Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-05 / 157. szám

Szerda, 1967. július 5. 2 SOMOGYI NÉPLAP Moszkvában megkezdődtek a szovjet — francia tárgyalások Kedden Moszkvában a Kremlben megkezdődtek a szovjet—francia tárgyalások. Georges Pompidou és Alek- szej Koszigin, valamint a tár­gyalások más részvevői átfogó eszmecserét folytattak néhány időszerű nemzetközi problé­máról. Üjra megállapítást nyert, hogy a Szovjetunió és Franciaország között egyetér­tés van egy sor fpntos kér­désben. Pompidou és Koszigin ked­den délután több mint két órát töltött a tárgyalóaszal mellett. Francia körökből származó értesülések szerint a tárgyaló felek a vietnami problémával kapcsolatban né­zetazonosságot árultak el, a Közel-Keletről pedig egy ár­nyalattal különbözött véle­ményük. Idézett hírforrások szerint Pompidou kifejtette, hogy az európai politikai helyzet jobb, mint a világ többi ré­szén. A válsággócok között elsősorban a közel-keleti és a vietnami térséget említette meg. A tárgyalásokat követő francia nagykövetségi ebéden a kormányfőkön és Couve de Murville francia külügymi­niszteren kívül ott volt Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere is. A két kormányfő pohárköszöntSje Pompidou pohárköszöntőt mondott. Mint francia rész­ről elmondták, a miniszterel­nök kijelentette, hogy a vi­lághelyzettel kapcsolatos szovjet—francia párbeszéd »nyílt és gyümölcsöző« volt. »Álláspontjaink nem minden területen azonosak, de köny- nyen jutottunk nézetazonos­ságra a lényeges kérdések­ben« — mondotta Pompidou. Alekszej Koszigin válaszá­ban kijelentette: A Szovjet­unió és Franciaország között lényegében nincs alapvető nézetkülönbség két olyan problémában, mint a vietna­mi és a közel-keleti helyzet. Hozzáfűzte: Néhány más kér­désben kölcsönös megértés tapasztalható, ha nincs is meg a teljes egyetértés közöttünk. A szovjet kormányfő alá­húzta: A szovjet és a francia I vezetők találkozásai azt mu­tatják, hogy mind a két or­szág kölcsönösen és követke­zetesen igyekszik tovább ha­ladni a szovjet—francia kö­zeledés útján. Koszigin kijelentette: A szovjet emberek kívánják a szovjet—francia kapcsolatok erősödését. Végezetül annak a meggyőződésének adott kife­jezést, hogy a két ország je­lenleg arra kívánja összpon­tosítani minden erejét, hogy a szovjet és a francia em­berek kézzelfoghatóan és meggyőzően érezzék a szov­jet—francia együttműködés eredményeit. A sokrétű együttműködésbe természete­sen a politika is beletartozik, hiszen éppen ezen a téren dőlnek el a béke és bizton­ság kérdései. (MTI) Százezres nagygyűlés Pekingben Podgornij befejezte iraki látogatása^ Nyikolaj Podgornijnak az Iraki Köztársaságban tett lá­togatásáról az alábbi közle­ményt adták ki: Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Abdel P-ahman Mohammed Aref iraki köztársasági elnök meg­hívására 1967. július 3-án és 4-én hivatalos látogatást tett az Iraki Köztársaságban. Nyikolaj Podgornij és Ab­del Rahman Mohammed Aref a barátság és kölcsönös egyet­értés légkörében megbeszélé­seket folytatott. A közlemény felsorolja a megbeszéléseken részt vevő iraki és szovjet politikai. valamint katonai vezetőket. A találkozókon és megbe­széléseken megvitatták a kö­zel-keleti helyzetettel össze­függő kérdéseket tekintettel Izraelnek az arab országok elleni agressziójára, és meg­tárgyalták, milyen intézkedé­seket kell tenni az agresszió következményeinek felszámo­lására. Megvizsgálták a Szov­jetunió és Irak baráti kapcso­latai és együttműködése to­vábbfejlesztésének kérdéseit, és hasznos eszmecserét foly­tattak mindkét felet érdeklő fontos nemzetközi problémák­ról. Nyikolaj Podgornij szovjet államfő látogatása az Iraki Köztársaságban minőkét fél véleménye szerint elősegíti a két állam barátságának to­vábbfejlődését a Szovjetunió és Irak népeinek érdekében, az egyetemes béke és bizton- 'ág érdekében. Szíriában és Irakban tett ’atogatásárról kedden hazaér­kezett Moszkvába Nvíkolai °odrrornii. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. A vnukovói repülőtéren az államfőt Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők fogad­ták. (MTI) A Dzsebel hősei Legnagyobb nemzeti ünnepét üli ma Algéria népe. Pontosan fél évtizeddel ezelőtt, ezen a napon kiáltották ki Franciaország egykori legnagyobb és legértékesebb gyar­matának függetlenségét. Ez a diadal hosszú küzdelem eredménye volt: a Szahara homokján, a Dzsebel-hegység zord sziklái mögött hét esztendeig ontották vérüket a nemzeti önállóságért a nép legjobb fiai. Ebben a gazdag országban is súlyosnak bizonyult a kolomializmus öröksége. Szegénység, írástudatlanság, nép­betegségek, a kincsek kiaknázásának hiányzó eszközei ne­hezítik a még gyorsabb haladást a felemelkedés ország­útién. És persze egyes tőkés hatalmak aknamunkája, az áramvonalas-tett neokolonializmus »kifinomultabb« mód­szereinek széles skálája akadá'yozza a nemzetépítő mun­kát. Akadályozza — de meg nem akadályozhatja. Történelmi mércével mérve nagyon kis idő, öt év alatt Algéria minden nehézség ellenére nagy utat tett meg. A haladás erői megtették a kezdeti fontos leneseket a nagy strukturális átalakulás, a földreform, az államosítás, a de­mokratizálás felé. A nemzetközi küzd öté-on Algéria népe és kormánya antiimperialista politikát folytat. A közel-keleti krízis ide­jén csapatokat küldött a megtámadott EAR megsegítésére, és kiállt az arab egység gondolata mellett. Hazánk csodálattal és rokonszenvvel kísérte az algé­riai tömegek fegyveres harcát és ugyanilyen érzelmekkel kíséri most a békés építés gondokkal terhes, de győzel­mes csatáját. Nagv ünnepén szívből kívánunk további si­kereket a független Algériának. H. E. Husszein De Gaulle-nál Husszein jordániai király kedden a párizsi Elysée-pa- lotában egy és negyed órás tanácskozást folytatott De Gaulle francia elnökkel. A megbeszéléseket követően Husszein kijelentette, hogy tárgyalásaival igen elégedett. Husszein hétfőn Londonból érkezett Párizsba. Husszein szerdán Rómába érkezik. Bejelentették, hogy csütörtökön fogadja őt VI. Pál pápa. Izrael újabb incidenst jelentett Az izraeli főhadiszállás kedden azt állította, hogy hétfőn este szíriai csapatok tüzet nyitottak a Kuneitra várostól hat kilométernyire északra húzódó izraeli vo­nalakra, Izrael — mint is­meretes — a közel-keleti hadjáratban elfoglalta Ku- neitrát. A város Szíria te­rületén fekszik. Egy izraeli katonai szóvivő hétfőn este is incidenst je­lentett a Szíria területén lé- ívő tűzszüneti vonalról. Azt állította, hogy vasárnap szí­riai katonák Butmieh község közelében átlépték a vonalat, és tüzet nyitottak az izraeli csapatokra, majd tűzváltás után visszavonultál1:. Izrael szerint a történtek­ről értesítették az illetékes ENSZ-szerveket. Nofal, az Arab Liga he­lyettes főtitkára kedden új­ságírókkal közölte, hogy ha­tározatlan időre elhalasztották a július 3 5-re Alexandriába összehívott bojkottértekezle- tet. A konferencián az arab országok egyeztették volna állspontjaikat azokkal a boj­kottintézkedésekkel kapcso­latban, amelyeket a közel-ke­leti háborúban való állásfog­lalásuk miatt Angliával és az Egyesült Államokkal szem­ben kívánnak foganatosítani. Az AFP jelentése szerint Burmában kedden újabb tün­tetésekre került so<r. Moulein kikötővárosában és Fyimana városban főleg diákokból ál­ló tüntetők tiltakoztak a pe- Ikingi rádió Burma-ellenes adásai és a »burmai szuvere­nitás megsértése« miatt. Az Űj-Kína beszámolója szerint Pekingben hétfőn százezer ember részvételével nagygyűlésen »leleplezték a burmai kormány álszent, el­lenforradalmár« magatartá­sát. A gyűlésen vörösgárdis­ták, továbbá az irodalom és a művészet dolgozói vettek részt. Ugyancsak az Űj-Kína szá­mol be arról, hogy a burmai tüntetések során meghalt kí­nai szakértő, Liu Ji hamvait hazaszállító különrepülőgépet különleges fogadtatásban ré­szesítették. A repülőtéren megjelent többek között Csou En-laj miniszterelnök, Csen Ji külügyminiszter. (MTI) Partizánok napja Jugoszláviában Jugoszláviában állami ün- | ponti ünnepségen beszédben nép keretében emlékeztek meg a partizánok napjáról. A központi ünnepségek Tito elnök jelenlétében Tjentisten, a legendás hírű szutjeszkai ütközet színhelyén zajlottak le. Tito elnök koszorút he­lyezett el a tjentistei emlék­parkban, ahol az ütközetben hősi halált halt 3300 jugosz­láv partizán nyugszik. Tito elnök a tjentistei köz­McNamara szemleútja Dél-Vietnamban McNamara hadügyminisz­ter előreláthatólag a hét vé­gén utazik el korábban elha­lasztott dél-vietnami szemle- útjára. Útjának állandó halo­gatását megiigyelők összefüg­gésbe hozzák a legújabb dél-1 vietnami politikai fejlemé­nyekkel is: Washington előbb beha­tóan tájékozódni akar a Ky tábornokot ért politi­kai vereség összefüggé­seiről, Neokolonialista próbálkozások Csőmbe kiszabadítására Az algériai sajtószolgálat (APS) hétfőn közleményt adott ki a Csombe-üggyel kapcsolatban. A közlemény határozottan leszögezi, hogy »Algéria semmilyen külföldi hatalomtól nem hagyja ma­gát befolyásolni, sem pedig eltéríteni imperializmus-el­lenes irányvonalától«. A közlemény elítéli az im­perializmus és neokolonializ­mus nemzetközi ügynökeit, akik kampányt indítottak Csőmbe kiszabadítására, és megpróbálnak nyomást gya­korolni az algériai kormány­ra. »Algéria, elveihez híven, tudni fogja, hogyan döntsön Lumumba gyil­kosának, Afrika ellensé­gének sorsáról« — hangsúlyozza a közlemény. Csombét társaitól elkülönít­ve egy algíri villában őrzik. Tájékozott források szerint a hivatalos kiadatási kérel­met az algériai hatóságok még nem kapták meg. Az AFP algíri diplomáciai meg­figyelőkre hivatkozva arról ír. hogy ha Algéria nem adja is ki Csombét a Mobutu-kor- mánynak, valószínűnek látszik, hogy az Afrikai Egység Szervezet rendel­kezésére bocsátja. René Floriot, Párizs egyik legismertebb ügyvédje vállal­ta Moise Csőmbe volt kongói miniszterelhök ügyének kép­viseletét. A francia ügyvédet Csőmbe felesége és rokonai kérték fel a megbízatás vál­lalására. Párizsi források sze­rint Algériában a bűnügyi törvénykezés a francia tör­vényeken alapul, s ennek ér­telmében minden kiadatási kérelmet véleményezésre előbb a fellebbviteli bíróság egyik kamarája, az úgyneve­zett vádtanács elé terjeszte­nek. Általában a kormány fi­gyelembe veszi a vádtanács véleményét, bár ennek be­tartása nem kötelező. René Floriot hamarosan Algírba utazik. Csőmbe fele­sége a jelentések szerint nem kapta meg az algériai beuta­zási vízumot Algéria brüsz- szeli nagykövetségétől. I mielőtt elkötelezné magát egy újabb saigoni diktátorje­lölt mellett. McNamara a helyszínen fogja megvizsgálni azokat a sürgető kérdéseket, amelyeket Westmoreland tábornok a Johnson-kormányhoz intézett az amerikai katonai létszám emelésére. Jelenleg 445 000 amerikai katona van Viet­namban, és Washington ezt a létszámot az év végéig 470 000-re akarja emelni. Egyes források szerint Westmoreland azt szeret­né, hogy a katonai lét­számot 600 000-re emeljék. A gerillaharcosok által egy dél-vietnami teherautóoszlop ellen hétfőn intézett táma­dásról a dél-vietnami kor­mányszóvivője elmondotta, hogy a támadás súlyos vesz­teségeket okozott. 36 teherautót súlyosan megrongáltak, 17 ember meghalt és 16 megsebe­sült. Jacques Roux, a montpel- lier-i orvostudományi intézet orofesszora a Humanité ked­di számában leleplezi a ve­gyi háborút folytató amerikai hadigépezet vietnami bűntet­teit. Vietnam ellen a legkülön­bözőbb mérgező anyagokat használják. Az Egyesült Ál- 'amok a dél-vietnami lakos­ságot kísérleti alanyként, or­szágát pedig kísérleti terep­ként használja fel az ameri­kai vegyi trösztök legújabb gyártmányainak kipróbálása­ira. méltatta a jugoszláv népek fasizmus elleni harcának je­lentőségét, majd a nemzetkö­zi helyzet egyes kérdéseiről szólott. Hangsúlyozta, az az időszak, amiben élünk, rend­kívül nehéz. A nemzetközi színtéren sötét felhők jelent­keznek, amelyek aggodalom­mal töltik el a világ közvé­leményét. Meggyőződésem — mondotta —, hogy éppen azok, akik átestek a háború tüzén, tanúsítják a legna­gyobb eltökéltséget, és az új generációval együtt egysége­sen védelmezik a szocialista hazát, amiért óriási áldozato­kat hoztak és vérüket adták. Az elnök felszólította Ju­goszlávia népeit, őrizzék meg a második világháború vér- zivatarában megedződött test­vériséget, egységet. (MTI) As Ahrant as egyiptomi hadsereg elleni kampányról Az egyiptomi hadsereg el- názni a nép és a hadsereg len az utóbbi időben kam­pány folyt mind a külföldi sajtóban, mind az EAK la­kossága körében. E kampány szervezői * azt bizonygatták, hogy a Sínai-félszigeten el­szenvedett vereség a hadse­reg tehetetlenségét, egyes tisztjeinek harcképtelenségét tükrözte. Erre a kampányra ad választ az Ahram keddi vezércikke, amely »A nép és a hadsereg« címmel felszólít a nép és fegvveres erői közti bizalom megóvására. Rámutat arra, hogy az EAK hadserege ellen irányuló lé­lektani hadjárat éppoly he­ves és pusztító hatású lehet, mint az izraeli gyarmatosítók fegyveres agressziója. Az im­perializmus mindig is terve­ket szőtt az egyiptomi had­sereg ellen. A lap három pontban foglalja össze e ter­vek lényegét: 1. meggvengí- teni és megtörni az egvioto- mi hadsereg erejét: 2. aláak­közötti bizalmat; 3. nyomást gyakorolni a hadseregre, hogy elveszítse bizalmát sa­ját harci erejében. Ezek a tervek állandó éber­séget követelnek meg Egyip­tomtól és külföldi barátaitól is — folytatja a lap, majd rámutat két alapvető igaz­ságra: Az első az, hogy ka­tonáink rendkívül nehéz har­cot vívtak az ellenséggel, és hogy hősiesen helytálltak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a hősi halottak nagv száma. Ez a szám az első becslések szerint ötezer. A másik igazság az, hogy az agressziót nem lehet csak megbélyegzésével lemrőzm. Lehet, hogy kénytelenek le­szünk visszatérni a csatame­zőre; s a csatát csak akkor tudjuk a kívánt eredménnyel megvívni, ha tökéletes egyet­értés uralkodik a nép és a hadsereg között A magyar képviselő felszólalása az afroázsiai értekezleten Az afroázisiai értekezlet hétfői ülésén felszólalt Har­mati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság tagja, az Országos Béketanács alelnöke. Nagy tetszéssel fogadott fel­szólalásában kijelentette: »A Magyar Szocialista Munkás­párt, a magyar kormány, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság és minden magyar társa­dalmi szervezet népünk aka­ratát kifejezve határozottan elítélte az imperialisták által bátorított és támogatott izraeli agressziót, s követeli az ag- resszor megbélyegzését, csa­patainak azonnali visszavoná­sát a megszállt területekről, sürgeti az agresszorok által okozott károk megtérítését.« Rámutatott, hogy a magyar nép továbbra is segítséget nyújt az agresszió áldozatai­nak, a palesztinai menekül­teknek, s biztosította az arab népeket a magyar nép rokon- szenvéről, baráti támogatásá­ról. A rendkivüli értekezlet zá­róbeszédét Khaled Mohieddin, az EAK béketanácsának fő­titkára mondotta. Felhívta Afrika és Ázsia népeit, az Igazságos békét kívánó nem- Setközi közvéleményt, ne en­gedjék meg az agresszió ki­fizetődósét. Ha megengedik az agresszor érvényesülését a Közép-Keleten, újabb ag­resszorok támadnak másutt is! FRESKÓ, rövid ujjú kiving 50,50 Ft SALVATOR, tarkán szőtt alapanyagból készült kiving 96,— Ft BELLEWUE, apacsgalléros, ’•ovid ujjú, 'hér kiving 115,— Ft LALA,- apacsgalléros, 3 zsebes, rövid ujjú kiving 89,— Ft PÉTER, sötét színű, hosszú ujjú apacsgalléros kiving 97,— Ft (5640) ______ ______ ______

Next

/
Thumbnails
Contents