Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-09 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1967. július & Mi volt a „Kerilis-terv?“ A kongói küldött Csőmbe tervét ismertette a Biztonsági Tanács ülésén A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén folytatta a kon­gói panasz megvizsgálását. Idzumbuir kongói küldött az­zal vádolta Belgiumot és a belga monopóliumokkal kap­csolatban álló más katangai külföldi monopolista-pénzügyi köröket, hogy fegyveres in­tervenciót szerveztek Kongó ellen. A delegátus részletesen is­mertette a háromszakaszos »Kesrilis« fedőnevű tervet, amelyet Csőmbe dolgozott ki Spanyolországban egy magas rangú belga tisztviselő együtt­működésével, aki Katanga el­szakadása idején Csőmbe leg­közelebbi tanácsadója volt. A terv első szakaszát a Ka- tangában és Közép-Kongóban végrehajtott szabotázsakciók jelentették. Ezután külföldi tisztek segítségével lázadást szítottak a kongói hadsereg egységeiben és Kisanganiba külföldi zsoldosokat szállítot­tak. A terv harmadik pontja a kongói állam vezetőinek fi­zikai megsemmisítését irá­nyozta elő. Idziumbuir elmondotta, hogy az intervenció megszervezésé­ben több belga tanácsadó mellett részt vett egy Savant nevű francia is, akit a terv végrehajtásának vezetésével bíztak meg. Magának Csom­óénak Spanyolországból Lisz- szabonon keresztül Angolába, onnan pedig Kongóba kellett volna repülnie. A portugál és a sipanyol hatóságok tudtak e terv részleteiről, ezért a kongói kormány nem fogad­hatja el nyilatkozatukat, mi­szerint semmi közük sincs a mostani eseményekhez. A kongói küldött ezután utalt arra a rendkívül jellemző reakcióra, amelyet Belgium­ban, Angliában és más nyu­gati országokban Csőmbe le­tartóztatásának híre váltott ki. Idzumbuir annak a véle­ményének adott hangot, hogy a jelenlegi intervencióra nem került volna sor, ha az im­perialista hatalmak Afriká­ban nem rendelkeznének olyan hídfőállásokkal, mint az af­rikai államok békéjét és biz­tonságát fenyegető Dél-Rho- desia és a portugál gyarma­tok. A kongói küldött felszó­lította Nagy-Britannia és Por­tugália kormányát, tartóztas­sák le azokat a zsoldosokat, akik Dél-Rhodesiába vagy Angolába szöktek. A tanács következő ülését hétfőn estére hívták össze. Rhodesiába menekültek a zsoldosok Salisburyban pénteken a késő esti órákban a • tájékoz­tatásügyi minisztérium szóvi­vője bejelentette, hogy a fő­várostól mintegy 480 kilomé­terre északra, a rhodesiai— zambiai határ közelében fek­vő Kariba repülőterére le­szállt egy kongói katonai re­pülőgép, fedélzetén mintegy húsz, Kisanganiból menekült zsoldossal. A bejelentés sze­rint a gép pilótája rádión kö­zölte, hogy utasai közül so­kan súlyosan megsebesültek, ezért a rhodesiai hatóságok »emberbaráti meggondolások­ból« lehetővé tették, hogy a gép leszálljon Karibában. Ti­zenkét súlyosan sebesült zsol­dost a helyi kórházba szállí­tottak. Állapotukról a kór­ház vezetői nem voltak haj­landók nyilatkozni. A kinshasai rádió jelenté­se szerint a menekülő zsoldo­sok a kongói hadsereg DC—3 típusú gépét rabolták el, kényszerítve pilótáját, hogy Rhodesia felé vegye az irányt. Ezzel a géppel szállítottak né­hány nappal ezelőtt Kisanga­niba a kongói függetlenségi ünnepségekre 20 külföldi új­ságírót. A rádió bejelentette, hogy a kongói kormány panasszal fordul Nagy-Britanniához e kalózakció miatt, és követeli a rhodesiai hatóságok által lefoglalt gép visszaadását. Befejeződtek a harcok Kelet-Kongóban A kinshasai rádió szombat délelőtt bejelentette, hogy Bukavuban, Kisanganiban és Kinduban befejeződtek a har­cok. A külföldi zsoldosok visszahúzódtak a három vá­rostól. A, rádió kommentáto­ra hozzáfűzte, hogy a harc a kongói kormánycsapatok el­söprő győzelmét hozta. A rádióadásból kitűnik, hogy a harcok súlyos károkat okoztak, és az összetűzések­ben igen sokan, köztük euró­paiak is, életüket vesztették. A kormányt különösen ag­gasztja, hogy semmilyen hír nem érkezett a 20 külföldi újságíróból álló csoportról, amely hivatalosan megszerve­zett vidéki körútja során szer­dán érkezett Kisanganiba. Az amerikai—dél-afrikai ta­nács (amerikai magánszerve­zet) 25 000 dolláros jutalmat ajánlott fel azoknak, akik Csambét sértetlenül vissza­juttatják Spanyolországba. A fehérek afrikai uralmát tá­mogató reakciós szervezet a volt kongói miniszterelnök el­rablását »nemzetközi kalóz- akciónakü nevezte. A tanács felszólította az Egyesült Álla­mok kormányát, szüntesse be segélyek folyósítását Kongó­nak és Algériának, és szakít­sa meg a diplomáciai kap­csolatokat Kongóval, ha Csombét kivégzik. Felháborodás az EAK-han Fej szál király magatartása miatt Az EAK közvéleménye fel­háborodással fogadta azt a hírt, hogy Szaúd-Arábia is­mét olajat akar szállítani az Egyesült Államoknak és Ang­liának. A kairói sajtó megbé- •yegzi Fejszál király ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, amely kétségbe vonja, hogy az amerikaiak és az angolok segítették Izrael agresszióját. Az Ahram rámutat arra, hogy a szaúdi olajipari mi­niszter feltárta a király ma­gatartásának igazi okát, ami­kor rádió-nyilatkozatában ki­jelentette, hogy az olajszállí­tás leállítása veszteségeket okoz a kormánynak magánérdekeknek. és a A kairói lapok idézik az algíri rádiót, amely szerint az egyhangú arab olajembargó megszegése tőrdöfés az arab nemzet hátába. A kairói diplomáciai meg­figyelők szerint, ha valóban megindult a szaúdi olajszállí­tás az Egyesült Államokba és Angliába, ez kedvezőtlen ha­tással lehet az arab csúcsér­tekezlet esélyére. Egyébként az Ahram jelentése szerint a New Yorkban tartózkodó arab külügyminiszterek újabb há­romórás megbeszélést tartot­tak az arab csúcstalálkozó ügyében, de nem hoztak ha­tározatot sem időpontjáról, sem helyéről. Nem hivatalos megbeszélések az ENSZ-ben Folytatódtak a nem hivata­los diplomáciai megbeszélé­sek a küldöttségek, illetve ve­zetőik között. Gromiko szov­jet külügyminiszter Pacsacsi iraki külügyminiszterrel és Favzival, Nasszer egyiptomi elnök külpolitikai tanácsadó­jával találkozott, majd felke­reste U Thant ENSZ-főtitkárt. Ez utóbbi megbeszélésen je­len volt Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete ' is. Qromiko később Buteflika algériai külügymi­niszterrel tanácskozott. Rusk, az amerikai diplomá-* cia irányítója, a közel-keleti válságról és más világpoliti­kai kérdésekről Zahedi iráni külügyminiszterrel folytatott megbeszélést. Az ENSZ-ből jelentették, hogy a francia kormány öt­millió frankos rendkívüli hoz­zájárulást szavazott meg a Palesztinái arab menekültek megsegítésére. Énről Seydoux, Letartóztatták a Marokkói Szakszervezeti Szövetség főtitkárát A marokkói kormány szom­baton bejelentette, hogy pén­teken este őrizetbe vették Mahmud Ben Szeddiket, a Marokkói Szakszervezeti Szö­vetség főtitkárát A marokkói tájékoztatás­ügyi minisztérium által nyil­vánosságra hozott közlemény szerint Szeddik táviratot kül­dött Hasszán királynak, amelyben bírálta Marokkó Folyik a vizsgálat az NDK-beli vasúti szerencsétlenség ügyében A Magdeburg és Halber­stadt között csütörtök reg­gel, Langenweddingen állo­másnál történt súlyos vasúti szerencsétlenség ügyében to­vább folyik a vizsgálati. A szemtanúk elbeszéléséből és a helyszíni vizsgálat alap­ján további részletek kerül­nek nyilvánosságra. így pél­dául arra a kérdésre, hogy ha nem is volt kellően le­eresztve a sorompó, miért nem vette észre a benzint szállító gépkocsi vezetője a közeledő vonatot, választ ad a vasúti átjáró különleges fekvése. Az átjárónál magas fák és sűrű bokrok akadá­lyozzák a kilátást, így a gépkocsivezető, miután — mint szemtanúk állítják — a vasúti átjáró előtt szabály­szerűen megállt, a nyitott sorompót látva csak, újból elindult. Az éppen odaérkező moz­dony elkapta a 'tartálygépko­csit és nekivágta a vagonok oldalának. A benzin az ösz- szetitközés hevétől azonnal lángra gyulladt. A kánikulai időjárás miatt a vasúti kocsik ablakai mind nyitva voltak, és így az égő benzineső be- * zúdult az utasokra. Az égő vagonokból csak ke­vesen tudtak megmenekülni. A szerencsétlenségnél a gépkocsi vezetője meghalt, a mozdonyvezető súlyosan meg­sérült, és ezért kihallgatására még nem kerülhetett sor. A mentési munkálatokkal egy időben a hatóságok meg­kezdték az áldozatok számba vételét. Mivel a vasúti uta­zásoknál természetszerűleg nem létezik olyan névsor, mint a repülőjáratokon, ne­hezebb az áldozatok névso­rának összeállítása. * Megnehe­zíti a személyazonosítást a tűz pusztító hatása is. A vo­naton igen sok gyerek utazott üdülőtáborba. A vizsgálat eddigi adatai szerint a vonaton külföl­diek nem utaztak. A sebesültek gondozásában 80 orvos, 217 ápolónő és gyógyszerész. 83 orvostanhall­gató és 77 vöröskeresztes ápoló vesz részt. Véradók ?zázai jelentkeztek már a szerencsétlenség első óráiban Magdeburgból és az NDK más városaiból. Kedden országos gyász az NDK-ban A csütörtök reggeli langen- weddingeni vasúti szerencsét­lenség áldozatainak emlékére július 11-én, kedden délelőtt Magdeburgban gyászünnepsé­get tartanak. A gyászünnep­séggel kapcsolatban elrendel­ték, hogy ezen a napon az egész Német Demokratikus Köztársaság területén vala­mennyi középületen és álla­mi »üzemekben eresszék fél- árbócra a zászlókat, s csak olyan nyilvános rendezvé­nyekre kerülhet sor, amelyek nem állnak ellentétben a la­kosság gyászával. A lapok folyamatosan köz­ük a szocialista és más or­szág vezetőitől érkező rész­véttáviratokat. Feltűnést kel­tett Erich Menőének, a nvu- gat-németországi szabad de­mokrata párt vezetőjének Willi Stophoz, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökéhez in­tézett részvéttávirata, ame­lyet a miniszterelnök rang­jának és címének pontos megjelölésével küldött Javaslatok a Vietnam-koaterencián A stockholmi Vietnam-kon- ferencia szombaton folytatta munkáját. A bizottságok és a munkacsoportok vitájának központjában egyaránt az állt, hogy milyen gyakorlati eszkö­zökkel lehetne elősegíteni a béke megteremtését. A délutáni sajtóértekezleten Walter Diehl, a Vietnam né­pének megsegítésére az NSZK-ban alakított bizottság elnöke ismertette a nemzet­közi segély összehangolásával foglalkozó konferencia-bizott­ság által megvizsgált javasla­tokat. Egyöntetűen helyesel­ték egy nemzetközi köznont létrehozását, amely összehan­golná a segélynyújtást. Támo­gatták a svéd szociáldemok­rata ifjúsági mozgalom arra vonatkozó tervét, hogy Kam­bodzsában állítsanak fel kór­házat a vietnami háború áldo­zatainak gyógyítására. Egy másik terv szerint az észak-vietnami Vinh városá­ban állítanának fel a nyugati békeszervezetek gyűjtéséből 250 ágyas tábori kórházat, s a nvugatnémet béke.szerveze- tek foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy orvosi felszere­lésekkel hajót küldenek Hai- ohongh,a. Hasonló javaslato­kat tettek a japán békeharco­sok is Dr. John Takman svéd kül­dött a háború arculatát vizs­gáló bizottság munkáját is­mertette. (MTI) »negatív magatartását« a kö­zös arab ügy iránt. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint a letartóztatás níre sztrájkokat indított el számos marokkói iparvállalat­nál. Az amerikai hírügynök­ség arra következtet, hogy a király és a szakszervezeti ve­zetők között erőpróba készül, amelynek középpontjában az arab szolidaritás áll. A marokkói tájékoztatás­ügyi miniszter már csütörtö­kön olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy a külföldi — va­gyis angol, amerikai és zsidó cégektől származó áruk — boj­kottja nem felel meg a mo­hamedán vallás szellemének. a francia ENSZ-küldöttség vezetője levélben tájékoztatta az ENSZ főtitkárát. Miközben Ví. Pál pápa kü­.önmegbízottja Izraelben tár­gyal, egy felelős jeruzsálemi 'ormány tisztviselő pénteken kijelentette: a jeruzsálemi óváros elcsatolása »visszavon­hatatlan«. Dr. Zerah Warhaftig, az iskol-kormány vallásügyi mi­nisztere ugyanakkor azt ígér­te, hogy Izrael »megvédelme­zi« a megszállt Nyugat-Jor- dániában levő vallási zarán­dokhelyeket. Eskol támadja Dajant Eskol izraeli miniszterelnök agy szombaton megjelent nagy feltűnést keltő interjújában leleplezte, hogy változatlanul nézeteltérések állnak fenn a kormányon belül, s a közte ás Dajan hadügyminiszter kö­zötti viszályt az izraeli ag­resszió látszatsikere nem tud­ta megoldani. Eskol a Jedioth Ahronoth rí mű napilapnak adott nyi­latkozatában azt is sejteni en­gedte, hogy előnyösnek tarta­ná, ha a miniszterelnöki és a honvédelmi tárcát ismét ösz- szeolvasztanák. Eskol a lap munkatársának kijelentette: »Ügy nézem, hogy amíg csak nem jön létre valós és tartós béke, addig logikus, ha a hadügyi tárca is a miniszter­elnök kezében van. Biztos vagyok benne, hogy a két tárca elválasztása nélkül is elértük volna ugyanezt a. eredményt, tekintve hadsere­günket, annak harci szelle­mét és parancsnokait«. Eskol anélkül, hogy nevet említett volna, bírálta azok­nak az »öndicséretét«, akik az izraeli hadjáratban elért ka­tonai eredményeket saját érdemüknek tudják be. »Ami a katonai hadjárat érdemei­nek megoszlását illeti, még az a véleményem, hogy nem szabad megfeledkezni a kor­mányról sem, amelynek elő­relátása alapvető fontosságú volt, amikor előteremtette az eszközöket és megkereste az eszközöket nyújtó erőforrá­sokat« — fejezte be nyilatko­zatát Eskol. (MTI) McNamara Bonnba utazik Ellentmondó hadijelentések Nigériából A lagosi rádió bejelentése szerint harcok folynak a ni­gériai államszövetség fegyve­res erői és a Biafra néven független államként megala­kult Kelet-Nigéria csapatai között. A csatározások tulaj­donképpen már csütörtökön megkezdődtek, amikor biafrai katonák tüzet nyitottak a szö­vetségi kormány egységeire. Ezt követően adta ki a pa­rancsot Gowo tábornok az ál­talános offenzívára Biafra el­len, valamint anra, hogy tar- »óztassák le Ojukwu alezre­dest, Biafra vezetőjét. Lagos- ban közölték, hogy az általá­nos támadás során elfoglaltak három várost — Ogodzsát, Obudut és Obolót —, ame­lyek Enugutól, Biafra főváro­sától északra fekszenek. Az enugui rádió ezzel szemben azt közölte, hogy Biafra csa­patai a támadó egységeket négy frontra visszaverték és súlyos veszteségeket okoztak nekik. A válság kezdete óta, ame­lyet Biafra különválása rob- ibantott ki, a két fél állandó­an növelte katonáinak lét­számát, és az utóbbi napok­ban jelentős csapatösszevoná­sok történtek mindkét rész­ről. Szombat esti jelentések sze­rint Nigériában tovább foly­nak a harcok. Mindkét fél sikereket jelent és azt állít­ja, hogy az ellenségnek sú­lyos veszteségeket okozott A lagosi központi kormány köz­lése szerint csapatai biafrai területen legyezőszerűen nyo­mulnak előre és mintegy hat­van kilométerre közelítették meg Enugut, Biafra főváro­sát. Az enugui rádió jelentései­ben viszont azt állítja, a ni­gériai központi kormány csa­patait visszaverték. \z egves híradások között az enugui rádió angol katonaindulókat látszik, és jelszavakat olvas be, amelyek »éberségre« szó­lítják fel a lakosságot. A harcoló felek egyébként kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogv a küzdelembe fehér zsoldosokat is bevetet­tek. McNamara amerikai had­ügyminiszter bejelentette azt a szándékát, hogy július 17- én három napra Bonnba ér­kezik, ahol tárgyalásokat akar folytatni Schröder bonni had­ügyminiszterrel. E tárgyalások során meg akarja vitatni az államháztartási kiadások csökkentése folytán előállt helyzetet, mely szerint a Bun­deswehr létszámát kénytele­nek lesznek 460 ezerről 400 ezerre csökkenteni. Az Egye­sült Államok kormánya mp- ris tiltakozást jelentett be a csökkentés ellen, és ezért McNamara bonni látogatása elé nagy feszültséggel néznek Bonnban. Az amerikai stratégiai lé­gi parancsnokság közlése sze­rint William Crumm vezérőr­nagy, a stratégiai légierők 3. hadosztályának parancsnoka is azok között volt, akik a két B—52-es bombázógép pénteken történt összeütközé­se következtében eltűntek Dél-Vietnamban. A két gép tizenhárom utasa közül hét­nek a holttestét megtalálták, az eltűntek száma hat, ezek­nek a keresése tovább fo­lyik. Az amerikai tengerészgya­logosok Con Thien-i táborát a dél-vietnami szabadsághar­cosok pénteken ismét tü­zérséggel támadták. A táma­dásnál tizennégy amerikai katonát megöltek és 21-et megsebesítettek. Az ameri­kaiak harcba keveredtek a felszabadító hadsereg egysé­geivel Binh Binh tartomány­ban is, ahol veszteségük öt halott és 24 sebesült volt. Az amerikai légierő Dél- Vietnamban a szabadsághar- sok feltételezett állásait és földalatti raktárait, Észak- Vietnamban Hanoitól észak­keletre epw repülőteret, vala­mint Haiphong közelében va­sútvonalakat és pályaudvaro­kat bombázott. Tűzharc a hongkongi—kínai határon A hongkongi kormány nyi­latkozatban közölte, hogy szombaton délelőtt mintegy 300 kínai lépte át a határt. A forradalmi dalokat éneklő, Maót éltető fiatalok megtá­madták Sha Tau Kok ha­tárfalu rendőrállomását. A falu közvetlenül a kínai— hongkongi határon terül el, 32 kilométerre északra Hong­kong városától. A határvonal a falu főutcáján húzódik vé­gig. Sha Tau Kok a zárt határövezetbe tartozik, aho­vá a helyi lakosokon kívül senki nem léphet. A 300 kí­nai kövekkel támadt a rend­őrállomásra, majd amikor a rendőrség riasztólövéseket adott le és könnyfakasztó bombákkal kísérelte meg szétoszlatni a tüntetőket, a kínai csoport néhány fegvve- ese tüzet nyitott. Három hongkongi rendőr életét vesz­ette. Később a támadók visz- szahúzódtak. A zárt határövezet terüle­tén mozgósították a helyi rendőrséget és készenlétbe he­lyezték az angol helyőrségi csapatokat. A hírügynökségi jelentések szerint a határöve­zet más pontjain is inciden­sekre került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents