Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-21 / 171. szám

TJLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Aha. 50 FŰ LÉR VISZMP MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 171. szám. 1967. július 21., péntek Módosították a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szélé kormányrendeletet ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóváha­gyólag tudomásul vette a hét szocialista ország párt- és kormányvezetóinek Budapes­ten tartott tanácskozásáról, valamint a KGST végrehajtó bizottságának 30. üléséről és a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság VII. üléssza­káról szóló beszámolókat A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter tájékoz­tatta a kormányt az aratás menetéről, a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátásról, a ga­bona felvásárlásáról és táro­lásáról. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a Mi nisztertanács módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló kor­mányrendeletet. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke tá­jékoztatta a kormányt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója alkalmá­ból Budapesten szeptember 1-e és 24-e között megrende­zésre kerülő --Szovjet tudo­mány és technika« kiállítás előkészületeiről. A Miniszter- tanács a tájékoztatást tudo­másul vette. A Minisztertanács Tanács­szervek Osztályának vezető­je jelentést tett a kormány­nak a Baranya megye egves részeit ért elemi csapások okozta károkról és a helyre- állítási munkálatok meneté­ről. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette, és a károsultak megsegítésére határozatot hozott A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt • » * A hadkötelezettséget telje­sítők érdekvédelméről szóló kormányrendelet módosítása a következő főbb intézkedé­seket tartalmazza: Tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat idejére a hadkötelest a fegy­veres erőktől természetbeni ellátás, a munkáltatótól (szö­vetkezettől) pedig az átlagke­resete (átlagjövedelme) illeti meg. A tíz napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat tartama alatt a hadköteles a fegyveres erőknél illetmény­ben és természetbeni ellátás­ban részesül, ezenkívül mun­káltatójától, illetve szövetke­zetétől — mint kereset-» il­letve jövedelemkiegészítést — megkapja a bevonulás előttti átlagkeresetének (tényleges átlagjövedelmének) és a fegyveres erőktől kapott il­letménynek, valamint a ter­mészetbeni ellátás pénzérté­kének a különbözetét. A kereset (jövedelem) ki­egészítése után adót és járu­lékot nem kell fizetni. A tar­talékos szolgálatra bevonult személyt terhelő tartozások levonása szempontjából vi­szont a kereset-, illetve jö­vedelemkiegészítést munka­bérnek (szövetkezeti járandó­ságnak) kell tekinteni. A katonai szolgálatot tel­jesítő tartalékos tisztek és tiszthelyettesek illetményéből —■ az illetménynek legfeljebb 50 százalékáig — csak a nyugdíjjárulékot és a tartás­díj címén fennálló tartozást lehet levonni Tíz napot meghaladó szol­gálat esetén nem szabad le­vonni az átlagkeresetből (át­lagjövedelemből) a fegyveres erőktől kapott természetbeni ellátás pénzértékét amennyi­ben a tartalékos keresete nem haladja meg a havi 1500 fo­rintot, és egy vagy több el­tartásra szoruló hozzátartozó­ja van. Havi 2000 forint át­lagkeresetű tartalékostól a természetbeni ellátásnak csu­pán 50 százaléka vonható le, feltéve, hogy két vagy en­nél több eltartottról gondos­kodik. A rendelet kihirdetése nap­ján lép hatályba, és azokra vonatkozik, akik ezt köve­tően vonulnak be tartalékos katonai szolgálatra. A Baranya megyei károk­ról szóló jelentés — a többi között — az alábbiakat álla­pítja meg: A megye egyes részeire jú­lius 10-én és a következő na- pókban több hullámban nagy mennyiségű és nagy erejű csapadék zúdult. A tanácsi és a vízügyi szervek az első napi felhő- szakadás után nyomban hoz­záláttak a mentési és védel­mi munkákhoz, majd meg­kezdték a károk felmérését. A mentést és védekezést odaadóan segítették a hon­védségi a rendőrségi, a BM karhatalmi alakulatok, a tűz­oltóság és a munkásőrség, valamint a kárt szenvedett területek lakosai Az elemi csapásnak ember­élet nem esett áldozatul, sú­lyosabb sérülés sem történt Az állami épületeket 1,8 mil­lió, a magántulajdonban levő lakóházakat 3,5 millió forint kár érte. Mintegy 11 ezer katasztrá- lis hold mezőgazdasági mű­velésű területet árasztott el a víz; 10—12 millió forintra becsülhető kár keletkezett Vasúti vonal- és töltéssza­kaszokat sodort el az ára­dat megrongálódtak fő- és mellékutak, 36 hidat újjá kell építeni. Az összes kár körülbelül 28 millió forint. A megyei tanács megtette a helyreállí­táshoz szükséges intézkedése­ket. A Magyar Vöröskereszt a károsult családoknak se­gélyt folyósít. A Minisztertanács megbízta a pénzügyminisztert, hogy a lakóházak helyreállításához szükséges összegeket — ked­vezményes feltételű kölcsö­nök formájában — az Or- zágos Takarékpénztár útján biztosítsa, és folyósítson épí­tési segélyt — az elmúlt évek gva korlatéban kialakult mér­tékben — azok részére, akik­nek épülete kárt szeriedet! Kalinyini pártmunkáshüldöttség érkezett megyénkbe A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának meghívására Viktor lljics Szmirnovnak, a Kalinyini területi Pártbizottság titkárának vezetésével öttagú pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. Testvér­megyénk és -városunk küldötteit tegnap a késő esti órákban Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára; Kocsis László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke, Csapó Sán­dor, a városi pártbizottság titkára és Tobak István, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A delegáció tagjai egyhetes somogyi tartózkodásuk alatt megyénk politikai és gazdasági helyzetén kívül fő­ként a művelődési élet és a kereskedelem fejlődését; eredményeit tanulmányozzák. Csütörtökön folytatódtak a szovjet -iráni tárgyalások Csütörtökön Moszkvában a Kremlben folytatódtak a szov­jet—iráni tárgyalások. Szov­jet részről Alekszej Koszigin kormányfő, iráni részről pe­dig Amir Abbasz Hoveida miniszterelnök vezeti a tár­gyalásokon részt vevő kül­döttségeket. Irán moszkvai nagykövete csütörtökön ebédet adott a szovjet fővárosban tartózkodó Hoveida iráni miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden részt vett Alek­szej Koszigin szovjet mi­niszterelnök, Kirill Mazurov, a miniszterelnök első helyet­tese és több más szovjet ál­lamférfi. Moszkvába érkezett a japán külügyminiszter Takeo Miki japán külügy­miniszter csütörtök délután a szovjet kormány meghívá­sára Moszkvába érkezett. Né­hány napos szovjetunióbeli látogatását követően Varsó, Prága és Budapest vendége lesz, hogy — mint a hivata­los japán hírügynökségnek adott nyilatkozatában rámu­tatott — «szorosabb kapcso­latot teremtsen a kelet-euró­pai országokkal«. Takeo Mikit Moszkvában a legmagasabb rangú szovjet ve­zetők is fogadják majd. Tár­gyalásain a szovjet—japán vi­szony, a távol—keleti hely­zet, valamint más világpoliti­kai problémák fognak szere­pelni. (MTI) A kormány felemelte a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árát Az új árak 1968-ban lépnek életbe, de a sertésért már október l-től a magasabb árat fizetik A Minisztertanács megha­tározta a mezőgazdasági ter­mékek 1968-ban életbe lépő állami felvásárlási árát. A kormány határozatának megfelelően