Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-30 / 205. szám

Szerda, 1967. augusztus 30. 5 SOMOGYI NÉPLAP GONDOK, ÖRÖMÖK (I.) Az »elfoglalt«Siófok Sebesen rohan velem a gyorslift az Európa Szálló ti­zenharmadik emeletére, s köz­ben a régi vendégfogadókra gondolok. A víz ide, a tizen­harmadik emeletre is vakítóan dobja fel a nap sugarát. A környék pedig kiterjed: szaba­don csaponghat a képzelet meg a tekintet is. Az újat ke­resem, amit egy jó fél órával ezelőtt a Siófoki Járási Ta­nácson hallottam. Azt, hogy a régi Fogas helyére új épületek kerülnek. De hiszen a régi Fo­gas sem a zsúpfedeles régi már. Nem az, amelyiket Végh Ignác uram építtette. A látnok Különös ember volt ez a Végh Ignác. Vagy inkább ügyes üzletember. Nekem azért tetszenek különösen a tervei, mert ő épített először a Balatonra. Elődei nagyrészt szükséges rossznak tartották ezt a vizet, s legszívesebben azt figyelték volna, hogyan fo­lyik le a Dunába a sással kö­rülnőtt, ingoványos partú Si­ón. Végh uram, a nyugalma­zott számvevő fürdőjogbérleti szerződést kötött a káptalan­nal, és — a száz évvel ezelőtti följegyzések szerint — »nem rideg üzleti szellemben, ha­nem áldozatokat sem kímélve fejlesztette a fürdőt-». Akkor, amikor Magyarországon szin­te ismeretlen volt az idegen- forgalom, a víg kedélyű Végh úr kirándulásokat szervezett a fővárosból, s látnokként be­szélt Siófok jövőjéről. Pedig nagyon sok volt a visszahúzó erő. Az első hajók még nem jutottak el a partig. Csónako­kon szállították az utasokat jó messze a Balatonba, hogy az­tán a hajó fedélzetére jussa­nak. Így esett meg, hogy- a Siófokon vendégeskedő Jókai egy szép napon akarata elle­nére is megfürdött a vízben. Erről az időről írja az Eötvös Károly szerkesztette Veszprém című hetilap, hogy »ez a még pólyában síró csecsemő fürdő­hely máris rivalizálva tekint át a Balaton mindig kisebbe- dő tükrén óriási társára, Fü­redre.-» Egy é-ével később a siófoki gondokról is szó esett. »A fürdőházi lejárat valósá­gos penitenciás menet, ennek jókarba hozatala égető érdeke Siófoknak és a káptalannak is, különben elolvadnak a für­dővendégek.-» Ha új város épülne? Ezek voltak az akkori gon­dok, s a maiak? A járási ta­nács egyik szobájában Marus- ka János elnökhelyettes, öss István, az építési osztály fő­mérnöke és Laki Albert, a községi tanács építési csoport­vezetője a mai fejlődés lehe­tőségeiről, gondjairól beszél. Derű és gond szökik a szobá­ba, aszerint, hogy milyen té­máról fűzzük a szót. Kérdem tőlük, hogy Siófoknak mint la­kóhelynek jmik a legnagyobb gondjai? Azt válaszolják erre, hogy Siófok mégis csak üdü­lőhely és az üdülőhelyi gon­dok sokkal nagyobbak. A la­kosság tulajdonképpen az üdülőket szolgálja ki. Ezt így kellett figyelembe venni ak - kor is, amikor a településfej­lesztési tervet készítették. A főmérnök szól: — Ha új várost telepíte­nénk, akkor is üdülőket épí­tenénk itt a Balaton-parton, s oda hoznánk embereket, akik az üdülőkben dolgoznának. Siófok azonban nem így épült Az őslakosság sok mindennel .foglalkozott. S ha tendenciájá­ban vizsgálja az ember a köz­ség fejlődését, akkor észre ve­szi, hogy az őslakosságnak az a része, ame'yik nem áll kap­csolatban az üdültetéssel, las­san csökken, hiszen Siófok területének jelentős része üdülőterület. Hát ide jutott Végh Ignác uram elképzelése. Azon a te­rületen, amelyet a rómaiak is, meg a törökök is kitűnő védő­vonalnak tartottak, most meg­adta magát. Nem