Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-18 / 195. szám

•AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Az üzemi közönségszervezők és a színház R égi igazság, hogy szín­ház nem létezhet kö­zönség nélkül. A vi- lágo! jelentő deszkák immár jó íélszázada állnak, és las­san másfél évtizede állandó társulat fórumai Kaposváron. Túlzottan tágasra sikeredett nézőterébe azonban máig se tudott igazán belenőni ez a város, de az igazi problémát mégsem ez okozza. Mind in­kább észrevenni, hogy a szín­ház közönségénél valami nincs egészen rendjén. El-el- maradoztak, olykor úgy tűnt, cserbenhagyták a színházat. Lehet ennek a jelenségnek nyilván sokféle oka. összete­vője. Közülük egyet, a szer­vezést emelnénk ki, nevel szembetűnő, hogy mindenek­előtt a munkás-, az üzemi színházlátogatók száma csök­kent. A színház hivatásos szer­vezői kapcsolatban állnak az üzemi közönségszervezőkkel, akik társadalmi, szakszerve­zeti aktívák, és lényegében az a vállalásuk, feladatuk, hogy színházlátogatásra ne­veljék a dolgozókat; hogy ér­deklődést keltsenek szocialis­ta eszmeiséeű, művészi tar­talmú előadások Iránt. Bizo­nyos kimutatható eredmények mellet azonban az utóbbi években feltűnően csökkent mind az üzemi színházlátoga­tók, -bérletesek, mind az eredményesen dolgozó üzemi közönségszervezők száma. De csökkent e szakszervezeti ak­tívák megbecsülése és meg­lazult a színház és a mun­kásközönség kapcsolata is. Az 1983/64-es évadban például 63 üzemi közönségszervező 1473 bérletet és 11 230 szín­házjegyet, a következő évad­ban azonban csupán 997 bér­letet és 8793 jegyet juttatott el a dolgozókhoz. Hasonlóan gyengék az elmúlt évad számadatai is, jóllehet egyik- másik közönségszervező igen szép eredményt ért el. A 13-as AKÖV-nél 80, a kis lét­számú Állatforgalmi Vállalat­nál 36 bérlet talált gazdára, ugyanakkor a nagy létszámú ruhagyárban. cukorgyárban, megyei kórháznál egyetlen bérletet se vásároltak a dol­gozók az üzemi közönségszer­vezőktől. Hasonlóképpen ér­demes összevetni a Közgazda- sági Technikumot — ahol 450 diák közül 350-nek volt bér­lete — a mintegy 800-as lét­számú Táncsics Gimnázium­mal. ahol mindössze 76-an vettek színházbérletet ta­valy. A visszaesés okait is sok- felől megközelíthetnénk. Két­ségtelen, hogy vannak szo­morú tapasztalatok . a szerve­ző munkában is. Voltak üze­mek, ahol évközben felbon­tatlanul halászták elő a szín­házi propagandaanyagot az szb-titkár fiókiából. Gyakori volt az aktívák kedveszegett- sége, különösen, ha a válla­lat vezetőitől, szakszervezeti bizottságától nemhogy támo­gatást kaptak volna, hanem visszautasítást, nemtörődöm­séget tapasztaltak. P edig kulturális nevelő­munka az üzemi kö­zönségszervezés. Hoz­zátenném, hogy a gyakorlat­ban csak akkor, ha olyan végzi, aki kellő felkészültség (és jól használható, ötle­tes színházi propagandaanyag) birtokában képes tartalommal is megtölteni e fogalmat De vajon megtettünk-e mindent az üzemi közönség­szervező-hálózat munkájának elősegítéséért? Foglalkoz­tunk-e velük, és megadtuk-e nekik a szükséges módszer­beli és elméleti segítséget? Egyértelműen »nem^-mel válaszolhatunk a kérdésre. Az SZMT kulturális bizottsá­ga egyetlenegyszer se hívta össze az elmúlt évadban az Üzemi közönségszervezőket. Hasonlóképpen a Csiky Ger­gely Színház sem, csupán szervezői révén tartotta ve­lük a kapcsolatot. S leg­utóbb az aktívák munkameg­beszélésén is csak azt hallot­tuk a színház képviselőitől, hogy az üzemi közönségszer­vezéshez minden segítséget, propagandaanyagot megad­nak. Ez helyes, de nem elég. A közönségnevelésben, a színházlátogatók toborzása ban a Csiky Gergely Szín­háznak is többet kell tennie. Érdemes lenne például a rendezőnek főpróba előtt (vagy után) darabelemzést tartani — és a mű aktívabb megközelítése érdekében — forrásanyagot adni (ezt a megyei könyvtár igen jól végzi kiadványaiban!) a kö­zönségszervezőknek. Érdemes lenne külön klubrendezvé- ken is találkozniuk az üzemi közönségszervezők egy-egy ki­sebb csoportjával. Nemrégen évad elején a színház művé­szei jóleső figyelmességgel fölkeresték a város nagvobb üzemeit, s egy-egy félórás műsorral köszöntötték (pl. műszakváltáskor) a gyár dol­gozóit. Ezt sem ár/ma fel­újítani, csakúgy. ír int a pre­mier utáni színházi vitákat a TIT-székházban és — még ha a fiaskóval járhat is —, a színész—közönség találko­zókat. gy tapasztgltam, hogy több helvütt új tiszt­ségviselők látnak ne­ki az üzemi közönségszerve­zés munkájának. Nekik is vannak , elképzeléseik, bennük is megvan a jóakarat, csak­úgy, mint a régebbi aktívák­nak arra, hogy gyarapítsák a színházlátogatók táborát. S ha a Csiky Gergely Színház­zal együtt megkeresik, bizo­nyára meg Is találják egy­mást az új évad közös fel­adataiban. WaUinger Endre PAPLAN, HAJÓKÖTÉl — rOLYPHEPILÉNBŐL Mg Tüzérségi lövedékek a polgárháborúból A polgárháború s a japán intervenció idején felhal­mozott tüzérségi lövedékek raktárát fedezték föl teljesen véletlenül Vlagyivosztok kellős közepén, ahol jelenleg az orvostudományi intézet épül. A szovjet tűzszerészek öt na­pig tartó munkával 785 lövedéket távolítottak el a raktár­ból. A lőszert biztonságos helyre szállították, és ott felrob­bantották. Paplan, hajökötél, hálózsák és szőnyegfonál készül a polypre- .pilénbőí, ebből az újfajta műanyagból, amelyet kő A .eUékter- mékekből állítanak elő. Képünkön: farkas Istvánná a Nyerges­újfalui Viscosa Gyárban bálázza a polyprepiiént. A második kutat fúrják Megcsapolják a pusztaszentegyházi dűlőt Épül az űj konzervgyár Nagyatádon. Ha készen lesz, sokkal több vízre lesz szűk- ég a termléshez. Ezt a több vizet teremti elő az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzemvezetősége. A somogyszobi út mellett, a pusztaszentegyházi dűlőben állították fel a fúrótornyot. Áprilisban indult meg a munka, s a kutatás ered­ménnyel járt. Egy kutat már ÚJ HÁZ ÉPÜL AHOGY A TETŐ GERIN­CET TARTÓ GERENDÁT MEGMOZDÍTJÁK, recsegve hull alá a rozzant zsúptetö, az utolsók egyike .4 ne öcsön. Mintha valami robbanás szemtanúi lennénk), akik kö- rülálljuk. A szétvert vályog- falak helyén óriási porfelhő kerekedik. Kovács Györgyné, a gazda felesége nézi, és egy csöpp szomorúság sincs a szemében. Pedig 63 évének milyen sok emlékét lepi be most a régi ház maradvá­nyaira lassan visszaereszkedő porfelhő. Azt ő sem tudja, mikor épült. — Az apám mesélte, hogy legénykorában alakították át, hajdan még kéménye sem volt, de liogy mikor építették, 5 sem tudta. A hatvancentis, helyenként egy méter vastagságú vá­lyog- és vert falhoz csákány és emelő kellett, csak úgy le­hetett a földig lerombolni. KOVÁCS NÉNI KÉT FIA DOLGOZIK a zsúptetős ház eltakarításán. Gyorsan jár a kezük, szeretnének túl lenni a bontáson, aztán holnapra el is felejteni, hogy több mint száz éve itt állt ez a ház. Egy nap alatt száz évet... Kovácsék egyik fia Buda­pestről jött haza, hogy segít­sen az új otthon fölépítésé­ben. Már régóta ott él, oda tartozónak érzi magát, A fia­talabb testvér — szőke, erős fiatalember —- az andocsi tsz egyik gépszerelője. — Csak így sikerült vala­hogy, különben sohasem lett FURCSA HÍVÁS — Téged keresnek.I 4A waejfeis«?«*» kw«f»Uíí4js-) volna, házunk. Amióta a fér­jem beteg és leszázalékolták, már végleg lemondtam arról, hogy valaha is új házunk lesz. Sokat dolgoztunk, de nem volt elég rávaló. A fiam. ren­desen keres, meg van itthon is egy kis gazdasag, barom­iak, hízók. így tudjuk meg­építeni. Arról nem is ő be­szél, mikorra készül el, csak a szerelő fia. — A jövő tavaszra beköl­tözünk. — Majd meglátjuk. édes fiam — mondja aggódó han­gon az idős asszony, mintha ittál félne, hogyha kimondja, mikorra lesz kész, akkor nem sikerül. — A kő már megvan, a cserép is, csak a tégla beszer­zése nehéz — mondja a fiatalember, aki egy kicsit magának is építi ezt a házat. Két szoba, összkomfort, nagy szolvakkal, nagy ablakokkal. — Világosság kell, fény kell, az ember ne úgy éljen, mint a vakond. Azért ember. Már régen eltakarodott, le­rakodott a por, amit a bontás kavart fel, a csapszegekkel összefogott vékony gerendá­kat egymásra rakják. Volt köztük még meggyfa gerenda is. Héjastul bárdolatlanul épí­tették be annak idején. MEGGYFA GERENDA, ZSŰPFEDÉL, sötétben töltött élet, örökölhető szegénység, odakészítve egy halomba, hogy örökre eltakarítsák. Kovács néni, ahogy a ház­körüli munkáját végzi, oda- oda pillant a »gyerekekre«, akik fáradhatatlanul dolgoz­nak. Könyörtelenül eltakarít­ják a szegényes ház utolsó maradványait is. Azét a házét, amelyikben ő hatvanhárom évet élt: távoli gyermekéveket, felejthetetlen fiatalságát, sok-sok gondot és bájt, igen kevés örömöt: az életét. Mégsem sajnálja. Holnap már a helye sem látszik a régi háznak, aki ar­ra vetődik, csak annyit lát, hogy itt új hás épül. Nagy József átadtak, most készül a má­sodik. Vörös Imre körzetvezető főfúrómester elmondta, hogy a kútcsoportok mélységét 250—300 méterre tervezik. Az első kész kút teljesítménye közepes, percenként százhet­ven liter vizet ad. A kutak vizét csövön vezetik a gyár­ba. Csapolják a homokot, hogy bőven legyen víz az ország konyhájában a befőzéshez. Nyolc országba indul az őszibarack A Balatonújhelyi Állami Gazdaság az idén nyolcvan- vagon őszibarackot szállított külföldi és belföldi értékesí­tésre. Kajsziból azonban ke­vesebb termett a vártnál: az előirányzott negyven vagon helyett csak huszonnégy va­gonnal értékesítettek. Az ed­dig leszüretelt idei termés Ferenczi Vendel, a gazdaság igazgatója szerint csak kö­zepes, illetve jó minőségű volt. Az ezután érő fajták azonban sokkal jobb minősé­get ígérnek. A hosszú szá­razság sok gondot okozott a szedésnél: egyszerre érett több fajta barack is. Szeren­csére az értékesítés nem oko­zott különösebb gondot. A gazdaság gyümölcsét nyolc országban árusítják. A legnagyobb megrendelő a Német Demókratikus Köztár­saság. Tavaly szállítottak először barackot a Szovjet­unióba, s az idén már a szovjet kereskedelem is a legnagyobb megrendelők kö­zé tartozik. Újra jelentkezett a régebbi partner is. Tavaly Hollandia nem vásárolt gyü­mölcsöt, ebben az évben azonban már ismét kérte az újhelyi gazdaság termését. Megszökött a tigriskígyó Jugoszláviában a szabad­kai állatkertből megszökött egy óriás tigriskígyó. Az el­tűnt kígyót hiába keresték, de végül általános meglepe­tésre az állatkertben találták meg az egyik szénaboglyá­ban, ahová a perzselő napsu­garak elől bújt el. Jóllehet eltűnése napokig rettegésben tartotta a város lakosságát, a tigriskígyó csupán két vadka­csának oltotta ki az életét, rrjivel éhes volt Gyerekszáj Írásból négyes osztály­zatot hozott a fiam. Ami­kor az okok, körülmé­nyek után puhatolóztam, elém tette a füzetét, és ajkbiggyesztve megkér­dezte : — Ilyen írásért talán te jobb jegyet adtál /ol- na? Min nevettek ötveu évvel ezelőtt? 1917-ben a monarchia te­rületén nem ész kellett a gazdagsághoz, hanem csa­lás, szélhámoskodás. A hadimilliompsok tehát ügyes harácsolok, de meg­döbbentően műveletlenek voltak. Két hadmilliomos felesége között a követ­kező párbeszéd zajlott le: — Tudod, szívem, az egész lakásunk tele van Tiziannal és Rembrandt­tal. — Igazán, drágám? És mondd, mivel irtjátok? Fő a pontosság Az amerikai Michael Lie Nyomozók névjegy­zéke címmel érdekes könyvet adott ki, amely mintegy hatezer rendőr­ségi nyomozó részletes életrajzát, pontos adatait, életmódjának, rossz szo­kásainak, gyengeségeinek, értelmi képességeinek le­írását tartalmazza. A könyvet, még az első napokban szétkapkodták. Rabruhában Egy szökött fegyenc fé­nyes nappal, csúcsforga­lom idején a legnagyobb lelki nyugalommal sétált rabruhájában Liverpool utcáin kezében az aláb­bi táblával: »Adakozzanak szegény volt fegyencek számá­ra..« Még néhány rendőrnek is megesett a szíve rajta. Nyomtalanul A floridai Tampa város rendőrsége hasztalan ke­resi France Voges házi­asszonyt, aki — így áll a jegyzőkönyvben — »jú­lius végén nyomtalanul eltűnt.-« Nyomtalanul? Hát ebben erősen kétel­kedünk, mert a keresett hölgy 155 centis létére 413 (!) kilót nyom. Nem sok egy kicsit? Graziano Messina olasz fegyenc megszökött a San Sebastia.no di Sassari-i börtönből. Noha az olasz törvények szerint (több rendbeli bűncselekmény esetén minden bűntényért külön-külön büntetést szabnak ki, és azután — tekintet nélkül arra, hogy mekkora végösszeg jön la, — az. egészet összead­ják), Messinának így is 237 évet kellene rács mö­gött töltenie, a cogliari bíróság — hiába, a tör­vény az törvény! — még három évvel megtoldotta a büntetését. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megy e! Bizottság* és a Somogy megyei Tanács lapja. főszerkesztő 2 WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: KaposvÉt» Latiaka Sándor u. 2. TelefoßS Ll—5X0. U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar ita. Elő­fizethető a helyi postai: /atalokniH és postáskézbesít/ piéL Előfizetés! díj egy hón*P££ 12 Ft. Index: 2505?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemébe»* | Kaposvár, Latinka Sándor utca i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents