Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-16 / 167. szám
\ E gyszer volt, hol nem volt, túl a marcipánhegyen egy harapással, de a csokoládé folyón még innen egy csettintéssel, volt egyszer egy cukrászműhely. Ebben a műhelyben dolgozott Édes János, a nyalánkságok atyamestere, aki olyan magas kuktasipkát hordott, mint a kályhacsö, hogy elférjen alatta az a rettentő nagy tudománya. Leheletszínű rózsacsokor, kecses táncospár, vagy sok tornyú phlota, édesmindegy volt János mesternek. Különbül formázta ő, mint a szobrász vagy építész márványból. Nem is múlt el di- nomdánom, lakodalom, ünnepi alkalom, amire őt el ne hívták volna, hogy megízleljék ínycsiklandozó remekeit. Hanem hát éppen emiatt volt nagy bánata Édes Jánosnak. Minden édes-kecses remekét úgy megszerette, mintha édes gyermeke lett volna, és valahányszor belekóstoltak valamelyik csodálatos művébe, úgy érezte, mintha az orrát harapták volna le. Sóhajtott is aztán egyszer akkorát, hogy egy zsák csokoládéport kiskanállal kellett utána összeszedni. — Hej-haj — csengett Édes János nekikeseredve —, minek is formálom szépséges műveimet, hiszen jóformán nem is gyönyörködhetek bennük amúgy igazából, máris mennek (veszendőbe, a feneketlen bendőbe. Csak egyszer alkothatnék egy varázslatos remekművet, amibe restellnének beleharapni, és azt mondanák: »Vidd haza gyönyörűséges munkádat, János, mi sajnáljuk megenni-*. Meghallotta egyszer ezt a nagy sóhafjtozást három pi- rinyó cukormanó. összekacsintottak, nagyot nevettek, bukfencet vetettek, és azt mondták egyszerre: — Egy házikó, nem egy város, isgy kívánság, nem is páros, óhajtásod parancs, János! zzal: sipp-supp —« futott a három pirinyó cukormanó háromfelé. Víz egyik súgott egyet a bal fülébe, a másik súgott kettőt a jobb fülébe, s harmadik meg beszórt a kuktasipka alá egy szekér tudo- mJínyt és ráült a tetejére, híogy el ne repüljön. Azon pillanattól fogva pedig János mester kezei olyan fürgén •repdestek, iramodtak ide- oda, akár a tyúkok, ha róka jár a ketrecben. Nem is telt hosszú időbe, és egy. valódi csokoládév>ár kerekedett ki a keze nyomán. Nem hiányzott arról semmi, a csokoládésáncokon csokoládéágyúk kandikáltak kifelé, megtöltve apró csolcöládégolyóbisokkal, a mellvédeken meg daliás mézeskaláashuszárok feszítettek. Akiár a valódi. Még a szélkakast is úgy kellett megkenni egy kanál mézzel, hogy ne •nyikorogjon. A A A A A, A A A — Esküszöm egy marék mazsolára — ámuldozott János —, hogy ilyet még életemben nem remekeltem. No, hiszen ebbe ugyan akarva se tudnak beleharapni, mert ha meglátják, leesik az álluk a csodálkozástól. lakodalmas házban Édes János a csodálatot meg a hódolatot kegyes mosollyal fogadta, arcát kötényével legyezgette, mint aki igen elfáradt a teremtésben. Mert jól mondják, hogy a nap se melegít jobban, mint a siker. Hanem azt már nem jól mondják, hogy minden csoda három napig tart. Ugyanis János mester csodája három percig tartott. Az első merényletet a csokoládévár ellen a násznagy követte el. Kisujja hegyével zsákmányolt a csábító nyalánkságból egy nyár tintásra valót. Éppen a pontot rabolta el a gyönyörű tejszínhabos jókívánságból: »Éljen a fiatal pár*. A torkos vőfény letörte a szélkakast, és a koszorúslányok sorra csipegetni kezdték a csokoládécserepeket. Édes János felkiáltott: — E pusztítást meddig tűrjem? Megeszik a remekművem! Segíts, három cukormanó, fusson a sok tortafaló! Jött is a három pirinyó cukormanó, egyenesen a sütőből, pulykavörösen a sértett hiúságtól, hogy nekik se sikerült olyat remekelni, amit az emberek sajnálnak megenni. Felugráltak szaporán a csokoládévár tetejére, és elrikkantották magukat: — Vágd az ellent hős huszár, veszélyben a csudavár! No, hiszen a mézeshuszároknak sem kellett egyéb. Megfújták a marcipán trombitát, és bumm! ágyúzni kezdték a násznépet. Először a menyasszony patyolat csipkeruháját találták el egy csokoládé lövedékkel. A fekete ünneplőbe bujtatott vőlegényt hófehér tejszínbombával lőtték. Három macska ugrott a fejére, nyalni a vastagját. Aztán a násznép következett sorra, és elég annyi, hogy a mézes- huszárok nem hagyták abba az ágyúzást, míg el nem pu- fogtatták az utolsó muníciót is. Akkor kitűzték a fehér zászlót, és a mézeskapitány lekiáltott a mellvédről: — Megadjuk magunkat, megehetik a várat! Nem kellett már a díszes vendégseregnek!... Hiszen még a csizmájuk szára is jóllakhatott tejszínnel meg csokoládéval. Első dolguk volt megkeresni Édes Jánost, hogy a nagy szégyent valamiképpen megtorolják. Meg is lelték öt a mennyezeten, ahová egy mézbomba úgy odaragasztotta, hogy le kellett vakarni. De levakarták, le ám, aztán odaültették a remekéhez, kést, vitlát adtak a kezébe és azt mondták: — Itt a remekműved, János, edd meg, amit kisütöttél, ha tőlünk sajnálod! Mit tehetett János mester? Nekiült és m"a ette a nagy piskótatornyot, lenyelt rá hét ágyút, de már a nagy kapu sehogy se ment le a torkán. Könyörgésre fogta hát a dolgot ... E zután továbbra is készített remekbeszabott tortákat, kecses cukorvirágokat, marcipán palotákat és sok mást, ami kellemes a szemnek és a szájnak, de soha nem sajnálta többé, ha megették. Sőt, akkor volt igazán boldog, amikor látta, milyen élvezettel kóstolgatják remekeit. Ha egyet megettek, hát másikat készített helyette. Fülőp György ERTESITES Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy 1-es és 2-es sz. helyi járatok útvonalán a Berzsenyi utcában a Latinka és József Attila utca közötti útlezárás miatt július 17-tol, hétfőtől a járatokat kb. egy hónapon át a Rippl-Rónai utcáin át közlekedtetjük. Pontos eligazítást a megállóhelyeken az oszlopokra erősített figyelmeztető táblák adnaik. 13. ss. AKÖV (88051) Gyermekek között a könyvtárban Fiatalok vagytok, a XX. század gyermekei, buksi fejetek hajol a könyvek fölé, s elbűvöl benneteket az írott betű. Csend van a teremben, csak a lapok zizegése cirpel, ■ néha a bal láb csusszanva váltja az elzsibbadt jobbat. Te kócos szőke gyermek, ki ott ülsz velem szemben, mit olvasol most? Egy pillanatra villan a könyv fedele, címlapon űrhajó, Jules Verne, s érzed a végtelen kozmosz leheletét. Most fejed felemeled és szemedben ragyog egy csillag. Csillag, mely a végtelenben rohan, de nem tűnik J, mint az égi vándorok, mert e csillag a tudás, s egyre fényesebben ragyog. Márkus Ferenc HIPP-HOPP...! Hipp-hopp, Hipp-hopp, itt-ott itt-ott, mogyoró, ha koppan, puha, n- á-i estén, száraz ág, ha roppan, fényt . k szellő borzong az éjs t jmén, leveles bokorban, bóbislu t. huncut fickók, katibogar pettyén, pici manók járnak, pitypang pelyhén rezgő fénnyel repülnek a rétre, csipkézik az árnyal. Hipp-hopp, cincér bajszát kikefélik szépre. itt-ott, Jókedvükben ágon-bogon átfut, bukfencet is vetv süntüskén sem nagyokat nevetnek, sebesül a lábuk, rózsakonyhán hangocskájuk illatot kevernek, harangvirág csengí. hulló szirmot sóhajtásuk vállaikra vesznek, virágporos felhó. varázsköpenyegneíc. így eshet, hogy őket sose látod, azt hiszed: csak álmok. Minden tettük, mesebeli móka, ciróka-maróka, tűnöbb, mint a fülemüle nóta. Fésűs f AZ ERDŐ Szép a reggel, süt a nap, Dala zeng egy galambnak. Az erdőnek zöld lombját Vidám szellők lengik át. Fent az égbolt tiszta kék, Ébrednek a mókusék. Lent a páfrány szétválik. Alóla egy sün mászik. — Bokorág, zöld bokorág, O, de szép is a világ! Harangvirág hallja ezt, S a harmatiról inni kezd Észreveszik a méhek. Gyűjtik róla a mézet. Zümmög-zümmög a rajuk Túlkiáltja egy kakukk. Egy gyík köszön: — Jó reggelt!Hangjára egv pintyőke Gomba szomszéd már felkelt? Kiszökik a mezőre. Fa alatt egy vargánya Hol az erdő véget ér Alit ki a napsugárba. Merő arany s tág a tér. Bükkfa bólong, páfrány int; — Gyönyörű nap van megint! Bokor tövén szamóca, Piroslik a mosolya. A galambok meglátják, Könnyű szárnyuk kitárják, Felszállnak egy tölgyfára, Ott mindenlk kiáltja: Búzatenger hullámzik, Még a vége se látszik. Benn egy szarvas legelész. Túzokpár meg messze néz! Látja, hogy egy félénk fürj Sok kis csih't összegyűjt S mondja nekik: — Pitypalatty Jobb nektek a szárny alatt. ..uiwa surran, szaglászik, A lombokkal szél játszil Mesét susognak a fák, Égre száll a holdvilág . .. Borsi Darázs József LÁTOGATÁS A RUHAÜZEMBEN 1 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ 2 3 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 4 5 ■ ■■a Mar «■■a aaaa 6 7 8 9 10 11 12 :::: • BBS 13 aaaa ■ na« ■ MM ■■■■ 14 ■ ■■■ aaaa aaaa aaaa 15 ■■■■ ■ ■■■ Mf .mm ■■■■ 16 17 ■ ■■« • ■«* «•« ■ ■■■ 22 18 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 19 20 21 « 23 ■■■■ :::: 2 4 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 25 2ö 27 192 28 29 ■ ■■■ *Bt>B amc.M ■■■■ 30 31 • Mii • UK 32 33 Ijjjj! 34 3S aaaa ■■■■ 36 VÍZSZINTES: 2. Testrész. 4. M. A. 7. Észak névelővel. 9. A mérges kutya teszi. 11. A ruhaüzem terméke (az első kockába kettős mássalhangzó). 13. Régen egyik tűzszerszám volt. 14. Ilona becézve. 16. Nem hátul. 18. Sóz betűi keverve. 20. Egyik munkafolyamat neve. 23. Fázó közepe! 24. Létezése röviden. 25. Város a Duna mellett. 27. Titkon figyel. 28. Gergely Sándor. 30. Végtag. 31. Nyelvünkkel érezzük. 32. A kész darabok átvevője (közkeletű rövidítés). 34. Tetejére. 35. Miklós becézve. 36. Évszak (utolsó kockában kettős mássalhangzó). FÜGGŐLEGES: 1. Télen van (az utolsó kockában kettős mássalhangzó). 2. Ez is munkafolyamat. 3. A gyakorlat ellentéte. 4. Mária becézve. 5. Fontos titkot ad ki. 6. Egyik szülő. 8 Ez is ital. 9. H. K. 10. Országára névelővel. 12. Előlegezett juttatása. 15. Kutya. 17. Folyadék. 19. Szakmunkás a ruhaüzemben (az utolsó kockában kettősnang- zó). 21. Köszörüli. 22. S. B. 26. Pala közepe! 27. Lom ikerszava. 29. Ételízesítőt. 32. Személyes névmás és római szám is. 33. Vasaló közepe! K. J. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 11., 20., 32. és a függőleges 2., 19. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1967. július 21-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helves megfejtése: Háns, kamilla, hagyma, mák, szeder. Bogáti Péter: Halló, Itt Mátyás király című könyvét nyerték a következő pajtások: Biczó Éva, Takáts Norbert, Kaposvár; Horváth Mária, Nagyatád; Körmendi Ernő, Büssű. A könyveket postán küldjük el. flz óriás repülőgépek korszaka 1970-ben Kétségtelen, hogy 1970-ben a repülőgépek legalább 25C— 300 férőhelyes óriások lesznek. Ezzel egyetért az a 200 000 utas, akit a TWA repülőtársaság tudtán kívül megkérdezett. Mindössze 20 százalékuk elégedett a jelenlegi berendezéssel; a többség úgy találja, hogy a mostani repülőgépek utasait túlságosan összezsúfolják. A TWA jövendő Boeing 747-jeit már eleve 410 férőhelyesekre tervezteti. A számítások szerint egy lökhajtásos repülőgép teljes igénybevétele esetén egy utasmérföld most 0,07 frankba kerül, tehát a Párizs— New York oda-vissza út önköltsége 524 frank. A Boeing 747-tel ez mérföldenként 0.05 frankra csökken, tehát a Párizs—New York—Párizs út önköltsége 380 frank lesz. £r utasok választhatnak, » repülőmoziban akar- "1,M, vagy olyan hekezdődik lyet kívánnak, amelyhez a gyerekszoba jár. Az óriásgépek megjelenése lehetővé teszi a jegyárak »átértékelését«. Az I. osztály utasainak 40 százaléka szívesen fizet 40 százalékkal többet, hogy a jelenleginél nagyobb kényelmet biztosítsanak neki. 77 százalék kíván külön »drinkbárt«, 28 százalék külön szalont üzletemberek részére, 24 százalék 4 »‘as számára berendezett különfülkét (ugyancsak üzletemberek), és 30 százalék kétszemélyes fülkét (szerelmesek és ismét csak üzletemberek). A megkérdezett utasok 40 százaléka hajlandó 20 százalékkal többet fizetni a mostaninál, ha szuperszonikus gépen utazhat. Légiforgalmi körökben általános az a vélemény, hogy századunk végére a szuperszonikus gép lesz a távolsági repülőutak kizárólagos eszköze. Keresd a futballistát! y ünkben magán- és iiangzókra szedtük szét a szavakat. A ti feladatotok a betűket úgy összerakni, hogy azokból egy-egy NB I-es labdarúgó nevét kapjátok. Ha ez sikerült, akkor a tizenegy játékos nevének kezdőbetűjéből újabb két labdarúgó nevét kapjátok az első függőleges sorban. N M T H É E PÓTLÓREJTVÉNY B R Z L O O I S V R O A 1 —Imos K T N AGA —épa R B N O Á —arjú F Z K S A E A —rpád H S Z I Ä —érna S P S I O —úlyos T M S A A —érék R D S E ú I —pad R K S Á O I Megfejtés: Egy tavaszi rág neve. viStruccok őrzik a nyájat PÓTLÓREJTVÉNY —ab —g —uszti —éz —zik —ab Megfejtés: Jugos/Ja. iu sodik legnagyobb városa. máEgyetlen pásztor sem őrzi ylyan lelkiismeretesen a nyáját, mint azok a struccok, amelyeket a dél-afrikaiak a birkák őrzésére alkalmaznak. A struccok éberen őrzik a rájuk állatokat, és erős csőrükbe’ ''»csipkedik azokat, ar» '»'érnek a nyáj útjáról ' 'ában egyre ryakr ’ állítanak be struccokat a juhászkutyák helyett.