Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-21 / 171. szám

Péntek, 1967. íúlius 21. 3 SOMOGYINÉPLAP Előkészületek a kilencedik Világifjtisági Találkozóra Fesztiválváros épül Szófiában — 15 000 fiatalt várnak 1908 nyarán Szófiában ren­dezik meg a IX. Világifjúsá­gi Találkozót. Itt ad találko­zót egymásnak az egész föld­kerekség, az egész világ de­mokratikus, haladó, forradal­mi ifjúsága. A bolgár ifjú­ság, mely büszke e nagy bizalomra, nemes feladatra és felelősségre, már most ké­szül a fesztiválra, amely nemcsak kiemelkedő poltikai esemény, hanem az ifjúság gyönyörű ünnepe is lesz. A földkerekség 110 országából előreláthatóan több mint GYÁRTJA: A BMG Felsorolni is hosszadalmas lenne azokat a gépeket, amelyeket a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár (a BMG) vagy vidéki — debreceni, mosonmagyaróvári, törökszent­miklósi és szombathelyi — gyáregységei készítenek. Kö­zülük inkább a legújabb típusokból mutatunk be néhá­nyat A KS—69 járvaszecskázó gép a BMG budapesti telepén készül. Az alapgépnek háromadaptere (előtét-munkagépe) van: az egyik, a 221 cm vágószélességű kaszáló adapter, amely napi tízórás műszakban 19—20 kh. alacsony kul­túrájú, gyengébb szárú takarmányok betakarítására alkal­mas. (Képünk ezzel az adapterrel mutatja a gépet.) Van egy rendfelszedő adaptere is, az 164,8 cm munkaszélessé­gű; s végül rendelkezik egy kétsoros silózó adatpterrel is, amely kukorica, silókukorica, vegyes siló stb. vágására használható. Mindhárom adapter az alapgép tömörítő és szecskázó szerkezetéhez juttatja a terményt, A BMG debreceni gyáregységében készülnek a növény- védelmi gépek. Ilyen például a Rapidtox-Super növény­védő gépcsalád egyik tagja, az RSNA-jelű nagy nyomá­sú cirkulációs rendszerű ventillátor, amely a traktor há­tuljára szerelhető. Utánfutóként az RST—12-es, 1200 li­teres permetlétartály látható. A gépegység teljesítménye szántóföldön 60—110 kh/10 óra. De van a gépnek a szé­les sortávú szőlő permetezésére alkalmas szórócsöve is. Az RZ—3 típusú rotációs szárzúzót mutatja. Ez különö­sen a burgonyaszár eltávolítására igen hasznos. Munka­szélessége 3 méter. Tízórás teljesítménye 25—30 kh. Von­tatása 50 lóerős traktort igényel. (Kép és szöveg: Fehér István) 15 000 ifjú és leány gyűlik majd össze Szófiában. A Bolgár Komszomol köz­ponti bizottságának vezeté­sével Bulgáriában már nagy­arányú a készülődés. Feszti­válváros épül, amelyben a találkozó 7000 részvevőjét he­lyezik el, további 7000 ven­dég pedig a főváros diákott­honaiban kap szállást. A fesztiválvárosban fedett uszo­da és fedett atlétikai pálya épül, a főiskolás teniszpályá­kat pedig bővítik. Teljesen renoválják és minden fölsze­reléssel ellátják azokat a stadionokat, ahol a sportver­senyeket rendezik, valamint a termeket, ahol a hangver­senyeket és más kulturális eseményeket tartják. A fesz­tivál némely rendezvényeinek színhelyei az ország más-más, nagyobb városai lesznek. A Világifjúsági Találkozó­ra az előzetes tervek szerint 1968. július 28. és augusztus 6. között kerül sor. Az ün­nepélyes megnyitót a szófiai Vaszil Levszki Sportstadion­ban tartják. BEDOLGOZÓK (A csurgói járásban több mint két és fél ezer szabad női munkaerő van. Ezek többsége dolgozna, ha megfelelő mun­kaalkalmat találna.) Két és fél hónapja indult meg a szervezés, ugyanis a múlt év végén készült fel­mérés figyelmeztetett: okvet­lenül tenni kell valamit, va­lamilyen munkaalkalmat, ke­reseti lehetőséget kell terem­teni a dolgozni kívánó nők­nek. — Legfőképpen ez indított bennünket arra, hogy meg­szervezzük a bedolgozórend­szert — mondja Radnóti Lász­ló, a csurgói Napsugár Ktsz elnöke. Még csak két és fél hónap telt el a kezdeményezés meg­valósítása óta, de máris nem egy tapasztalat bizonyítja: helyesen döntöttek, amikor elhatározták, élnek itt is ez­zel a kedvező lehetőséggel. A nőtanács közreműködésé­vel fölkeresték azokat az asz- szonyokat, akik nem terme­lőszövetkezetben dolgoznak, és kedvet, hajlandóságot éreznek a varrás iránt, ezen­kívül bizonyos fokú gyakor­lottsággal, tapasztalattal is rendelkeznek. Hogy örömmel fogadták já- rásszerte a javaslatot, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az: szinte alig győzték följe­gyezni a sok jelentkezést. Ter­mészetesen akadtak olyanok is, akik az elsőnapok után rájöttek, kevés még a gyakor­latuk ahhoz, hogy erre a fel­adatra vállalkozzanak. Most nyolcvan asszonyt tartanak nyilván, akik otthoni munká­juk mellett mint bedolgozók varrogatnak a szövetkezetnek. A szervezés még tovább fo­lyik, figyelembe véve a meg­rendeléseket, előreláthatólag mintegy százhúsz asszonynak tudnak ilyen formában mun­kát biztosítani. A fogason lányka szivacs­kabátok sorakoznak, a szek­rényben kötények, ülőpárnák. Valamennyit a bedolgozók ké­szítették. S ami talán a leg­főbb, mind hibamentesek, ki­tűnő minőségűek. Dicsérik az asszonyok szorgalmát, gondos­ságát. Eleinte természetesen kisebb feladatokkal bízták meg őket, ágynemű- és kö- tényvarróssal. A szövetkezet­nek is tapasztalatot kellett szerezni, mire képesek, mit tudnak az új munkaerők. Csak ezután kaphattak nehe­zebb s több hozzáértést kívá­nó feladatot. A szövetkezetben eddig sok hulladék vészéit kárba. Most a KISZ-szervezet elvállalta: összegyűjtik azokat az anyagokat, amiket eddig semmire sem használtak, s ezekből készítik a bedolgozó asszonyok a nagyon ízléses ülő-, illetve díszpárnákat. A ktsz kiviszi a községek­be a kiszabott anyagokat, az­tán összegyűjti az elkészített darabokat. Nem ez a módszer általában, de ez is könnyebb­séget jelent az asszonyoknak. Ennek a most kialakult új rendszernek köszönhető, hogy a szövetkezet elvállalhatta az exportrendelést kilencezer lánykaruhára. Valamennyit a bedolgozók fogják elkészíteni. Ezenkívül ezer ílanellruhát is varrnak nagykanizsai és szom­bathelyi megrendelésre. Ter­mészetesen emellett továbbra is folytatják a kötények és párnák készítését. Az utóbbi időben megnőtt a járásban a modern varrógé­pek iránti kereslet. A lakos­ság egyetértésével találkozott a szövetkezet kezdeményezése. Nagy gondon, a női munkaerő foglalkoztatásának megoldá­sán enyhít ez a törekvés. És nem kis dolog az sem, hogy máris megállapodást kötöttek a csurgói Búzakalász Terme­lőszövetkezettel, hogy télen, amikor nincs munka a gazda­ságban, a varrni tudó és a dolgozni kívánó asszonyoknak hasonló munkalehetőséget biztosít a Napsugár testvér­szövetkezet. V. M. A szavak értékét az élet méri A minőség mércéje a fe­lelősségérzet­nek is. A Közúti Üze­mi Vállalatnál mihelyt ez szóba kerül, mindjárt a Ba­latcm-parti útépítést említik: nehéz munka volt, kényes is, de az emberek megálltak a helyüket. A szocialista bri­gádokra mindig számíthat­tak. Oroszlánrészük vám. ab­ban, hogy különösebb hiba nélkül adták át az elkészült útszakaszt. A vállalatnál nehéz össze­fogni az embereket. Csak­nem harminc munkahelyen dolgoznak, s egy iészük a munka befejezése után autó­ra ül, haza utazik, s másnap reggelig mit sem tud a mun­kahelyéről. Éppen ezért tu­lajdonítanak nagy jelentősé­get a szocialista címért küz­dő brigádokban kialakult munkamorálntak, nevelőha­tásnak. öt esztendővel ez­előtt mindössze tizenegy ilyen brigádjuk volt, most harmincöt. S a harmincöt brigádban dolgozó emberek féltik a hírnevüket: nemegy­szer előfordult már, hogy a szakszervezeti titkárnak vagy a vállalat igazgatójának kel­lett meggyőzni őket arái, hogy a vállalathoz került új emberek csak úgy érezhetik jól magukat, ha tagjai vala­melyik kollektívának. — Az a ta­pasztalatunk, hogy a szo­cialista bri­gádokból kevesebben mennek Miért nagy a fluktuáció sokkal el — mondja Körtés Gábor szb-titkár. — Az emberek itt jobban segítik egymást, eredményesebb munkát vé­geznek, s ez mindenképpen vonzó erő. — Milyen a fluktuáció a vállalatnál? — Tavaly háromszáz em­ber ment el, és ugyanannyi jött is. A vállalati létszám éves viszonylatban hétszáz körül mozog. — Nem sok ez? — Sok, de a vándormada­rakat nehéz megfékezni. Eb­ben a háromszázas létszám­ban olyan is van, aki ta­vasszal elment, ősszel meg visszajött. De a szocialista brigádok­ban olyan emberek is van­TAPASZTALATCSERE HATÁRJÁRÁSSAL Miért szép az igaliak burgonyája? Azt hiszem, kevesen gon­doltak a bérelt autóbusz uta­sai közül arra, hogy úticél­juk, az igali Aranykalász Termelőszövetkezet ennyi ér­dekes látnivalót tár majd elé­jük. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a MESZÖV-vel együttesen szervezte termelő­szövetkezeti vezetők részére ezt a tapasztalatcserét. Kezdjük talán mindjárt az­zal: egyáltalán nem megszo­kott, hogy az igaliak dimbes- dombos határában olyannyira intenzíven foglalkozzanak a krumplival, hogy még bemu­tatót is rendezzenek itt. És hiába kerestem a vendégek között azoknak a tsz-eknek a vezetőit, ahol hagyománya- san foglalkoznak ezzel a nö­vényféleséggel — a szulokiak- ra, a barcsiakra, a homok- szentgyörgyiekre, az istván- diakra, a kálmáncsaiakra gondolok —, nem voltak itt. Eljött viszont többek között Szabó János ladi, Retek Jó­zsef kapospulai tsz-elnök és több más olyan szövetkezet képviselője, ahol a vetőbur­gonya termesztése helyett az étkezési burgonya termeszté­sére fordítanak nagy gondot. Igái kellemes meglepetésül szolgált. A határban a kuko­rica, a búza gondozottsága, ígéretes hozama vetekszik a burgonyáéval. Mindez a jó gazda gondosságáról, lelkiis­meretes munkáról tanúsko­dik. A járási MÉK-kirendelt- ségek vezetői együtt gyönyör­ködtek a tsz-vezetőkkel a sű­rű ,haragoszöld indájú burgo- nyatáblán. Némelyek lehajol­lak, és kifordítottak egy-egy bokrot kíváncsiságból. És szá­molták a kisebb-nagyobb gu­mókat. Hozzáértő emberek mondtak véleményt, százhat- van-kétszáz mázsára becsül­ték a holdanként! átlagter­mést. Deák János, a vendéglátó tsz elnöke elmondta az ér­deklődőknek, hogy az étkezési gonya árának rendezése indította őket e növényíéle- ség meghonosítására meg an­nak bizonyítása, hogy az ő határuk is »szereti« a krump­lit. Több mint háromnegyed- millió forintért vásároltak ta­valy szuper-elit vetőgumót; tíz mázsa vegyes műtrágyát adtak egy-egy holdnak, gyak­ran védekeztek a rovarkárte­vők ellen, vegyszerrel gyom- talanították a táblákat, Ta­valy 148 mázsa krumplit ta­karítottak be több mint 180 hold átlagában, az idén 150 mázsás átlagtermést terveztek. A kisvárdai rózsa meg a so­mogyi sárga ezen a bernuia- tón kitűnőre vizsgázott a szemlélődök előtt, s azt sejte­ti, hogy az említett számotte­vő ráfordítás, a zöldtrágya­ként leszántott napraforgó, a holdankénti 16 mázsa vetőgu­mó és a szervezett, a jól és idejében elvégzett munka meghozza gyümölcsét. Bátorítást és sok hasznos ta­nácsot kapott az igali Arany­kalász Tsz ehhez a próbálko­záshoz. Ismeretes, hogy me­gyénk jelentős helyet foglal el országosan a lakosság burgo­nyával való ellátásában. A MÉK szaktanácsadási rend­szert vezetett be az igali, a balatonendrédi, a szabási és a somogysárdi tsz-ben. A Keszt­helyi Agrártudományi Főis­kolával teremtettek szoros munkakapcsolatot, onnan kap­nak jelentős szakmai segítsé­get. A tapasztalatcserén dr. Réti Béla mezőgazdasági mér­nök tartott előadást a burgo­nyatermesztésről. Mivel segítette a főiskola az igali tsz-t? Egyebek között azzal, hogy talajmintát vett arról a területről, ahová a burgonyát szánták: kimutat­ta milyen hatóanyagok van­nak a talajban s mire van még szüksége a növénynek a fejlődéshez. A növényápolást, a vegyszeres védekezést ugyan­csak szakmai tanácsokkal se­gítették. Ugyancsak ők java­solták, hogy a gazdaság jelöl­jön ki külön vetőgumó-par­cellát, azon végezze el a szük­séges szelektálást, s innen két-három éven keresztül ki­elégítheti vetőgumóigényét. Küher János, a MÉK igaz­gató-elnöke kijelentette: a tu­dományos segítség, a szakta­nácsadás bizonyíthatóan elő­mozdítja a többtermelést, s nem pótolja ezt még a bar­csi járásbeliek hagyomány­tisztelete, a burgonyátermesz- tés több évtizedes rutinja sem. Emellett szólt nagyon szemléletesen az Igáiban meg­rendezett taparz+alati’ser» az Aranykalász Tsz burgonya­területe. H. F. nak, akik éppen az építők napján kapták meg a törzs- gárdajelvény arany fokoza­tát. Ez pedig tizenöt éves megszakítás nélküli munka- viszonyt jelent. S ezek az emberek nemcsak a munká­ért, hanem az újonnan jött emberekért is felelősséget éreznek. Nemcsak jól dol­goznak, hanem tanulnak is. Nem egy közülük segédmun­kásként kezdte, s ma pedig munkavezető. A régi embereknek minde­ne a munka. A 7-es főútvo­nalon dolgozott eddig Jan- kács István és Ferenczi Já­nos brigádja. A tervért na­ponta, ha kellett, tizenkét órát is dolgoztak, pedig nem volt könnyű, amit csináltak. A Ferenczi-brigád hidakat épített, a Jankács-brigád pe­dig az optikai sávot készí­tette eb A »miért?-«-re egy­szerű a válaszuk: — Az útnak el kellett ké­szülni. — Az a jó, hogy a siker­telenség nem töri le az em­bereket — folytatja a szak- szervezeti titkár. Erre talán a legjobb példa Baranyai Antal brigádja. s emiatt nem kaphatták meg a szo­cialista cí­_________ met. Nem a m unkahelyen történt az eset, de mindenképpen rontotta a brigád hírnevét. Az eset után összeültek az emberek, s azt mondták, ilyen többet nem fordulhat elő, mert az ön- bíráskodásnak sehol sincs helye. — Most mi van velük? — Olyan szépen dolgoz­nak, hogy öröm nézni. Az egyik szocialista bri­gádvezető felszólalt a ter­melési tanácskozáson. A munkát és az emberek hoz­záállását értékelte, aztán ar­ról beszélt, hogy mindenki­nek kötelessége olyan lég­kört teremteni, amelyben jól érzik magukat az emberek. Akik itt dolgoznak, azoknak be kell bizonyítaniuk, hogy együtt éreznek a vállalattal, hiszen a tizenkét arany-, a huszonöt ezüst- és a több mint százhetven bronzjel­vény azt mutatja, hogy meg­van az egészséges mag, amelyre támaszkodni lehet. Ez a mag segítheti a brigá­dokat abban, hogy a vándor­madarak minél előbb állan­dó munkahelyet találjanak. | a jegyzö­iS SZAVAKAT főr± értékükét az élet méri majd Kercza Imi»

Next

/
Thumbnails
Contents