Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-19 / 169. szám

AMIT NEHÉZ MEGÉRTENI Nem ez volt az első eset, azért is figyeltem föl rá. Jó másfél hónappal ezelőtt ugyanilyen problémáról hallottam Szentán. És most a gyékényesi Március 15. Tsz-ben ugyanezt említi Pálfi János elnök. — Fiatal állattenyésztőnk azt forgatja a fejében, hogy elmegy... Keres olyan helyet, ahol rendesen ét­kezhet. Kein hallottam rosszul, és nem értettem félre. Főtt ételt, meleg ebédet akar enni az állattenyésztő. Mert egy-két napig, esetleg egy-két hétig elélhet valaki szá­raz koszton — ue tartósan nem. Márpedig Szentán Ig- nácz György, Gyékényesen Hári Sándor nem jut meleg ebédhez. Egyik faluban sincs egyetlen asszony sem, aki főtt ételt adna — természetesen térítés ellenében — a fiatal szakembernek! (?) Szinte hihetetlennek hangzik, annyira megdöbbentő I ez a tény. De így van. Hári Sándor itt töltötte el egy­éves gyakornoki idejét, nemrég nevezték ki állattenyész­tőnek. És most az eltávozás gondolatával foglalkozik. Érthető a keserűsége? Emberileg tökéletesen elfogadha­tó. De megmagyarázni, azt hiszem, nemigen lehet, hogy két faluban is tehetetlenül és tétlenül nézik, hogy egy fiatal szakember munkájához, életéhez nincs biztosítva ez az elemi föltétel. Beszélhetnék most arról, hogy nemcsak itt, hanem szinte az egész csurgói járásban égető gond, hogy ke­vés, hogy nincs képzett szakember. Sok fogyatékosság, baj vezethető vissza ehhez a tényhez. Ám felvetődik a kérdés: vajon nem jogos-e a szakemberek idegenkedése? Hiszen itt van egyszerre két példa is, ami nem hat vonzóan. Ezt a gondot természetesen nem a járásnak és nem a megyének kell megoldania. Nem azoknak, akik közreműködtek abban, hogy ez a két gyengén gazdálko­dó szövetkezet kapjon egy-egy szakembert. A problé­mát ott kell megoldani helyben! — Gyékényesen hiába keres olyan családot, akinél étkezhetne — mondta az elnök. Hát én nem tudom... Az emberségre, a jóérzésre hivatkozom először. Arra, hogy bizonyára mindkét he­lyen van több olyan szülő, akinek a gyermeke — ezek­hez a fiatalemberekhez hasonlóan — távol él az ottho­nától. Vajon ők hogyan vé:ekednének, mit éreznének, ha ilyen panaszt hallanának?! Nem hiszem, hogy nem mozdulna meg bennük valami és nem azt mondanák, amit mi: »Nem létezik, hogy nincs megoldás1« Csak tenni kellene érte valamit. Egy kicsit jobban átérezve azt a tényt, hogy nem mindegy az, ha a faluban van vagy nincs szakember. A gyékényesi italboltban régebben főztek. Azóta a konyhát raktárnak rendezték be. Egy kis átalakítással el lehetne érni, hogy raktár is meg konyha is legyen. És hogy főzzenek is. Legalább 10—15 rendszeres étke­zőt lehetne szervezni. Hiszen sok másutt lakó dolgozik a faluban különböző helyeken. Csak el kellene kezdeni a szervezést valakinek ott a faluban. Ismétlem, az emberségre hivatkozom. Arra, hogy egymásért is felelősek vagyunk. S vajon nyugodt lesz-e a lelkiismeret, ha Hári Sándor azért m.egy el a gyéké­nyesi Március 15. Tsz-től, mert egy falu annyit nem tud megtenni, hogy naponta egyszer főtt ételt kapjon a fiatal szakember?! Vörös Márta V _____________________________J M I VAN A PULTON? A fonyódi ABC áruház előtt napernyő alatt áll a kis áru . i, messziről is hallani reklám j.,; cityvox . .. Pereg a magnó ne­met, angol, francia és cseh nyelven, no és magyarul hang­zik el egy-egy részlet a Balaton cityvoxból. A szöveg kellemes — Keresztury Dezső írta a balato­ni kalauzt, az előadók is szé­pen tolmácsolják a szöveget, s a kísérő zene is jói illik a tó hangulatához. Kedves emlék le­het. Az árusító kislánytól megkér­deztem, hogy megy a forgalom. — Mindössze két cityvox kelt el majdnem két hét alatt ... — Látom más is van a pul­ton. Mit lehet még kapni? — Kis varrőfelszerelést, kis- teknőt és kézi festésű emíékte- rítőt, emblémát. Megnézem ezeket is. Hát. . . — És az árak is lehetetlenek — mondja a kislány. Megmutatja a kis selyem emb­lémát és a jóval nagyobb kézi festésű emléktárgynak készített terítőcskét. Árban nincs köztük különbség, igaz »tartalmuk-« se mutat sok eltérést... De hogy eladhassák, más áron kellene kínálni őket. A magnós reklám érdekes, nyilván másokban is fölkelti a kíváncsiságot, de ta­lán lehelne valamivel gazdagabb is az a i>uit. . • HL B. A víz és az ember A Z MSZMP MEGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A* MEGYE« TANÁCS- LAPJA Űjabb dokumentumok ég makettok a siófoki vízgazdálkodási múzeumban Egykorú vilorláshajó makettja a balatoni hajózás fejlődését bemutató teremben. Amikor Balatonunkon a napfényt, a vizet élvezzük, nemcsak a természet ajándé­kában részesülünk, hanem a vízmérnökök és vízépítők munkájának eredményét Is észre kell vennünk lépten- nyomon. A siófoki Beszédes .Tóz? Múzeum látogatója ezzel a gondolattal járhatja be a ti­zenöt éve létrehozott intéz­ménynek, az ország első víz­gazdálkodási múzeumának he­lyiségeit. A néhány éve át­rendezett anyag az idén újabb dokumentumokkal gazdago­dott. A felfrissített anyag te­matikai csoportosítása, szem­léltető elrendezése és tájé­koztató feliratai is azt a célt szolgálják, hogy bemutassák: mit jelent a víz korunkban az embernek. Hogyan használjuk fel, mi a vízgazdálkodási fel­adatok lényege, tematikája? S nem utolsósorban: hogyan, milyenné formálták a mai Balaton arculatát a vízgazdál­kodás szakemberei? Néhány kiemelkedően érde­kes részlete külön is említést érdemel. Az eredeti római vízvezetékcsövek darabjai mellett valóban muzeális ér­dekesség egy rekonstruált ró­mai zsilip makettja. A kő ol­tárt Neptumus, a halászok védőistene tiszteletére emel­ték. Egy hatalmas cölöpdarab a mocsaras Balaton-partot idézi. Valaha ilyen cölöputa- kon járták a halászok, bujdo­sók, katonák és betyárok a partmenti nádrengeteget. Több új dokumentum szem­lélteti a balatoni hajózás fej­lődését is: az egykorú komp mellé odahelyezték a leg­újabb típusút is. A különböző kötróhajók régi és modern változatait csakúgy, mint a vízkivételi műveket is ma­kettok szemléltetik. Az utolsó helyiségben a Balaton hatal­mas regionális vázlattervén elektromos jelzések villant­ják fel a partvédelem és a csatornázás terveit 1930-ig. BOGLÁR! BESZÉLGETÉSEK Az óvodai szakfolyóirat az új le elési programért Tegnap folytatódott az Óvo­dai Nevelés című szakmai fo­lyóirat szerzőinek tanácsko­zása a balatonboglári általa-- nos iskolában. A lap munka­társainak mintegy harmincfő­nyi törzsgárdája gyűlt össze itt, hogy két napon át meg­vitassa a szakfolyóirat idő­szerű elvi és tartalmi kérdé­seit. Hétfőn, a Bogiári beszélge- tések-sorozat első napján Ta- ri János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának Helyettes vezetője számolt be íz Óvodai Nevelés felhaszná­lásának , somogyi tapasztala­tairól. Kedden Szabadi Ilona, az Országos Pedagógiai Intő­iét munkatársa tartott refe­rátumot. Előadásában vázolta ?z 1970-ig bevezetésre kerülő új óvodai nevelési program főbb irányelveit, s szólt ar­ról is, hogy a szakfolyóirat munkatársai milyen témák­kal hogyan segíthetik haté­konyan a program előkészíté­sét. Az új program tervezete el­készült Ezzel kapcsolatban az OPI munkatársa a többi kö­zött aura hívta fel az Óvodai Nevelés szerzőinek figyelmét, hogy a program középpontjá­ban a személyiségformálás áll: ezt a célt, a nevelést szolgál­ja az óvodai oktatómunka is. Helytelen szemléleti hiba a kettő különválasztása. Ez ma még gyakran előfordul, s le­küzdésében a szaksajtó gya­korlatból merített meggyőző írásai sokat segíthetnek. A to­vábbiakban módszertani kér­désekről szólt az előadó. A referátumokat mindkét napon oldott légkörű beszélgetés kö­vette. Sok szó esett a lap arculatáról, fölépítéséről, té­maköreiről, nem utolsósorban a Somogy megyei tapasztala­tokról. A kétnapos tanácskozás ta­nulságait tegnap délben Ko- vásznay Józsefné, az Óvodai Nevelés szerkesztője foglalta össze. Ezzel egyidejűleg dél­előtt folytatódott és délben befejeződött a földrajzi név­gyűjtők hétfőn megkezdett ta­nácskozása is. Dr. Ördög Fe­rencnek, a földrajzi nevek el­lenőrzésének tudományos kér­déseiről, Markó Ferencnek pe­dig az anyagrendezés mód­szertanáról megtartott előadá­sát ugyancsak hosszabb vita és felszólalások követték. A Bogiári beszélgetések egyhetes eseménysorozata ma a szaktárgyi lapok szerzőinek ás a megyék vezető szakfel­ügyelőinek tanácskozásaival folytatódik. W. E. Betörtek két kaposvári boltba Honvédelmi verseny Nagyatádon Az MHS nagyatádi járási elnöksége vasárnap délelőtt a nagyatádi sportpályán ren­dezte meg az idei összetett honvédelmi sportverseny járá­si döntőjét. A versenyen ti­zenegy MHS-alapszervezet összesen száz fővel vett részt. A nagy hőség ellenére is több száz főnyi közönség iz­gulta végig a meglehetősen nehéz gyakorlatokat. A női csapatok közül a kivadáriak, a férfiak közül pedig a beie- giek kerültek az első helyre A második helyen a nagyatádi gimnázium, illetve a somogy- szobi csapat végzett. A donneri nagy élelmiszer - boltban a hétfői nyitáskor a kereskedők észrevették, hogy betörő járt a raktárban és az üzletben. A pénztárból hiány­zott az 1340 forint váltópénz. A tettes a raktár ablakát ki­feszítve hatolt a boltba, s feltehetően az áruból semmit sem vett magához. Tegnap, tegnapelőtt leltároztak az üz­letben, ma azonban már újra kinyitják a boltot. Hétfőn éjszaka ismét a vá­tott központját választotta be­törése színhelyéül egy isme­retlen tettes. Jóval éjfél után a járókelők vették észre, hogy a Carmen IUatszerbolt betört kirakatüvege mögül hiányoz­nak az ott kiállított cikkek. A pontos leltári nyilvántar­tás szerint a kirakatban 5400 forint értékű manikűrkészlet, óra és dísztű volt. Az illatszerbolt az éjszakai betöréstől függetlenül v--­úgy nyitva tartott kedden is, ros egyik legjobban ki világi- j mint más napokon. Morzsák Mrs. Smith berohant az ideggy ógyászh oz. — Oh Sir, a férjem el­vesztette az ítélőképessé­gét. Vitesse minél előbb elmegyógyintézetbe. — Miről van szó? — Tegnap se szó, se beszéd, bement a kony­hába, húsverővel kiklop- folta a bifszteket, és ar­con csókolta a szakács­nőt. — Nem látok okot a beavatkozásra — vála­szolta a professzor. — Ha a húsverővel fejbe vágta volna a szakácsnőt, és megcsókolta volna a bifszteket, akkor kezelés­be venném. * * * Vándorcirkusz érkezett a kisvárosba. A cirkusz­igazgató büszkén muto­gatja a bámészkodóknak az elefántot. — Ez egy rendkívül erős és bölcs állat. Ha egy-egy új helyen föl kell állítanunk a sátrunkat, egyedül húsz ember he­lyett dolgozik. Egy csodálkozó hang a tömegből: — Hol itt a bölcsesség? ... Egy motorkerékpáros el­ütött egy gyalogost és fél- holtan az úton hagyta. A helyszínre érkező rend­őr a szerencsétlenül járt emberben egy hírhedt zsebmetszőre ismert — Meg tudta jegyezni a rendszámát? — kérdez­te a rendőr. — Azt nem, de tessék, itt van az erszénye... Igényes nézd Edwige Fellilére Claudel »Partage dr. Midi-« című drá­májában való vendégjátéka után, amelyet Lausaunéban nagy tetszéssel fogadtak, le­velet kapott egy nézőtől, aki jókívánságait tolmácsolta a művészi alakításért, ám nyo­matékosan megjegyezte a színésznőnek, hogy kötésből vegyen órákat. Az egyik je­lenetben, amelyben Feuilére- nek kötni kell, olyan ügyet­lenül tartotta a tűket, hogy bizonyára minden háziasz- szony haja égnek állt. (Ford.: G. P.) Mit tud a papagáj? Egy árverésen papa­gájt adnak eJ. Különbö­ző ajánlatok és ellenaján­latok után a madár új tulajdonosa fölteszi a kérdést: — Remélem, beszél ez a papagáj? — Természetesen, uram. ö volt az, aki önnel szemben licitált Talált tárgyak Az elveszett tárgyak osztályán jelentkezik va­laki: — Ma reggel a villa­moson felejtettem egy üveg konyakot. Nem ad­ták le önöknél? — Nem — felelte mo­solyogva a tisztviselő —, de átadták nekünk azt, aki megtalálta. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő» WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvá*. Latinka Sándor u. Z. Telefon; U—510. U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL ’nőfizetési díj egy hónapra 12 Fi Index: 2506L őszült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári tizemében» Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Thumbnails
Contents