az ellenség­nek, hanem Európa pihenni vágyó népeinek. Békés volt ez az elfoglalás, s még szebbé varázsolta Siófokot. Hiszen nyaranta megtalálja itt az em­ber Európa csaknem vala­mennyi országának képviselőit. A krónikás szerint a ki­egyezés évében 263 vendége volt Siófoknak. Most? — Mi csak azokat tudjuk számon tartani, akik legalább egy éjszakát itt töltenek. Na­ponta húsz-harmincezer ember él Siófokon. Hogy jusson hely •lv! X*Xv v* *•*•* %vX*X*X *x*x*x* »ill» iiiimiiiiiii "IP! •X* Ili «» »• \v ni 111 »* h I iilllii II iilhiiíiiiii siliiii Xv •!v!v! X* X’XvX'Xv v.v.v. Nagy ez a szám és megsok­szorozza a gondokat is. Hiszen ellátásukról itt kell gondos­kodni. S ez nem mindig köny- nyű. Az idegenforgalom az utóbbi években nagyon fellen­dült, nyaranta alig lehet szál­lodaszobához jutni Siófokon, pedig a vendégfogadásból a lakosság is kiveszi a részét. Végh Ignác uram még házról házra járt, hogy lakható szo­bát szerezzen a vendégeinek. A mostani siófokiak már üzle­tet látnak benne, s örömmel kínálják a nélkülözhető szobá­kat, hogy mindenkinek jusson hely. Ez a nagy vendégj árás fokozza a gondokat is. Azt mondják Siófokon, hogy a fel­szabadulás előtt csodájára jár­tak a víztoronynak. Most már több is van belőle, ám itt a víz partján mégis kevés a víz. Igaz, hogy mindenütt készen állnak a fővezetékek, de a le ágazásokat nem tudták elké szíteni. Tizeirot millió forintra lenne szükség. Lenne, de nincs. (Folytatjuk.) Kercza Imre Kárász félt az állatoktól. Nem tudta róla senki, pedig nyilvánvaló volt. Amikor pl. a többiek forintért cserebogarat haraptak ketté, vagy amikor a pincéből felugratott béká­kat tüzes dróttal szurkálták, ő olyankor mindig elsomfor- dált. Valójában maga sem tudta ilyenkor, hogy mitől irtózik jobban, a cserebogár­tól-e vagy attól, ahogyan kettéharapják. K árász onnan kapta a ne­vét, hogy rengeteget és csuda érdekeseket tudott mondani a halakról, legfőképp a kárászról. Az a halak kirá­lya, mesélte. Azért olyan ara­nyos a pikkelye, mert korona helyett ruhája jelzi a rang­ját. És a sokszínű pontocskák a ruháján mind-mind igaz drágakövek. A nevüket nem tudta. A fiúk, akárhányszor is hallották a mesét, mindig közbekérdeztek. Szerintünk a legnagyobb hal g király, Ká­rász. Már hogy lehetne a ki­csi Napkarcsi — így becézték a kárászt — király? Erre is megfelelt Kárász, bár nem nagyon értették a többiek. Kárász emlékeiben az állatok közül a halak szere­pelnek- a legtöbbet. Édesapjá­tól csak a halakról hallott. Hallomásból ismerte vala­mennyit. Ahogy megerősödött, már ő is eljárt a közeli vizek­re. Szombaton délután Kárász a falu határában várta édes­apját. Az állomásig még nem merészkedett el, messze is volt, ő ezt azzal mérte, hogy túl van az erdőn, az erdőben pedig félt volna egyedül. Édesapja a városban dolgo­zott, hetente egyszer látták csak otthon. Kárász a város­ról még kevesebbet tudott, mint az állomásról, amiről voltak elképzelései. A vonat bemegy egy nagy házba, és ott kiszáll az édesapja. Az­tán az erdőn át Her a nyárfa­sorra. Eddig jött el Kárász minden szombaton. Alig várta ezt a napot. Délben már ké­szülődni kezdett. Mindig kita­lált valamit, amivel meglep­heti édesapját. Egyszer köszö­rűsnek öltözött, kistalicskáját felfordítva tolta maga előtt és egy ollót kötözött hozzá. — Kést, ollót, köszörülni valót! ... kiáltozta. Máskor meg el­bújt az árokfenékben, s meg­várta, míg édesapja elkerüli, aztán szaladt utána. Közelébe érve hangosan szakadt föl be­lőle: »édesapám!« ölelkezve mentek végig a falun. É desanyja egyszer Odahaza átölelte a cserépkályhát és azt mondta: Ugye jó vol­na, ha édesapád mindig itthon lenne? Amikor otthon volt, szombaton és vasárnap, sose hallotta ezt. Vasárnapra vir­radó éjszaka nem tudott alud­ni Kárász. Szíve majd kiug­rott, úgy vert. Az örömön túl félelem is elfogta ilyenkor, maga előtt látta, hogy reggel­re holtan fekszik, és édesapja hiába kelti. Nemcsak akkor volt így, amikor horgászni mentek, hanem minden jelen­tősebb esemény e kettős ér­zéssel töltötte el. Legutóbb a búcsú előtti éjszakán se huny­ta le a szemét. „ Tudta, hogy reggelre a fő­téren, a bolt mellett már áll­ni fognak a sátrak, a ringlis is, és a sátrak olyanok lesz­nek, mint egy hatalmas mé­zeskalács. Éjjel kell tehát el készülnie mindennek. Először kerékzörgést hallott, egészen messziről. A lovak do­bogása előbb érkezdtt a fülé be, mint a szekerek zaja. Már az ablaknál kuporgott, s ami kor a zaj a legerőteljesebber zengett, szívében még hango­sabban, mint az ablakon, ak­A' kor se látott semmit. A sötét elnyelte a sereget. Három ko­csi lehetett. Aztán arra gon­dolt, hogy apa is biztosan ál­matlanul fekszik a másik szo­bában és ő is a kék vizekre vágyik. Még sötét volt, amikor elindultak a vízre. Gumicsiz­mában, esőkabátban, még úgy is érezték a hajnal hűvös le­heletét. Szótlanul mentek egymás mellett, a kutyák mégis fölébredtek, csaholásuk a falu határáig elkísérte őket. víz mozdulatlan volt, hajnalban még össze­ért az éggel. A boto­kat fölszerelték, a horgokat felcsalizták, és ágakat vágtak, melyeket U alakúra metszet­tek meg. A bambuszok úgy álltak rajtuk, mint a gémes- kutak égimeszelője. A zsinór volt a felhúzórúd. Kárászt nyugtalanította, ha nem volt kapás. Apja mocca­natlanul ült mellette, és min­dig nagyon messzire nézett. . Apa nem is szerelt föl du gót, azt mondta, ő a kezével is megérzi, ha húz a hal. A ■önőrt az ujjara csavarta. Kárász csak egyszer go dőlt arra, hogy édesanyja mi­ért nem jön el ilyenkor ve­lük? Egy közös kirándulásra emlékezett, Badacsonyban voltak hajóval. Akkor még kisebb volt. Édesanyján is rö­vid nadrág volt. Fehér. Késő délután, a vonat indulása előtt még volt idejük, valahol bele- álltak a vízbe, csak a lábrava- lót vetették le. Egy paraszt- ember odahajtotta a tehene­ket, kifogta a szekérből, és a vízbe terelte az állatokat. A tehenek lomhán ballagtak a vízben, nyomukban sötétbarna iszap úszott. Kárászt tíz óra felé elnyom­ta az álom. Egy ideig viasko­dott vele, a földre terített ka­báton zöld szöcskék ugrándoz­tak, néhányuk csupasz lábszá­rát és karját választotta pi henőnek. Félálomban még el­kergette őket. A '” Imában újra otthon járt. Súlytalanul úszott át a magány és az álom Semmijébe, s ha egyfaj­ta vetítővel láthatóvá lehetne tenni képeit, láthatná minden­ki a kisfiút, amint szárny­csapkodva vergődik a HÁZ körül. Nagy fekete autó állt meg a kert előtt. Felnőtt férfiak szálltak ki belőle, valameny- nyien fekete ruhában voltak. Az arcuk pedig kormos, és olyan, mint a léggömb. Se or­ruk, se szemük, se fülük. És mindig csak jöttek. A duda végig szólt. Kárász eleinte várta, hogy édesapja is köz­tük lesz, de később már nem ment ki eléjük, mert tudta, ők nem igazi emberek. Édesapja csak egyedül jöhet, gyalog a nyárfasoron át. Ahogy az álom hűvös hold­ja halványodni kezdett, úgy kelt föl Kárász szemében az igazi Nap, amely már éppen fölöttük állt. Apja lefelé fejtette a zsi­nórt, a horog végén már nem is volt csali. Vagy leázott, vagy hal vitte el. A NAGY HORGÁSZATBAN nem is a hal, a zsákmány volt a fon­tos, hanem valami más ... Hazafelé szótlanul lépeget­tek egymás mellett, annyi indenre kellett gondolniuk. Horányi Barma Időjárás ép gp Várható idő­äjfelB járás ma es­tig: Főként .pali felhő­képződés, leg­feljebb szór­ványosan elő­forduló zápor- esővel, ziva­tarral. Mérsé­kelt, változó irányú szél. A hőmérséklet alaku­lásában lényeges változás nem lesz. A várható legmagasabb nap­pali nőmérséklet ma 21—26 fok között lesz. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 22 fok volt. A Nap kél 4.59, nyugszik 18.29 órakor. A Hold kél 23.25, nyugszik 15.51 órakor — A Bogiári beszélgetések a tv-ben. A Pedagógusok fó­ruma című tv-műsor riport­filmben számol be csütörtö­kön este a nemrégiben le­zajlott balatonboglári orszá­gos találkozóról. — Automata sorozatfúró gép. Csak figyelni kell a gép működését, mert az. NDK sorozatfúró teljesen automatikusan dolgozik. A vezérlés teljesen automati­kus, összesen huszonöt fúrót "oghatnak be a Faipari Vál­lalat munkásai á 78 000 fo­rintért vásárolt korszerű gép­be. — Magyar szabadalom fel- használásával új, hatvan­ágyas kétemeletes szálloda épül Siófokon. A kivitelezés költségei jóval kisebbek, mint, a hagyományos építke­zésnél. — Egyhetes tapasztalatcse­rére a Kaposvári Tejüzembe érkeztek a zágrábi teikombá- nát vezetői. A kaposváriak októberben viszonozzák a lá­togatást. — Egyre nagyobb tért hó­dít Somogybain a modellezés. Az új tanévben 47 általános és középiskolában fog mű­ködni modellező szakkör. I — Több mint háromszáz olvasója van már a Kanos- váron nemrég megnyílt Ság- vári Endre klubkönyvtámak. Az első héten több mint 500 kötet könyvet kölcsönöztek a javarészt fiatalabb korosztá­lyú könyvtári tagaknak. 140 EVE, } 1827. augusztus 30-án születeti J Szilágyi Sándor történetíró. Jo- J got végzett,» majd közhivatali vállalt. 1848-ban pesti lapon munkatársa lett. Két év alatt öl önálló, újságírói stílusban írl munkája jelent meg az 1848—i9. évi forradalomról és szabad­ságharcról. Több művét a Bach- korszak rendőrsége elkobozta 1852-től a nagykőrösi gimnázi­umban Arany János tanártársa volt. Itt írta Világtörténet című iskolai tankönyvét és Erdélyor- szág története című munkáját. A kiegyezés után minisztérium tisztviselő, s egyidejűleg a Ludo- vika Akadémia történelemtanára lett. 1875-ben a Magyar Történel­mi Társulkt főtitkárává válasz­tották, szerkesztője lett a Tár­sulat Századok című folyóiratá­nak, és megindította a Történel­mi Tár, valamint a Magyar Tör­téneti Életrajzok kiadványsoro­zatot. 1878-tól haláláig a ouda- pesti Egyetemi Könyvtár igaz­gatói tisztségét töltötte be. Szé­les körű és értékes történetírói működése alatt mintegy félszáz kötete került ki a sajtó alól. ö szerkesztette és részben írta a milléniumi tízkötetes, A magyar nemzet története című nagy, ké­pes munkát. — Gépesít a balatonlellei Vegyesipari Ktsz. Ötvenezer forintért kombinált gyalugé­pet vásárolt a napokban. — Somogyi táncosok a mezőgazdasági kiállításon. A KISZ központi bizottsága és a SZŐ VOSZ szeptember 9- én ifjúsági napot rendez az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás területén. A rendező szervek két csoportot kértek föl szereplésre: az esztergo­mi és a siófoki általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek táncegyütteseit. Az ifjúsági nap rendezvé­nyén több száz somogyi fia­tal is részt vesz. MŰVELŐDÉS — szórakozás MOZIK Vörös Csillag: KOMPLEXUSOK. Magyarul beszélő, szélesvásznú* olasz filmvígjáték. Előadások: 5* 7 és 9 órakor. (VIII. 30-ig.) Szabad Ifjúság: KI ÖLTE MEG JLSSYT? Mulatságos, szélesvász­nú csehszlovák filmparódia. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Aranyhíd. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. (VHI. 30-ig.) Bartók kertmozi: A KALÓZKA­PITANY. Színes, szélesvásznú* francia—olasz—spanyol kaland­film. Korhatár nélkül. Előadás 8 órakor. Dózsa kertmozi: A SZISZTÉMA. Magyarul beszélő, szélesvásznú angol film. Csak 18 éven felüliek­nek. Kísérő műsor: Részletek J. S. Bach Máté-passiójából. Elő­adás 8 órakor. TELEVÍZIÓ BudapMt 17.58; Hírek — MOS: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15; Egész­ségünk. Az öregedés orvosi szemmel. — 18.40: Randeivú a klubban . . . Riportműsor. — 19.05: Esti mese. — 19.20: Osri divat Moszkvából. 20 ország leg­szebb női, férfi- és gyermekruha modelljének kiállítása. — 20.00: TV-híradó. — 20.20: Titkok éj­szakája Tv-komédia. (Ism.) — 21.25: Hazai tükör . . . Aktuális jegyzet. — 21.30: Tizenkét szék ... Művészeti vetélkedő. — 22.10: TV-híradó, 2. jdaclás. — Társadalmi munkában készíti a MÁVTI Tervezőin­tézet a siófoki járási műve­lődési házat Az építkezés költsége tizenegymillió fo­rintra rúg. — Versenyre hívta a #o­mogyszili KISZ-szervezet a kaposvári járás alapszerveze­teit a Szovjetunió ötvenéves eredményeinek megismerésé­re. A fiatalok előadásokat tartanak a Szovjetunió éle­téről, filmankétokon vesznek részt és társadalmi munkát végeznek. — Elírás történt lapunk vasárnapi számában helyt®* len tájékoztatás miatt Az Élet kincs című írásunkban a balesetet szenvedett rako­dó neve nem Balogh János, hanem Pscher János. — A Ki minek i mestere? vetélkedőre huszonegy gép­lakatos jelentkezett Kapos­várról. A járási székhelyen élő fiatal szakmunkások kö­zött is nagy az érdeklődés a verseny iránt. — Sok könyvet vásároltak a barcsi járásban. A barcsi szövetkezeti , könyvesbolt húszezer forint értékű könyv­vel többet adott el az idén, mint a múlt év azonos idő­szakában a bolt átlagos havi forgalma eléri az ötvenezer forintot. „Elhunyt“ a „harcsakirály“ A mezőgazdasági kiállítás egyik szenzációja volt a Felső-Tiszából pénteken hajnalban kifogott 285 centiméter hosszú, 101 kilós »har­csakirály«, amely a keddre virra­dó éjszaka »-elhunyt«. A szakem­berek szerint az óriás gyors pusztulásának oka a hosszú fá- rasztáson és a szállítási sérülése­ken kívül a magas kora volt — a becslések szerint ugyanis har­minc évet élt. Semmiképp nem helytálló az a gyanú, hogy éhen veszett, hiszen a tapasztalatok sze­rint a harcsa hónapokig bírja a koplalást. Az elárvult üvegmedencébe már­is visszahozták a húszkilós velen­cei »kiskirályt«, amely a vásári>yi- tás után néhány napot az óriással »társbérletben« töltött. — A téglavásárlókat értesíti a ka­posvári Szigetvár utcai téglagyár, hogy a téglakiadás augusztus 30- tól szeptember 4-ig leltározás miatt szüneteL (117190) — Az 503-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet a pótbeíratást augusztus 31-én 8 órakor tartja. A tanévnyitó ünnepély szeptember 1-én 8 órakor lesz. Igazgatóság. (6337) Könyvkötő üzemünket megmfitofiuk. Kaposvár, Ady Endre utca l. szám alatt az udvarban. Fodrász és Fényképész Ktsz. (88820) %

Next

/
Thumbnails
Contents