a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árszínvonala 1968-ban 8 szá­zalékkal emelkedik, Ez jobb feltételeket teremt a mező- gazdasági üzemek önálló gaz­dálkodásához, a mezőgazdasá­gi termelés további fejlesz­téséhez. A felemelt árszínvo­nal elősegíti a termelőszövet­kezetben a belterjes fejlesztés finanszírozását, a tagok szá­mára pedig a termelés emel­kedésével párhuzamosan nö­vekvő 'jövedelmet biztosít. A növekvő anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdasá­gokban folytatott termelést is fokozottabban ösztönzi. Az új állami felvásárlási árak meghatározásánál figye­lembe vették a termelési költségekben bekövetkező vál­tozásokat, valamint a népgaz­daság szükségleteit és az ex­portban elérhető árakat is. Az állattenyésztési termé­kek ára nagyobb mértékben emelkedik, mint a növényi termékeké. Ez azt célozza, hogy javuljon a hús-, különö- paa BódiS a sertéshúsellátás. A felvásárlási árak emelése A fontosabb mezőgazdasági általában az alapárak emelé­termékek felvásárlási atlag­se útján valósul meg, ezenkí­ára — a jelenlegi átvételi vül magasabb lesz néhány helyre számítva — a követke­termék nagyüzemi felára is. zők szerint változik: Áremelés forintban Termék Mennyiségi egységenként egység alapárban nagyüzemi felárban Búza q 30,— — Rozs n 25,— —— Sörárpa i> 40,— Takarmányárpa M 60,— Kukorica „ 80,— Napraforgó 100,— Cukorrépa $> 5,50 Fűszerpaprika J» 80,— r Hízott sertés kg 2,— 1,--­V ágómarha w 1,— 1,--­T ej 1 0,20 “““ A felsorolt mezőgazdasági termékek új, felemelt állami felvásárlási ára nem vonja maga után az alapvető élel­miszerek fogyasztói árának emelését, mert a régi és az új felvásárlási árak különböze­tét az állami költségvetésből fedezik. Nem drágul például a kenyér, a liszt, a sertéshús, a zsír, a marhahús, a tej, a tejtermék, a cukor. A mezőgazdasági termékek konkrét — minőségi és egyéb ismérvek szerint differenciált — felvásárlási arait a kor­mány határozata alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1967. július 31-ig nyilvánosságra hozza. Az új állami felvásárlási árak a termények körében az 1968. évi új termésre, az álla­tok és állati termékek köré­ben 1968. január 1-én lépnek életbe. Kivételt jelent a hí­zott sertés, amelyért a felvá­sárló vállalatok már 1967. ok­tóber l-től az új árat fizetik. (MTI) Nyilatkozatok az arab államfők találkozói után A kairói és a moszkvai ta­nácskozásokról adott nyilat­kozatot hazautazása előtt az Ahramnak Bumedíen algériai elnök. Elmondotta, hogy teljes megegyezés jött létre az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolása érdeké­ben hozandó intézkedéseket illetően, «de most nem a sza­vak, hanem a tettek ideje jött el — fűzte hozzá. — Tettek­re van szükség. A szovjet ve­zetők egyetértettek velünk, hogy nincs más alternatíva az agresszív erők visszavonásá­ra... Bumedien Algírba érkezve az újságírók előtt beszélt moszkvai útjáról. Hangsúlyoz­ta: az arab vezetők remélik, hogy ez az út meghozza gyü­mölcsét, az arab nemzet ja­vát szolgálja és megkönnyíti az agresszió következményei­nek felszámolását. Bumedien elutazásakor üze­netet intézett Nasszer elnök­höz. Az üzenet kijelenti: «Meg vagyunk győződve az arab nemzet győzelméről a terüle­tének felszabadításáért vívott harcban.« Aref iraki államfő az Akhbamak nyilatkozott el­utazása előtt. Kijelentette, hogy az arabok most még nem fedhetik fel kártyáikat, de az kétségtelen tény, hogy az arab államok és a szo­cialista államok vállvetve mű­ködnek az izraeli agresszió nyomainak eltüntetésében. Mahgub szudáni miniszter- elnök közölte, hogy a közel­jövőben ellátogat több arab országba a csúcsértekezlet előkészítése érdekében. Azhari szudáni elnök a nemzethez intézett rádióüze­netében bejelentette, hogy az arab külügyminiszterek két héten belül összeülnek Khar- túmban. Azhari javasolta, hogy az arab országok vonják ki az amerikai ,s angol ban­kokból pénzletétjeiket, és alapítsanak arab fejlesztési bankot. Ez nagy csapást mér­ne az angol fontra. Kifejtet­te, hogy az arab olajembargó az angol—amerikai impe­rialisták elleni harc eszköze, és ezt fenn kell tartani mindad­dig, amíg az agresszió követ­kezményeit fel aem számol­ták. A.zhari kijelentette, hogy a kairói tanácskozáson részt vett országok sose ülnek le tárgyalni Izraellel az agresz- szor által támasztott feltéte­lek alapján. Azhari Líbiába küldte El- hindi pénzügyminisztert a ki­rályhoz intézett üzenetével. Az üzenet Líbia hozzájárulá­sát kéri az arabok erőfeszíté­seihez és részvételét a khar- túmi külügyminiszteri érte­kezleten. Szudán hasonló lé­pést tesz más arab országok­nál is. A kairói rádió szerda este közölte, hogy Nasszer elnök július 23-án, vasárnap fontos beszédet tart az egyiptomi forradalom 15. évfordulója al­kalmából. Nasszer fogadta az indiai külügyminisztert Nasszer, az EAK elnöke csütörtök délelőtt fogadta Csagla indiai külügyminisz­tert, aki kétnapos látogatásra szerdán érkezett az egyipto­mi fővárosba. A délelőtt fo­lyamán az indiai külügymi­niszter több megbeszélést folytatott egyiptomi vezetők­kel a közel-keleti helyzetről. Csagla Jugoszláviába uta­zik, ahol Tito elnökkel talál­kozik. Csagla indiai külügyminisz­ter szerda este Kairóban saj­tóértekezletén kijelentette, nogy az EAK szuverén joga a Szuezi-csatorna és az Akabai- öböl ellenőrzése. Izraelnek semmi joga tehát, hogy hasz­nálja a csatornát és az öblöt lezáró tirani tengerszorost Egyetlen hatalom, amely en­gedélyezheti e vízi utak hasz­nálatát az EAK, amelynek szuverenitását nem lehet két­ségbevonni — mondotta Csag­la. Odd Bull tábornok Kairóban Odd Bull tábornok, az ENSZ megfigyelőinek pa­rancsnoka Jeruzsálemből szer­dán Kairóba érkezett. Este kétórás megbeszélést folyta­tott Szalah Gohár külügyi ál­lamtitkárral a megfigyelők te­vékenységével összefüggő problémákról. A megbeszélésen az EAK képviselője újra leszögezte: Izrael minden olyan kísérle­te, hogy hajókat bocsát a Szuezi-csatorna vizére, a tűz­szünet megsértése és az ag­resszió folytatása lenne. Az SAK egységei parancsot kap­tak, hogy a csatorna vizére bocsátott izraeli hajókat sem­misítsék meg. Az EAK-ban rámutatnak, hogy a tűzszünet percében egyetlen izraeli katona sem tartózkodott a csatornán. A csatorna felének elfoglalása izraeli eszkaláció lenne, amely előkészítené a csatorna nyu­gati partja ellen intézendő támadást. Az izraeli hajók jelenléte a csatornán az át­kelési hadművelet első sza­kasza lenne. Ezért az EAK tűzzel árasztana el renden izraeli hajót, amelyet a csa­torna vizére bocsátanának. Izraeli—amerikai tárgyalások Az amerikai külügyminisz­térium csütörtökön közölte, hogy tárgyalások kezdődtek Izrael és az Egyesült Államok között egy nagyarányú ame­rikai élelmiszer-segélyről. Iz­rael mintegy 30 millió dollár értékű mezőgazdasági termék szállítását kéri: az ellenérté­ket részint dollárban, részint izraeli valutában óhajtja ki­egyenlíteni. Eskol izraeli miniszterelnök csütörtökön beszédet mondott az amerikai cionista szervezet alapításának 70. évfordulója alkalmából ezer tengeren túl­ról érkezett cionista előtt Eskol figyelmeztette az iz­raelieket, hogy szerinte »a harc neheze« még hátravan. Az izraeli miniszterelnök el­ismerését fejezte ki az ame­rikai kormánynak, bár hozzá­fűzte, hogy »nem mindenben azonos a két kormány véle­ménye«. Eskol további beván­dorlásra szólított fel a világ minden részéből az izraeli állam erősítése végett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents