Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-20 / 197. szám

ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA AZ EGYIK VÁROSI AL­TALANOS ISKOLA UDVA­RÁN a nyári nagytakarítás és meszelés évszázadok, óta változatlan eszközeit lehet látni. Mésztől poros deszkák és pallók, vödrök és mesze- lők, létrák és fabakok áll­nak a fal mellett, a nyitott ablakokon át a friss festés és meszelés nyirkos illata csap­ja meg az ember orrát Igen, ott mindjárt vitatkoz­ni kellett volna az apával, hogy nincs igaza, az iskola ugyan nem óvoda már, de az első osztályos kisgyermekek tanulása tele van játékkal, tréfával, nevetéssel. És tele van mozgással, nem kell hát­ratett kézzel ülni s órák hosszat a padban kuporogni, sarokba állni és az udvaron állandóan kézenfogva sétálni a párunkkal. Ahol a nevelők gondolnak a két intézmény közti együtt­működésre a gyermek érde­kében, ott az iskolába kerülő óvodások idejében ellátogat­nak az iskolába, személyesen is megismerkednek azzal a nevelővel, aki őket első osz­tályos korukban tanítani fog­ja. Ott nem lesz idegen I a pad, a nagy falitábla, az egyes tantárgyak sokféle szemléltető eszköze; nem lesz mumus a szekrény, nem fé­lelmetes börtön a szertár, ahova a gyermekeket be le­het zárni. A gyermekek sa­ját szemükkel meggyőződnek róla, hogy a tanító néni is tud velük játszani, mesét mondani, a kislányokkal együtt énekelni, és a fiúk vígan kergetőzhetnek szeme láttára az udvaron. HA AZ ISKOLA ÉS AZ ÓVODA KÖZT Jó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS, akkor a nagycsoport iskolásjelölt gyermekei arról is meggyő­ződhetnek, hogy bizony az is­kolában komoly dolgok is történnek. Lám, a tavalyi gyermekek már milyen jól tudnak olvasni, a táblánál ismeretlen fehér krétaj elek­kel számolni s a könyvből szépen csengő verseket és ér­dekes történeteket kiolvasni. S mindezt egy év alatt! Ak­kor majd a gyermeki elmék is gondolnak arra, hogy ezt a csodálatos tudást érdemes lesz megszerezni, még annak árán is, hogy kevesebbet játszanak, mint eddig, csend­ben maradnak s nem zavar­ják a tanító nénit, amikor hasznos és komoly tudnivaló­kat ismertet. Tévhit és babo­na, hogy a gyermek nem akar figyelni, csak játszani és szórakozni! A gyermek igen­is szeret tudni és alkotni, fi­gyelni és tevékenykedni, csak meg kell győzni ezek szük­ségességéről. Talán ennek a régi emlék­nek hatására állt meg egy apa hatéves fiával ugyanott az udvaron, ahol én is néze­gettem, s magyarázni kez­dett a kis kefehajú fiúnak: — Szeptember elején nem óvodába mész már, hanem ide, ebbe az épületbe, s ide­jársz nyolc évig. A fiú nem szólt, csak néz­te a komor falakat és job­ban megszorította az apja ke­zét. De ő nem vette figye­lembe a fiú szorongását, szinte gúnyos jókedvvel foly­tatta: — Itt aztán tanulni kell ám, nem mindig játszani! Ha nem figyelsz s nem tudod, amit kérdeznek, bezárnak vagy beállítanak a sarokba. — És mit kérdeznek?-— Hált mindenfélét Amit tudni kell! Csak szünetben lehet kimenni a vécére vagy az udvarra. Szépen sorban, egymás kezét fogva. — Játszani? ... — Hogyisne! Meg kell ta­nulni írni, olvasni, számolni, mert aki nem tanul, az meg­bukik és ismételni fog. Ügy ám, barátocskám! Vége van a gondtalan gyermekkornak! A kisfiú nem szólt semmit, nem is nagyon értett meg minden szót, csak azt tudta, hogy itt az iskolában valami rettenetes, komor, a gyer­mek vágyai és szándékai el­len történő élet kezdődik. AKI ISMERI AZ ISKO­LAI ÉLETET, az tudja, hogy az első osztályosok első fél­éve a könnyed, kötetlen és játékos tanulás időszaka. Át­ment az óvodai vagy otthoni szabadabb életből a komo­lyabb, felelősségteljesebb is­kolai rendbe és munkába. A hatéves gyermek figyelme hamar fárad s a tanítási órákra vonatkozó előírások lehetővé teszik, hogy a 45 perc alatt is legyen játék, ének, mozgás vagy séta az udvaron, míg végül a kis­gyermekek figyelme újra a tanulnivalókra tud irányulni. A szoktatás időszakában, vagyis az első félévben nincs hivatalos érdemjegy és fele­lés, a gyermekek csak év végén kapnak igazi bizonyít­ványt Nem jó dolog tehát ami­kor a szülő régi, s ma már idejétmúlt emlékeit idézve félelmet kelt a gyermekben az iskola iránt s úgy mutatja be jövendő nyolc évi életé­nek és munkahelyének szín­terét, mint valami sötét és vigasztalan komorságú intéz-, ményt Persze, mindez csak akkor igaz, ha az óvoda és az is­kola valóban törekszik az együttműködésre s az óvodás gyermeknek az iskola nem lesz ismeretlen, félelmetes in­tézmény, mert már nagycso­portos korában megismerte. JÓ FALATOK - »OROSZUL­Moszkvában az idén — te­kintettel a megnövekedett ha­zai és külföldi forgalomra — nagyszabású konyhaművészeti kiállításon mutatják be min­den egyes szovjet köztársaság ételkülönlegességeit. A fővá­ros éttermeiben és kávéházai­ban, valamint a népgazdasági kiállítás területén novemberig tart az ételkülönlegességek »díszszemléje-», amelyen részt vesz az ország 18 legjobb élel­miszeripari vállalata. Ezzel összefüggésben érde­mes megemlékezni az orosz nemzeti konyha sajátosságai- róL Az orosz konyha ismert a bőségesen húsos és halas ételekről, a sokféleképpen el­készített zöldség- és kása- köiretekiről (különböző anyag­gal töltött pirogok, tejföllel, fekete- vagy piros ikrával íze­sített sült és kelt tésztaféle­ségek). A levesek között a legelterjedtebbek: a scsi, a zöldséges és húsos borscs-Ie- ves, s a különféle hallevesek. Eredeti orosz étel például az Orosz nemzeti eledel — fekete ikra vajas kelttésziáhól ké­szült fonott kaiácskákkaL (APN — foto.) akrosika, ami kvaszból készí­tett, friss zöldséggel, darált hússal és tojással ízesített hi­deg leves. Kedvelt étel a sült liba és kacsa almakompót kö­rettel. Az oroszok szeretik a sózott és savanyított zöldsé­get, gombát. Miért alszunk rosszul? anapság rengeteg pa­naszt hallunk álmat­lanságról vagy nyugtalan, nem pihentető álomról. Kü­lönösen a nagyvárosok lakói szenvednek alvászavarokban. Éppen ezért egyre nagyobb jelentőséget kap az alvás tu­dományos kutatása és a tu­dósok mindent elkövetnek, hogy alaposabban megismer­jék az alvás folyamatának sok szempontból rejtélyes alakulását. Kiderítették, hogy nem is annyira az alvás tartama, mint inkább módja dönti el, mennyire piheni ki magát az alvó személy. A normális felnőtt alvási idejének körül­belül 20 százalékát tölti álom­ban, 60 százalékát átmeneti szakaszban és 20 százalékát kimondottan álom nélküli mély alvásban. Germekeknél a mély alvás az alvásidő 60 százalékát teszi ki; a kicsi­nyek normális körülmények között lényegesen rövidebb időn át álmodnak, mint a felnőttek. Ez az oka annak, hogy a gyermekek nagyon ritkán panaszkodnak rossz álomról. Az alvás különböző fokozatait az agy elektromos ellenőrzésével pontosan meg­különböztethetjük egymástól. E fokozatok helyes arányától függ, hogy az alvás valóban pihentető-e. Amerikai tudósok egy cso­portja az egyik Los Ange- les-i tudományos intézetben hosszú időn át megfigyelt kimondottan rossz alvókat és megpróbálta ’•(deríteni a jó alvók és a közöttük fennálló különbségeket. Rossz alvók három csoportját külön meg­vizsgálták; pajzsmirigy hiány­nyal küzdőket, asztmatikuso­kat és normális idősebb em­bereket. Egy másik csoport lelki depresszióban szenvedő betegeket vizsgált meg. Jel­lemző ez utóbbiakra, hogy gyakran panaszkodnak »egész éjjel nem hunyták le a sze­müket-«, amit környezetük rendszerint nem hisz el ne­kik. A vizsgálatokból kitűnt, hogy panaszaik megalapozot­tak. Mindezeket a személyeket különleges felszerelt helyi­ségekben megvizsgálták, vagyis több éjszakán át mér­ték agyuk elektromos tevé­kenységét, amit azután kü­lönböző műszerek feljegyez­tek. Valamennyiüknél kitűnt, hogy a mély alvás túl rövid volt vagy teljesen elmaradt. A pajzsmirigyzavarokban szenvedők a szükséges 20 szá­zalék időtartama helyett csak 11—12 százalékot töltöttek mély alvással, ezt kormon adagolásával 17 százalékra emelték. Hasonló helyzetet állapítottak meg az asztmá­soknál. náluk azonban kide­rült, hogy nincs összefüggés az asztmarohamok és az al­vási szakaszok között, mert ilyen rohamok az álom min­den szakaszában előfordul­hatnak. A depresszióban szenvedőknél nyugtatószerek­kel feltűnő mértékben meg­hosszabbíthatták a mély al­vás periódusát. A gyorsabb elalvás és az egészséges alvás természetes segédeszközeiként a tudósok megállapították, hogy a nap­közben folytatott testi mun­ka vagy a kora esti órákban kifejtett fizikai erőkifejtés 50—75 százalékkal meghosz- szabbította a mély alvás pe­riódusát és lerövidítette az átmeneti stádiumot. Bizonyos körülmények között a szelle­mi munka hasonló hatást biztosít LÁTOGATÁS A KEFEÜZEMBEN l 2 3 4 i|ü 5 6 7 8 9 10 11 ::s un mi 12 iiü 13 aaaa . aaaa ■■■a 14 :::: SS 15 SIR aaaa aaaa 16 Ssi! aaaa 1 7 18 «R aaaa aaaa aaaa iaaa aaaa 19 20 Üli 21 sss: :::: 22 23 :::: :::: 24 25 26 27 aaaa aaaa :::: 28 29 30 iiü 31 32 33 34 :::: aaac 35 »8 ama aaaa 36 aaaa aaaa aaaa aaaa VÍZSZINTES: 1. Tempó a futásban. 5. Kímélő étrend. 10. Itt épült a kefeüzem üj egy­sége. 12. Vízisport kedvelője, művelője. 13. Ez oroszul. 14. Ovo. 15. Időhatározói névutó. 16. Az Egyesült Arab Köztársaság betűjele. 17. Sír. 20. C. L. 22. Pasa közepe! 24. Szólmizációs bang. 25. Maró folyadékok. 28. Idős. 30. .Földművelő eszköz. 3X Kicsike 33. Eet teszik az alapanyaggal. 35. Terézia becézve. 36. Napszak betűi keverve. FÜGGŐLEGES: 1. Kicsinyítő képző. 2. Helyhatározó rag. 3. Szüleimék. 4. Vízzel tisztítsd. 5. Kettős a zenében. 6. Irinyi János. 7. Létezése. 8. Edzőtáboráról hires. 9. Ürmérték. U. Alapanyag, de a kaposvári üzem kész terméke is. 14. Nem is tudom, hogy kit. 16. A kefeüzem terméke. 18. I. A. 19. A táplálék őrlése. 21. Kicsinyítő képző. 23. Ecset és kefe készül belőle. 24. Kilogrammnál kisebb súlyú. 26. Kiválasztó szerv. 27. Női név becézve. 29. Bojt. 32. Pethes Imre. 34. Z. R. HL J. • * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 10., 33. és a függőleges 11- 16. és 23. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1967. augusz tus 25-én. pénteken délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyermek kér esztr e j tvény. ■■« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Augusztus; Ady; Ju­hász ; Nyáréj; Nyár. Defoe: Robinson című könyvé’, i nyerték a következő pajtások Krasecz Zsuzsa, Gál József, Ka­posvár; Fehér Zsuzsa Kisgyalán ifj. Dávid János, Kéthely. A könyveket postán küldjük el Ha így alakul az óvoda és az iskola kapcsolata, akkor az óvodás gyermek számára nem lesz félelmetes hely az iskola. De ahol elmulasztot­ták a közös látogatást, ahol nem keresték fel a nagycso­portosok az iskolát, ahol az első osztályos nevelők nem látogatták meg az óvodában leendő' tanítványaikat, ott per­sze már nehezebb lesz a do­log. Reméljük, hogy ezt a pe­dagógiai mulasztást legalább az év elején pótolni fogják a két intézmény nevelői. Meg­szervezik az óvodáskorból át­kerülök ünnepélyes látogatá­sát és az iskola kötelékébe való átlépését. Ezen az ün­nepségen okvetlenül jelen kell lennie annak a gyermek­csoportnak is, amelyik nem járt óvodába, hogv legalább az iskolaév küszöbén talál­kozzanak, játszanak és szó­rakozzanak együtt, azok. akik nyolc nehéz esztendő közös útját kezdik meg ezen a napon! Tart János KÓSTOLJA MEG1 ICcumpUs láttU 30 deka főtt burgonyát még melegeai áttörünk szitán és 16—20 deka liszttel, egy kis sóval és egy egész tojással összegyúrjuk. Lisztezett desz­kán ujjnyi vastagságra nyújt­juk, pogácsaszaggatóval ki­szaggatjuk. Az egyik fánk közepére reszelt sajtot vagy darált sonkát teszünk, a szé­lét megkenjük tojásfehérjé­vel, és ráteszünk egy másik fánkot, amelyet valamivel kisebb pogácsaszaggatóval szúrtunk ki. Bő, forró zsír­ban mindkét oldalát világospi­rosra sütjük, és meghintjük reszelt sajttal. A KE\YÉR MEGHOSSZABBÍTJA AZÉLETET A harminc évnél fiatalabb emberek általában jól bírják a friss, aznap sütött kenyeret. Később csak ritkábban fogyasz- szunk friss kenyeret és azt sem üres gyomorra. Délután 17 órá­nál később pedig semmiképpen se együnk friss sütésfl kenye­ret. Egy német kutatócsoport vizsgálatainak eredménye ez a megállapítás. Az emberi test a -tegnapi, kenyérből nyerhető építőanyagoknak csak 27 százalékát használja fel a friss ke­nyérből. A párnapos kenyér élelmezési szempontból kihasznál­ható összetevője 47—63 százalék és ezzel minden élelmiszer kö­zül az élen áll. Bizonyos tartósított kenyereknél, amelyeket Lassan sütnek, a kihasználási arány elérheti a 72 százalékot is. Fontos tudnivaló, hogy az idősebb emberi szervezet egyre kevésbé tudja felhasználni a friss kenyér tápanyagait. Ezzel szemben a vitalitás fenntartása már a harmincas évek kezdetén 'agyrészt attól is függ, hogy régebbi kenyeret fogyasszunk, ie eközben arra is ügyeljünk, hogy jól megrágjuk azt. A ku­tatócsoport megállapítása szerint a kenyérfogyasztásnak nagy része van abban, hogy az utóbbi évtizedekben állandóan emel­kedett ez Átlagéletkor. Fűben, levélben — orvosság A virágokban, a levelekben és a gyökerekben rejlő gyógy- hatást már évezredek óta fel­ismerték az emberek — és felhasználja az orvostudo­mány is. Most azoknak adunk néhány tanácsot, akik szíve­sen használják fel a gyógy- füvek nyújtotta gyógyszere­ket. Az emésztés segítségére, ál­matlanság ellen, érelmeszedés esetén sokféle teakeverék is­mert és orvosok szerint is ajánlatos. íme, ezek közül né­hány: Álmatlanság ellen igen ha­tásos 40 gramm csipkebogyó, 10 gramm majoránna, 40 gramm szagosmüge, 40 gramm kakukkfű és 10 gramm le­vendula virág keverékéből készített tea. A keveréket jól zárható edényben öt percig forraljuk és lefekvés előtt el­fogyasztjuk. Bélrenyheség esetén tölgy­fakéreg, kálmosgyökér, ka­kukkfű és diólevél egyen­ként 25 grammnyi keveréké­ből 1 liter vízhez egy tetézett evőkanálnyit adunk. Felfor­raljuk és a teát leszűrve, fe­lét este, felét reggel fogyaszt­juk el. TEXTILKÉP FALVÉBÖ A modem bútorokkal be­rendezett lakásban — a ké­pek és a kerámiák mellett — a textil falvédő és falikép is jelentős szerephez jutott. Elsősorban fekhelyek mel­lett a fal megvédésére szol­gál. Ugyanakkor díszítőelem­ként fontos szerepet kap a lakás színösszhangjának meg­teremtésében. A textiltervezők sokféle fa­iképet, falvédőt készítenek, amelyek a modern bútorokhoz illenek. A képünkön látható falvé­dő 180x60 cm-es méretben a Pápai Textilgyárban készüL Feladata nemcsak a fal óvá­sa, hanem a fekhely mellett a díszítés is. Sárga-fekete levél­motívumokkal, több színű fi­gurás mintával vékonyabb és vastagabb minőségben készí­tik — ács —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents