Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-26 / 202. szám

Szombat, 1967. augusztus 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Bevált a családi munkavállalás Gálién A göllei Béke Termelőszö­vetkezetben a tavasszal meg­tartott tervjóváhagyó köz­gyűlés a vezetőség javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy ebben az évben először be­vezetik a növénytermesztés­ben a családi munkavállalást. Igaz, a kapásnövények ter­mésének betakarítása még hátra van, annyi azonban már most megállapítható, hogy bevált ez a módszer. Az 1300 hold kukoricának csak egyharmadát gyomta- lanították vegyszerrel, a többi kapára várt — és ide­jében meg kapta. Kétszer megkapálták — mindössze egy hétig tartott egy-egv kapálás —, tövenként mú- trágyázták. Néhány nap alatt kiegyelték a cukorrépát, más­kor ez eltartott egy hónapig is. Idejében és jó minőség­ben elvégezték mindig az időszerű növényápolási mun­kákat, korábban indultak ki az emberek a mezőre, és szép számmal vettek részt a növényápolásban a családta­gok is. Nem kis feladattal kel’ett megbirkózniuk a gölleieknek, hogy teljesítsék családi vál­lalásaikat. Vegyük példaként Berta Lajos brigádját. Egy- egy családra összesen 4630 négyszögöl kapásnövény — ennek több mint kétharmada kukorica — jutott. Ha most szárazság nem sújtaná a ha­tárt, nagyon szép termést ér­ne el ez és valamennyi bri­gád. Am ennek ellenére megbizonyosodhattak róla a gölleiek: jól döntöttek, ami­kor a családi munkavállalas mellett döntöttek. Idejében elkészültek eddig minden munkával, s minden bizony- nyál így lesz ez az őszi be­takarításban is. Béla bácsi mindig segít JÖTT' SGY BETEG, s Bé­la bácsi meg­állapította a bajt. Már ír­ta is a recep­tet, amikor a beteg elpa­naszolta, hogy nincs nála annyi pénz, amennyi a gyógyszerre kell. Béla bá­csi kivette az orvosságot a házipatiká­ból, és oda­adta. Ingyen. Aztán egy idős ember betegedett m°g a falu­ban, s már indult is va­laki, hogy az éppen táp­pénzes állo­mányban le­vő Béla bá­csit megkér­je, jöjjön el, vizsgálja meg. Ám nem ért el az orvosi rendelőig, már jött a dok­tor úr: ugyanis máshonnan értesült az idős ismerős megbetegedéséről, s máris indult... Beszélgetünk a hűvös szo­bában. Ezeket a története­ket idézem, amelyeket nem ö, dr. Kocsis Béla hatvan­négy éves nagybajomi or­vos mondott el, hanem má­soktól hallottam, még mi­előtt őt megismertem. Kor­tyolgatjuk a forró feketét, s az idős ember mosolyog, amikor ezeket az eseteket említem. — Hát igen, így van ez már, ha az ember össze­nőtt a falujával — mondja csendesen. — Harmincnyolc év nagy idő, és én ennyit töltöttem Nagybajomban. Volt részem jóban, rossz­ban egyaránt- Mindig osz­toztam a bajomiak sorsá­ban. Budapesten is gyako­roltam a hivatásomat, de valami visszahúzott mindig ebbe a megyébe. Pedig nem is itt születtem ... Talán mert Csurgón tanultam annak idején hosszú éveken át, azért vonzódtam Somogyba. Aztán megvettem ezf o há­zat, mert itt akaratam ma­radni, — Tulajdonképpen nem is volt többször szabadságon, bmt háromszor, négyszer. Nem tud meglenni a bajo­miak nélkül. Ezt Béla bá­A tsz-épftkezések helyzete A munkák többségét a szövetkezeti közös vállalkozások végzik A termelőszövetkezeteink ebben az évben tekinté­lyes összeget, több mint százhuszonhat és fél millió fo­rintot költenek épületberuházásokra A harmadik öt­éves tervben meghatározott céloknak megfelelően, a be­ruházások többsége főként az állattenyésztés fejlesztését segíti, a létesítmények nagyobb hányada szarvasmarha- és sertésférőhely. Túl vagyunk az év felén, érdemes megvizsgálni, hányadán állnak termelőszövetkezeteink ezekkel a munkákkal. Ahogy nemrégiben a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya is megállapította, a korábbi évekhez viszonyítva nem kedvezőtlenebb a hely­zet, általánosságban nem áll­nak rosszul gazdaságaink be­ruházásaikkal, ám figyelembe kell venni azt !s, hogy nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elkészüljenek a tervezett létesítmények. Az augusztus elsejei fölmérés sze­rint a tervezett beruházások 52,1 százaléka valósult meg. A S12 létesítményből 238-at ad­tak át rendeltetésének. 306 munkái folyamatban vannak, 268 beruházás megvalósításá­hoz pedig még hozzá sem kezdtek. Ez utóbbi tény igen intő és figyelmeztető, különö­sen. ha hozzátesszük azt is, hogy mintegy tizenöt létesít­ménynek még a terve sem ké­szült el. Sürgős és fontos fel­adat — állapították meg a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályán —, hogy ki­derítve a lemaradás okait, ezen a helyzeten mielőbb vál­toztassunk. A nagyobb arányú lemara­dás a házi kivitelezésű, saját erős beruházásoknál van. Kü­lönösen a csurgói járásban sú­lyos a helyzet, ahol a 23 épít­kezésből mindössze három ké­szült el, a többihez még (hozzá sem kezdtek Általános ta­pasztalat, hogy a nagv nyári munkák miatt a házi építkezé­sek üteme csökkent, éopen ezért a hátralevő hónapok­ban nagyobb igyekezetre van szükség. Hasonló gondok mutatkoz­nak — s nem az idén először van ilyen tapasztalat — a já­rulékos beruházásoknál, a víz- és villanyszerelésnél. Ebben •z évben több mint kétmillió forint értékű ilyen jellegű munkát kellene elvégezni, s ez ideig csak 803 000 forint értékű munka ké­szült el. Most is és a jövőben is igen nagy figyel­met kell fordítani erre a ten­nivalóra, hiszen a korszerű épületek ezek nélkül nem szol­gálják azt a célt, amiért — anyagi áldozatokat nem saj­nálva — megteremtette őket a gazdaság. S ha már a nehézségeket vizsgáljuk, szólni kell az anyagbeszerzési gondkról is. Az év első felében téglahiány mutatkozott, most pedig az előre gyártott vasbetonelemek és a cement hiánya gátolja jó néhány helyen az igyekezetét. Kétségtelen, hogy az anyagel­látást lassította az is, horv a szövetkezetek saját erős beru­házásaikhoz meglehetősen ké­sőn, csak áprilisban jelentet­ték igényüket. Fakadt ez ab­ból a tényből, hogv a bank fe­lülvizsgálatai ebben a hónap­ban történtek meg, s a gazda­ságok nem tudták korábban kielégíteni anyagszükségletü­ket. A jövő évi beruházások előkészítésénél ebből is érde­mes levonni a tanulságokat. Már tavaly óta meghatáro­zó szerepe van a szövetkezeti építkezéseknél a termelőszö­vetkezeti építőipari közös vállalkozásoknak. Az idén a beruházások 67 százalékát ők valósítják meg. Tevékeny­ségük kedvező tapasztalatokat hozott, munkájukban előreha- ’adást jelentett, hogy a kivi­telezést a csurgói járási vál­lalkozás kivételével, anyagga1 együtt vállalják, s így lehető­ségük van, hogy az építkezés megkezdése előtt beszerezzék, a helyszínre szállítsák a szük­séges anyagot. Ahhoz, hogy munkájuk még eredménye­sebb legyen, hasznos lenne, ha a vállalkozások létrehoznának tervező-adaptáló részleget, és továbbfejlesztenék szakipari ágazataikat. Gondolunk itt el­sősorban a víz- és villanysze­relési munkákra. Ahogy kitűnik az elmondot­takból, a nagy feladat, a szö­vetkezeti beruházások megva­lósítása nem zökkenő- s nem problémamentes. Nagy erőfe­szítésekre van szükség, hogy az év hátralevő részében való­ra váljanak a beruházási ter­vek is. V. M. esi felesége jegyzi meg, aki eddig szótlanul hallgatta a beszélgetésünket. Mig tesz- vesz körülöttünk, elmondja, az imént kisérték ki a lá­nyukat a buszmegállóhoz. — ö is a gyógyítást vá­lasztotta élethivatásának. Üzemi fogorvos a Balaton túlsó partján — mondják büszkén mindketten, mert vallják, hogy ennek a hiva­tásnak az alappillére az em­beri szeretet. Ez fűtötte, lel­kesítette őket mindig. — Egy orvosfeleség a leg­megbízhatóbb segítőtárs a munkában, higgye éL Ér­dekli, hogy mi a baja a be­tegemnek, hogyan gyógyí­tom és olykor tanácsokat is ad. S ha hívnak valahova, és még van itt tennivalóm, sürget, hogy igyekezzek már a betegemhez . _ A fekete zongora tetején alig észrevehető »stoppold- sok«. Lövedék szilánkja sza­kított rajta lyukat a máso­dik világháborúban. A sebek nem tűntek el nyomtalanul. — Törülköző, asztalkendő volt a kötszer ... Hozták a vérző sebesülteket. Nem volt megállás. De az orvos nem ismerhet fáradtságot, különösen igy volt ez azok­ban a hónapokban. ESETEKET EMLÍT, köny- nyebb és nehezebb lefolyá­súnkat, a több évtizedes praxis egy-egy emlékezete­sebb epizódját. — Szabad időmben vo- dászgatok — mutatja a pus­kát. Meg kell nézi: a cső belső felülete ragyogóan tiszta. — Nem szenvedély ez — folytatja — inkább amolyan időüző számom­ra ... Hogy van-e sok mun­kám? Harminc éven át Já- kó és Üjvárfalva is hozzám tartozott, akkor kevés volt az orvos Most ketten osztoz­kodunk a falun, másodma- gammal orvosoljuk a bete­geket ... Belesüpped a kényelmes karosszékbe, és mesél. A mai nagybajomiakról, akik közül sokat születésétől fog­va ismer. A nyugdíjról nem esik szó, csak a munkáról. Mert az mindig akad. Es Béla bácsi olykor hívatla­nul is megy, hogy segítsen a betegen. Hemesz Ferenc Ami a gyárban dal el S ok gyárban jártam az utóbbi hetekben, s beszéltem igazgatók­kal, főmérnökökkel, főköny­velőkkel és munkásokkal. Részt vettem párttaggyülé- sen, és meghallgattam negy- vemöbös kommunisták an­kétjét. A téma mindenhol ugyanaz volt: az új mecha­nizmus. S amit föltétien ki­emelnék, az a jó politikai légkör. A cukorgyárban, a Patyolatnál, a Campingcikk Vállalatnál, a konzervgyár­ban és máshol megvan az a nélkülözhetetlen föltétel a feladatok megoldásához. Négy hónap van még hátra a re­form bevezetéséig, a hang­súly most a gyárak fölkészü­lésére került, ezért örvende­tes a tapasztalt lelkes elem­zés, a tennivalók meghatáro­zása. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára a Ganz— MAVAG-ban tartott nagygyű­lésén többek között ezt mon­dotta: >-A reformmal kapcso­latban azt is kérdezik az emberek: nagyobb lesz-e az üzem önállósága, és ez mit jelent. Ezentúl több dolog múlik majd a vezetők el­határozásán, ezért a pártszer­vezetek, a KISZ-szervezetek, a szakszervezetek és áltálá­ban a dolgozók szava na­gyobb nyomatékkai esik lat­ba, mert olyasmihez szól nak hozzá, ami a gyárban dől el, és nem egy távoli minisztériumban. Nemcsak az üzemi önállóság növekszik tehát, hanem növekedni fog az üzemi demokrácia is, és a dolgozók szavának a súlya is az egyes kérdésekben. A somogyi üzemekben szintén érződik ez a folyamat Sokan új­ságolták nagyon nagy öröm­mel, hogy az eddigieknél jó­val többször kíváncsiak a munkások véleményére. S gazdag tapasztalatuk tárházá­ból gyakrabban merítenek. Riportot írtam egy műszerész­ről. Beszélgetés közben el­mondta, hogy részlegük ki­dolgozott egy új bérrend­szert. Ennek a lényege, hogy a beadott írógépeket, kávé­főzőket, varrógépeket olyan- jói szeretnék megjavítani, hogy az üzletfelek megemel­jék a kalapjukat. Eddig nem erre ösztönözték a műszeré­szeket, hiszen szigorúan elő­írták, mennyi ideig javíthat­nak egy-egy gépet. S ha köz­ben más hiba is akadt, nem biztos, hogy megszüntették. Az új mechanizmusban az ügyfelek szemével szeretné­nek nézni a műszerészek is: ne minél gyorsabban javíta­Paradicsomszezon a konzervgyárban V Nagyatádi Konzervgyárban eddig 300 vagon paradicsomot dolgoztak fel sűrített, hámo zott paradicsomnak és lecsónak. Előreláthatóan még 350—400 vagon paradicsomot dolgoz­nak feL ni, hanem minél jobban. S akkor a munkájuk lesz a agjobb reklám. Régi, rossz hagyományokat szüntetnek meg például a cukorgyárban és a Tabi Cam­pingcikk Vállalatnál. Az or­szág minden cukorgyárában munka közben veszik át a centrifugákat, csak Kaposvá­ron álltak le egy órával a műszakváltás előtt. A kom­munisták javaslatára takarí­tanak meg naponta három órát a szeptember 4-én induló kampánytól. A tabiaknak nagy gondot okozott, hogy szinte senki sem akarta vál­lalni a sátorok palástjának a varrását. Hogy miért? Az új vezetés megállapította, hogy éppen a legigényesebb mun­kának számító palástvarrá- sért fizetik a legkevesebb bért. Amióta pénzben is ran­got adtak ennek a művelet­nek, arra ösztönzik azokat, akik szeretnének többet ke­resni, hogy tanulják meg ezt a munkát. A másik haszon, hogy több palást készül, s több sátrat indíthatnak út­nak. Ezt az aránytalanságot, csak itt, az üzemben szüntet­hették meg. A Nagyatádi Konzervgyár a felsőbb szerv rosszallása el­lenére a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepétől rendelte meg a ládaanyagot, mert minőségben megfelelő, s ami szintén nem mellékes, sokkal közelebbről szállítha­tó. A Patyolat főmérnökétől hallottam a következő üzle­tet azzal a megjegyzéssel, hogy lám már ebben is ér­ződik a mechanizmus. A Bi­zományi Aruház velük tisz- títtatja az eladásira átvett ruhaneműket. A Patyolat még a kisebb javításokat is elvégzi. Ez az üzlet mind a két vállalatinak előnyös, mind a kettő keres rajta. Ilyen közvetlen tárgyalás azonban csak most, az új gazdasági mechanizmus küszöbén jöhe­tett létre. Belső tartalékokat tárnak fel, elemzik a vállalat mun­káját a kommunisták a leg­több helyen, így készítik elő a startra a vállalatot. S ami kiváltképpen ösztönző, hogy a kon kurrens gyárak tevé­kenységét figyelve gyorsítják a felkészülést. Példa erre a konzervgyáriak taggyűlése, ahol ne gyón határozottan és szenvedélyesen ostorozták a vezetést a piackutatásban és az új gyártmányok piacra dobásában való elmaradásu­kért. A városi párt-vb a kö­zelmúltban megtárgyalta a Baromfi-feldolgozó Vállalat pártszervezetének munkáját. Olyan területre hívták fel a kommunisták figyelmét, amely eddig nem kapta meg a súlyának megfelelő jelen­tőséget. Jelentkezzen új ter­mékekkel a Balaton-parti üzle­tekben a gyár. Ez piackuta­tásnak és reklámnak is jó. S ohasem volt még ilyen pezsgő a gyá­rak élete, mint ezek­ben a napokban. Fönt és lent ugyanazon töpreng minden­ki, hogyan lehetne jobban kezdeni az 1968-as évet. Ter­melési tanácskozáson, tag­gyűléseken, baráti beszélgeté­seken sokasodnak a javas­lattal előállók. Ha mindenki nagy gondot fordít irá, hogy ne sikkadjon el egyetlen hasznos gondolat sem, akkor még többen szólnak majd hozzá min ibhhoz, ami a gyárban dől el. S ez minden somogyi vállalatnak előnyt jelent! Lajos Géza Rekordtermés mákból A zimányi Béke Termelő- szövetkezet minden eddiginél magasabb átlagtermést ért el mákból: 6,20 mázsa tiszta má­kot takarítottak be tíz hold át- ' agában. Ilyen szép hozamot most értek el először Zimanjr- ban.

Next

/
Thumbnails
Contents