Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-09 / 161. szám

Vasárnap, 1967. július 9i 7 SOMOGYI NÉPLAP Három érdeke leírás a régi Somogy megyéről A honismereti-helytörténe­ti mozgalom és a vetélkedők számos érdekes történeti em­léket ismertettek meg a nagyközönséggel. Azóta is so- . kan lapozták érdeklődéssel a megye történetére vonatkozó dokumentumokat, és sok ér­tékes, új adat is előkerült Ilyen volt pl. az a kis könyv, amelyre Halász Ádám ka­posvári lakos hívta fel a figyelmünket: A kis könyv »Magyar Or­szág Földleírásának rövid foglalaitya egygy hozzá tar­tozandó újonnan rajzolt map­pával egygyütt. Ki-botsálotta Német Nyelven is Szaller György földmérő és vízépítő mester ’s egyszersmind a’ N. Magyar Nyelvnek és Lite- ratúrának R. K. Tanítója a’ Posonyi T'ő-Gymnásiumb'in» — megjelent 1796-ban, Po­zsonyban, Schauff János be­tűivel. A kis mappa két részből áll, az egyik: a »Ma­gyar Országnak Földleir ísa közönségesen», a másik: »Magyar Országnak Földleí­rása különösen». Az első rész általában fog­lalkozik Magyarországgal, így pl.: »A’ Dunán innen levő folyók és Tők» — között a a Balatonról a következőket olvashatjuk: »A tavak közül első a Fer­tő — »második a’ Balaton (Blattensee) ez 12 Mélyföldet foglal el Hosszában, ’s 2 és néhol kevesebbet is Széltssé- gében. Szála, Somogy és Veszprém Vármegyéket lepi el, sok és jó ízű Hallal tar- ttya körül ’s belől levő tájé­kát. A’ Siót botsáttya — ki sebes Folyással tágos kebe­léből.» Könyvecskénk második ré­sze négy fejezetben tárgyal­ja a Dunán innen és túli, valamint a Tiszán inneni és túli részeket Érdemes sző szerint idéz­nünk: »A’ Dunán túl való Magyar Ország» című sza­kaszból a megyénkre vonat­kozó részt szó szerint: »a. Somogy V. (C. Süme- giensis, d. Schümeger G.) ama’ régi Somogy Vártól vette Ne­vét, amellyet még kupa bírt Sz. István’ Idejében; ma isak hűlt a’ Helye. A’ gyákor Er­dők, Berkek, ’s változva a’ sík Mezőség kellemetessé te­szik Vidékit; noha némellv Helyen a’ sok posványos Tők megvesztegetik Levegőjét. 14 Mélyföld Hossza és Felső részén Szélessége is annyi. Északra a’ Balaton, Délre a’ Dráva, Napnyugotra Szala Vármegye és Napkeletre Veszprém, Tolna és Baranya Vármegyék kéritik körül. b. Lakosi Magyarok, Né­metek, Tótok, Rátzok és Hor- vátok, kik e’ boldog Tarto­mánynak kövér Szántó Föl­deit, ’s Szőlő Tőkéit mívelik. A’ Badatsonyi és Somlai Bo­rokat arany Szín festi. Vad, ’s Madár sürü Erdőségeiben számtalan sok tartódzik, ebből ’s a’ Marha Tartásból szép Hasznot hajt magának e" Vármegye, melly. c) öt Járásra oszlik: 1. A’ Kanizsai, vagy-is inkább Martzali, 2. Az Igali, 3. A’ Szigethi, 4. A’ Baboltsai, és 5. A’ Kaposi Járás. Mind­ezekben 10 Mező-Várost, 106 Falut ’s öszvöségesen 122460 Lakost számlál; Adaja pedig 70261 F-ra tételik eszten­dőnként 48. R. Kátholika Plébániát, 47 Reformátát, 2 Evangyelikát és 1 Ö-Hitü Görögöt tart. d) Ez előtt sok Várókkal ékeskedett, mellyeket ma romladozó Félben hagyott- meg a’ mindent megemésztő Idő. Egyedül a’ Szigethi Erősség tűnik még Szembe, ’s jótskán bírja magát; az Almás Víztől Sziget formá­ra keríttetik környül. Töb­biek a’ kővetkezendők; Ka­posvár, Baboltsa, Ordó, Martzal, Szenyir és Sz. Egid’ Apáturasága. e) Mező Városi a’ Martzali és Baboltsai Járásban: Ba­boltsa, Berzentze, Keszthely, és Segésdvár, tsak puszta Névvel neveztetnek, ’s hason­lóképpen neveztetnek az Iga- liban; Igali és Koppány, a’ Kaposiban: Kaposvár és Saard, és a’ Szigethiben: Sél- le és Szigeth (Sigethinum, Grdntz Szigeth). f) Somogy (Simigum) azért érdemel Jegyzést: hogy tőle neveztetik a’ Vármegye. So­mogy Vár Veszprém Várme­gyében esik. Itt a’ Gr. Sigrai Károly a* Fő Ispán.» Érdekes a leírásnak né­hány kisebb jelentőségű té­ves adatközlésén kívül a ke­rek összefoglaló és ismerte­tő megyénkről. A másik, nemkevésbé ér­dekes könyvecske Ben ez Jó­zsef kaposszerdahelyi lakos padlásán hányódott addig, míg érdeklődéssel bele nem lapozott. Ez a munka »Ma­gyar-Országnak rövid föld­leírása. Egy Földképpel.-« Kis könyvünk a »negyedik, megjobbított kiadás», mely »A’ királyi eensura engedel- mével Pozsonyban» jelent meg Bucsánszky Alajos tu­lajdonaként, a szabadságharc körüli időben. Megyénkről a következőket olvashatjuk benne: »Somogy várm. (114 6/10 m. f. 191.000 lak.) Földjén gabona ’s bor bő­rén terem. Lakosai legin­Kiss Tamás: ZSOLTÁR Nyugtalanul keresem a szót. A helyem a Földön. Nem a pénzt — az egyensúlyt. Nem a támaszt — a harmóniát kutatom. A termő békét — nem a nyugalmat, a rendet — s nen» a félelem adta fegyelmet. Nem izgat engem a sorrend, hová apró márványl épcsők vezetnek puha, omlatag szőnyegeken: föl-le, föl-le, mélybe-magasba. Nékem a rend, az egyensúly kell, az, ami nélkül nem lehet — óh nem — de nem is szabad élni a földön. Én úgy vagyok ember, ha érzem az ujjam egy idegéin, hunyt szemmel a meg-megiramló pillanatot, ha fordul a Földünk s mögötte lenyugszik, felkel a Nap. Ügy vagyok ember, ha tudom, hogy az állatöv minden csillaga ott fenn lebeg egy-egy fűszál hegyén, kiszabott útja szerint, és ha szelíd Katalin-rózsa vigyáz okosan odalenn a tüzes hasadóanyagokra, ha anyafarkas mellett kis gida térdel, foltos puma ölén heverészget a bárány, baziliszkusz-lyuknál gödölye — ember mellett az ember... Mért néznétek ezért engem botor álmodozónak, hisz tudom én már rég, hol a helyem: veletek vagyok én az örökké kilengő dolgok síkos peremén, és évmilliók küszöbén várlak, kereslek, te társam, te másik, te ember, emberiség, hogy végre kezedbe fogóddzam. kább magyarok; híresebb mezővárosai: 1. KAPOSVÁR, (3600 lak.) Eszterházy herczeg birjoka; gyönyörű Vármegye házzal’ s gymnaziummal. A’ szom­széd HETES helység neve­zetes az itt tartatni szokott lóversenyről. 2. SZIGETVÁR, (Grenz- sziget 3000 lak.) Almás fo­lyamnál egy kis szigetben; van vára, mellyben halha­tatlan nevet szerze magának Zrínyi Miklós ama hasonlít- hatatlan hős 1566-ban. 3. CSURGÓ (1200 lak.) va­gyon Református gymnasiu- ma ’s bortermő vidéke. 4. BERZ’.’NCE (2100 lak.) Gróf Festetics birtoka; ré­gen ten jeles erősség volt.» A rövid leírás átfogó ké­pet ad Somogyról, amennyit általában egy iskolai tanu­lónak a múlt század közepe táján róla tudnia illett Ugyanis könyvünket iskolai tanítási célokra is használ­ták. A harmadik dokumentum Losonczy István (1709—1780) neves pedagógus nevéhez fű­ződik. Az ő »Hármas kis Tü­kör» című munkáját több­szöri átdolgozás után egészen 1854-ig használták iskola­könyvül. Első kiadása 1771- ben jelent meg Pozsonyban. Mint a Magyar Irodalmi Le­xikon II. kötete írja róla: »A régi magyar világ egyik lehíresebb iskolakönyve: ma­gyar történelem és magyar földrajz kérdésekben és fe­leletekben. Ez utóbbinak ver­ses részeit az iskolázott em­berek könyv nélkül tudták, hetvennél több kiadása je­lent meg, s még a Bach-kor- szak elején is használatban volt, míg alkotmányiam ré­sze miatt tanítását el nem tiltották.» Az általunk átnézett pél­dány az 1848- illetve 1849-es kiadás. A könyv bevezetője előtt a kiadó Berzsenyi Dá­niel: »Hg. Eszterházy Mik­lóshoz, midőn a szombathe­lyi táborban komandírozá a nemességet.» című verséből (1797) hoz részletet. A három versszakban a költő a tudo­mányt és annak nemesítő eredményeit dicsőíti. A megyék leírása között a »Hármas kis Tükör» 73. ol­dalán Somogyról a követke­ző áll: ■«Somogy vármegyében Tolnából elérhetsz, Koppányra, Szigetre, Babócsára mehetsz: Somot, almát körtvélyt, itt eleget ehetsz, Tudományban is már nem kevés részt vehetsz. IX I 1850. észt. a’ Soproni ke­rületi cs. kir. Fő-lspánság- hoz csatoltatott. Somogy vármegye székét és gyűléseit 1848 előtt Kaposvárban tar­totta. Főnöke: — — -— 28 mezőváros; 288 falu, 322 puszta; 191000 lakos. Nagy­sága 114 négyszegű mérföld, hosszasága 15, szélessége 10 német mérföld. A’ Dráva Verőcze vármegyétől s’ a’ szentgyörgyi határőrző ez­redtől, és Kőrös vármegyé­től választja-el. Hét járása van: 1. Kapos­vári, 2. Marczali, 3. Igali, 4. Szigetvári, 5. Karádi, 6. Nagy-Atádi, 7. Csurgót Üjonczokat az 52-ik számú Ferenc Károly, föherczeg magyar gyalog, és a 7-dik számú Reusz herczeg hu­szár ezredhet állít. Birtokos családok: herczeg Esterházy. Grófok: Széche­nyi, Hunyady, Festetics, Niczky, Zichy, Viczay, Batt­hyányi, Beleznay. Nemesek: Ányos, Bárány, Berzsenyi, Bezerédy, Bogyay, Bóka, Botka, Bosnyák, Csapody, Czindery, Guári, Hochreitter, Hunkár, ülés, Igmándy, Ki­rály, Kubinyi, Lakits, Mé- rey Móritz, Mocsy, Ország, Pados, Sárközy, Svastits, Szily, Szita, Stefaits, Sik- lósy, Szegedy, Spissich, Skerletz, Somsich, Talián, Tassy, Tulmon, Vasdinyey, Vlssey, Vörös, Záborszky, ’stb. Kaposvár, rendezett ta­náccsal bíró mezőváros, új vármegye házzal, katholikus gymnasiummal, bort, búzát ’s kukoriczát termeszt, 3300 lakossal. Szigetvár, rendezett tanács­csal bíró mezőváros, 3000 la­kossal. 1566 Miksa Király alatt, a’ török háborúban vi­téz Zrínyi Miklós Szigetvár­nak védelmében dicső halált halt. Most Cziniery család birtoka, igen jó rendezett mezei gazdasággal. Csurgó, a’ helveczia val­lást tartók oskolájával. Sok ritka nemű gyümölcsöt ter­meszt Kéthely Hunyady gróf, Marczali Széchenyi Pál gróf birtoka. Mernye mezőváros, az ájtatos osko­lák rendének uradalma. He­tes, puszta, mellyen a’ So­mogy vármegye lótenyésztő társaság esztendőnként ló­futtatást tartott Iharos-beré ny, jó geszte­nyéje van, Berzencze, Böhö- nye, Bajom, Toponár, Sárd, Ádánd, Nágocs, Istvándy, Csokonya, Babócsa, Vid, Vés­se, Somogyvár, N. Atád, Sand, jó cseresznyét; Szü­lök, jó dohányt termeszt. Somogy és Zala várme­gyék között hosszában nyú­lik el a’ Balaton tava, melly­ben sok fogas, ’s más halak bőven találtatnak. A’ Bala­tonon 1846. óta Kisfaludy gőzhajó jár, ’s a’ Duna vele összveköttettésbe jövend — de mikor?» Egymásután olvasva a há­rom dokumentumot, szembe­tűnő megyénk gyors fejlődé­se, különösen az utóbbi ket­tőnél. Azonban ha napjaink fejlődéséhez hasonlítjuk, el­gondolkoztató és tanulságos a különbség. Ám emellett e három kis könyvrészletből azt is láthat­juk, hogy mennyi eddig fel­derítetlen és érdekes emlé­künk hányódik még, és sok­szor csak a véletlen az, ami olykor-olykor nyomukra vezet Ezért érdekes mind­annyiunknak — s elsősor­ban a honismereti szakkö­röknek hasznot hajtó fel­adat — a helytörténeti ap­rómunka: szorgosan keresni, kutatni az értéktelennek tű­nő limlomok között! Dr. Draveczky Balázs „ÉN HATNI AKAROK EBBEN A KORBAN...“ 100 éve született Käthe Kollwitz Száz esztendeje, 1867. július 8-án született Käthe Kollwitz német grafiKUsnő és szobrász. 1891-től az egyik berlini munkásne­gyedben élt, ahol ma em­lékműve áll. Az emberekért, a szegényekért, a munkások és parasztok sorsáért való — elfordult a polgári kul­túrától, és művészete szá­mára új feladatokat, új szépségeket keresett. Käthe Kollwitz a művészet meg­újulását a munkásosztály­ban látta, amelynek az éle­tét és magatartását alkalma volt megismernie. ■W önarckép 1927. aggódás, az együttérzés, sok­szor a forradalmi indulat adta kezébe a mesterség eszközeit, a rézkarcoló tűt, a krétát, a fametsző kést vagy a mintázó fát. 1897-ben érte el első je­lentős sikerét Takácsfelkelés című rézkarcsorozatával. 1908-ban jelent meg a má­sodik nagyobb sorozata, a Parasztháború. Az első világháború ide­jén fölemelte szavát a né­pek testvérgyilkossága, az imperialista háború ellen. Legmegrázóbb alkotása a Szülők című emlékmű a belgiumi Roggevelde kato­nai temetőben áll, ahol 1914-ben elhunyt fia is nyugszik. 1927-ben Romain Rolland mint «-a halálraítélt népek szószólóját-« üdvözöl­te. A császári birodalom bu­kása után tagja lett a bér lini Művészeti Akadémiá­nak. 1933-ban a nácik kény­szerítették, hogy lépjen ki az akadémia tagjai közül. Käthe Kollwitz egyértelmű­en elkötelezte magát a munkások, a szovjetbarát­ság mellett, a háború ellen. A nácik elhallgattatták, nem állíthatott ki többé. Németoa-szág felszabadulása előtt, 1945. április 22-én halt meg. Üj szépségek keresése Käthe Kollwitz életműve új szakaszt jelent a német művészettörténetben. Sok művész — a század elején Kari Iáebknechtről, a munkásmozgalom nagy alakjáról készített emléklap­fametszete egyik kiemelke­dő műve. Hasonlóképpen nagyszerű művek alkotására késztette a fiatal szovjet ál­lam iránti csodálata. Mű­vészetével jelentős hatást gyakorolt a huszas- és har­mincas évek haladó német és nemzetközi grafikájára. Hagyománya kötelez Az NDK-ban szeretettől ápolják a nagy humanista művész életművét és mű­vészi elveit. A művészeti főiskolák növendékei előtt — többek között — azok a művészek ismertetik élet­művét, akik a húszas évek után Käthe Koilwitzzal kapcsolatot tartottak: Otto Nagel, Herbert Tuslolski, Lea Grundig. A Német Művészeti Akadémia Ber­linben — miként a berlini, drezdai és schwerini múze­um — kiállításokon mutat­ja be műveit, és évente Kollwitz-díjat adnak ki. A Kollwitz-bizottság a művésznő születésnapján ünnepséget rendez, novem­berben pedig tudományos konferenciát tartanak mű­vészetéről és hatásáról. Ber­linben »Intergrafik 67» cím­mel kiállítást rendeznek, amelyen 460 művész vesz részt 39 országból. A kiál­lítás jelmondata Käthe Kollwitz művészi hitvallása: »Sn hatni akarok ebben a korban...» KIS KÉPEK NAGY MÜVEKRŐL Parányi bőrkötésű köny­vecskék jelentek meg a na­pokban a könyvesboltokban és a reprodukciókat árusító múzeumokban. A Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalatának gondozásában láttak napvilá­got a 3x3,8 centiméter nagy­ságú könyvek, amelyek két híres múzeumunk: a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépmű­vészeti Múzeum 28—28 leg­szebb festményének kicsiny reprodukcióit tartalmazzák. A Kossuth Nyomdában ké­szültek a kiadványok. A be­vezető szövegek és a képek adatai hasznos útbaigazítást nyújtanak. Akik már ismerik a kicsi képek eredetijét, ter­mészetesen nem kapják visz­sza hiánytalanul a világhírű festmények minden részlet- szépségét, de az enjlékeztető visszaidézi az eredeti élményt. A miniatűr kiadványoknak már népes gyűjtő tábora él a világon; rájuk is gondoltak, mikor elhatározták az új kép­zőművészeti könyvecskék megjelentetését. A kiadvá­nyok ugyanis négy nyelven: magyar, német, angol és fran­cia kísérőszöveggel kerültek forgalomba, és az idén folyt- matosan jelenik meg belőlük 64 000 példány. Közöttük 22— 22 000 a magyar, 5—5000 a né­met, 3—3000 az angol, és 2— 2000 a francia nyelvű kiad­vány. A bibliofil könyvecskék rendkívül tetszetősen, kicsi műanyag tokban jelentek meg. Bőrből készült címlapju­kon aranyozott és ezüstözött betűkkel ez áll: Kis képek nagy művekről. E két k:áll­vány csupán első két kötele egy sorozatnak. Várható nagy sikerük után követi őket a többi, elsőként ismét a Nem­zeti Galéria és a Szépművé­szeti Múzeum kincsei alapján állítják össze a további kis reprodukciókat, később pedig olyan világhírű múzeumok anyagaiból készülnek a mima­túrák, mint a leningrádi Er- mitázs, a párizsi Louvre és a madridi Prado. A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum kincseinek legszebbjeiből dia- pozitíveket is készítettek a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalat és a Diafilmgyáitó Vállalat kiadásában. A dia­nézőn át megismerhető vagy vászonra vetíthető keretes ál­ló képekből néhány már meg­jelent ugyancsak a közelmúlt­ban, és még az idén fokozato­san sor kerül két képtárunk összesen 110 híres festménye diaváltozatának megjelenésé­re. A Szépművészeti Múzeum 50 képe és a Nemzeti Galéria 60 festménye kerül a képző- m ti vpsTPt ha rá ta i h fiz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents