. Igazgatóság. (6337) Könyvkötő üzemünket megmfitofiuk. Kaposvár, Ady Endre utca l. szám alatt az udvarban. Fodrász és Fényképész Ktsz. (88820) %
