Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-11 / 162. szám

Kedd, 1967. július 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP FALUSI ARCOK Az ünnepelt Szinezüst ember. Csak akkor érezte jól magát, ha dolgozni tu­dott. És min­dig úgy dol­gozott, hogy öröme tellett benne. Ezen a napon nyolc faluban és hat termelő- szövetkezet­ben gondol­tak rá, mert aki tiszteletet érdemel, arról szeretettel be­szélnek az emberek. Szokása sze­rint korán kelt ezen a napon is. A csörgőórára évtizedek óta nincs szüksé­ge. Mindig a madarakkal együtt ébred. Első útja az ablakhoz veze­tett. Percekig elnézte a kert napfényben fürdő virágait. Szereti a virágokat és a harmatos reggeleket. Már öl­tözni akart, amikor eszébe jutott, hogy ma, életében először, ráér. Ezután már nem a munka osztja be a napjait. Barátai már napok óta erről beszéltek neki. »Meglátod, milyen jó lesz. A magad ura leszel!...« Mo­solygott a jóakaratú meg­jegyzéseken, bölcs tanácso­kon, de senkinek se vála­szolt. Azt tartotta ráér még ezen gondolkodni. Hirtelen eszébe jutott, hogy Somogy- túron a szolcásos vizsgálat után így búcsúztak tőle az állatgondozók: — Viszontlátásra, doktor úr!... Es ö is igy felelt nekik: — Viszontlátásra, embe­rek. Pedig az állatgondozók tudták, hogy ma már az új állatorvos megy hozzájuk. Napokkal ezelőtt járt itt az utód. Megmutatott neki mindent. Ha ma találkozik vele, föltétlenül jó munkát kíván neki. Erről eddig el is feledkezett. • és a környező községek nyu- galombavonuló állatorvosát. Köztiszteletnek örvendő Fü- löp bátyánk negyvenkét évi folyamatos munka után a mai nappal megkezdte jól megérdemelt pihenését. Ba- latonlelle lakosságának véle­ményét tolmácsolom, amikor köszönetét mondok a lelkiis­meretes munkáért, és hosszú életet, jó egészséget kívá­nok ... A teremben levők tapsol­tak. A járási tanács elnöke ajándékot nyújtott át. Az­után a főállatorvos kezdett beszélni: — Korra és munkásságra járásunk legidősebb állator­vosa volt. Tudom, hogy nem szereti, ha dicsérik, de azért most ne haragudjon meg, mert ki kell mondanom: Mindannyian példaképünk­nek tartjuk... És egymás után álltak fel és beszéltek az emberek. Török Lajos látrányi párt­titkár, Szűcs László lellel tsz-elnök, az irmapuszlai tó­gazdaság, a bogiári gazda­ság, az Állatforgalmi V illa- lat és a többi falu képvise­lője. Mindannyian így kezd­ték: köszönjük... Aztán va­laki ezt mondta: — Űj állatorvosunktól azt kérjük, hogy kapcsoltassa be a lakására a Röhrig doktor úr telefonját. Mert azt a te­lefont mindig fölvették. A vonal túlsó végéről mindig biztatóan válaszoltak. Röhrig doktor úr felesége állandó ügyeletet tartott. Neki is kö­szönjük ... Hallgatta az embereket, és közben fölvillant előtte az első nap emléke. Még el sem pakoltak a lakásban, amikor egy idős ember kopogott kétségbeesetten: — Doktor úr, segítsen! Amíg él, sohasem tudja el­felejteni özvegy Bognárná arcát. Ügy féltette az az asszony a tehenét!... Már- már elsiratta. Es hogy még­is megmaradt, imádkozni kezdett örömében, mert az a tehén voll, az egyetlen kincse ... Eszébe jutott az is, hogy tulajdonképpen miért kellett ebbe a faluba jönnie. Egy sudár termetű, barna fiatalember volt az elődje. Barátok voltak az egyete­men. A frontról jött haza Béla. Ide Balatonlellére. Már vége volt a háborúnak. De mindig vannak utolsó áldozatok. Béla is utolsó ál­dozat lett... Utolsó munkanapján a ba- latonlellei szövetkezet ma­jorjában fejezte be körútját. Mint mindig, most is per­cekig gyönyörködött a te­hénállományban. Még ez az év kell, és negatív lesz az egész állomány. Ezt a mun­kát szerette volna befe­jezni ... Véget ért az ünnepség, a kezét szorongatták az embe­rek. Észre sem vette, hogy könnycseppek szaladnak vé­gig az arcán. Németh Sándor Termelési tanácskozások a textilművekben A Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában meg­kezdődtek a termelési ta­nácskozások. Ezeken a nem­rég lezajlott műszaki konfe­rencia alapján a második ne­gyedévi munkáról és a har­madik negyedévi feladatok­ról tárgyalnak a dolgozók és a művezetők. E héten a C-műszaknak volt termelési tanácskozása Az előfonóban kilencen szó­laltak fel. Többek között el­mondták, hogy a Textima gépekkel, amelyekre koráb­ban sok panaszuk volt, már megbarátkoztak. Megelége­déssel állapították meg, hogv a segédmunkások tevékeny­sége az utóbbi időben javult az üzemrészben. A jövő héten az A-, majd a B-műszak dolgozói tár­gyalják meg a munkát. A termelési tanácskozások, amelyeket a műszakiak nagy gonddal készítenek elő. min­den bizonnyal előmozdítják a harmadik negyedévi felada­tok végrehajtását. Ha nem lesz lemaradás, akkor már szinte biztosra vehető, hogy az jjzem teljesíti a tervét. Ugyanis az első félévben ki­tűnően dolgozott. A vállalt terven felüli 50 tonna fona­lat is megadta a fonodának, és minden gazdaságossági mutatója kedvezően alakult. BORSÓTISZTÍTÁS A balatonkiliti Űj Tavasz Termelőszövetkezet 192 holdon termelt borsót, a cséplést elvégezték utána az új szov­jet gyártmányú géppel naponta 2—2.5 vagon borsót tisz­títanak meg. Bevezették a minőségi bérezést a fűrészüzemben Több éve foglalkoztatja a sítményt, hogy ezzel ser­barcsi fűrészüzem vezetőit a lcentsük őket a gondosabb minőségi munka jobb meg- munkára. Most minden bri- becsülése, a jó minőségű tér- gádnak van egy színe, s az mékre való ösztönzés. Ezt a célt szolgálja a június 1-én bevezetett minőségi bérezés. Bauer Ferenc időelemző és versenyfelelős ezeket mondta az új rendszerről: — Azelőtt nem fizettük ki a keretfűrészeseknek a száz­három százalék fölötti telje­előrajzoló ezt használja. A kék, a zöld, a piros és a fe­kete szín jelzi, hogy melyik keretfűrészen vágták fel a rönköt. Ha egy brigád se- lejtje huszonöt darab fölött van havonta, akkor minden plusz darab fél százalék le­vonást jelent. javítsuk, óvjuk termőtalajainkat! — Milyen eredményt ho­zott az új bérezés június­ban? — Még állandóan finomít­juk a tapasztalatok alapján. Jobb volt a minőség, a meny- nyiség azonban csökkent. Az új mechanizmus küszöbén nagyon fontos, hogy el tudjuk adni a termékünket. Szabó J ános igazgató elképzelése 1 szerint vezette be az üzem az új bérezést. Elmondhat­juk, hogy azelőtt havonta 50—80 volt a selejt brigádon­ként, most pedig huszonöt alá csökkent. — S a körfűrészesekre is A tanácselnök tegnap sze­mélyesen kereste föl, hogy ma délután föltétlenül jöj­jön el a községi tanácshoz. Ha mód van rá, kedves fe­leségét is hozza magával. Kérdezte, hogy miért, de az elnök csak mosolygott és annyit mondott, hogy ez ti­tok. A tanácsház termeben so­kan voltak. Az asztalokon rengeteg virág. Csupa isme­rős arcot látott: bálatonlel- lei, balatonszemesi, balaton- öszödi, szöllőskislaki, látrá­nyi, viszi, somogytúri és so- mogybabodi embereket. És a járási tanács elnökét meg a járási pártbizottság munka­társát. A hátsó sorban ült fiatalabb kollégája, a járási főállatorvos. Meg akarta kérdezni, hogy milyen gyű­lés lesz, de erre már nem jutott ideje. A községi ta­nács elnöke fölállt, és be­szélni kezdett. Csodálkozva hallgatta az elnök szavait: — Akik itt vagyunk, mindannyian tiszta szívvel és szeretettel köszöntjük dr. Röhrig Fülöpöt, Balatonlelle A mezőgaz­dasági ter­melés foko­zásához nélkülözhetetlen a ta­lajok termőképességének nö­velése. Igaz ez általánosság­ban, ám megkülönböztetet* fi­gyelmet érdemel ez a lány napjainkban, hiszen ismert, hogy a harmadik ötéves terv milyen termelésnövekedést tű­zött ki célul megyénk mező- gazdasága elé. S ha ehhez hozzátesszük még azt a gon­dolatot, hogy megyénkben több mint háromszázezer hold közepesen, illetve erősen ero­dált terület van, és a talaj­védelem, a talajjavítás vonat­kozásában hosszú idők mu­lasztását kell bepótolni, ké­zenfekvő: mezőgazdaságunk egyik legfontosabb feladata, hogy megkülönböztetett mó­don törődjön, az eddiginél sokkal többet tegyen termő­talajaink megóvásáért, ter­mőképességének javításáért. Ügy is mondhatnánk, hogy ma kulcsfontosságú tényező ez. Megyénk szakirányítói nem­egyszer tanácskoztak már er­ről a gondról, tervek kas-ül­tek és határozatok születtek a tennivalók legcélszerűbb el­végzésére vonatkozóan. Az elképzelésekről, határozatok­ról egy évvel ezelőtt irtunk lapunkban. Mi történt azóta, mit tettek gazdaságaink e nagy fontosságú feladat el végzéséért? Válaszként elöljáróban hadd összegez­zük így a tanulságokat: megye- szerte gonddal, törődéssel fogtak hozzá ehhez a munká­hoz. A múlt évben harminc - hárommillió forint támogatást biztosított az állam megyénk­nek a talajjavítási, a talai védelmi, a vízrendezési es az ezekkel összefüggő feladatok elvégzésére. Ebből több mint harminckétmillió-háromszaz- ezer forintot használtak fel nagyüzemeink. Ezek a számok magukban is bizonyítják, hogy nagy jelentőségű mun­kák kezdődtek meg és foly­nak Somogybán, hogy jobbá tegyük termőtalajainkat. Gazdaságaink úgy tervez­ték, hogy 12 600 holdon vé­geznek különféle talajjavítási munkákat. Ennek túlnyonió többsége kémiai javítás, ki­sebb hányada homok-, illetve biológiai javítás. A teljesít­mény pedig: 19 351 hoiu in látták el a múlt év vegéig ezt a feladatot. Dicséretes és örvendetes ez az eredmény. Hiba lenne azonban figyelmen ki /ül hagyni, hogy a megyében a tervidőszak alatt összesen több mint százezer holdat kel­lene megjavítani, s ahhoz, hogy ez valóra válhasson, évente még ennél is töubet kellene tenni. Nagyüzemeink négyezer holdon terveztek nltalajíazí- tást, és 5777 holdo ■ végezték el ezt a munkát. A védelmi munkák ötéves megyei tervé­ben a múlt évre ótezei hold altalajlazítás szerepel, í_hát az ütem ennél a fontos, víz­gazdálkodást javító feladatnál jó. Megyeszerte mindenütt foly­nak a vízrendezési munkák. Régi mulasztásokat kell pó­tolni: a vízfolyások renoezé- se napjainkban égetően sür­gős. A levezető árkok kiala­kítása, rendbetétele végett gazdaságaink a tervezett 230 000 helyett több mint egy­millió köbméter földet moz­gattak meg. Az idei tervek arról tanús­kodnak, hogy jó a folytatása is a tavalyi igyekezetnek. Csaknem 13 000 hold föld ké­miai javítását, nyolc és fél ezer hold föld mésztrágyázásat és több mint 11 000 hold altalaj- lazítást irányoztak eió erre az évre nagyüzemeink, a ket ki­emelt körzetben, a kaposvári és a tabi járásban pedig 453 hold komplex talajvédelmé­nek elvégzését tervezik. A Vízügyi Igazgatóság kilenc­millió forint értékű vízrende­zést tervez a megyében, ezt egészíti ki a társulatok és a termelőszövetkezetek terve, melynek végrehajtása során több mint egymillió-keUszáz- ezer köbméter földet mozgat­nak meg, hogy rendbe hozzák a területükön levő vízfolyáso­kat. Államunk te­kintélyes ősz - szegekkel se- giti ezt a munkát. Ám termő­talajaink védelméért sok minden megtehető minién különösebb beruházás nélkül is. Gondolunk itt elsősorban a láblásításra, a lejtőre merőle­ges művelésre, a domb irzati viszonyoknak megfelelő ve- I tésszerkezet és növényi sor­rend kialakitására. Mindez olyan feladat, ami különö sebb anyagi eszközöket nem igényel, de sokat jelenthet olyan területeken, ahol még nem végezték el a szervezett védekezést, ott pedig szinte nél­külözhetetlen, ahol már anya­gi áldozatokat is hozva javí­tották a talajt. Nem elegen­dő ugyanis a termőtalajt agy­szer megjavítani, minden esz­közt föl kell használni arra, hogy a termőképesség tartós­sá váljon! A vízlevezető ár­kokat sem elegendő egyszer kimetszeni, hanem gondos­kodni kell a rendszeres kar­bantartásukról is. Különben hiába volt a költség, a befek­tetés. Mezőgazdasági termelésünk színvonalát úgy fokozhatjuk kitűzött céljainkat csak ak­kor érhetjük el, ha termőta­lajaink megóvására, védelmé­re, javítására több gondot for­dítunk. A határozatok szelle­mében nagy munka folyik en­nek érdekében megyénkben. De az elmondottakból kitű­nik: még többet is tehetünk — és szükség is van erre, mert csak így válthaiji k va­lóra terveinket. Balatonmária: VIDÁM KET VEGE. Magyarul beszélő francia filmvígjáték. Korhatár nélkül. Balatonién yvés (fedett kert): EZEK A FIATALOK. Zenés, szélesvásznú magyar film. Kor­határ nélkül. Fonyód (terem): EZEK A FIATALOK. Zenés, szélesvász­nú, magyar film. Korhatár nél­kül. Balatonboglár: FOLYTASSA, COWBOY! Magyarul beszelő, színes, szélesvásznú, angol íilrr- vígjáték. Korhatár nélkül. Kí­sérő műsor: Kő. Balatonlelle (fedett kéri): CSENDŐRÖK NEW YORKBAN. Színes. szélesvásznú. francia ilmvígjáték. Korhatár nélkül. Az első előadáson! CIC.KBA- BAK. Magyarul beszélő, szé­lesvásznú olasz filmvígja-éK. Csak 18 éven felülieknek! A má­sodik előadáson! vonatkozik az új rend? — Természetesen. őket azonban elsősorban a mé­rettartásra ösztönözzük, mi­vel főképpen a mérettel volt baj. Forintban kifejezhető ha­tása van a bérezésnek. Nem mindegy, hogy első vagy másodosztályú árut ad-e az üzem, hiszen 800—1000 fo­rint különbség van az osz­tályok között. S a minőségi bérezés mindenkit arra sar­kall, hogy az első osztályú termék arányát növelje. Kísérletképpen vezették be a barcsi fűrészüzemben a minőségi bérezést, hasznát azonban nemcsak az üzem, hanem a felhasználó cégek és vállalatok is megérzik majd. Balatonszemes (fedett kert): CICABABAK. Magyarul beszelő, szélesvásznú, olasz film víg já­ték. Csak 18 éven felülieknek! Balatonszárszó: A PÁRIZSI NOTRE DAME. Victor Hugo re­gényének színes, szélesvásznú, francia filmváltozata. Korhatár nélkül. Balatonföldvár (fedett kert»: TEGNAP, MA, HOLNAP. Színes, szélesvásznú, olasz film víg játék. Csak 16 éven felülieknek! Zamárdi fedett kert): HÓFE­HÉRKE ÉS A HÉT VÁGÁNY. Színes, zenés, szélesvásznú nyu­gatnémet filmvígjáték. Kornatár nélkül. Siófok (terem): SELLÖ A PE­CSÉTGYŰRŰN I—IL Ferkcsl András regényének szél vász- vásznú, kétrészes magyar film- változata. Korhatár nélkül. Siófok (kert): A GYŐZTES ROBIN HOOD. Színes, széles­vásznú, jugoszláv—olasz kaland- film. Korhatár nélkül. Jól akarja érezni magát? Látogassa meg a tsz vállalkozás BALATONMÁRIAI BIRKA CSÁRDÁJÁT! Kitűnő házi ételek, szombat-vasárnap disznótoros ebéd és vacsora, sertés-, birkahús-különlegességek. Terme­lői, Balaton környéki borok. Hangulatos cigányzene1 Szolid árak! Autpparkírozó! Nyitva reggel 6-tól éjfélig. (6110) Kulcskérdés Eredmények BALATONI MOZIK MŰSORA

Next

/
Thumbnails
Contents