Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-26 / 175. szám

/ SOMOGYI NßPtAP 2 Szerda, 1967. július 28. • • Ötezer ejtőernyőst vetettek lie Detroitban Változatlan hevességgel folynak az utcai harcok — Más városokra is átterjedtek a faji lázongások »■Aki csak mozog, arra I Johnson tízperces rádióbeszé­lőjj« — ezt az utasítást kapták a Detroitba bevo­nult szövetségi ejtőernyős alakulatok. A legfrisebb je­lentések szerint Detroitban fellángoltak a harcok, sza­bályos ütközetek dúlnak az utcákon. Páncélautók ro­hangálnak fel-alá és gép- puskáznak, a város több pontján pedig »állóharc« tombol. det mondott, ebben felszólí­totta a város lakosságát; tér­ien vissza otthonába. Közöl­te, azért küldött katonákat Detroitba,, mert »kétségbe vomhatatlan bizonyíték« van rá, hogy Romney michigani kormányzó és a helyi hatósá­gok nem tudják letörni a zen­dülést. Johnson szigorú bün­tetéssel fenyegette meg azo­Szemben a szuronyokkal,.. A kétmillió lakosú város­ban a harcok a hétfő esti órákban erősödött fel, és különös hevességgel folyta­tódnak a város keleti negye­dében. Mivel a helyi ható­ságok nem tudtak megbirkóz­ni a megbolydult néger tö­megekkel, Johnson elnök uta­sítására 5000 főnyi ejtőernyős rohamalakulat érkezett Det­roitba, és csatlakozott az ott már harcban álló 13 000 rend­őrhöz és milicístához. Az elnök nyilatkozatot tett köz­zé és ebben utasította a hadügymi­nisztériumot, hogy min­den szükséges intézkedést tegyen meg a rend hely­reállítására. kát, akik folytatják az erő­szakos cselekményeket. Cyrus Wance amerikai had­ügyi államtitkár Detroitban sajtóértekezletein állapította meg, hogy az utóbbi órák­ban folytatódtak és megerő­södtek az összetűzések, ezért a kormányzó és a detroiti pol­gármester kérésére Thock- morton tábornok parancsot kapott, csapataival támogassa a helyi milíciát és rendőrsé­get a rend helyreállításában, és vegye át az egész michi­gani milícia irányítását. Kedden reggel Romney kor­mányzó a polgármester kísé­retében páncélautón járta be a várost A polgármester megállapí­tása szerint Detroit hasonló az 1945- ös Berlinhez, vagy pedig a gettólázadás után le­rombolt Varsóhoz. Az üzletek, bankok, isko­lák bezártak, a gyárbakban akadozva folyik a munka, az éjszakai műszakot leállították. Detroitira hatalmas füstfelhő borult, ötszáznál több ház égett le. Több helyen két— három emeletes .épületek dől­tek romba. A károk megközelítik a 209 millió dollárt. A zűrzavart kétes elemek fosztogatásra használják fel. A fosztogatók között igen nagy számban vannak fehé­rek. Mint a Reuter rámptat, a detroiti helyzet sajátossága, hogy nincsen külön néger ne­gyed, hanem a négerek a vá­ros nagy részén együtt élnek a fehérekkel. Soha nem lehet tudni, hogy Detroit melyik pontján lobbannak fel újabb harcok. Három helyen a négerek ostrom alá vették a rendőr­őrsöt és tűzharcot vívtak az épületükbe visszaszorított rendőrökkel. Az egyik rend)- őrkapitámyság épületét fel­gyújtották. Kedd délutáni jelentések szerint Detroitban a harcok változatlanul tartanak. Az utcákon több helyen barikádokat emeltek, a városba vezényelt ejtőer­nyősöknek helyenként házról házra kell harcot vívniuk. A katonaságnak és a rend őrségnek harckocsik és pán­célautók bevetésével sikerült csak megtörniük az ostromzá­rat egy rendőrőrs körül. Magyar idő szerint reggel 9 ónára a halottak száma elérte a huszonhármat, a sebe­sülteké pedig 1500 fölé emelkedett. A letartózta­tottak száma 2100. A zavargások nemcsak Det­roit városára korlátozódnak, Iranern más városokra is át­terjedtek. Detroittól 40 kilo­méternyire északra Pontiac- ban szintén lövöldözés kez­dődött 'és 12 épület lángokban áll. A marylandi Cambridge- ben egy négergyűlésen rálőt­tek Rapp Brown polgárjogi vezetőre és megsebesítették a lején. A New York állambe­li Rochesterben szintén ösz- -szecsapások voltak a négerek és a rendőrök között, egy né­gert agyonlőttek. New Yorkban Harlem Puer­to Ricó*i negyedében robban­tak ki incidensek. Kétezer Puerto Ricó-i vonult fel az utcákon és a polgármesteri hivatalhoz akart menni, hogy petíciót adjon át. A rendőrök feltartóztatták őket, lövöldö­zés kezdődött és két négert meggyilkoltak. A tüntetők üvegekkel és kövekkel dobál­ták meg a rendőröket, és felgyújtottak egy benzinku­tat Az országszerte kitört za­vargások alkalmat adtak a köztársasági pártnak arra, hogy hevesen támadják a de­mokrata kormányzatot. Több köztársasági párti képviselő és szenátor rendkívüli kongresz- '■zusi vizsgálatot sürgetett, és volt közöttük olyan is, aki a zavargásokat a »szilárd veze­tés hiányával« magyarázta. (MTI) KUBA, 1953. JÚLIUS 26. Filmekről, regényekből, színes riportokból ismerjük a latin-amerikai karneválok da Iban, táncban, vigalomban gazdag, látványos forgatagát. Tizennégy esztendővel ez­előtt, 1953. július 26-án karnevál volt egy latin-ameri­kai országban: Kubában. Santa Ana napja volt, és San­tiago de Cuba utcáin felcsendültek a karnevál tüzes rit­musú spanyol és néger dallamai. S abban a karneváli for­gatagban egy csoport fiatal kubai, diákok, munkások — és vezetőjük, az akkor 26 éves ügyvéd, Fidel Castro — hallatlanul bátor tettet hajtottak végre. Megoslromclták a korrupt, kegyetlen, népelnyomó Batista-rendszer egyik laktanyáját, a Moncadát. Akkor még nem sikerült — nem sikerülhetett — a maroknyi bátor férfi akciója, mégis fölfigyelt rájuk a világ. Azt a célt elérték, amit akkor tűztek maguk elé. Megmutatták Kuba népének, hogy van lehetőség az elnyo­mó terrorrendszer elleni fegyveres harcra, van esély Ba­tista uralmának megdöntésé re. Július 26-a maroknyi csapata azóta, tudjuk, milliós hadsereggé növekedett. Kuba győzedelmesen megvívta for­radalmát, példát mutatva az amerikai kontinens első iga­zán szabad földjévé vált, ahol a nép önmaga intézi sor­sát. A forradalmi mozgalom kezdetéről, július 26-áról azóta is beszél és emlékezik Kuba, beszél és emlékezik a világ. A felszabadult, szocializmust építő Kuba az egész szocialista tábor, a haladó emberiség barátságát és ro- konszenvét élvezi. (b. t.) A khartúmi értekezlet nap rendi javaslata Az arab külügyminiszterek augusztus elejére tervezett hartúmi értekezletén annak a szudáni javaslatnak alapján folytatják majd a vitát, amit a külügyminiszterek Kuwait- ban és New Yorkban fqlyt tanácskozása elé terjesztettek. A javaslat két fő kérdést tar­talmaz: az izraeli imperialis­ta agresszió következményei­nek felszámolását és a követ­kező időszakban várható im­perialista nyomással szemben az egységes arab álláspont ki­alakítását. E két fő kérdést a szudáni indítvány szerint a következő 10 pontban kell megvitatni: 1 Az arab országok katonai parancsnokságának egyesíté­se; az arab letétek kivonása az agressziót támogató orszá­gok bankjából és befektetésük arab országokban; 2. 9 az arab országok álláspont* **• jának meghatározása minden más országgal kapcsolatban, aszerint, hogyan viszonyultak az agresszióhoz; /§ az olajszállítás megszünteté- se azokban az országokba, amelyek támogatták az agresszort; 5 szankciók amerikai és angol • szervezetek ellen; a külföldi katonai támasz- "• pontok felszámolása az arab országok területén; *7 arab pénzalap létesítése a # • katonai erőfeszítések támo­gatására; O az arab államközi kapcsola- tok normalizálása; Q az arab országok gazdasági tevékenységének összehango­lása; az arab szolidaritás chartá- J.V« jának megvalósítása. A kairói lapok szeriint ezt a tíz pontot tekintik a napiren­di javaslatnak. Ezenkívül megvitatják az arab államfők csúcsértekezletére vonatkozó javaslatot is. (MTI) Bizalmat kapott a Wilson-kormány Hétfőn este az angol alsó­ház 93 szótöbbséggel — az utóbbi időben régóta nem ta­pasztalt szavazataránnyal — bizalmat szavazott a Wislon- kormánynak. 333 szavazattal 240 ellenében elutasította a konzervatív ellenzék bizal­matlansági indítványát, amely a kormány gazdasági politi­káját bírálta. (MTI) MEIÖMAC] riüYELEM! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Még most is megrendelhetik hivatalos áron termaiési alközpontjainál. Hírek a Közel-Keletről Az egyiptomi kormány keddre virradó éjszaka Nasz- szer elnök vezetésével öt és fél órás tanácskozást tartott. A kormányülésen az 1967— 68. évi költségvetést vitatták meg. Ma este a kormány újabb ülést tart. A költségvetésen kívül a miniszterek megvitattak szá­mos kül- és belpolitikai kér­dést. Az A1 Ahram rámutat, hogy az új költségvetési in­tézkedések célja a gazdasági élet egyensúlyának megte­remtése és a fokozott katonai kiadások biztosítása. Az UPI arról tájékoztat, hogy Odd Bull tábornok hét­főn este a kairói megbeszélé- lések befejeztével, Jeruzsá­lembe ment. Mint az A1 Ahram megjegyzi, Odd Bull kairói tárgyalásain teljes megállapodást ért el a tűzszü- neti vonalon elhelyezendő ENSZ-megfigyelők szerepéről. A megállapodás rögzíti a megfigyelők feladatait a tűz- szüneti vonal egyiptomi szek­torában. Abba Eban izraeli külügy­miniszter hétfő este az ENSZ közgyűlésének ülésszakáról visszatért hazájába. A kül­ügyminiszter elégedetten nyugtázta az ülésszak ered­ményét, mert az — mgállapí- tása szerint — »siker« volt Izrael számára, i Nyilatkozott Ben Gurion volt miniszterelnök is. Nasz- szer elnök vasárnapi beszédé­vel foglalkozott és ebből azt szűrte le, hogy az yiAIC nem tekinti befejezettnek a közel- keleti háborút. Sukarno csak engedéllyel utazhat Djakartába letartóztatott üszitek részt vet­lek-e a Sukarno hatalmának visszaállítására szőtt összees­küvésben, amelyet a múlt héten lepleztek le. (MTI) Amir Mahmud tábornok, a djakartai katonai körzet pa­rancsnoka bejelentette, hogy Sukarno, Indonézia hatalmá­tól megfosztott elnöke csak a hatóságok engedélyével utaz­hat Djakartába a fővárostól 65 kilométerre fekvő bogon! palotából. Ugyanakkor közöl­te, hogy engedély nélkül sen­ki sem keresheti fel Sukar- nót. Kemal Idrisz tábornak, a stratégiai tartalék parancsno­ka kedden bejelentette, hogy letartóztattak húsz tisztet. A letartóztatás kapcsolatban van klsztán„ak. A bonni külügyminisz­azzal a tiszítogatassal, amit a i tórium egy szóvivője kijelentette, Bonni cáfolat A bonni kormány cáfolja, hogy az Iránnak tavaly eladott repülő­gépeket átszállították volna Pa­kisztánnak. Egy amerikai hírügynökség Wa­shingtonból jelentette, hogy a bonni kormány a Bundeswehr készletéből 30 Sabre típusú lég- lökéses vadászgépet szállított vol­na Iránnak, tudva azt, hogy a repülőgépeket később átadják Pa hadseregben Suharto tábornok utasítására hajtanak végire. A tábornok nem közölte, hogy a hogy a repülőgépeket azzal kötéssel adták el Iránnak az nem adhatja országnak* ki­fogy őket tovább más De Gaulle Montrealba érkezett De Gaulle tábornok Que- bccből hétfőn este 19.30 óra­kor iriegérkezett Montrealba, ahol a városházán Jean Drapeau, Montreal polgár­mestere fogadta. A francia elnök a városháza erkélyén rövid beszédet mondott az őt lelkesen 'ünneplő tömeg előtt, amelynek soraiban a részvevők a nemzeti függet­lenségi tömörülés jelszavait lobogtatták. Beszédében De Gaulle Franciaország nevében üdvö­zölte »Francia Montreal vá­rosát«, s biztosította hallgató­ságát arról, hogy Franciaor­szág nagy bizalommal és szeretettel viseltetik a kana­dai franciák iránt. Megálla- oítetta, a franciák kötelessé­güknek tartják, hogy hozzá- iáruljanak Francia Kanada előrehaladásához. Az elnök azt mondta, hogy montreali fogadtatása és az utazása so­rán tapasztalt ünneplés az 1945. évi felszabadulás fran­ciaországi légkörére emlékez­tette. De Gaulle így fejezte be beszédét: »Éljen a szabad Quebec!« Pearson kanadai minisz­terelnöknek »nagy aggo­dalmat« okozott De Gaulle montreali beszéde. Mint a miniszterelnökségi hi­vatal egy szóvivője elmond­ta, Pearson, aki De Gaulle beszédét a televizió közvetí­tésében hallgatta, később kérte a beszéd leírt példá­nyát. A szóvivő hozzátette, hogy a miniszterelnököt töb­ben felhívták telefonon, és nyugtalanságukat fejezték ki a francia elnök beszéde miatt. Az elnök beszédének visszhangja A québeci kommunisták támogatják a tartomány la­kosságának önkormányzati követelését — állapítja meg De Gaulle tábornok útja kapcsán a Humanité, amely részleteket közöl Luden Jac- guesnek, a Kanadai Kommu­nista Párt egyik vezetőjének nyilatkozatából. A Kanadai Kommunista Párt régóta szükségesnek tártja egy új alkotmány kidolgozását, amely elismeri, két nemzet él Kanadában, és magában foglalja mindkét nép jogát az önkormányzatra, egészen a különválásig. ne kérdezni — írja a lap —, milyen -szükségletet elégít ki a francia nacionalizmusnak ilyen ádáz felszítása? A New York Times egy keddi vezércikkében, amely­nek a következő címet adta: »Zavarkeltő Kanadában«, De Gaulle québeci és montreali látogatásával foglalkozik. John Dicfenbaker konzerva­tív ellenzéki vezér a kanadai hírügynökségnek adott inter­júban úgy nyilatkozott, hogy De Gaulle elnök kijelentései »megbocsáthatatlan beavatko­zást jelentenek Kanada bel- ügyeibe«. A kanadai miniszterelnöki hivatalt a tiltakozó táviratok özönével árasztják el, olyan kérelmek is érkeztek, hogy a francia elnök kanadai látoga­tásának hátralevő részét mondják le. A francia külügyminiszté­rium hivatalos személyiségeit szintén meghökkentette a De Gaulle-nyilatkozat. Hivatalos körökben mindenesetre cáfol­ták azokat a híreket, hogy az elnök ottawai látogatását megrövidítik. (MTI) A Combat Quebecben beszéde miatt madja De Gaulle nokot. vezércikke elmondott élesen tá- tábor­Milyeft jogon avatkozik be De Gaulle tábornok ilyen biz­tonsággal és megvetéssel egy állam belügyeibe? Milyen jo­gon teszi meg magát döntő­bíróvá és izgatóvá Quebec sorsában? Azt is meg lehet­Csombe és a kongói kapcsolatok izraeli A Mobutu-rezsim és Izrael kapcsolata akadályozza Csőm­be kiadatását Kongónak — ez tűnik ki a Révolution Af- ricaine című algériai folyó­irat legfrissebb száméból. Mint ismeretes, Algéria hadi­állapotban levőnek tekinti magát Izraellel, viszont Mo­butu kormányának izraeli ka­tonai tanácsadók nyújtanak segítséget. »Mi készek vagyunk kiadni Csombét Mobutunak — írja a Révolution Africaine —, azonban nem adjuk ki olyan valakinek, aki támogatja Iz­raelt, és akinek országa híd­fő Izrael afrikai behatolásá­hoz. Kongó FN c7 küldötte a Jeruzsálemmel kapcsolatos határozatnál nem szavazott együtt az arab országokkal — igaz ugyan, hogy Mobutu, a kongói államfő ezért rosz- szallását fejezte ki«. A Révolution Africaine föl- tejzi a kérdést: vajon eiőfor- dulhat-e, hogy Csőmbe húz hasznot Kinshasa Izrael iránti rokonszenvéből? Az UPI jelentése szerint algíri tájékozott források ki­zárják azt a lehetőséget, hogy Csombét idegen zsoldosok megszöktessék. A Bumedien- kormány minden elővigyáza­tossági intézkedést meg fog tenni, hogy élve adja át a kongói kormánynak Csombét, ba a kiadatásra sor kerül. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents