Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-25 / 174. szám
Kedd, 1961. július 25. s SOMOGYI NÉPLAP ígéretek nyomában Napirenden MIÉRT LASSÚ AZ ÁTVÉTEL A CSOKONYAVISONTA1 TERMÉNY RAKTÁRNÁL? a tanácsi beruházások helyzete Egy tetőtől talpig poros embertől érdeklődtem, hol találhatom meg a Gabonafelvásár- lé és Feldolgozó Vállalat cso- konyavisomtaii átvevőhelyének felelős vezetőjét. A svájci- sapkás férfi így válaszolt: — Miskó Ferenc vagyok, az itteni raktáros. Reggel hattól este nyolcig, kilencig veszem át a gabonát. Három asszony segít. Gépesítve van ez a magtár, nagy kapacitású garatot szereltek hozzá az épület falához kívülről, felvonó szerkezet működik, helyben tisztítjuk a szemet. . . Nem vált be az újítás Igen, gondoltam, erről a ga- bonabetakarilás küszöbén így tájékoztattak a vállalat vezetői is a központban: gépesítés, korszerűsítés könnyíti az idei átvételt több helyütt. De hadd idézzek ezekből az újságokban is megjelent nyilatkozatokból. »Az átvétel meggyorsítására a megyében levő vállalati raktárak zömét gyors átvételre alkalmas garatokkal szerelték föl, így többször fordulhatnak a gazdaságok járművei ... A legtöbb gabonát í cséplőgéptől egyenesen a raktárhoz vihetik, ott költségűkre megrostálják, de még vy is megéri... Az anyag- mozgatást meggyorsították, csak ott nincs felvonó vagy felfúvó, ahol a raktárt nem villamosították. A gépesítés állandó folyamat, a vállalat a lehetséges legnagyobb összeget fordítja erre .. .■* Ezeket a kijelentéseket idéztem emlékezetembe, amikor az előzetes ígéreteket és a csokonyavisontai tapasztalatokat összehasonlítottam. (Meg kell jegyezni, hogy az összevetés csupán egy gabonaátvevő hely gyakorlatát ragadja ki, éppen ezért nein volna helyénvaló az általánosítás.) Amit azonban Csoko- nyavisontán láttunk, hallottunk, az arra int, hogy megírjuk: ez a módszer egyáltalán nem erősíti a két partner, a termelő és a termeltető jó kapcsolatát, nem illeszkedik bele a gazdasági mechanizmus reformjának programjába. Valóban korszerűsítették a magtárt. Csakhogy ebben nincs köszönet, ugyanis inkább hátra-, mint előremozdítja az átvételt. Nem vált be az újítás... Mindenki bosszankodik Az épület falához szerelt garat nagyon praktikusnak tetszik, a vontatónak vagy teherautónak csak mellé kell állnia, s már folyhat is a szem. Néhány perc rpúlva indulhatna is vissza a jármű, ha . .. Ám nézzük a műveletet. A garat dugig van gabonával, s nem látszik, hogy fogyna belőle. Közben az asszonyok kiabálnak bentről, a raktárost hívják: — Megállt a rosta... A raktáros lohol, nincs megállása. Olyan az arca, a ruhája, mint egy kéményseprőé. Békepusztáról érkezett a Lábodi Állami Gazdaság gabonaszállítmánya. Húsz perc az út, tizenöt a rakodás. Délelőtt negyed tizenegytől este háromnegyed nyolcig mégis mindössze kettőt fordulhattak! A délutáni vontató negyed négykor érkezett, s most már nyolc felé jár az idő, GYAKOR LAValahol Magyarországom gyakorlatoznak a magyar néphadsereg egységei. Tizennyolc éves korban bevonult légvédelmi tüzérek bemutató gyakorlata. Fegyvereik kiváló Ismerőivé és kezelőivé váltak bevonulásuk óta. Rádiólokációs rendszerek és műszerek biztosítják a tájékozódást a földön és a levegőben. (MTI-foto Friedmann Ferenc felv.) arm kor vegre megüresedik a pótkocsi. Friedrich György, a gazdaság átadó raktárosa mondja: — A kombájnok tartályai záporán ürülnek, s már ott tartunk, hogy nem tudjuk hova rakni a szemet, mert itt ilyen lassú az átvétel. Legalább két rostát szereltek volna föl, hogy győzné, de gy nem tudom, mi lesz. Méltán bosszankodnak a gazdaság rakodói: Csonka István. Varga György és Varga Ernő meg József István vontatóvezető: — Mi huszonöt fillért kanunk kilométerenként, és ugyanennyit minden mázsa el- 'Zállitott termény után. Ha ilyen lassan veszik át tőlünk a gabonát, nem tudunk keresni, a mai napon pl. alig léptük túl a harminc forintot. Idegesek, türelmetlenek és iogosam panaszkodnak. Július 3-án érkezett az eisó rakomány ebbe a raktárba, s a múlt hét végén még csak tizenötödikénél tartottak. (Több mint 120 vagon a terv.) Nem vesznek át minden szállítmányt, a 16 százaléknál magasabb nedvességtartalmú gabonát Barcsra küldik innen, a szárítóba... Lesz-e jutalom? Elhúzódik a tervezőiroda székházának építése A gépesített gabonaátvétel Gsokonyavisontán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig az elképzelés alapjában helyes volt. Az alkalmazható munkaerőt is úgy engedélyezte a vállalat, hogy itt a gépek végzik a főműnkét, a kézi erő csak segít. A három asszony — Bürge Fe- rencné, Szerecz Vendelné és Steinmacher Istvánná — valóban nem végez nehéz munkát, csak éppen sok a dolguk. S a raktáros se győzte egyedül a magáét, a felesége segített neki — ezért nem kapott külön bért —, nemrégiben engedélyezték hivatalosan is az alkalmazását egyhónapos időtartamra. Miskó Ferencnek azonban így is hajnali négy—öt órakor el kell jönnie a magtárba, hogy (ölkészíthesse a gépeket, és idejében fogadhassa az első zállítmányt. — Azt az ígéretet kaptam, hogy ha rendben megy az átvétel, és teljesítem a tervemet, vagyis átveszem a több mint 120 vagon gabonát, kapok a fizetésemen felül ezer forintot... Hogy ebből a leírt körülmények között lesz-e valami, az erősen kétséges. Július 21- én este jártunk a raktárban, akkor a tizenötödik vagonnál tartottak. És kivétel nélkül ;sak mérgelődött. A féltő gonddal megtermelik a kenyérnekvalót, sietnek betakarítani minél előbb, s éppen amikor átadnák, pénzzé tennék, elszakad egy láncszem. S ez a láncszem — még ha egyedi eset is — komoly bonyodalmat okoz. Gondoskodni kell mielőbbi pótlásáról! Hentes? Ferenc A megyei tanács építési osztálya a megyei tanács ipari osztályának, a Tanácsa Építőipari Vállalat és a tervezőiroda képviselőinek bevonásával megtárgyalta a tanácsi beruházások helyzetét. Hasonló értekezlet ez év május 27-én volt ugyancsak az említettek részvételével. Ezen a legutóbbi megbeszélésen megállapították, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat, valamint az érdekelt szervek egy sor intézkedést tettek az építkezések meggyorsítására. Ennek ellenére félő, hogy nem készül el néhány létesítmény, illetve egy-két épületnek erre az évre beütemezett része. Valószínű, hogy a cukrászüzemben a tervezett 800 000 forintot, a kefeüzemben a 4 millió forintot, a Finommechanikai Vállalat I-es és Il-es csarnokára fordítható 3,6 millió forintot, a Finom- mechanikai Vállalat marcali telepére szánt 1,5 millió forintot, a siófoki szikvízüzemben 1,5 millió forintot, a gázos lakásokra fordítható ősz- szeget, a nagyatádi bölcsődére adott 800 000 forintot, valamint az átmeneti lakásokra beütemezett egymillió forintot feltudja használni a kivitelező. Remélhetőleg befelezik az autóbusz-pályaudvar építését, a Patyolat bővítését. Persze ez nem azt jelenti, hogy az említett létesítméoyeknél nincs semmiféle probléma. Az ipari osztály vállalta, hogy a Finommechanikával hamarosan megegyeznek a vitá6 kérdésben, a Patyolat bővítésének programját pedig hamarosan módosítják. A DUVIÉP megígérte, hogy az autóbusz-pályaudvarnál rövidesen elvégzi a rá háruló feladatot. A Tanácsi Építőipari Vállalat képviselői kijelentették, hogy a kefeüzemben újabb brigádokat küldenek a munka meggyorsítására. A Vas- és Fémipari Vállalat Il-es csarnokának ez évre tervezett építését tervhiány miatt nem tudják elvégezni, a Tervező Iroda és a Somogy—Zaűa megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat irodaházát augusztus 20-ra szintén nem tudják átadni, mivel nem kaptak nyílászáró szerkezeteket és radiátorokat. Mivel a tervezőiroda korszerű szervezeti kialakítására csak az új irodaház elkészítésével lesz mód, az ipari osztály mindent megtesz azért, hogy a vállalat az irodaházat az év vége előtt legalább egy—másfél hónaooal a tulajdonosok rendelkezésére bocsáthassa. A tanács a ki, vi telező vállalat vezetőinek 9000 forint céljutalmazat tűzött ki. Az építő munkásoknak ugyancsak szép jutalmat ígért a vállalat a gyors munka elősegítése végett, gz. N. A gyermekgondozási segélyről — a legilletékesebbekkel Csillebérci kapunyitás Vasárnap megnyitotta kapuit a csillebérci nemzetközi úttörőtábor Tizennégy ország pionír- és útt5- részervezeteinek csaknem 130 tagja tölt majd Itt el egy hónapot a -Vörös zászló hőseinek útján- mozgalomban kitűnt 1200 magyar pajtással. Nyári egyetem Pécsen Pécsen vasárnap tárta ki ka puli kilencedszer a TIT nyári egyeteme, amelynek külföldi hallgatói az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából és Japánból érkeztek a Mecsek aljai városba. A Népek barátsága nyári egyetemen dr. Kiss István, a XXX titkán mondott beszédet. PÁR HÓNAPOS KISBABA rugdalózik a reka- mién a hűvös szobában. Januárban született a kis Zsuzsika, ő a harmadik gyerek Tábori Ferencék családjában. Táboriné 26 éves fiatalasz- sony, a Tabi Zsák- és Ponyvaüzemben dolgozik, a férje segédmunkás a téglagyárban A szülési szabadság leteltével nem ment vissza az üzembe, igénybe vette a gyermekggon- dozási segélyt. — Most kaptam meg az első hatszáz forintot — mondja. — Nagyon örültem ennek rendelkezésnek. El sem hiszi, mekkora segítséget jelent ez nekem. A másik két lányom hét-, illetve négyéves. Az égjük bölcsődébe jár. a másik óvodába. Az egyiket hétre, a másikat fél nyolcra vittem. Az üzemben a munkaidőm is fél nyolckor kezdődik. Télen gyakran térdig érő hóban toporgott a kislányom az óvoda előtt, nem tudtam pontos időre odavinni, mert mennem kellett dolgozni. A nagyobbik most, szeptemberben megy iskolába. Mivel itthon maradtam, többet foglalkozhatok vele is. — Anyagilag hogyan jön ki? — Ezeröt-ezerhatszáz forintot kerestem két műszakban. Most a családi pótlékkal együtt 1100 forintot kapok. De így is megéri, mert itthon vagyok. Libáim, kacsáim, hízóim, nyulaim vannak, ami a család ellátására kell, azt megtermelem itt a ház körül. Még a szülés előtt beszélgettünk a kolléganőimmel, ugyanis többen vártunk kisbabát. rágok mindenütt, egy-két kismama már »túl van-« a nehezén. A további terveikről beszélgetünk. Sári Józsefné sajnálkozik: — Nem dolgoztam a szülés előtt, mivel van már egy kisfiam, s miatta nem mehettem dolgozni, nincs aki vigyázzon rá. így aztán elestem a gyermekgondozási segélytől, pedig de szívesen vettem volna igénybe ... — A falusi asszonyok helyzete nehezebb — kapcsolódik a beszélgetésbe Antal Béla né. — Én a somogyegresi tsz-ben dolgozom, nem vagyok tag, így nem kaphatom meg a segélyt. Sajnos még óvoda vagy bölcsőde sincs a faluban, otthon kell maradnom a gyerekkel. Czabula Lászlóné akkor lépett ki a munkahelyéről, amikor férjhez ment. Tabra költöztek, s azóta nem tud elhelyezkedni. — A következő gyereknél, remélem, már én is kaphatok gyermekgondozási segélvt... Jó intézkedés, főleg a kisfizetésű családok számára nagyon jelentős. — Több gyereket akarnak? — Legalább kettőt, egy gyedek nem gyerek ... Mások is kérték a gyermek- gondozási segélyt, mert ha családhoz adnánk ki a gyereket, hatszáz forintot is elkérnének. — Ilyen fiatalon is vállalkozott a harmadik gyerekre? — Egy ideig úgy volt, hogy nem lehet. Sokáig beteg voltam, a főorvos űr kezelt. O beszélt rá, próbáljuk meg .. Nagyon akartuk a férjemmel Zsuzsikát. Mindkettőnk megszokta a népes családot. Ok kilencen voltak, mi tizenegyen voltunk testvérek ... Nagyon vártuk ezt a Kislányt. O család szeme fénye ... RAGYOGÓ TISZTASÁG fogad a tabi szülőotthonban. A kórtermekben viDR. GAÁL JÁNOS FŐORVOS a szülőotthon statisztikáját mutatja: — Az idén június 30-ig 143 gyermek született az otthonban. A tavalyi év azonos időszakában 117. A 143-at csak augusztus 9-én értük el. Örvendetes ez, hisz az évi 230 szülésnél ez 10 százalékos emelkedést jelent, tehát az idén már egy hónap előnyben is vagyunk. \ járásunk pedig csaknem az utolsó heiyen állt a születések számát illetően. Viszont ahogy erősödnek a tsz-ek, vándorolnak vissza a fiatalok. Biztosabb anyagi alappal jobban vállalkoznak családalapításra. Ebben az évben a szülő asszonyok így* harmada először hozott világra kisgyereket. Csökkent az abortuszok száma is. Az a ta- a pasztalatom, hogy a családi pótlék emelése és a gyermekgondozási segély bevezetése jó hatást váltott ki a szülőkben. Strubl Má*<*b
