Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-07 / 159. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A herényi alkotóházban LÁTOGATÓBAN SZEMENNYE1 FERENCNÉL Elkészült a Mednyánszky- kút, az alsó udvarban áll ba­rokkos vasdíszitménye. A hat­van évvel ezelőtt egy kovács- mester által megdolgozott re­mekmű Mednyánszky nevével úgy áll a barokk burjánzása fák, bokrok organizmusában, mint egy emlékmű, ahova csodálattal és az örökös tisz­teletével, gondjával tér meg az ember. Hűs vize szimboli­kusan örök forrást is jelent Szemennyei Ferenc számára. Belső találkozásuk lehet al­kati rokonítás, egymás külö­nös megértése, megérzése, vagy valami kifejezhetetlen sugalló erő, mindenesetre mélyből jövő. Mednyánszkyról így vall a hetvenhárom éves festő: — Nagyon szeretem csavar­gó fejeit, tájait, de sose ju­tott még eszembe, hogy úgy fessek, mint ö. Ferenczy Ká­rolyt is szeretem és még so­kan másokat. De a példaké­pem Mednyánszky. A hűs szobában kezdődött a beszélgetésünk. A régi idők­ről és Berényről. Tizenhétévé áll a napraforgócímeres nyári festöhajlék itt a sínek mel­letti dombon, terasza, annak színes bútorzata mára vonat­ból is látható. Hogy is került Szemennyei Ferenc Berénybe? Tizenkét évvel ezelőtt már- már úgy volt, hogy ha rövid időre is, csak nyárra, de si­kerül letelepíteni egy-két kép­zőművészt Balatonberénybe, épül számukra egy alkotóház, afféle nyári müvészielep. Szemennyei Ferenc tanítvá­nyai és művészkollégái társa­ságában már korábban is itt dolgozott a nyár beköszöntése után őszig, a község iskolája volt a szállásuk, kölcsön a berendezésük, s a maguk gaz­dái voltak. A megoldás egy saját otthon lett volna. 1955- ben elkészült a herényi alko­tóház terve, aztán valami egész más épült fel belőle. Ezt a mű­vésztelepet vezette volna Szemennyi Ferenc. Ugyaneb­ben az időben a képzőművé­szek országos szövetsége a festőnek egy villát építtetett a terv szerinti alkotóház szom szédságú ban. A beszélgetés közben feltáé- zett rossz ízű emléket egy fiatal lány érkezése szakítja meg és teszi lezárttá. A ven­dég egy tanítvány. A festő nagykanizsai szakkörének tag­ja. A festő télen ebben a Za­la megyei városkában él és dolgozik. Növendékei nyáron kijárnak hozzá a partra, nyitva áll mindenki előtt itt a kapu. *Ma este e nyárvégi szobá­ban itt belül volt a világ! lit nyílott ki a balatoni ég, itt csöngtek a parti fák.-» Kedves vendég jegyezte le e sorokat az emlékkönyvbe, Káldi János költő. Barátok, ismerősök és ismeretlenek keresik föl a művész hajlékát, magyarok és idegenek, egyszóval azok, akik a művészet emberségét áhítják. Szemennyei Ferenc ecsetvonásai áhítattal írják le a művészet emberségét. A kép csak jogcím neki arra, hogy valamit elmondjon. Vásznain optimista fényben fürödnek a tárgyak, dolgok. Többnyire figura nélküliek kompozíciói, de mint például a Kerti részlet is, ott érezteti az embert, a napraforgó aranyló tányéra. a beérett tengeri, tök, a kert imbolygó fényei, árnyai, virágok és bok­rok. az életet habzsolt és hab­zsoló természet, ott rejti ma­gában az ember munkáját, produktumát. Hisz valahol a munka és a művészet oly kö­zös. Szemennyei Ferenc nem te­remtett új iskolát, nem talált fel új irányzatot, de azon az úton jár, amely az emberisé­get csak előbbre viszi. Köz­**1 Lelketlenséf} vagy félrevezetés? Mednyánszky-kútnál. I: i>»,. érthetőséget, értelmes bőszé-1 zetni. Az emberiség áhított det kíván magától is és min- paradicsomába. denkitől, s kezet nyújtani, ve-1 Horányi Barna Talán mindkettő. De való­jában nehéz erre válaszolni, nehéz rá kifejezéseket talál­ni. Az emberek Iharosberény- ben, Berzencén, de még Csur­gón is csak úgy emlegetik: vasárnapi botrány. A méltat­lankodás, a felháborodás na­gyon is jogos. Mindhárom helyen, már hetekkel előbb hirdették a plakátok, hogy a budapesti Törekvés Művelődési Otthon táncegyüttese Kovács Apolló­nia és Madarász Katalin köz­reműködésével műsort ad. A iárás illetékes szakvezetői az ŐRI és a Népművelői Inté­zet munkatársával folytatott megbeszélés alapján kötöttek szerződést erre a vendégsze­replésre, azzal az indokkal, hogy a vendégek ezzel a mű­sorukkal külföldre készülnek, s azt elutazásuk előtt hazai közönségnek is bemutatják. (Ha a külföldi vendégszerep­lés is így sikerül, az bizony nem öregbi ti a magyar kul­túra hírnevét!) Nem kívánunk azzal fog­lalkozni, hogy a községekben mennyit fáradoztak azért, hogy az elég borsos árakkal hirdetett előadásokra minden jegy elkeljen. De tény az is, hogy rendkívül nagy volt az érdeklődés kivált a két éne­kesnő személye iránt. Jharos- berényben több mint három­százan gyűltek össze vasár­nap délután négykor a mű­velődési házban. Nem szapo­rítjuk a szót, a harminc fok feletti hőségben fél hatig vá­rakoztak. Akkor érkezett egy autóbusz — mint utólag ki­derült nem a Törekvés Együt­tessel. A hőségtől elcsigázott közönség becsapva érezte ma- í gát, különösen, mikor az együttes tőlük tudakolta, hogy az énekesnők megérkezte-e már. (!) Az előadásból ter­mészetesen nem lett semmi, és korántsem ' kellemesnek nevezhető élménnyel tértek haza a helviek és azok, akik a szomszédos megyéből, , a környező községekből utaztak ide, s a céltalan várakozás miatt még autóbuszukat is lekésték. Nem sokkal nagyobb siker koronázta a Berzencén este nyolcra hirdetett előadást sem. A botrány, a felháboro­dás csak tovább gyűrűzött, a különbség csupán annyi volt, hogy itt az ígért két és fél órás műsor helyett csak-csak ett egy-egy óra tízperces' elő­adás. De milyen előadás?! Kovács Apollóniát itt is hiába várták, a Törekvés Együttes helyett a Bartók Táncegyüt­tes lépett fel, s az időközben megérkezett, mindössze né­hány számot éneklő Mada­rász Katalint olyan zenekar kísérte, amelvnek szereplése röviden szólva siralmas volt. A csaknem botrányba fulladt előadás után — ha egyálta­lán előadásnak lehet ezt ne­vezni — jogosan bontakozott ki a vita, hogy megérdemlik-e a vendégek a kért három és fél ezer forintos fellépti dí­jat. Ilyen előzmények után ke­rült sor a hétfő esti csurgói előadásra. Viszonylag ez már tűrhető volt, ugyanis a hétfői telefonálgatások után megér­kezett a Törekvés igazgatója és négy szólótáncosa, vala­mint Jónás Málnás népi zene­kara. Kovács Apollónia ide sem jött. (Állítólag hétfőn az ttteni szerződés ellenére bu­dapesti fellépései voltak.) Hogy valójában mi történt — az egyelőre rejtély. A Tö­rekvés kultúrotthon igazgató­ja előtt sem világos, hogy végződhetett ilyen csúfosan ez a “-turné«. Egy azonban bizonyos: iskolapéldája ez an­nak, ahogyan szervezni, aho­gyan rendezni nem szabad! A vendégszereplés mérlege: olyan hétszáz becsapott, jo­gosan méltatlankodó ember. Vajon szabad ezt csinálni? Vagy némelyek azt hiszik, vidéken« mindent lehet?! Vörös Márta A KÁNIKULA— ORVOSI SZEMMEL Az utóbbi napok harminc fokon felüli hőségében sok ember panaszkodott a me­legre. Volt olyan, aki kedvet­lenséget, letörtséget érzett, más idegességet vagy fejfá­jást emlegetett. A megyei kór­ház ideg- és elmeosztályán fölkerestük dr. Antal Károlyt, hogy a kánikulának az ideg- rendszerre gyakorolt hatásá­ról érdeklődjünk. — Köztudott, hogy az idő­járás hatással van az idegek­re — mondotta —, minden ember másként reagál az időjárás változásaira, a front- betörésekre. A kánikula csök­kenti az idegrendszer teljesí­tőképességét, főként a vege­tatív idegrendszerre hat, fo­kozza az anyagcserét. Ilyen­kor az emberek ingerléke­nyebbek, türelmetlenebbek, érzékenyebbek, nehezebben viselik el a környezet külön­böző hatásait, mai kifejezés­sel élve »kis dolgokból is ügyet csinálnak«. A nagy melegben azt is tapasztaltuk, hogy minimális alkoholfo­gyasztás is hisztériás meg­nyilvánulásokhoz vezetett. Nyári szezonbetegségnek szá­mít a hőguta vagy napszúrás. Fejfájással, hányingerrel jár, a túlzott, »napimádat« kö­vetkezménye ... A baleseti osztályt viseli meg talán legjobban a nyári szezon, a kánikula. — Kedden például 146 be­tegünk volt — tájékoztatott bennünket dr. Németh Imre. —• Vége a tanításnak, emel­kedett a gyermekbalesetek száma is. Aztán itt van a gyü­mölcsérés. Szinte naponta le­esik valaki a fáról, s behoz­zák a kórházba. Sok a köz­lekedési baleset. Elsősorban az alkoholfogyasztás és a gyorshajtás az ok. Főként hét végén. Türelmetlenek az emberek, minél előbb sze­retnének kiérni a Balatonra, figyelmetlenek, s pillanatok alatt bekövetkezik a baleset. A Balaton a mi fő »ellátónk«. Tavaly súlyos égési sebekkel kerültek hozzánk nyaralók, volt közöttük halálos áldo­zat is. Az idén eddig még óvatosabbak voltak. Az üzemi balesetek nagy százaléka nyáron szintén a hét végére esik. Sietnek az emberek, gyorsan, minél előbb ki a gyárból, üzemből, hivatalból, aztán elég egy kis vigyázatlanság, s máris szerencsétlenül jártak. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni a , megakadályozását, mégis minden nyáron találkozunk külföldiek fejesugrásával a Balaton kis vizébe. Súlyos, csaknem mindig nyakcsigo- lyatöréses balesetet okoz. A nyári mezőgazdasági munkák során bekövetkezett balesetek száma viszont csökkent. Meg­szokták, megismerték a fa­lusiak a gépeket. Ami előadó­dik, az a figyelmetlenség, az ügyetlenség — sarlóval, ka­szával sebzik meg magukat — vagy a felelőtlenség követ­kezménye. Leesnek a megra­kott szekérről, vontatóról, mert nem tartják meg a ren­delkezéseket. Egy biztos, a hozzánk került balesetek többsége elővigyázatossággal, a józan ész használatával el­kerülhető lett volna... S. M. Eletet mentett Két úr szolgája Feléledt a tabi szövetkezet színjátszó csoportja (Tudósítónktól.) Több év óta nem hallatott ma­gáról a Tab és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet színjátszó csoportja. Hall­gatásukat egyre többen és jogo­san kifogásolták. Túri Lászlóné lelkes meggyőző és szervezőmunkájának köszön­hető, hogy a csoport az év első felében 16 taggal ismét feléledt és munkához látott. A pár hónapja tartó próbák után szombaton Ka- polyon, vasárnap pedig Zalán a Két ilr szolgája című báromfel­vonásos komédiát adták elő nagy közönségsikerrel. Ezzel a darabbal a következő hetekben szombatonként és va- sárnapokonkéiit főiket esik a kör­nyék 15—16 községét, utána pe­dig két esetben a járási székhely közönsége elé lépnek. Arról Is tárgyalnak, hogy ké­sőbb a megye több szövetkezeté­nek színjátszó csoportjával ren­deznek cserelőadásokat. Nemso­kára megkezdik a felkészülést a november 7-1 nagy évforduló méltó megünneplésére la. Szoniszédasz- nya hivatalos ügyben elment hazulról. Egyik kisfiát nála hagyta, a gond­jaira bízott négyéves So­ny ikát pedig bezárta a la­kásba. A kis­fiú felébredt, s más »szóra­kozás« híján a gyufával kez­dett játszani. Több helyen meggyújtotta a térítőt. Miklós Dezsőné lent az udvarban ruhákat tere­getett, amikor felfigyelt a gyereksírás­ra. Felnézett az emeleti ab­lakokra, s lát­ta, hogy szomszédasszonya ablakából füst szivárog. Fel- ■ohant, kifeszitette az előszoba kémlelőablakát, s a kilincsre állva bemászott a lakásba. Sanyiké addigra zokogva sza­ladt eléje. Értesítették a tűz­oltókat, s majdnem négyezer forintos kárral »megúszták« Frdeiék az esetet. Miklós Dezsőné törékeny, S2őke fiatalasszony. Mindössze pl m-srohox. A JVUJNTADIÁK A Dunántúli Naplóban uLvasiuh Évzáró ünnepség az esti tagozaton. Az igazga­tó búcsúztatja a végzősö­ket, egyszer csak mosoly­gósra igazítja az arcát: — Most pedig egy olyan hallgatónknak szeretném átnyújtani az iskola aján­dékát, aki a három év alatt minden előadáson, konzultáción, rendezvé­nyen jelen volt, nem hiányzott ^egyetlen alka­lommal sem. Kovács elv­társ, gyere, vedd át a könyvjutalmat! Semmi mozgás. — Kovács Mihály!!! — Esküvőn van — hangzik kajánul a máso­dik sorból. Azok oz oszlopok New Yo.rkban a Long Island bejáratánál a mű- út mindkét peremén ez az óriási plakát fogadja az érkezőket: »Jegyezzék meg: a távíróoszlopok csak önvédelemből lesz­nek kárt az önök autójá­ban!-» A rab büntetése — Látogatója van, el­itéit — mondja a börtön­őr —, a felesége jött megnézni. — Mondja csak, uram, ez is benne foglaltatik az ítéletben? Az más... Londonban a Sohőban megállítja az egyik férfi a másikat. — Bocsánat uram! Nem vesztette el a pénztárcá­ját? — Én? Dehogy veszítet­tem el! — Akkor rögtön ide vele, ha kedves az élete! Paragrafusbukfencek A kíváncsi olvasó igen sok tréfás dolgot találhat a törvénykönyvekben. Ez a néhány mulatságos pél­da is azt bizonyítja, hogy néha a jogászok fejében is bukfencet vet a parag­rafus: »Ha egy asszony közlekedé­si szerencsétlenség következ­tében elveszti oxfordi kiejté­sét és jasznyelven kezd be­szélni, joga van kártérítésre.« (Egy londoni törvényszék dön­tése.) »Aki meg akarja változtatni a légköri viszonyokat — esőt csinálni vagy megakadályoz­ni, hogy essen, jó esést elő­idézni vagy meggátolni — kö­teles előbb engedélyt kérni a Szövetségi Meteorológiai Inté­zettől. Ha ezt elmulasztja, Öt­évi börtönbüntetésre ítélhető.« (Az Egyesült Államok kormá­nyának rendelkezése.) »Az autóút melletti fürdő- medencéket úgy kell fölépíte­ni, hogy az útról ne látsza­nak. Ha mégis közel vannak az úthoz, kerítéssel vagy_ sö- vénnvel kell eltakarni őket, nehogy a bikinibe öltözött lányok látása súlyos autósze­rencsétlenséget okozzon.-« (Az angliai Po«npr városka taná­csának döntése.) »Senki sem tarthat ötvnn macskát a lakásában, mert ez­zel megszegi a szomszédi jog­ról szóló törvényt. A megen­gedett macskák száma öt.« (E^y texasi kerületi bíróság döntése.) I Somogyi Nép'ap Az M^ZMP Somogy meg3Tel Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: W18TH lAJOá. Szerkesztőség: Kaoo«rv*r. huszonkét esztendős. Lélekje­lenlétével és bátorságával megakadályozott egy tragé­diát június 1-én Kaposváron, a Damjanich utca 1. szám alatt. Tegnap délelőtt a me­gyei tűzoltó-parancsnokságon megköszönték tettét,' és ötszáz forintos pénzjutalomban ré­szesítették. «Strub!) Latinka Sándor u. 2. Telefon: II—.515. ll—Síi kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. o. 2. Telefon 11—51* Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. löfjzetési dl,t egy hónapba 12 Ft. Index: 250fi?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents