Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-11 / 162. szám

Kedd, 1967. július 11 3 SOMOGYI NfiPtAf Az ipar fejlődése a csörgői járásban A munkaerő foglalkoztatottságának helyzete — A kapcsolódó beruházások gondjai REKONSTRUKCIÓ, BÖVfr tés, üj Ágazatok — gyakran hangzanak el ezek a kifejezések, amikor a csur­gói járás iparának helyzeté­ről esik szó. Hiszen a har­madik ötéves terv időszaká­ban a járás ipara igen szá­mottevően fejlődik. Jól szem­lélteti ezt a következő adat: 1966 végén az ipar teljes termelési értéke 150 millió forint volt, 1970-re új üze­mek telepítése nélkül mint­egy 450 milliós termelési ér­ték várható.. Indokolt és szükséges ez a fejlődés annak ellenére, hogy a _ járás mezőgazdasági jelle­gű. Ahogy a közelmúltban a járási párt-vb és a tanács végrehajtó bizottsága is meg­állapította, az utóbbi két év­tizedben igen sokan elván­doroltak a járásból. Ez a fi­gyelmeztető tény összefügg az ipari foglalkoztatottság hiányával, az ipar fejletlen­ségével. Bár az utóbbi évek­ben kedvező irányú folyamat indult meg, lendületesebb iparfejlesztést a mostani tervidőszak hozott. Befejező­dött Zákány telepen a MÉK szárítóüzemének építése; ha­marosan elkészül a Dél-ma­gyarországi Fűrészek csurgói telepének rekonstrukciója; egyre növeli termelését, fej­lődik a Napsugár Ktsz; meg­kezdődik jövőre a gyékénye­st kavicsbánya rekonstruk­ciója. Ez utóbbinál kavics- osztályozót is létesítenek, ez pedig fölveti annak a gon­dolatát, hogy indokolt és gazdaságos lenne egy be- tonelemgyártó üzem megszer­vezése i/. Máris tárgyalások folynak a kaposvári műkő­üzem idetelepítéséről. MOZGÁSBAN, FEJLŐ­DÉSBEN VAN a járás ipa­ra, s ez nemcsak népgazda­sági érdek, hanem nagy je­lentősége van a járás mun­kaerőhelyzetének, a lakosság foglalkoztatottságának szem­pontjából is. Egy fél éve ké­szült felmérés szerint a já­rásban több mint kétszáz férfi és mintegy 2800 női szabad munkaerő van. Ezen­kívül csaknem ezer férfi jár el máshova dolgozni, s egy \ részük szakképesítéssel ren­delkezik. Megfelelő munka- lehetőség esetén visszatérné­nek; s természetesen sokan azok közül is elhelyezkedné­nek, akik jelenleg még nem vállaltak munkát. Az ada­tokból kitűnik az is, hogy a gond különösen a női mun­kaerői foglalkoztatásában sú­lyos. Mit jelent ebből a szem­pontból vizsgálva az iparfej­lesztés? Elsősorban a nők­nek teremt munkaalkalmat a Napsugár Ktsz termelésének bővülése. Gondolunk itt első­sorban a mintegy három­száz nőt foglalkoztató ing­üzem kialakítására, valamint a textilruházati konfekció- részleg bővítésére, amit indo­kol mind az export, mind a belföld igényeinek növeke­dése. A ielenleg 350 dolgozó­val működő fűrészüzem a rekonstrukció után 650—700 embernek ad majd kenyeret. Gyékényes környékén lénye­gében megoldódna a munka­erőgond. ha a rekonstrukció után sikerülne beindítani a betonelemgyártó üzemet, va­lamint a műkőüzemet. Súlyos gondokon. problé­mákon enyhít az ipar ked­vező irányú fejlődése a já­rásban. Ám amikor az elő­remutató tényekről, a folya­matban levő munkákról szó­lunk, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azokat a kap­csolódó beruházásokat sem. melvek nélkülözhetetlenek a terv sikeres végrehajtásához. Kitűnik az elmondottakból, hogy az ipari üzemek jó ré­sze a járási székhelyre kon­centrálódik. Gondoskodni kell itt egyrészt a szennyvíz el­vezetéséről. másrészt pedig a megfelelő vízellátásról. Ez utóbbi már most is gondot okoz, mert a meglevő kút nem tudja biztosítani egy­részt a lakosság. valamint Az üzemek zavartalan víz­ellátását. Az erre vonatkozó tanulmányterv elkészült, az előkészületek keretében az anyagi erők megteremtése fo­lyamatban van. A fejlesztés üteme azonban sürgeti a mielőbbi végrehajtást. Ezen­kívül szólni kell még egy gondról. A gyékényesi ka­vicsbánya termékének egy vészét közúton szállítja. A múlt évben 45 000 köbméter kavicsot továbbítottak így, az idén ez előreláthatólag szá­mottevően tovább emelkedik. Az utak állapota a nagy megterhelés következtében már most rendkívüli mér­tékben leromlott Nem hagy­ható figyelmen kívül ez a körülmény, feltétlenül tenni kell valamit az útviszonyok javításáért is. HA TEHÄT AZ IPAR­FEJLESZTÉSRŐL beszé­lünk, egy sor ehhez kap- I csolódó problémáról is szól­ni kell. Tervszerű, céltuda­tos előrehaladás — ez jel­lemzi a járás iparának fej­lesztését, aminek célja nem csupán a jobb minőségű, gazdaságosabb termelés, ha­nem a szabad munkaerő fog­lalkoztatása is. Vörös Márta • • Illést tartott a városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposvár Városi Bizottsága tegnap ülést tartott. Somogyi József elvtárs, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizott­ság tagjait a Központi Bizottság 1967. június 23-i határo­zata alapián a gazdasági mechanizmus reformjának elő­készítéséről, az átmenettel kapcsolatos feladatokról. Szabó András elvtárs, városi munkásőrparancsnok jelentése és szóbeli kiegészítése alapján értékelte a párt- bizottság a Latinka Sándor munkásőr.század munkáját. Ezen a napirenden részt vett és felszólalt Zsák Ferenc elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka is. Az ülés részvevői nagyon nagy jelentőséget tulajdonítottak a té­ma napirendre tűzésének, s több oldalról megtárgyalták a munkásőrök munkáját. A városi pártbizottság határo­zatot fogadott el a munka további javítására. Csapó Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára a vb-ülé- sek határozatairól adott tájékoztatást. Személyi ügyekben is döntött a városi pártbizottság. Lovkó Imre elvtársat, aki július 1-e óta PTO-főelőadó a városi pártbizottságon, kooptálta a városi párt-vb-be, Betlehem László elvtár­sat, a kaposvári állomás pártbizottságának titkárát pedig a városi pártbizottságba. _ A városi pártbizottság ezenkívül több aktuális kér­dést is megtárgyalt. AZ ÉV KÖZEPE E ltelt az évből hat hónap, beleléptünk az esztendő máso­dik felébe. Ilyenkor terme- löszovetkezeteLnkben is vizs- gálgatják, hogyan alakulnak az eltervezett bevételek és kiadások. Igaz, a növény- termelés nyáron és ősszel adja a bevétel zömét, az ál­lattenyésztés áruértékesítése sem azonos mérvű minden hónapban, ennyi idő tapasz­talata mégis ad bizonyos támpontot az évi terv meg­valósulása kilátásainak meg­ítélésére. Ilyen fölmérést végeztek nemrégiben a zi- mányi Béke Termelőszövet­kezetben is. A nagyobb és a kisebb té­teleket egyaránt sorra vet­ték. Végezetül arra az ál­láspontra jutottak, hogy a zárszámadási mérleg dön­tően a növénytermelés ho­zamaitól függ Ezért ismer­tette a főagronómus minden árunövény terméskilátásait Ügy találták, hogy a búzá­ban benne van a tervezett 17 mázsás átlag. Szép, tisz­ta a gabona, megtette a ma­gáét a repülőgépes növény- védelem. A cukorrépa nagy pénzt hoz minden évben. Tavaly 265 mázsát takarí­tottak be holdjáról, s az idén harminc holddal meg­növelték. 200 holdra emelték vetésterületét A kelleténél ugyan kevesebb a tőszám, azért a tervezett hozamot elérhetik. Biztatóan fejlődik a kukorica. Itt kell megem­líteni, hogy 30 vagon abrak­készlettel fogtak hozzá az árpa betakarításához. Más években ilyenkor már köl- csönabrakot szoktak etetni. Szálas takarmányból is van és lesz annyi, hogy a közös és a háztáji állatállományt egyaránt bőségesen elláthat­ják. Ezzel eljutottunk a nö­vénytermesztés mellett a másik fő ágazathoz, az ál­lattartáshoz. Szántóföldi ter- melvényért — főként zöld­ségféléért — még csak ép­pen hogy tízezreket kaptak az idén, ezzel szemben a hízott állat, a tej, a gyapjú máris százezreket hozott. Mégis ezen a ponton vélték látni a vezetőségi tagok kö­zül némelyek a legveszélye­sebb bizonytalansági ténye­zőket. Hízottsertés-értékesí- tésből 2 270 000 forintot irá­nyoztak elő, ezzel szemben az első félévben körülbelül 300 000 forintig jutottak el. Meglesz-e a többi? Van-e giarancia a terv teljesítésé­re? Nincs-e elmaradás az ütemezéstől? A vállalat nem kötbérezheti-e meg a szövet­kezetét szerződésszegésért, a szállítás késedelmessége miatt? Kemény szavak, lé­nyegbe vágó kérdések. S kiderül, hogy a nehézségek csak látszólagosak, nincs ok itt semmiféle aggodalomra. Z imány a sertéste­nyésztésben külön­leges szerepet ját­szik. Törzstenyészete van. Nem annyit hizlal meg, mint amennyi süldővel éven át rendelkezik. A sorrend itt másként alakul. Tenyésztési célra elad annyi süldőt, amennyit megvesznek tőle más szövetkezetek. Ilyen cí­men 644 000 forint bevételt terveztek az egész évre, és már június végén megha­ladta a 600 000-ret a te- nyészsertésért kapott összeg. További üzletkötésekre is bizton számíthatnak, tehát a vártnál több pénz jön ezen a réven. S ami megmarad, azt hizlalják meg. A hízóál­lomány is úgyszólván csupa olyan értékes egyedekből áll, amelyeket bárhol nyugodtan tenyésztésbe állíthatnak. S mert itt ilyenek az adottsá­gok, ezért a zimányi Béke — az elnök szavaival élve: az új mechanizmus előszele­ként — az idén nem egy té­telben, hanem kisebb falkán­ként folyamatosan köt ser­téshizlalási szerződést. Eb­ből egyértelműen követke­zik, hogy vállalt kötelezett­ségének minden körülmé­nyek között eleget tesz, hi­szen csak azt vállalja, amit okvetlenül teljesíthet. Együt­tesen kezelve a hízó- és a tenyészanyag értékesítését, a sertéstartás meghozhatja az évi bevételből hiányzó ösz- december 31-ig. A mezőgazdaság ja­nuártól az év vé­géig nem egyenle­tesen adhatja el áruját. Mégis hasznos lehet az év közepén az ilyen előzetes kis zárszámadás; ez a fölmérés útbaigazít, megmutatja az évi terv teljesítéséinek ten­nivalóit nemcsak Zimány- ban, hanem másutt is. Kutas József MÓDSZEREKKEL A társadalmi fejlődés, a gazdasági mechanizmus re­formja újszerű követelmé­nyeket támaszt a szakszer­vezetekkel szemben. A szak- szervezet belső életét al­kalmassá kell tenni a meg­növekedett feladatok ellá­tására. Erre készül az Új­pesti Cérnagyár Nagyatádi Telepének szakszervezeti bizottsága is. Zsunics Gyu- láné, a szakszervezeti bi­zottság titkára arról tájé­koztatott bennünket, hogy összeállították az üzemi szakszervezeti tanács, a műhelybizottságok és a szakszervezeti bizottság ha­tásköréről, feladatáról, dön­tési, jóváhagyási, vélemé­nyezési és ellenőrzési jog- • köréről szóló listát. A cél az, hogy a szakszervezet önállóan, a gazdasági és politikai feladatokhoz iga­zodva alakítsa tevékenysé­gét. Az elkészült tervezet szerint hatásosabb szervező, nevelő és érdekvédelmi te­vékenységre törekszenek. Tovább kívánják fejleszteni a szakszervezeti munka tár­sadalmi jellegét Arra tö­rekszenek, hogy a dolgozók jobban áttekinthessék a vállalat tevékenységét, részt vegyenek a gazdasági veze­tésben. Az új oktatási évad programtervezete pedig ar­ról tanúskodik, hogy ko­molyan veszik a dolgozók sokoldalú tájékoztatását, és szívügyüknek tekintik a szakmai és politikai tovább­képzést A szakszervezet ál­tal szervezett tanfolyamo­kon és iskolákon majd há­romszáz dolgozó bővíti lá­tókörét az új évadban. A jelek azt mutatják, hogy a cérnagyár szakszer­vezeti bizottsága jó úion halad: új módszerekkel, fe­lelősséggel, önállósággal végzi munkáját K. I. Gépek a nagyvilágban (Tudósítónktól) idei Budapesti Nemzetközi Vá* ' . , , sár volt, mindig hoz újat az Egy olyan nagyszabású tér- érdeklődőknek. Itt láthattuk az.e* mékparádé, mint amilyen az két a kisgépeket is. A jó munka eredményeként Tizennyolc vonattal kevesebb kellett az áruszállításhoz A kaposvári vasútállomás dolgozói az első félévben ar­ra törekedtek, hogy elérjék az élüzem szintet Kézdi László kereskedelmi főnök arról tájékoztatott ben­nünket, hogy az év első hat hónapjában egy kivétellel ked­vezően alakultak a mutatók. Az állomás személyszállítási tervét 112 százalékra túltelje­sítette. A múlt év első felé­ben 1 200 000, az ideiben 1 350 000 utas vette igénybe a MÁV szerelvényeit Áruból 52 tonnával vittek el többet, mint a múlt év azonos időszakában. A tervet 109,6 százalékra teljesítették. A rakottkocsi-forgalom és a kocsikihasználás miatt sem kell szégyenkezniük. Az előb­bi 110,8 százalék volt az utóbbi a tavalyi 99,5-ről 99,7- re javult. Az egy kocsiba ra­kott tonnamennyiség a követ­kezőképpen fest: 1966-ban egy kocsiban 11,37 tonna, 1967- ben pedig 12,11 tonna árut raktak. Mindez azt jelenti, hogy 705 kocsival, azaz mint­egy tizennyolc vonattal kel­lett kevesebb a tervezettnél az áru elszállításához. A jó munka részben a jó szervezésnek, részben pedig a szocialista brigádok jó mun­kájának köszönhető. Képünk középső sorában láthatók a Junior—410 jelű gépek, amelyeknek az az érdekességük, hogy a világ legkönnyebb motoros permetezőgépei. Súlyuk a beépített motorral együtt mindössze 7,2 kg. Szórási hatósugaruk 8 méter. Tartályaik befogadó képessége 10 liter. Szóró­tel jesftményük: folyadékból 0,5—2,5 liter percenként, por­anyagból maximálisan 3—3,5 kg. Az alsó sorban e gép valamivel nagyobb változata, a Port—123 jelű látható. A kép felső sorában könnyű, műanyag tartályos háti per­metezők vannak. Második képünk az NSZK-beH SOLO-cég készítette gépcsalád önjáró tagját, a Minor—424-et mutatja. 7 ló­erős motorja, 90 literes tartálya van. A szóróházra 8 szórófej csavarható, amelyekről 4—5 méter távolságra jut el a permetlé. Van vontatóra, illetve pótkocsira sze­relhető változata is. Harmadik képünkön kézi motoros fűrészek láthatók, amelyek nemcsak konstrukciójukkal, hanem igen szemlé­letes kiállításuk miatt is tetszést arattak. (Fehér István felvételei) Új MÁV-kórház Szolnokon vasárnap felavat­ták az új 300 ágyas MAV- kórházat és a korszerűen föl­szerelt rendelőintézetet. Az új létesítményt dr. Csa radi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter adta át dr. Szebeni Józsefnek, a kórház igazgató-főorvosának. Huszonötezer vendég Sopronban Egy hét telt el a soproni ünnepi hetek megnyitása óta. Már az első hét végén a kü­lönvonatok és különa utóbu­szok sokasága ontotta a ven­dégeket. Sokan érkeztek kül­földről elsősorban Ausztriá­ból. Eddig mintegy 25 000 ven­dég kereste föl Sopront /

Next

/
Thumbnails
Contents