Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-07 / 159. szám

Péntek, 1967. július 7­3 SOMOGYI NÉPLAP A KISZ-KONGRESSZUS UTÁN Beszélgetés a tábla szélén Ülünk az árokparton, a szederfák hűvösében és be­szélgetünk. Tőlünk nem mesz- sze a mentatáblában civódó, nevetgélő lányok és fiúk né­pes csapata dolgozik. Kajlái­nak. — Jó gyerekek, lehet ve­lük dolgozni — mondja róluk beszélgető partnerem, Karádi Kati, aki 17 éves kora ellené­re igen nagyra nőtt — noha alacsony, törékeny kislány — társai szemében. Nemcsak azért, mert februárban őt. vá­lasztották az öreglaki Állami Gazdaság pusztakovácsi kerü­letében KJSZ-titkárrá, hanem azért is, mert Kati küldött volt a KISZ-kongresszuson, egyike azoknak, akik me­gyénk fiataljait képviselték a tanácskozáson. Csillogó szemmel emléke­zik: — Már a fogadtatás is nagyszerű volt... A IX. ke­rület fiataljai zeneszóval, vö­rös szegfűvel vártak, kö­szöntöttek bennünket. A ta­nácskozáson rengeteg hasznos dolgot tanultam a szervezeti életről, hogy miként tegyük vonzóvá az ifjúsági munkát, s mivel érjük el, hogy a falusi fiatalok a faluban is marad­janak ... Felemelő érzés volt hallgatni Kádár János elvtár­sat: szavaiból az csendült ki, hogy a párt, az ország veze­tői milyen fontosnak tartják a KISZ munkáját... A ren­geteg élményt még nem si­került megemészteni, hiszen csak vasárnap délután értem haza. A napokban öreglakba ősz- szehívjuk a fiatalokat, és ott tartok majd élménybeszámo­lót: mit láttam, hallottam a kongresszuson, és hogy ne­künk mit kell itt tenni, a határozatok végrehajtásáért. Egy bizonyos: nagyon sokat kell dolgozni, hogy kerüle­tünk KISZ-szervezete ered­ményes munkát végezhes­sen ... Hallgatom Kati értelmes, világos szavait, s közben arra gondolok: milyen kár, hogy ez a jó eszű kislány csak nyolc általánost végzett! Meg is kérdezem: Nincs szándéka továbbtanulni? — Akartam... Jelentkez­tem közgazdasági technikum­ba, föl is vettek. De aztán a bátyám bevonult katonának, apám egyedül keresett, dol­goznom kellett. Nagyon meg­szerettem az itteni munkát, s most mind a hárman: apám, bátyám és én is itt, a gazda­ságban dolgozunk... Közben odaér Farkas Mi­hály, a leánybrigád vezetője. Katiról és minden társáról is nagyon jó véleménye van: — Délelőtt levendulát arat­tak, aztán átjöttek a mentá­ba kapálni. Semmilyen mun­kából nem vonják ki magu­kat, készek arra is, hogy ha szükséges, szombaton dél­Háui/au utazunk ? Érdekes utasstatisztikát ké­szítettek a kaposvári vasút­állomáson. Eszerint naponta 10 300 ember érkezik Kapos­várra a vonatokon. Havi­jeggyel 3937 ember jön a megyeszékhelyre. Ezek ■ a munkások este elindulnak a városból. Ha jóval kisebb is a fordított forgalom, de ilyen is van. A statisztika szerint SOI kaposvári lakos­nak van a városon kívül munkahelye. Ebből az 501 emberből 244 hetven kilomé­ternél távolabbra utazik. Ezekben a számokban nin­csenek bent a bejáró diákok. Csak a hivatalokba, üzemek­be járó embereket számolták össze. Érdekes a következő megállapítás is: a legtöbb bejáró a gyékényesi vonal­ról érkezik Kaposvárra. An­nak ellenére, hogy Nagyatád­nak is meg Csurgónak is szí­vó hatása van, ezerhatszáz ember jön be naponta Ka­posvárra. Az alkalmanként utazók között viszonylag sok a piac­ra járó ember. Ök rendsze­rint csak fél napot töltenek a megyeszékhelyen, aztán in­dulnak haza. Nagy részük menettérti jeggyel utazik. Ezt bizonyítja a statisztika is, hiszen jóval kevesebb jegyet váltanak Kaposváron, mint amennyi az alkalmankénti bejárók száma. Nemcsak Kaposvárnak van vonzási köre, hanem néme­lyik községnek is. A vasuta­sok is értetlenül álltak az első pillanatban a következő adat előtt: Csoma-Szabaái- ból Taszárra negyven ember utazik naponta; Taszárrcl Csoma-Szabadiba pedig har­minc. A vasút ezt a fölmérést a népi ellenőrök kérésére vé­gezte, s része annak az or­szágos fölmérésnek, amelyik az utasforgalommal foglalko­zik. K. I. után vagy vasárnap is mun­kába álljanak. Nekik is kö­szönhető, hogy valamennyi növényünk gyommentes, szé­pen fejlődik, és nagyon jó termés ígérkezik... Figyeljük a messze kapáló fiatalokat. Ha valamelyik túl­ságosan lemarad, egyikük azonnal visszamegy és se • gít. — Ezt mi mindig így szok­tuk. Addig nem kezdünk új sort, nem ülünk le pihenni, amíg mindenki nem végez — jegyzi meg Kati látható büsz­keséggel. Tizenöt tagja van az állami gazd'aság pusztakovácsi kerü­let KISZ-szervezetének. Sze­retnek táncolni, gyakran ren­deznek bált, táncos összejö­vetelt. S amikor a múlt év­ben arról volt szó, hogy jó lenne egy magnó sok szalaggal, rajta meg jó tánczenével, szí­vesen vállalták, hogy kapál­nak érte. Dóra Gyuri, Balogh Kati, Szabó Magdi, Csernalo- vics Vince és a többiek zok-, szó nélkül segítettek a 13 hold menta munkaidő utáni meg- kapálásában. Az új kerületvezetővel, Vince Jánossal egy ideig nem sikerült a megfelelő kapcso­latot kialakítani, ha valami kellett, inkább Harka Lajos főkönyvelőhöz mentek. De ez már megváltozott, hozzá is éppen olyan bizalommal van­nak, mint elődjéhez. A beszélgetés végén Kati a terveikről beszél: — Minden télen, így most is tanulunk majd színdarabo­kat, műsoros esteket rende­zünk. Eddig elhanyagoltuk, nem törődtünk az oktatással, pedig ismereteink hiányossak. Tudjuk, hogy sokat kell ta­nulni, ezért a télen már a po­litikai oktatás sem marad el. És javítani akarjuk kapcso­latunkat a községi KISZ- szervezettel, mert az sem mű­ködik valami jól. Együttmű­ködve többet tehetnénk a község fiataljaiért... Elbúcsúzunk Katitól. Fel­kapja kapáját és szalad tár­sai után, akik már a tábla túlsó felén járnak. Hamaro­san ő is ott hajladozik kö­zöttük. Jó nézni ezt a szor­gos kis csapatot, amint a nagy meleggel ■ mit sem törődve dolgoznak. Szalai László 45 holdról 800 000 forint bevétel Ozlet a Balaton mellett Négy hízót már kimértek A zöldségtermesztést nem­csak munkaigényes, hanem jól is fizető agazatnak tartják Pusztaszemesen. Ta­valy sem csalódtak benne. Az előirányzott 450 000 fo­rint helyett 7C0 000 forint bevételt adott. Ezen még- inkább felbuzdulva az idei évre megnövelték a zöldségtermő területet, és a 45 hold terméséért legke­vesebb 800 000 forintot vár­nak. Vevőik köre az évek so­rán már kialakult. Jó kap­csolatban vannak velük, s a maguk részéről igyekez­nek is partnereik minden jogos igényét kielégíteni. Termelvényeiknek majdnem egyharmadát a Nagyatádi Konzervgyár viszi eL Szer­ződtek paradicsom, zöld­bab, paprika és uborka termesztésére. Ennél vala­mivel kisebb hányadot a MÉK útján értékesítenek. A nyári idényben zöldség­boltot üzemeltetnek Földvá­ron a balatoni ellátás köz-, vetlen segítése végett (Megemlítjük, hogy pecse­nyesütőjük is van itt s benne az idén már négy hí­zó húsát adták el ) Közvetlenül szállítanak zöldségfélét évi szerződés alapjan Balatonfüredre a szívkórházba és a SZOT- szanatóriumba. Az idén sa­látával és hónaoosretekkel kezdték az eladást Vonta­tójuk hetente kétszer át­megy kompnál a túlsó partra, s most új burgonyát, uborkát, tököt, főzőhagymát, kelkáposztát, fejeskáposz­tát, petrezselymet, sárga­répát küld a Búzakalász Tsz Balatonfüredre. Berendezkednek konyha­kerti termelvényeik egy részének őszi-téli tartósítá­sára. A téli idényben to­jást szintén adtak el Fü­redre. Törekszenek a bala­toni gyümölcsellátásba va­ló erőteljesebb bekapcsoló­dásra is. Az idén például ötvenmázsányi szamócát termeltek. Nemrégiben kör­tecsemetéket telepítettek, hogy ezzel a nyáron igen keresett gyümölccsel is bő­víthessék majd a választé­kot. ROSSZ A TRICIKLI — nincs üveges szóda Hiába akarnak a nemesvidiek ©gy-egy üveg szódavizet haza­vinni az élelmiszerboltból, a vendéglőből vagy az eszpresszóból. Nem kapnak. De nein kap a vendég szódát a bor mellé sem. ►»Súlyos« oka van ennek: hónapokkal ezelőtt elromlott a szö­vetkezet sziJkvízkészítőjenek triciklije, s bár többször kérte, nem javították meg. A szikvizes pedig nem hajlandó a hátán cipelni a nehéz üvegekkel teli ládákat. így a vendéglő csak akkor szol­gálhat tankszódával, ha alkalman ként megkér valakit a vezető és az szívességből elszállítja a szódát. Enyhén szólva elképesztő, hogy egy elromlott tricikli miatt ne lehessen egy község egyetlen élelmiszerüzletében, eszpresszójá­ban, vendéglőjében — főleg ezekben a meleg napokban — üveges szódát kapni! — Sz — Állandó jellegű csőrepedés MUNKÁBAN A GÉPSZERELŐK Teljes lendülettel folyik az őszi árpa aratása a Lengyel­tóti Gépjavító Állomás kör­zetében is. A fonyódi járás­ba kivonult az állomás 25 kombájnja, 8 rendrevágója, és dolgozik két cséplőgépük, no­ha ezek egyelőre gabonaké­vék cséplése helyett magot tisztítanak. A szállítókapaci­tást majd csak akkor köti le a gabonabetakarítás, amikor a kérdéseket elrendezték. A gépkezelők felét a tsz-ek ad­ják, az állomás dolgozói kö­zött nem volt nagy a válasz­ték. Mivel az állomást gép­javításra szervezték át, sok belső szerelőre van szükség, s kevesebb jutott az idén a kombájnokra. A műhelyko­csihoz beosztottakat és a bri­gádszerelőket is számítva most mintegy hatvan műhelydolgo­Nagy volt az öröme an­nak a huszonhét családnak, akik I960, október 1-én be­költözhettek Nagyatádon a Széchenyi tér 10. szám alatt épített modern, háromeme­letes bérházba. Azóta az örömbe szinte naponta üröm vegyül, mert állandó jellegű a csörepedés. Talán nincs is olyan lakás az épületben, ahol ne lett volna valami hiba a vízvezetékkel vagy a szennyvíz levezetésével. A la­kások egy részében nem le­het fürödni, mert a szenny­vízlefolyó csövek összeeresz- tése nem megfelelő, kifolyik belőle a víz, és átázik az alatta lévő lakás. Alig ta­lálható egyébként olyan für­dőszoba, ahol a beépített fürdőkád csempéjét ne kel­lett volna összetörni azért, hogy a csővezetékhez hozzá­férjenek a szerelők. A leg­szomorúbb talán az, hogy a kijavított hibák rövid idő múltán újra jelentkeznek. Miután a garanciális idő le­járt, a községi tanácsnak kell gondoskodni a hibák ki- javíttatásáról, de új lakásról lévén szó nincs rá felújítási költség. Mivel minden bizonnyal hibás konstrukcióval állunk szemben, a tanács döntőbi­zottság elé viszi az ügyet. De addig mi lesz a ház lakói­val? D. S. Szalagrendszerben javítják az elromlot Utos traktorokat. kenyérgabona is adja a sze­met. így most építőanyagot és egyebet szállítanak az ál­lomás szabad gépei. A felkészülés eredményes­ségéről, esetleges fogyatékossá­gairól némi ízelítőt adhat már az aratás eddigi tapasztalata. A lengyeltótiaknál nincs kü­lönösebb zökkenő, a vitás zót tartanak számon. Mivel foglalatoskodnak ezekben a lapokban a Lengyeltóti Gép­javító Állomás szerelői, mü- h elymunkásai ? A szakosítás során a me- yében ezt az állomást je­lölték ki az Utos traktorok javítására, s itt teszik rend­be a fonyódi járás tsz-einek A gazdálkodás javításáért M egyénkben a magyar - atádi Lenin Termelő- szövetkezet kezdemé­nyezett versenyt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteleté­re. A siófoki járás valameny- nyi közös gazdasága csakha­mar bejelentette csatlakozá­sát Ugyancsak bekapcsolód­tak ebbe a nemes vetélkedés­be a nagyatádi járás terme­lőszövetkezetei is. A barcsi meg a kaposvári járás évek óta páros versenyben áll egy­mással. A tabi járásban fő­ként a járási jellegű verseny­nek van hagyománya, s a gya­korlat ma is ennek tapaszta­latait hasznosítja. Folytathatnánk a sort egy­azon termelőszövetkezet bri­gádjainak, a brigádok tagjai­nak versenyével. Számba ve­hetnénk a jelenlegi helyzet­nek megfelelően legfejlettebb­nek tekinthető szocialista bri­gádmozgalom már megmutat­kozó kezdeti eredményeit. Oda jutunk el mindenképpen, hogy él a versenyző kedv a parasztemberekben is, és a szövetkezeti termelés fejlesz­tésének ez a hatékony politi- kai-erkölcsi-szellemi hajtóere­je gondos törődéssel, okos felhasználással meghozza anyagiakban is mérhető ered­ményét. Gyarapszanak vele a mezőgazdaság termelvényei, s jól jár mindezzel a közös­ség is, az egyén is. M ilyen versenycélokért küzdenek itt is, ott is? A közvélemény rend­szeresen tájékoztatást kap az évenkénti országos kiértékelés eredményeiről, ám ennek a rangsorolásnak a föltételeit már jóval kevesebben isme­rik. Átfogó értelemben a példamutató gazdálkodás a verseny fő követelménye. En­nek elérését a mezőgazdasági termelés jellegéből fakadó sok részfeladat megoldása teszi lehetővé. Ilyen például az okszerű talajerő-gazdálkodás folytatása. Fontos, hogy ele­gendő istállótrágyát, kellő mennyiségű műtrágyát hasz­náljon föl az adott szövetke­zet, s éljen a zöldtrágyázás le­hetőségeivel, szervezetten gaz­dálkodjon a háztájiban össze­gyűlt talajgazdagító anyaggal is. A talaj megfelelő táperejé­nek biztosítása nélkül nincs elfogadható termés — elegen­dő termény, termék híján pe­dig nincs miből pénzelni, nincs mivel gazdálkodni. Ezért tartja elsődlegesnek a versenymozgalom a mezőgaz­dasági termelésnek ezt az említett alapkérdését. Hozzájárul a gazdálkodás javulásához a növénytermesz­tés és állattenyésztés korsze­rű módszereinek széles körű alkalmazása, a tudomány, a technika vívmányainak beve­zetése. A házi törzskönyve­zés, a mesterséges borjúneve­lés, a korszerű takarmány- gazdálkodás külön is hang­súlyt kap a versenyföltételek között. Közgazdasági tételek következnek: a hozamok és ágazatonként a bevétel-ki­adás alakulása; az álló- és forgóeszköz-állomány egyévi növekedése; különféle alapok képzése. A közös és a ház­táji szerves egységének bizto­sítását szolgálja a verseny­nek az a követelménye, hogy a közös gazdaság állatállomá­nyának ellátása mellett a háztáji jószágról is megfele­lően gondoskodjanak, és ez­zel érjék el, hogy minél több tsz-család tartson továbbra is állatot, főként tehenet A szövetkezetben is min­den az emberért tör­ténik csakúgy, mint országunkban mindenütt Ezért kapott helyet a föltéte­lek között számos olyan té­nyező is, amelyek így vagy úgy közvetlenül érintik a tsz-parasztok életviszonyait. Nagyban függ az eredmény attól, hogy milyen a tagság soraiban az öregek és a fia­talok aránya; a szövetkezet emberközösségi jellegéből adó­dó kötelesség az öregekről va­ló szervezett gondoskodás. A jövedelem alakulása, az el­osztási módszerek alkalmazá­sának bevált tapasztalatai ugyancsak sokat nyomnak a latban. Alaposság a rend megte­remtésében és megtartásá­ban, a törvényes rendelkezé­sekhez és az alapszabály elő­írásaihoz való igazodás, az állam iránti kötelezettségek hiánytalan teljesítése, a kifo­gástalan számvitel és köny­velés biztosítása — mindezt és még sok mást olyan ver­senymutatónak tekinthetjük, amelyek együttvéve híven szolgálják a célt: elősegítik a termelés fejlesztését, a gaz­dálkodás színvonalának eme­lését, az emberek sorsának további javulását. Kntas József Feltöltik a poroltókat. meghibásodott MTZ trakto­rait. A műhelyekben teljes üzem van, szalagrendszerben dolgoznak a gépeken. S hogy a gazdaságok a javításra át­adott gépek miatt ne esse­nek vissza az időszerű mun­kák végzésében, öt Utos cse­retraktort kölcsön ad az ál­lomás a javítás idejére a tsz- eknek. Ugyancsak speciális felada­ta az állomásnak a kézi tűz­oltókészülékek ellenőrzése — és részben fel töltése —, javí­tása, karban tartása, vala­mint a megye összes tanácsi kezelésben levő tűzfecskendő- iének karbantartása. Szabály mondja ki, hogy a kombájn nem állhat munkába anélkül, hogy ne lenne fölszerelve ké­zi tűzoltókészülékkel. A gázoltó készülékeket Buda­pesten töltik, de az ilyen megbízást csak kéthónapos át­futási idővel vállalják. Áthi­daló megoldást talált az állo­más: új készülékeket vásá­roltak, ezeket kölcsönzik ki addig, amíg a feltöltött, hasz­nált gázoltók visszaérkeznek. Szorgos munka folyik a bontótelepen is. Itt a szere­lők szétszedik a kiselejtezett ás a megyéből beszállított gé­peket. A használható alkatré­szeket aztán értékesítik. A háttérben folyó munkák ezek, a fő figyelem most az aratáson van. Mégis fontos az, ami ezekben a napokban a gépjavító műhelyekben tör- lénik. A szerelők lelkiismere­tes munkája nélkül megsza­kadna az a folyamat, amely á sikeres gabonabetakarilás- hoz nélkülözhetetlen. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents