Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-18 / 195. szám
Péntek. 1967. augusztus 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP B küldöttek a csatlakozás mellett döntöttek AZ ÚJ SZELEK GYÜMÖLCSÖT ÉRLELTEK HETESEN Megáll a termelőszövetkezet teherautója, és felszállnak rá a küldöttgyűlés csombárdi részvevői. Nézem az autó tábláját, a tulajdonos szövetkezet nevét átfestették. Az új név még nem került föl a táblára: a hetesiek és a csombárdiak közös termelőszövetkezetének a neve most már Egyesült Erő. Valóban, a két falu lakóinak ereje egyesült ebben a gazdaságban, ha másból nem, hát a küldöttgyűlésen elhangzottakból meggyőződhetett erről bárki. Hogyan is mondta az egyik jelenlevő, a hetesi Csapó József? »Amint hallhatták, nincs itt vita, mindenki egyetért. És azért, hogy Varga Sándor elnök ilyen szép eredményekről adhatott számot nekünk, elsősorban a járási szerveknek mondhatunk köszönetét, ők segítettek bennünket ehhez ...« De vegyük sorra, miről is volt szó ezen az összejövetelen. Az egyesülés óta először hogy fél év alatt 156 009 forint táppénzt fizettek ki a beteg tsz-tagoknak. Nyolcvanhármán ' részesültek táppénzben, s ez az összeg személyenként 157-től 4000 forintig terjed. De mindjárt azt is hozzáteszi, hogy akadtak néhányan, akik noha az orvos betegállományba helyezte őket — ennek ellenére otthon dolgoztak a háztájiban. S megkapták a szövetkezettől a táppénzt! — Mohai Tóni bácsi emelkedik szólásra, és megjegyzi: — A vezetőkre kellene talán bízni a betegellenőrzést, ők sokat mozognak közöttünk, ismernek bennünket ... Ilyen és ehhez hasonló észrevételeket tesznek szóvá a küldöttek, egészen más a hangvétele ennek az összejövetelnek, mint az évekkel ezelőtti közgyűléseknek. Horváth József például arra kéri az elnököt, számoljon be róla. hogyan áll a szövetkezet azokkal a kertészeti beruházásokkal, amelyekről korábban szó volt. S a válasz nemcsak őt, de mindenkit eligazít, akit ez a téma érdekel. Egységes állásfoglalással A küldöttgyűlés részvevői között kevesen vannak akik nem hallottak még arról, mi a célja a most alakuló területi tsz-szövetségeknek. Az Egyesült Erőben először a szövetkezet vezetőségének és a pártalapszervezet vezetőségének együttes ülésén, majd párttaggyűlésen, összesen mintegy hetvenen beszéltek meg ezt a témát. Ott egyhangúlag döntöttek a csatlakozásról — miután néhány vitás kérdést alaposan megtárgyaltak —, s most a küldöttgyűlés is így határoz. Egységesek akkor is, amikor Varga Sándor tsz-elnököt küldöttnek választják meg, képviselje őket a kaposvári székhellyel alakuló területi szövetségben. Megszavazzák a fenntartási költséget is . .. Kifizetődik az a 16 000 forintnyi fenntartási költség, amit évente a földterület és az évi bruttó jövedelem arányában várhatóan fizetniük kell? Milyen tehertételt jelent ez a szövetkezet költségvetésében7 Ezek a kérdések hangzanak el a napirenddel kapcsolatban — lényegében ugyanezeket kérdezték az együttes vezetőségi ülés és a párttaggyűlés részvevői. És most nemcsak a tsz-elnök, de mások is; akik már korábban megbeszélték ezt a témát — például Lukács Antal — igyekszenek megadni a választ a kérdésekre. Az Egyesült Erő tagjai mint ahogyan a munkában, most már a döntésben is egyek. Hernesz Ferenc ÉPÜL A CIK0KGVÁR ÚJ ÖLTÖZŐJE Varga Sándor tsz-elnck nem először tart gyűlést a hetesieknek: tavaly, mint a csombárdi tsz elnöke egyben a hetesi Vikár Béla Tsz elnöke is volt, az idén pedig már egy gazdaságban dolgozik a két falu termelőszövetkezeti parasztsága. Ez a küldöttgyűlés azonban az első olyan, amikor az együttes gazdálkodás év elején készített tervét értékelik. Igen, most már odaírható a válasz a kérdőjelek után: helyesnek bizonyult a két szövetkezet egyesülése, s reális terveket készítettek az év elején. A hosszú éveken át gyengélkedő hetesi Vikár Béla tsz tavaly már jelentős lépéseket tett előre az erősödés útján. Most ott látni az egyesült szövetkezet irodájában a vándorzászlót, amelyet a tavaszi munkák jó minőségben és idejében való elvégzéséért kaptak a járástól. Az összefogás, a céltudatos gépvásárlás az aratásban is éreztette kedvező hatását: az Egyesült Erő Tsz kombájnjai a szom- szédes gazdaságoknak is segítettek, kétszáz holdról takarították le a gabonát So- mogysárdon és Bodrogon. Mint minden értékelésben, itt is a számok igazítanak el leginkább. Az állattenyésztés évi 3,4 millió forintos bevételi tervéből 2,1 millió valósult meg eddig, s az év végéig jelentős túlteljesítésre számítanak. Ehhez hozzásegít egyebek mellett a tehenészet tejtermelése, ugyanis több mint 3000 liter a tehenenként várható évi tejhozam (1965—66-ban nem bírtak 2200 liter fölé emelkedni). A növénytermesztés is megnyugtató képet mutat, csupán kenyérgabonából 33 vagonnal termett több a tervezettnél. Mindent összegezve, biztosítottnak látszik a munkaegységenként előirányzott 40 forintos részesedés. Újabb belépők Növekszik az egyesült tsz tekintélye, vonzó a hatása. Ezt bizonyította már a tervjóváhagyó közgyűlés is, amikor több mint harmincán kérték fölvételüket. S most ismét tizennyolc nevet olvas föl az elnök, zömmel fiatalokét. Akad köztük, aki kaposvári munkahelyéről tél haza. A küldöttek valamennyi tagfelvételi kérelmet elfogadnak — és egybehangzóan helyeselnek, amikor az elnök három ember kizárását javasolja, sőt még hárommal ki is egészítik a kizárandók listáját. — Semmi szükség rájuk, ha nem itt, hanem máshol dolgoznak — mondják. Egyetértenek azzal is, hogy a munkaerő jobb kihasználása, a jobb foglalkoztatottság érdekében korszerűsítsék, beruházásokkal bővítsék a hetesi kertészetet, mivel itt nem termeszthetnek dohányt, csak Csombárdon. Szigorúak ezek az emberelő Az elnök arról beszél, PLUSZ 35,5 MILLIÓ Magasabb képzettséggel A Népszabadság 1967. augusztus 16-i számában Miért kallódnak el? című, a mező- gazdasági technikusok foglalkoztatásának problémáiról írott cikkében megállapítja, hogy egy országos statisztika szerint — idézzük — »a közös gazdaságokban 14 ezer brigádvezetőt tartanak nyilván, s közülük mindössze 1800-nak van magasabb végzettsége.« A többiek tehát irányító munkájukban csak arra a tudásra és tapasztalatra támaszkodhatnak, amit az elemi vagy az általános iskolában, illetve paraszti munkájuk során megszereztek. ( Megyén' ben is élő, valóságos gond ez. Márpedig mind nyilvánvalóbb, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás egyenesen megköveteli a kellő szaktudást. A mezőgazdasági — szakmai hozzáértés és a termelés-gazdálkodás eredményessége szoros összefüggésének szemléltetésére álljon itt a barcsi Vörös Csillag példája. A szövetkezetben két mezőgazdasági mérnök dolgozik; az elnök is és a párttitkár is elvégezte a mezőgazdasági technikumot: a gépesítést technikus irányítja; a brigádvezetők közül hárman szintén technikusok, a többiek pedig szakiskolát végeztek. A Vörös Csillag gazdasági helyzetéről csak annyit: közös vagyona 63 millió, tiszta vagyona 61 millió forintot ért a legutóbbi leltározáskor, és egy dolgozó tagra a megyei átlagos 12143 forinttal szemben 24 763 forint jutott a közösből 1966-ban. Ez a szakmai felkészültség Barcson a vezetés, szervezés, irányítás nagyüzemi módszereinek kiterjedt alkalmazását is lehetővé teszi. Két üzemegységre tagozódik a szövetkezet. A központi választott és szakvezetés hetenként állapítja meg az időszerű feladatokat. Az üzemegységekben napi munkaelosztást tartanak. A megszabott teendők végrehajtását aztán a brigádvezetők önállóan szervezik meg, K. J. Tanul a vállalat Csak dicsérni lehet az ÉM Állami Építőipari Vállalat kezdeményezését: tanfolyamot szervezett a vezetői karnak, s megkezdte az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészítést. A továbbképzésen az osztály-, a csoport-, a főépítés-, a részleg- és az építésvezetők, a párt-, a KISZ- és a műhelybizottsági titkárok vesznek részt. Az előadók szintén vállalatiak: az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, a párt- és a szakszervezeti titkár oktatja a vezetőket. A tanfolyam július középen kezdődött, s november végéig tart. A hallgatók a kéthetenkénti előadáson és konzultáción tanultakat továbbadják a brigádvezetőknek, a munkásoknak, a központban dolgozóknak. A négyhónapos továbbképzésen többek között megismerkednek a hallgatók a gazdaságirányítás helyzetével és szer epével, a terv és a piac kérdéscsoportjával, a vállalati tervezés és a népgazdasági tervek összefüggésével, az árrendsz emel és az ármechanizmussal, a beruházási re ndszerrel és a beruházások finanszírozásával. Szó lesz a tanfolyamon a jövedelemszabályozásról, a vállalatok anyagi érdekeltségéről, az egyszemélyi felelős vezetésről és a vállalati demokráciáról, a bérgazdálkodásról, az anyagi ösztönzésről, a munkaerő-gazdálkodásról. Nagyon sokat hallanak a vezetés és a szervezés elméletéről, az információs rendszerről, az építőipar korszerű üzemszervezési módszereiről, a vezetők műszaki, valamint iparfejlesztési feladatairól. A tanfolyam hetven hallgatója elolvassa az egyes témákban már megjelent újságcikkeket, hogy a konzultáción elmélyülten foglalkozhassanak az anyaggal. Az érdeklődésre jellemző, hogy néhányan a nyaralásból hazautaztak a legutóbbi előadásra. Amikor az árrendszer volt a napirenden, minden pénzügyi dolgozó meghallgatta az előadást. Tanul a vállalat, s ez akkor gyümölcsözik majd, amikor hatékonyabb és rugalmasabb lesz a vezetés az új mechanizmusban. A u a, Az eredményekben benne tükröződik a jubileumi munkaverseny Megyénk gyarapodását és fejlődését nagyban meggyorsíthatja az építő- és az építőanyag-ipar tevékenysége. Ezért tűzte napirendjére tegnap az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének megyebizottsága az első féléves munka elemzését, a jubileumi munkaverseny értékelését Harmincöt és fél millió forinttal teljesítették túl első féléves tervüket a megyebizottsághoz tartozó vállalatok. Az ÉM Állami Építőipari Vállalat egymaga tizennégymillióval tetézte meg a tervezettet, a Tanácsi Építőipari Vállalat csaknem tízmillióval, a Közúti > Üzemi Vállalat több mint négy és fél millióval. Csak a Dél-magyarországi Fűrészek maradt le nyolcszázkilenc- vetnezer forinttal. A barcsi telep kilencszázezer forintos túlteljesítése nem pótolta a csurgói telep 1 200 000 forintos lemaradását. Az első félévben több mint hét százalékkal nőtt az egy munkásra jutó termelés. Említésre méltó, hogy a tervezettnél jóval' magasabb termelési értéket alacsonyabb munkáslétszámmal érték el a vállalatok. A munkások átlagos keresete 4,4 százalékkal haladta meg a tervezettet A vállalatok a több mint négyszázmiiliós termelést az előirányzottnál tizenötmillióval kevesebb költséggel állították elő. A jó munka forrása a munkaszervezés javulása, az új mechanizmus szellemének hatása, a javuló anyagellátás, s a jubileumi munkaverseny. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozott verseny mind tartalmában, mind méretében fejlődést hozott az előző évekhez képest. 495 brigád csaknem két és fél ezer tagja versenyez a szocialista címért. Egyre többen vesznek részt a szocialista építésvezetőség címért indult versenyben is. A szocialista munkaverseny nagy mértékben hozzájárult a tervek túlszárnyalásához, megteremtette a második féléves terv megvalósításának szilárd alapját. A megyebizottság elismerését fejezte ki az építő- és az építőanyag-ipari munkásoknak mindezért, s arra kérte őket, hogy a jubileumi felajánlásaikat teljesítsék, s fordítsanak nagy gondot az ipari beruházásokra. A megyebizottság elemezte a munkaverseny hibáit is. Megállapította, hogy még mindig hiányzik a műszakiak felajánlása a fizikai dolgozóké mellett. A rossz munkaszervezés és az anyaghiány is csökkenti a munkások lelkesedését. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy megteremtsék a föltételeket a munkához és a versenyhez. Megvitatta a megyebizottság a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki fejlesztési és újítási munkáját is. Hárommillió forintos költséggel új fürdőt és öltözőt épít az ÉM Állami Építőipari Vállalat a cukorgyárnak. A határidő egyre közeleg, a jelek szerint azonban még a kampány megindulására sem fejeződik be az építkezés. A cukorgyár! munkások azt kérik az építőktől, hogy gyorsítsák meg a munkát. (Grábner Gyula felvétele.) Közös lucernaliszt-készítő üzemet létesít nyolc termelőszövetkezet A kaposvári járás közös gazdaságai közül jó néhány évről évre szép ál lattenyésztési és hízlalási eredményeket ér el. Ehhez a munkához természetesen megfelelő és elegendő takarmányról kell gondoskodniuk. Hogy ezt az igényt az eddiginél jobban kielégíthessék, azok a termelőszövetkezetek, amelyek közül már nem egy hallatott magáról tenyésztési és hizla- lási sikerével, társulásos alapon működő lucernalfszt-ké- szítő üzemet kívánnak létrehozni. így a nyolc termelő- szövetkezet — a mosdósi, a szabadi, a kercseligeti, az attalai, a göllei, a kaposke- resztúri, a batéi és a nagyberki — olyan takarmányhoz jut, amlynefc a tárolása egyszerűbb, táplálóanyag-tartalma viszont magas. A lucernaliszt-készítő üzem terve, költségvetése elkészült, s már egyengetik a talajt a leendő üzem helyén. Á hat és fél milliós költséggel épülő létesítmény a társszövetkezetek foglalkoztatási gondjain is enyhít majd. Ügy tervezik, hogy innen látják el a nyolc tsz állatállományát lu- eernaliszttel, a fölösleget pedig más gazdaságoknak értékesítik. Az üzem kapacitása lehetővé teszi 400—800 hold lucerna szálas termésének feldolgozását. Kaposvárról Franciaországba indul harminc háromfiókos komód a hó végén. Ez lesz a Faipari Vállalat exporttermékének első szállítmánya. Az év végéig hétszázötven komódot küld a kaposvári üzem Franciaországba. Tervbe vették ötfiókos komód exportálását Is. A jövő évben már körülbelül másfél millió forint értékű bútort szállít külföldre a vállalat.
