Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-26 / 202. szám
Szombat, 1967. augusztus 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Bevált a családi munkavállalás Gálién A göllei Béke Termelőszövetkezetben a tavasszal megtartott tervjóváhagyó közgyűlés a vezetőség javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy ebben az évben először bevezetik a növénytermesztésben a családi munkavállalást. Igaz, a kapásnövények termésének betakarítása még hátra van, annyi azonban már most megállapítható, hogy bevált ez a módszer. Az 1300 hold kukoricának csak egyharmadát gyomta- lanították vegyszerrel, a többi kapára várt — és idejében meg kapta. Kétszer megkapálták — mindössze egy hétig tartott egy-egv kapálás —, tövenként mú- trágyázták. Néhány nap alatt kiegyelték a cukorrépát, máskor ez eltartott egy hónapig is. Idejében és jó minőségben elvégezték mindig az időszerű növényápolási munkákat, korábban indultak ki az emberek a mezőre, és szép számmal vettek részt a növényápolásban a családtagok is. Nem kis feladattal kel’ett megbirkózniuk a gölleieknek, hogy teljesítsék családi vállalásaikat. Vegyük példaként Berta Lajos brigádját. Egy- egy családra összesen 4630 négyszögöl kapásnövény — ennek több mint kétharmada kukorica — jutott. Ha most szárazság nem sújtaná a határt, nagyon szép termést érne el ez és valamennyi brigád. Am ennek ellenére megbizonyosodhattak róla a gölleiek: jól döntöttek, amikor a családi munkavállalas mellett döntöttek. Idejében elkészültek eddig minden munkával, s minden bizony- nyál így lesz ez az őszi betakarításban is. Béla bácsi mindig segít JÖTT' SGY BETEG, s Béla bácsi megállapította a bajt. Már írta is a receptet, amikor a beteg elpanaszolta, hogy nincs nála annyi pénz, amennyi a gyógyszerre kell. Béla bácsi kivette az orvosságot a házipatikából, és odaadta. Ingyen. Aztán egy idős ember betegedett m°g a faluban, s már indult is valaki, hogy az éppen táppénzes állományban levő Béla bácsit megkérje, jöjjön el, vizsgálja meg. Ám nem ért el az orvosi rendelőig, már jött a doktor úr: ugyanis máshonnan értesült az idős ismerős megbetegedéséről, s máris indult... Beszélgetünk a hűvös szobában. Ezeket a történeteket idézem, amelyeket nem ö, dr. Kocsis Béla hatvannégy éves nagybajomi orvos mondott el, hanem másoktól hallottam, még mielőtt őt megismertem. Kortyolgatjuk a forró feketét, s az idős ember mosolyog, amikor ezeket az eseteket említem. — Hát igen, így van ez már, ha az ember összenőtt a falujával — mondja csendesen. — Harmincnyolc év nagy idő, és én ennyit töltöttem Nagybajomban. Volt részem jóban, rosszban egyaránt- Mindig osztoztam a bajomiak sorsában. Budapesten is gyakoroltam a hivatásomat, de valami visszahúzott mindig ebbe a megyébe. Pedig nem is itt születtem ... Talán mert Csurgón tanultam annak idején hosszú éveken át, azért vonzódtam Somogyba. Aztán megvettem ezf o házat, mert itt akaratam maradni, — Tulajdonképpen nem is volt többször szabadságon, bmt háromszor, négyszer. Nem tud meglenni a bajomiak nélkül. Ezt Béla báA tsz-épftkezések helyzete A munkák többségét a szövetkezeti közös vállalkozások végzik A termelőszövetkezeteink ebben az évben tekintélyes összeget, több mint százhuszonhat és fél millió forintot költenek épületberuházásokra A harmadik ötéves tervben meghatározott céloknak megfelelően, a beruházások többsége főként az állattenyésztés fejlesztését segíti, a létesítmények nagyobb hányada szarvasmarha- és sertésférőhely. Túl vagyunk az év felén, érdemes megvizsgálni, hányadán állnak termelőszövetkezeteink ezekkel a munkákkal. Ahogy nemrégiben a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya is megállapította, a korábbi évekhez viszonyítva nem kedvezőtlenebb a helyzet, általánosságban nem állnak rosszul gazdaságaink beruházásaikkal, ám figyelembe kell venni azt !s, hogy nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elkészüljenek a tervezett létesítmények. Az augusztus elsejei fölmérés szerint a tervezett beruházások 52,1 százaléka valósult meg. A S12 létesítményből 238-at adtak át rendeltetésének. 306 munkái folyamatban vannak, 268 beruházás megvalósításához pedig még hozzá sem kezdtek. Ez utóbbi tény igen intő és figyelmeztető, különösen. ha hozzátesszük azt is, hogy mintegy tizenöt létesítménynek még a terve sem készült el. Sürgős és fontos feladat — állapították meg a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán —, hogy kiderítve a lemaradás okait, ezen a helyzeten mielőbb változtassunk. A nagyobb arányú lemaradás a házi kivitelezésű, saját erős beruházásoknál van. Különösen a csurgói járásban súlyos a helyzet, ahol a 23 építkezésből mindössze három készült el, a többihez még (hozzá sem kezdtek Általános tapasztalat, hogy a nagv nyári munkák miatt a házi építkezések üteme csökkent, éopen ezért a hátralevő hónapokban nagyobb igyekezetre van szükség. Hasonló gondok mutatkoznak — s nem az idén először van ilyen tapasztalat — a járulékos beruházásoknál, a víz- és villanyszerelésnél. Ebben •z évben több mint kétmillió forint értékű ilyen jellegű munkát kellene elvégezni, s ez ideig csak 803 000 forint értékű munka készült el. Most is és a jövőben is igen nagy figyelmet kell fordítani erre a tennivalóra, hiszen a korszerű épületek ezek nélkül nem szolgálják azt a célt, amiért — anyagi áldozatokat nem sajnálva — megteremtette őket a gazdaság. S ha már a nehézségeket vizsgáljuk, szólni kell az anyagbeszerzési gondkról is. Az év első felében téglahiány mutatkozott, most pedig az előre gyártott vasbetonelemek és a cement hiánya gátolja jó néhány helyen az igyekezetét. Kétségtelen, hogy az anyagellátást lassította az is, horv a szövetkezetek saját erős beruházásaikhoz meglehetősen későn, csak áprilisban jelentették igényüket. Fakadt ez abból a tényből, hogv a bank felülvizsgálatai ebben a hónapban történtek meg, s a gazdaságok nem tudták korábban kielégíteni anyagszükségletüket. A jövő évi beruházások előkészítésénél ebből is érdemes levonni a tanulságokat. Már tavaly óta meghatározó szerepe van a szövetkezeti építkezéseknél a termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozásoknak. Az idén a beruházások 67 százalékát ők valósítják meg. Tevékenységük kedvező tapasztalatokat hozott, munkájukban előreha- ’adást jelentett, hogy a kivitelezést a csurgói járási vállalkozás kivételével, anyagga1 együtt vállalják, s így lehetőségük van, hogy az építkezés megkezdése előtt beszerezzék, a helyszínre szállítsák a szükséges anyagot. Ahhoz, hogy munkájuk még eredményesebb legyen, hasznos lenne, ha a vállalkozások létrehoznának tervező-adaptáló részleget, és továbbfejlesztenék szakipari ágazataikat. Gondolunk itt elsősorban a víz- és villanyszerelési munkákra. Ahogy kitűnik az elmondottakból, a nagy feladat, a szövetkezeti beruházások megvalósítása nem zökkenő- s nem problémamentes. Nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy az év hátralevő részében valóra váljanak a beruházási tervek is. V. M. esi felesége jegyzi meg, aki eddig szótlanul hallgatta a beszélgetésünket. Mig tesz- vesz körülöttünk, elmondja, az imént kisérték ki a lányukat a buszmegállóhoz. — ö is a gyógyítást választotta élethivatásának. Üzemi fogorvos a Balaton túlsó partján — mondják büszkén mindketten, mert vallják, hogy ennek a hivatásnak az alappillére az emberi szeretet. Ez fűtötte, lelkesítette őket mindig. — Egy orvosfeleség a legmegbízhatóbb segítőtárs a munkában, higgye éL Érdekli, hogy mi a baja a betegemnek, hogyan gyógyítom és olykor tanácsokat is ad. S ha hívnak valahova, és még van itt tennivalóm, sürget, hogy igyekezzek már a betegemhez . _ A fekete zongora tetején alig észrevehető »stoppold- sok«. Lövedék szilánkja szakított rajta lyukat a második világháborúban. A sebek nem tűntek el nyomtalanul. — Törülköző, asztalkendő volt a kötszer ... Hozták a vérző sebesülteket. Nem volt megállás. De az orvos nem ismerhet fáradtságot, különösen igy volt ez azokban a hónapokban. ESETEKET EMLÍT, köny- nyebb és nehezebb lefolyásúnkat, a több évtizedes praxis egy-egy emlékezetesebb epizódját. — Szabad időmben vo- dászgatok — mutatja a puskát. Meg kell nézi: a cső belső felülete ragyogóan tiszta. — Nem szenvedély ez — folytatja — inkább amolyan időüző számomra ... Hogy van-e sok munkám? Harminc éven át Já- kó és Üjvárfalva is hozzám tartozott, akkor kevés volt az orvos Most ketten osztozkodunk a falun, másodma- gammal orvosoljuk a betegeket ... Belesüpped a kényelmes karosszékbe, és mesél. A mai nagybajomiakról, akik közül sokat születésétől fogva ismer. A nyugdíjról nem esik szó, csak a munkáról. Mert az mindig akad. Es Béla bácsi olykor hívatlanul is megy, hogy segítsen a betegen. Hemesz Ferenc Ami a gyárban dal el S ok gyárban jártam az utóbbi hetekben, s beszéltem igazgatókkal, főmérnökökkel, főkönyvelőkkel és munkásokkal. Részt vettem párttaggyülé- sen, és meghallgattam negy- vemöbös kommunisták ankétjét. A téma mindenhol ugyanaz volt: az új mechanizmus. S amit föltétien kiemelnék, az a jó politikai légkör. A cukorgyárban, a Patyolatnál, a Campingcikk Vállalatnál, a konzervgyárban és máshol megvan az a nélkülözhetetlen föltétel a feladatok megoldásához. Négy hónap van még hátra a reform bevezetéséig, a hangsúly most a gyárak fölkészülésére került, ezért örvendetes a tapasztalt lelkes elemzés, a tennivalók meghatározása. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a Ganz— MAVAG-ban tartott nagygyűlésén többek között ezt mondotta: >-A reformmal kapcsolatban azt is kérdezik az emberek: nagyobb lesz-e az üzem önállósága, és ez mit jelent. Ezentúl több dolog múlik majd a vezetők elhatározásán, ezért a pártszervezetek, a KISZ-szervezetek, a szakszervezetek és áltálában a dolgozók szava nagyobb nyomatékkai esik latba, mert olyasmihez szól nak hozzá, ami a gyárban dől el, és nem egy távoli minisztériumban. Nemcsak az üzemi önállóság növekszik tehát, hanem növekedni fog az üzemi demokrácia is, és a dolgozók szavának a súlya is az egyes kérdésekben. A somogyi üzemekben szintén érződik ez a folyamat Sokan újságolták nagyon nagy örömmel, hogy az eddigieknél jóval többször kíváncsiak a munkások véleményére. S gazdag tapasztalatuk tárházából gyakrabban merítenek. Riportot írtam egy műszerészről. Beszélgetés közben elmondta, hogy részlegük kidolgozott egy új bérrendszert. Ennek a lényege, hogy a beadott írógépeket, kávéfőzőket, varrógépeket olyan- jói szeretnék megjavítani, hogy az üzletfelek megemeljék a kalapjukat. Eddig nem erre ösztönözték a műszerészeket, hiszen szigorúan előírták, mennyi ideig javíthatnak egy-egy gépet. S ha közben más hiba is akadt, nem biztos, hogy megszüntették. Az új mechanizmusban az ügyfelek szemével szeretnének nézni a műszerészek is: ne minél gyorsabban javítaParadicsomszezon a konzervgyárban V Nagyatádi Konzervgyárban eddig 300 vagon paradicsomot dolgoztak fel sűrített, hámo zott paradicsomnak és lecsónak. Előreláthatóan még 350—400 vagon paradicsomot dolgoznak feL ni, hanem minél jobban. S akkor a munkájuk lesz a agjobb reklám. Régi, rossz hagyományokat szüntetnek meg például a cukorgyárban és a Tabi Campingcikk Vállalatnál. Az ország minden cukorgyárában munka közben veszik át a centrifugákat, csak Kaposváron álltak le egy órával a műszakváltás előtt. A kommunisták javaslatára takarítanak meg naponta három órát a szeptember 4-én induló kampánytól. A tabiaknak nagy gondot okozott, hogy szinte senki sem akarta vállalni a sátorok palástjának a varrását. Hogy miért? Az új vezetés megállapította, hogy éppen a legigényesebb munkának számító palástvarrá- sért fizetik a legkevesebb bért. Amióta pénzben is rangot adtak ennek a műveletnek, arra ösztönzik azokat, akik szeretnének többet keresni, hogy tanulják meg ezt a munkát. A másik haszon, hogy több palást készül, s több sátrat indíthatnak útnak. Ezt az aránytalanságot, csak itt, az üzemben szüntethették meg. A Nagyatádi Konzervgyár a felsőbb szerv rosszallása ellenére a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepétől rendelte meg a ládaanyagot, mert minőségben megfelelő, s ami szintén nem mellékes, sokkal közelebbről szállítható. A Patyolat főmérnökétől hallottam a következő üzletet azzal a megjegyzéssel, hogy lám már ebben is érződik a mechanizmus. A Bizományi Aruház velük tisz- títtatja az eladásira átvett ruhaneműket. A Patyolat még a kisebb javításokat is elvégzi. Ez az üzlet mind a két vállalatinak előnyös, mind a kettő keres rajta. Ilyen közvetlen tárgyalás azonban csak most, az új gazdasági mechanizmus küszöbén jöhetett létre. Belső tartalékokat tárnak fel, elemzik a vállalat munkáját a kommunisták a legtöbb helyen, így készítik elő a startra a vállalatot. S ami kiváltképpen ösztönző, hogy a kon kurrens gyárak tevékenységét figyelve gyorsítják a felkészülést. Példa erre a konzervgyáriak taggyűlése, ahol ne gyón határozottan és szenvedélyesen ostorozták a vezetést a piackutatásban és az új gyártmányok piacra dobásában való elmaradásukért. A városi párt-vb a közelmúltban megtárgyalta a Baromfi-feldolgozó Vállalat pártszervezetének munkáját. Olyan területre hívták fel a kommunisták figyelmét, amely eddig nem kapta meg a súlyának megfelelő jelentőséget. Jelentkezzen új termékekkel a Balaton-parti üzletekben a gyár. Ez piackutatásnak és reklámnak is jó. S ohasem volt még ilyen pezsgő a gyárak élete, mint ezekben a napokban. Fönt és lent ugyanazon töpreng mindenki, hogyan lehetne jobban kezdeni az 1968-as évet. Termelési tanácskozáson, taggyűléseken, baráti beszélgetéseken sokasodnak a javaslattal előállók. Ha mindenki nagy gondot fordít irá, hogy ne sikkadjon el egyetlen hasznos gondolat sem, akkor még többen szólnak majd hozzá min ibhhoz, ami a gyárban dől el. S ez minden somogyi vállalatnak előnyt jelent! Lajos Géza Rekordtermés mákból A zimányi Béke Termelő- szövetkezet minden eddiginél magasabb átlagtermést ért el mákból: 6,20 mázsa tiszta mákot takarítottak be tíz hold át- ' agában. Ilyen szép hozamot most értek el először Zimanjr- ban.
